Kialakítás, tartozékok
A CAT-sárga doboz egészen érdektelen: kinyitjuk, van benne telefon, a telefonban akkumulátor, amit onnan rendeltetésszerű használat esetén nem is távolíthatunk el, alul pedig egy 1 amperes hálózati töltőfej és egy microUSB kábel zötyög. Plusz garancialevél és egy többnyelvű használati útmutató. A készülék kvázi unibody, SIM-tűre viszont nincs szükség, a két nanoSIM-et vagy a második helyére egy microSD kártyát a szigetelt záróelemet felemelve pakolhatjuk a telefonba a bal oldalon.
Nem bonyolították túl a formatervet sem, ezzel együtt jól és főleg funkcionálisan néz ki. A vaskos műanyag burkolat hátlapjáról az élekre kifutó barázdáltság kényelmes és biztos fogást ad, de az sem különösebb gond, ha (maximum 1,8 méterről) leejtjük a készüléket, mert bírja, a vizet pedig az IP68-as szabvány szerint, amit a gyártó megkötések nélkül vállalt is. A csatlakozók fedettek, alul a 3,5 milliméteres jack kimenet és a microUSB port szigetelődik el a külvilágtól, felül pedig egy viszonylag nagy LED elemlámpa található. (Azért csak viszonylag, mert az Evolveo-nál még mindig senki nem pakolt komolyabb fényforrást a készülékbe.)
A B35 per definitionem nem unibody, láthatóan két darabból áll össze, amit tíz csavar tart össze, ezek eltávolítására viszont sem célszerszámot (amúgy sima torx), sem felhatalmazást nem kapunk, szóval ne piszkáljuk. A jobb alsó sarokban van még egy fűzőszem is. A burkolatba süllyesztett CAT felirat nagyon vagány a fényes, obszidián felülettel, fölötte egy szerény, 2 megapixeles kamera és egy nagyobb hangszórórács látható. A pici lyuk egy zajszűrő mikrofon, a párja az előlapon, a billentyűzet alá került. A hátlapi hangszóró egyébként azért nem akkora gond, mert nyugodtan letehetjük a készüléket arccal lefelé, a kijelzővédő üveg nem ér a felülethez, ha az megközelítőleg sík.
A készülék kompakt, viszont nem használhatatlanul vagy indokolatlanul apró. A 138 x 60 x 13,9 milliméteres kiterjedéssel és130 grammal érzésre pont eltalálták az optimumot, a szigetes elrendezésű, közepes méretű billentyűk egy csinosabb kevlár kesztyűben még pont kezelhetőek, míg a nagyobb navigációs és funkciógombok gond nélkül. A burkolatba süllyesztett előlapon találjuk a bekapcsológombot is, hangerőszabályzók pedig fizikailag nincsenek. A kijelző fölött viszont van beszédhangszóró és CAT márkajelzés.
A 2,4 hüvelykes, színes QVGA felbontású TFT kijelző lényegesen kisebb, mint, amilyennek tűnik: a panel körül tetemes méretű fekete holttér található, ami kikapcsolt állapotban is nyilvánvaló. Ezzel együtt annyira nem mütyürke, hogy zavaró legyen, a megjelenítés minősége viszont igen. Betekintési szögek nagyjából nem léteznek. Lehet szemmagasságban, pontosan merőlegesen nézni a kijelzőt, olyankor szép színes, kontrasztos, korrekt karakterrajzolattal, vagy életszerű pozícióban tartani és akkor minden létező aberráció és torzulás előfordul. De tényleg, van olyan szög, ahonnan konkrétan semmi nem látható. Pontosabban több is. Drasztikus fényerőcsökkenés, inverzió, tükröződés, minden játszik.
Nagyon tudnánk értékelni, ha valaki végre gyártana egy hagyományos kialakítású, keménykötésű készüléket, tisztességes kijelzővel. Pont semmi nem látszik, ha csak úgy rápillantanánk, hogy ki keres, napfényben esélytelen az informálódás, fotózásnál fix, hogy semmi nem látszik, a pici látószög és lencse miatt meg amúgy sem egyértelmű, hogy sikerült-e a témára irányítani a kamerát. Egy AMOLED panel nyilván megdobná a költségeket, de valószínűleg már egy kulturált minőségű IPS panellel is beérné mindenki, csak használható legyen. Ezek viszont durván súrolják a diszfunkcionalitás határát.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!