Bevezető

Nem, nem koptak még ki a piacról a klasszikus mobiltelefonok. Nyilván itthon nem ezek adják az eladás gerincét, de szegényebb régiókban még mindig van kereslet az ilyesmire, hogy mást ne mondjak a Nokia óriási mennyiséget ad el az 1-es szériából. A nagyok viszont már nemigen foglalkoznak ilyesmivel, Samsungot, Sony-t, LG-t, Huawei-t nem fogunk találni a filléres mobilok között, viszont nagyjából 10 éve a tajvani MediaTek még elsősorban arról volt ismert, hogy a kínai nyomógombos masinákba adott chipet és rendszert is, ezek pedig a jelek szerint stabilan tartják magukat.

[+]

A nyomógombos telefonok piaca alapvetően három részre osztható. Vannak az úgynevezett senior telefonok, nagy gombokkal, egyszerű funkcionalitással, dokkolóval, ezek abszolút külön kategóriát alkotnak. Vannak a strapamobilok, ahol még mindig sokszor fontosabb, hogy bármit kibírjon a telefon, mint az, hogy fusson rajta a Messenger, a maradék pedig a hagyományos vonal, a Blaupunkt pedig erre (is) gyúr, az FM 01 egy abszolút klasszikus kialakítású, elcsúsztathatós mobil, leginkább olyan, mint amilyen mondjuk a Samsung D600 volt. 2005-ben.

[+]

És persze érdemes kicsit szót ejteni a márkáról is, ami természetesen itthon sem cseng ismeretlenül. A német cég kiszervezte a különböző termékvonalakkal kapcsolatos teendőket partnerek számára, más és más vállalkozás foglalkozik a Blaupunkt márkájú autórádiók, háztartási berendezések és telefonok gyártásával és forgalmazásával is, a mobilos vonal a hazai HTM Mobile Kft-hez került, ők intézik a gyártást, a szoftverezést, a csomagolást, a logisztikát és az értékesítést is. Vannak okostelelefonok is a kínálatban, ott viszont sokkal komolyabb konkurenciával kell harcolni, mint a nyomógombos eszközök kapcsán, noha majd később vetünk egy pillantást a TX01-es modelljükre is, de első kanyarban nekünk úgy tűnt, hogy klasszikus mobilok között több keresnivalójuk lehet. Mondjuk nem kell őket félteni, a HTM egy csomó európai országba szállít, itt-ott az operátori kínálatban is van eszközük, de a kártyafüggetlen piacon igen nehéz versenyezni a Xiaomi, Meizu, Honor telefonokkal, főleg árban.

Doboz, külső

Kissé ciki volt, hogy kivettem a terméket a dobozból, megpróbáltam bekapcsolni, de nem sikerült. Úgyhogy rátettem töltőre, de nem történt semmi és akkor csaptam a homlokomra, hogy ez még masszívan az a korszak, amikor az akkumulátort külön csomagban kapja a júzer és a hátlap alá neki kell betennie. De még mielőtt ezt megtesszük, érdemes egy SIM-et (vagy kettőt) is elhelyezni, plusz egy microSD is idefér. Utóbbinál mondjuk érdemes tudni, hogy a kapacitás nem lehet túl nagy, a 64 GB-os kártyát már ignorálja, egy 16 GB-os verzióval viszont tudott kapcsolatot teremteni. És azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a termék nem nanoSIM-et, de még csak nem is microSIM-et fogad, hanem a klasszikus méretű, egyébként miniSIM néven futó kártyák férnek ide be, szóval mi is nekiálltunk átalakítót keresni.

[+]

A dobozban amúgy van egy kábellel egybeépített töltő, aminek microUSB a vége. Ha arra vetemednénk, hogy adatkábelt használjunk, akkor is lesz opciónk, mert külső tárhelyként is látszik a számítógép számára a telefon, illetve akár modemként is használható, bár ez leginkább a “minek” kategóriája, ugyanis maximum vonalkapcsolt (CSD) tempót lehet belőle kifacsarni GSM-en (9,6 kbps), ami nyilvánvalóan teljesen értelmezhetetlen manapság és talán már a szolgáltatók sem támogatják. Mert GPRS sincs, nem hogy EDGE, 3G, vagy egyéb jóságok.

[+]

Viszont ha elengedjük ezeket a modern hívságokat, akkor azt fogjuk tapasztalni, hogy a kis Blaupunkt eszméletlen jól össze van rakva. A csúszka mechanikája abszolút kifogástalan, rugó húzza a két végpontba a fedlapot, fémesen csattan, egy jottányit sem lötyög, konkrétan stabilabb, mint a Mi Mix 3 megoldása, persze jóval kisebb területet kell mozgatni. És jó az anyaghasználat is, az előlapot puha tapintású plasztik veszi körbe, a gombok körül szálcsiszolt felületre hajazó berakással fogunk találkozni, a hátlap pedig elég vicces, mert műanyagból sikerült megformázni egy varrott bőrre emlékeztető formációt, ami egyébként kissé érdes, tehát nem fog kiesni a termék a kezünkből.

[+]

Szétcsúszás után kapjuk meg a számgombokat fehér háttérvilágítással, kissé mütyürkézős és műanyag az egész, de érezhető nyomásponttal és némi visszaszokós gyakorlás után egész jól lehet ezeken gépelni. A kijelző mondjuk nem egy nagy eresztés, az LCD panel felbontása 240 x 320 pixeles, a betekintési szögek relatív szűkösek, a fényerő is csak-csak elég, de ezen az árszinten alapvetően oké. A 2,4 inches megjelenítő pedig a funkcionalitás ismeretében elegendő. Az alatta levő gombhalmazt nem nehéz átlátni, navigációs gomb, két hívásindító, egy hívásmegszakító, két funkciógomb és egy gyorsbillentyű a zenelejátszóhoz, ez bőven elég. A szétcsúsztatás még egy dolgot láthatóvá tesz, ez pedig egy egészen pici kamera a fedlap hátsó részén, illetve egy hasonlóan csöppnyi LED.

Menü, funkicók

A hardver-szoftver vonalat a MediaTek szállítja, az MT6261D nevű chipsetet pont ilyen masinákba szánja a tajvani cég. Ez 260 MHz-en tud ketyegni, van mellette elvileg 32 MB tárhely is, de ahhoz nem fogunk hozzáférni, a készülék pedig a chipset maximális tudását ostromolja azzal, hogy QVGA felbontású kijelzőt és VGA felbontású kamerát kezel. Plusz 3.0-s Bluetooth is került bele, valamint FM-rádió. Egyébként a sebességgel semmi gond nincs, minden gombnyomásra azonnal reagál a felület, ami értelemszerűen elég puritán.

A kezdőképernyőn gyárilag van egy Blaupunkt háttérkép, hát itt nem érezni, hogy valaki egy picit is megerőltette magát, mert fehér a háttér, rajta pedig ott virít a cég neve, ez szépen össze is kuszálódik az egyébként látható órával és dátummal. Lehet cserélni, de gyárilag nincs fent más, szóval másolgassunk memóriakártyára valamit (vagy fotózzunk). Látunk két térerőkijelzést és operátori kiírást, a bal gombbal megyünk a menübe, a jobbal a kontaklistába, ami rendben is van, de azt nem tudtam megfejteni, hogy négy ikon miért van amúgy a kijelző alsó sorában, mert a navigációs gomb irányai tök máshová visznek (ébresztő, profilok, rádió), ha lefelé nyomjuk meg, akkor lesz aktív ez a sáv a kijelzőn (alig látható módon) és akkor már a mögöttes funkciók elérhetők.

Szóval egy csomó dologhoz hozzáférhetünk könnyedén, de igazából nem is kellett volna ennyire strapálniuk magukat, az oldalra lapozós, laponként egyetlen, hatalmas ikont megjelenítő menü ugyanis faék egyszerűségű. Hét menüpont van, üzenetek, telefonkönyv, hívásközpont, multimédia, beállítások, fájlkezelő(!) és szervező. Utóbbi kettőt be is lehetett volna tolni egy ábra mögé, de igazából mindegy. A névjegyzék 300 bejegyzést tud magába fogadni, nem variálták túl a dolgot, egy névhez egy szám tartozhat és slussz. Az üzenetkezelés SMS-re korlátozódik, MMS sincs (hiszen a GPRS is hiányzik), a szövegbevitel a klasszikus megoldással történik, de még prediktív sincs. A hívásközpontban a híváslista üldögél, a speciális beállításoknál van fekete lista, illetve itt lehet bekapcsolni, hogy a készülék szétcsúsztatásával fel tudjuk venni a hívást.

A szervező menüpontban van naptár, ami csak havi nézetű és nem lehet bele semmit rögzíteni, van alapfunkciós számológép, ébresztő és zseblámpa. Ezt a nullás gomb hosszas megnyomásával is üzemeltethetjük. A fájlkezelő csak a memóriakártya tartalmát mutatja, a beállítások menüpontban pedig akadnak környezeti profilok, Bluetooth beállítás, illetve itt lehet variálni a gyorsmenüvel és a navigációs gomb irányaihoz kiosztott funkciókkal. Ja, van repülőgépes üzemmód is.

És akkor a multimédia. Hát egyrészt az a VGA kamera, ami hátul kukucskál, az egészen konkrétan semmire nem jó. Iderakok fentre pár fotót, kvázi csak bizonyíték gyanánt, amelyek remekül használhatóak például olyan játékra, hogy “na, mi van a képen?” Ház, vagy kutya, vagy fa? Bármi lehet! És figyelni kell, mert alapesetben 320 x 240-es a képméret, ha átállítjuk VGA-ra, akkor is még be kell menni az opciók almenübe és minderre nyomni egy mentést, különben hiába variáltunk. Mondjuk lényegében mindegy, mert a VGA képek is úgy néznek ki, mintha egy 80x60-as maszatot interpoláltak volna. Videót QVGA felbontásban tudunk rögzíteni, ezzel már nem is nagyon szórakoztam, mert tök felesleges. Amúgy ha nincs memóriakártya a telefonban, akkor a készülék konkrétan nulla fotót tud tárolni, szóval ha valaki mégis arra adná a fejét, hogy ezzel kísérletezzen (de ne tegye), akkor kénytelen lesz beszerezni egy microSD-t. Ez egyébként a zenelejátszóhoz is szükséges, ami nem egy túlságosan összetett valami. Első indítás után mindenképp azt fogja az arcunkba tolni, hogy “üres”, mert nekünk kell összevadászni a memóriakártyán levő fájlok közül a lejátszási listát, erre magától képtelen. Ennélfogva nincsenek is szűrőfeltételek albumra, előadóra, stílusra vonatkoztatva, azt játssza le, amit egyesével hozzáadtunk. Tud ismétlődést, véletlenszerű lejátszást és fut a háttérben is, a főképernyőre kiírva az aktuálisan játszott számot. Hangerőt a csillag és a kettőskereszt gombokkal lehet állítani, ha és amennyiben már a zenelejátszó felületén vagyunk, ahová a dedikált billentyűvel ugorhatunk vissza. Egész jól szól kihangosítva, headsettel sem szörnyű, bár van némi alap sistergés, a basszusok pedig eléggé hiányoznak, ahogyan a hangerő is lehetne acélosabb. Viszont van FM-rádió, RDS nélkül ugyan, de tisztán szól, ha megvan az állomás. Kihangosítva is.

Összegzés. Ez a termék 10 ezer forint alatt elérhető. Annyit simán megér. Igazából nagyjából azt is hozza, amit ígér, a kamerát nyilván totálisan el kell felejteni és adatkommunikációs szempontból is majdnem nulla, legalább Bluetooth van benne. Kezel két SIM-et, játszik zenét, a hátlap alatt levő, 900 mAh-s akkumulátor nagyjából egy hetes készenléti időt biztosít, remekül össze van rakva, korrekt a csúszka mechanikája, ez pedig már ér annyit, amennyit kérnek érte. Nyilván van egy sereg apróság, ami esetlen, bénák a szervezőfunkciók, néha egy-egy almenün belül csupán egy menüpont van, ami ergonómiailag nettó ostobaság, de a menü gyors, könnyen átlátható, szabványos, 3,5 mm-es jack és microUSB is van rajta, szóval ha tényleg nincs másra szükség, csak hívásra, SMS-re és rádióra, akkor az ember nem fog csalódni a kis Blaupunktban. Kis odafigyeléssel (egy értelmes háttérkép, a menü egyszerűsítése) jobb is lehetett volna az összkép, de valószínűleg nem érte meg egy 10 lepedős cuccra ennyi energiát fordítani. Így sem csalódás, ha tudjuk, hogy mit nyújt és nincs szükségünk többre, akkor érvényes termék, kap egy halovány plecsnit, mert ennyit megér és tényleg jól össze van rakva, de fájóan hiányzott egy kicsivel több foglalkozás a szoftverrel, hogy néha ne bosszantsa fel az embert. És hát azt a kamerát inkább ki kéne belőle szerelni…

Blaupunkt FM01

Bog

Specifikáció

Blaupunkt FM01

	Általános
	Technológia	GSM
	Méret	103 x 51 x 16 milliméter
	Tömeg	110 gramm
	Színvariációk	fekete
	SIM-foglalat	2 db normál SIM
	Kijelző
	Kijelző átlója	2,4 hüvelyk
	Kijelző felbontása	240 x 320 pixel (167 ppi)
	Kijelző típusa	TFT
	Színárnyalatok száma	16 millió
	Hardver
	SoC típusa	MediaTek MT6261D
	Processzor típusa	260 MHz-es, egymagos
	Processzor utasításkészlete	ARMv7
	Grafikus chip	-
	RAM mérete	32 MB
	Memória
	Telefonkönyv kapacitása	300
	SMS memória	SIM
	Belső tárhely	-
	Memória bővíthetősége	microSD (max. 16 GB)
	Adatátvitel
	Frekvenciasávok	GSM 850/900/1800/1900
	GPRS / EDGE	van / van
	UMTS / HSDPA / HSUPA / LTE	nincs
	LTE	nincs
	IrDA / Bluetooth	nincs / 3.0
	WiFi	nincs
	USB	microUSB
	Push-to-talk / RSS	nincs / nincs
	GPS vevő	nincs
	GLONASS	nincs
	NFC	nincs
	Alapfunkciók
	Profilok	vannak
	Vibra funkció	van
	Kihangosítás	van
	Hangtárcsázás / hangvezérlés	nincs / nincs
	Hangrögzítés	van
	Ébresztés	van
	Prediktív szövegbevitel	nincs
	Szoftverek
	Platform	MediaTek
	WAP / HTML böngésző	nincs / nincs
	E-mail kliens	nincs
	Játékok	nincs
	Valutakonverter	nincs
	Extra szoftverek	Fájlkezelő, Zseblámpa
	Multimédia
	Fő kamera	0,3 megapixel, ledes segédfény
	Másodlagos kamera	nincs
	Videófelvétel	QVGA
	Zenelejátszó szoftver	van, háttérben is fut
	Hangszínszabályzó	nincs
	FM-rádió	van
	Üzemidő
	Alap akkumulátor	900 mAh-s
	Készenléti idő	nincs adat
	Beszélgetési idő	nincs adat
	Egyebek
	3,5 mm-es jack kimenet