Előszó
A telekommunikáció az elmúlt évek egyik leggyorsabban fejlődő piaca. Gyártók, operációs rendszerek és technológiák tűnnek el és születnek szinte egyik napról a másikra, ami többek között a modern okostelefonok és az azokhoz kapcsolódó különleges szolgáltatások elképesztő ütemű terjedésének köszönhető. Ezek a különleges körülmények okozták az Apple felemelkedését, pár cég viszont nagyon rosszul jött ki a történetből. Az egyik legnagyobb vesztesnek sokáig a Symbian rendszert nem megfelelő ütemben fejlesztő Nokia látszott, akik most úgy tűnik (kop-kop), hogy ismét magukra találtak és sorra rakják le az asztalra az igen korrekt Windows Phone alapú készülékeket. A legnagyobb kutyaszorítóban jelen pillanatban mégsem a finnek, hanem a BlackBerry készülékeket készítő, egykor RIM névre hallgató kanadai cég van, akik 2007 és 2009 között 40 százalék fölötti piaci részesedéssel bírtak az okostelefonoknál, most pedig nagyjából 3-4 százalékkal kell beérniük, ami igen jelentős visszaesés. Ezzel egyébként még mindig megelőzik a Windows Phone-t és háromszor olyan jól teljesítenek, mint a bada vagy a Symbian, de azért látszik, hogy ez egy viszonylag kényelmetlen helyzet lehet számukra. Ekkorát perecelni csak azok a cégek tudnak, akik egyszer már nagyon magasra felmásztak.
A kanadai vállalat helyzetét Magyarországról nehéz átérezni, itt ugyanis sosem volt annyira fókuszban a BlackBerry készülékcsalád, mint mondjuk Angliában, Franciaországban, az Egyesült Államokban vagy épp az Egyesült Arab Emirátusokban. Az említett helyeken viszont nagyon is jól fogytak ezek az eszközök és bizony most is sokan használják a régi modelleket, függetlenül attól, hogy az azokon található BlackBerry 6 vagy BlackBerry 7 operációs rendszerek ma már sok szempontból igen elavultnak számítanak. Az egész jelenséget valahogy úgy tudjuk legjobban elképzelni, ha párhuzamot vonunk a finnekkel; a világban sok helyen a BlackBerry név olyan jól cseng, mint itthon a Nokia, sok felhasználó számára pedig fontosabb a megbízhatóság, mint a tömérdek alkalmazás a boltban vagy egy csicsásabb kezelőfelület.
Ettől függetlenül teljesen egyértelmű, hogy a kanadaiak számára ez a helyzet már rövidtávon sem tartható. Bár kicsit későn, de azért végül ők is kapcsoltak, történelmüknek megfelelően pedig egy teljesen új operációs rendszer fejlesztésébe fogtak, számukra nem volt olyan opció, hogy betársuljanak a Google vagy épp a Microsoft világába és androidos vagy windowsos készülékeket kezdjenek el gyártani. Az új rendszer BlackBerry 10 névre hallgat és bár hivatalosan csak pár hete rántották le róla a leplet, a kiszivárgott és kiszivárogtatott képeknek, videóknak és egyéb információknak köszönhetően már hónapok óta lehet róla tudni sok dolgot. Például azt, hogy a régi rendszertől eltérően nem Java virtuális gépre épül, hanem a vállalat táblagépén futó PlayBook OS-hez hasonlóan a cég által felvásárolt QNX operációs rendszer adja az alapját. A QNX-ről nem érdemes túl sokat tudni, legfeljebb annyit, hogy egy úgynevezett Unix-like rendszerről van szó, mely viselkedésében és felépítésekben hasonló, mint a többi Unix-alapú rendszer, de nem minden szempontból követi a SUS-t, azaz a Single Unix Specificationt.
Az első BlackBerry 10 operációs rendszerre épülő eszközt BlackBerry Z10-nek hívják, jelenleg a cég zászlóshajójának tekinthető, amin a másik már bejelentett 10-es készülék, a QWERTY billentyűzettel ellátott Q10 megjelenése sem fog változtatni. A Z10 egyes külföldi piacokon már kapható, idehaza viszont még nem lehet hozzájutni, aminek többek között az az oka, hogy a szolgáltatók még nem készültek fel az érkezésére, illetve a hálózati beállítások sincsenek optimalizálva. Ennek megfelelően a nálunk járt tesztpéldányra is prototípusként avagy bizonyos szempontokból nem végleges modellként kell tekinteni. Szoftverből sem az futott rajta, ami majd a magyarországi példányokon fut, hanem egy ahhoz viszonylag közeli, nagyjából már véglegesnek tekinthető darab. Ettől függetlenül ki kell hangsúlyozni, hogy a tavasszal esedékes hazai megjelenésig még sok dolog változhat a Z10-zel kapcsolatban.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
