Kamerák, multimédia

Elképesztő, hova fejlődött a mobilos fényképezés a csúcskategóriában: egy fotómasina előbányászása és lencsevédőjének lekapása helyett a zsebből kirántva máris lehet kattintani, instant készülnek a HDR képek, a hobbifotósok az ujjaikat nyalogathatják a sok kézi opciót látva, ott a DNG-be való mentés a hibátlan vonalélességért, a 4K felvétel és a gyors szerkesztés mobilról – nem véletlen, hogy a kompakt fényképezők mellett erre szakosodott kameramobilból is egyre kevesebb van. Nyilván továbbra is messze van a DSLR-ek szintje, ám a mindennapokhoz sokaknak elég egy jobbfajta mobil kamerája.

A Hoya lencserendszer keresztmetszete (forrás: Asus) [+]

Az Asusnak éppen ezért muszáj nagyon komolyat alkotnia a Zoommal, különben borul a koncepció. A méretek kordában tartására a PixelMaster 2.0 fantázianevű rendszert a gyártó a fent látható, a készülékházzal párhuzamosan futó Hoya rendszerrel bolondította meg. A tízelemes megoldás négy lencsét, négy üveglapot és két tükröt tartalmaz, amely háromszoros optikai nagyítást tesz lehetővé, f/2,7 - 4,8 közötti blendeértékkel. A változó gyújtótávolság előnye, hogy nincs szükség egy rakás tűéles pixelre, hiszen képkivágás helyett elég csak a kívánt részletre zoomolni, és ugyanúgy 13 megapixelen készül a fotó. A lencserajzolat viszont nem mindig tökéletes a bonyolultabb objektívek esetében, és így van ez most is: a széleknél felfedezhető elmosódás és puhaság.

A hátlapi kamerarendszer közelről [+]

Jó hír a négypontos optikai képstabilizálás, a kontraszt- és lézeres autofókusz, illetve a jó fényerejű, kéttónusú ledes villanó. Annál is sokkal fényesebb a külön megvásárolható, saját akkumulátorral rendelkező ZenFlash xenon vaku, amely microUSB-n csatlakozik a mobilhoz és mágnesesen tapad a házhoz. A szoftver a videofelvevő és a kétlépcsős exponáló gomb hosszú lenyomásával bármikor elindítható, ez nagyjából 1-2 másodpercet vesz igénybe. A zoom funkciókat a hangerő le és fel billentyűk látják el, a háromszoros optikai mellett négyszeres digitális is bevethető. A bonyolult Hoya rendszer mögött 4:3-as képarányú szenzor lakozik, 4160 x 3120 pixeles felbontással. Az előlapi lehetőségekkel kevesebbet foglalkozott az Asus: a felbontás 5 megapixeles, ledes villanó vagy képernyővillantás nem elérhető – HDR, effektek, arcszépítés, esti mód és szelfipanoráma viszont igen. íme, egy előlapi fotó.

[+]

Az automatikus mód maga választ finombeállításokat (pl. HDR, esti mód). Az élőkép szélein a vakuopciók, a beállítások, a kameraváltó, a módválasztó, a videofelvevő, az exponáló, a kézi mód és a galéria ikonjai érhetők el. Az időzítő, a rácsvonalak, a GPS koordináták és a mérési módok a beállítások között variálhatók. Manuális módban a fehéregyensúly (2300 – 7500 K), a fókuszcsúszka, a záridő (1/16000 – 32 mp), az érzékenység (ISO50 – 3200) és az expozíciókorrekció (+- 2 Fé) variálható. Élő hisztogram és képinformációk is elérhetők, úgyhogy teljes a paletta. Az egyéb módok listája szinte végeláthatatlan: van arcszépítés, értelmetlen 50 megapixelre interpoláló felvétel, QR-kódolvasó, éjszakai és kevés fény mód (3 megapixel), effektezés, mélységélességgel való játék, GIF animáció, panoráma, gömbpanoráma, és néhány sorozatképes opció.

Nappal villámgyorsan működik az autofókusz, a képek elkészülésére viszont fél másodpercet várni kell kattintás után, a HDR-re másfelet. Gyors egymásutánban lomhán fényképez a szoftver, bár sorozatképből négy is ellőhető egy másodperc alatt, az exponálóra tapadva. A teljes zoomolás három másodpercet vesz igénybe egy irányban. A képminőség alapvetően rendben van, ám belenagyítva a vonalélességgel nem vagyunk maradéktalanul elégedettek. A közel egyszínű növényzetet és felhőfoszlányokat vizsgálva látszik, hogy jelentős a zajmentesítés, amelyen élesítéssel próbál úrrá lenni a rendszer, ez a zoomolt képeken látványosabb. Kisebb fotónyomatokhoz és 4K-s tévén visszanézve persze elég élesek a képek, ha meg távoli a téma, nem kell vágni, hiszen ott a zoom, mindenesetre nem ideális a teljes látószögű felvételek széleinél észrevehető elmosódás. A másik, ami szemet szúrt, az a gyakran tévedő, hol kékes-zöldes, hol sárgás-vöröses fehéregyensúly, ez egyszerűen nem fér bele egy kameratelefonnál. Az átlag feletti dinamikatartományon növelő HDR képek is gyakran készülnek más színegyensúllyal, mint a hagyományosak. A makrók részletgazdagsága sem az igazi, és nem mindig pontos a fókusz sem. Amikor viszont az, egész jó közelképek lőhetők, akár 6-7 centiméterről.

Az apró mobilos kameraszenzorok nappal általában jól teljesítenek, este aztán elvéreznek. Szerencsére a Zenfone Zoom kárpótol a napfény alatti fenntartásokért, és akár az automata módot, akár kézi beállításokat használja az ember, jobb esti fényviszonyok között minőségi, rosszabbak között pedig egész jó képek lőhetők. Elegendő fény esetében megbízható marad a fókusz, bár ha tényleg sötét van, lassabb és pontatlanabb a működése, főleg a telés képeknél. Ilyenkor egyébként nagyobb érzékenységet választ a rendszer, majd túlélesíti az eredményeket. Ezért jó hír a teljes kézi beállításpaletta, és a hosszabb záridők megtartásához segítséget nyújt az optikai képstabilizátor. Hiba, hogy a DNG RAW-ba való mentés kimaradt, hiszen nappal, este és a makrók esetében több részlet és nagyobb dinamika kihozható lett volna a szenzor által lőtt, feldolgozatlan képekből.

A videofelvevő, az exponáló és a mono hangszóró a készülék alsó felére került [+]

Videofelvétel legfeljebb 1080p-ben lőhető 30 fpssel, közepes kép és jó hangminőséggel, a zajmentesítés itt is észrevehető. Az optikai stabilizálás zoomolva is ügyesen kiküszöböli az apróbb kézremegéseket. Lehet gyorsított felvételt készíteni 1-5 másodpercenkénti expozícióval és lassítottat egynegyed sebességgel. Ám szó nincs folyamatos, 120 fps-es videóról: a mozgások szaggatottak, a minőség gyatra, és mindegyik ilyen felvétel álló helyzetben jelenik meg számítógépről visszanézve. Nincs 4K, HDR és 60 képkockás rögzítés sem, ahogy a kézi beállítások is hiányoznak videorögzítésnél. A kamerás verdiktünk az, hogy lőhetők jó képek nappal és este az Asus kameratelefonjával, és valóban több részlet jut a zoomolt képekre, mintha kivágná az ember egy teljes látószögű felvételből. A képminőség azonban nincs a csúcskategória legjobbjainak a szintjén, a működés lomha, a feldolgozás problémás és a fehéregyensúly bakijai lehúzzák az összképet – ennél többet vártunk.

[+]

A zenelejátszó előadók, albumok, műfajok, szerzők, mappák, listák és ábécérendben csoportosítja a zeneszámokat, a wma fájlokkal nem birkózik meg. Akad főképernyős, zárképernyős és értesítési paneles widget. Hangszínszabályzó és audiovarázsló is elérhető, füles csatlakoztatásával pedig rádiózni is lehet. A videolejátszó a H.263, a H.264 és az Mpeg4 kódolásokkal megbirkózott, az AC3 hanggal, a DivX-szel, az Xviddel és a feliratokkal viszont nem – ezeket egy BS Player meghajtotta. A hardver elég erős volt a 4K-s tesztfájl lejátszásához.

[+]

A hátlap alján elhelyezett hangszórót ugyan nem nehéz a kézzel eltakarni, a bőrlap íve és a kameradudor miatt nem csökken jelentősen a hangerő asztallapra téve sem, amely átlag feletti. Ugyanezzel a jelzővel illetnénk a hangminőséget: egyik tartományban sem szól gyengén, bár mély hangokból ne számítsunk boomsoundos mennyiségre. A mellékelt mikrofonos füles átlagos darab hangminőség szempontjából, ha viszont kifejezetten jó fejhallgató kerül a Zenfone-ra, akkor tiszta, hallható zajt nélkülöző és elég jó hangerejű dallamok jutnak az ember fülére.  

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!