Multimédia
Van nekünk két kameránk hátul. Az elsődleges (vagy normál) egy Sony IMX362-es szenzort rejt, amely 12 megapixeles képet tud rögzíteni, 1/2,55 inch a szenzor mérete és 1,4µm a pixelméret, az apertúra pedig F/1,8. Hat lencséből áll, a gyártó szerint rossz fényviszonyok között is kiválóan teljesít. Dual-pixel fókuszálást vet be (0,03 másodperc az élesítési idő), négy tengelyes optikai stabilizátort kapott, illetve egy RGB szenzor is segíti a fotózás műveletét a fehéregyensúly pontos meghatározása érdekében. Ez azért papíron nem hangzik rosszul.
[+]
A másodlagos kamera 120 fokos látószöggel bír, a felbontás itt azonban csak 8 megapixel. A két kamera között egy gombnyomással válthatunk, alapvetően kétféle mód van, a teljesen automatikus és a pro, ahol babrálhatjuk a paramétereket egy virtuális tárcsát gördítve. Ezek közé tartozik a fehéregyensúly (2750K - 7500K), az ISO (25 - 3200), a záridő (1/10000 - 32 mp), és az EV (-2 és +2 között), valamint kézzel állíthatjuk a fókuszt. Ha lefelé suhintunk a keresőn, akkor további üzemmódok bukkannak fel, szépség, panoráma, GIF-animáció, gyorsított és lassított felvétel, valamint a “rendkívül nagy felbontás”, ami több expozícióból próbál összerakni egy 49 megapixeles fotót. A két látószög közötti eltéréseket az alábbi képpárok hivatottak szemléltetni:
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
És akkor most nagyítgassunk, megéri. Kezdjük a pozitívumokkal, zaj leginkább nincs, a sötétebb részek is homogének maradnak. Ugyanakkor viszont a lencserajzolat nem elég határozott, a vonalélesség inkább közepes, felüti a fejét itt-ott némi kromatikus aberráció is, főleg, ha a háttér világos. Ezek a részek ugyanis sokszor hajlamosak a beégésre, mivel a dinamikatartomány relatív szűkös, nyilván HDR-rel lehet ezen segíteni, noha az automatika ilyenkor kissé túlkompenzál. Egyértelműen a főkamera a minőségibb megoldás, nagyobb látószög mellett sokat romlik a kép minősége, eltűnnek, vagy festményszerűek lesznek a részletek. A színek és a kontraszt, valamint a fehéregyensúly (nyilván az RGB- szenzornak is köszönhetően) nagyon el vannak találva, ami miatt még a távolabb levő feliratok is olvashatók, a részletek is megvannak, csak egy pici plusz élesség kellene ahhoz, hogy úgy érezzük, hogy a fotók alapvetően rendben vannak. Kár, hogy ezen még Pro módban sem lehet csavarni, de lehet, hogy a lencserajzolaton egyébként sem tudnánk szoftveresen javítani. Összességében persze nincs nagy gond, a fókuszálás tényleg gyors, nagyon közeli témákra viszont nem élesít. A szupergiga-óriásfelbontás sima vakítás, itt egy 49 megapixeles fotó, ami azért sok sebből vérzik, ha belenagyítunk.
[+]
Este vártam a meglepetést, hogy a tajvaniak mennyire kamukáztak sokat akkor, amikor azt hirdették, hogy rossz fényviszonyok között is csúcsszuper képek készülnek majd. Persze a tökéletes eredményhez nem fog ártani egy állvány, mert az optikai stabi sem tud okvetlenül a megnyúlt záridő mellett minden kézremegést kiküszöbölni, de az mindenképpen látszik, hogy valami látszatja van a nagy igyekezetnek, de azért ez messze nem az a szint, amire okvetlenül büszkének kell lenni. A nagylátószögű kamera pedig konkrétan elvérzik ilyenkor és teljesen csapnivaló eredményeket tud csak magából kipréselni. Videót 4K-ban is tudunk rögzíteni, íme egy példa, ezzel a minőséggel sincs különösebb probléma. Viszont kár, hogy videózni csak az elsődleges kamerával lehet, a nagylátószögű modul ilyenkor kikapcsol. A rend kedvéért jöjjön egy szelfi is az előlapi kamerát használva, amely 8 megapixeles, 84 fokos látószöggel és F/2-es apertúrával rendelkezik.
[+]
A zenei produkciót sem érdemes azzal a kézlegyintéssel elintézni, hogy a mellékelt headset nem egy nagy eresztés. Mert ha hozzádugunk egy komolyabb tartozékot, akkor már mindenféle babrálás nélkül is korrekt hangképet kapunk, nincsenek túllőve a basszusok, nincs alapzaj, telt, dinamikus eredményre számíthatunk. De ezen is lehet csavarni, mert a beállításokban tanyázó Audiovarázsló kifejezetten sokféle trükköt tud. Az alapvető, hangzásképpel kapcsolatos opciók (előre tárolt sémák és egyéni beállítás is kérhető) is jól elkülönülnek egymástól, de van egy menüpont, ahol kifejezetten az általunk használt fülhallgatóhoz igazíthatjuk a hangzást. Itt csupán annyi a dolgunk, hogy a különböző frekvencián lejátszott mintahangokhoz kapcsolódó csúszkákat oda kell húzni, ahol még épp halljuk az adott mintát, ebből pedig összerak egy kifejezetten erre a fülesre optimalizált beállítást a szoftver. És ez tényleg jó.
[+]
Meglepő módon a külső hangszórónak sem kell szégyenkeznie, tiszta, videózás és játék mellett is élvezhető, korrekt hangerővel megtámogatott produkciót szolgáltat, amit csak az tud elrontani, ha bekapcsoljuk a “kültéri módot”, mert az azonnal szétveri a harmóniát, hangos és torz végeredményt nyújtva. Bár a hivatalos specifikáció mindenhol említi az FM-rádiót, ezt nem csak a tesztpéldányon keresgéltem, hanem a római bemutatón egy tajvani hölgy is próbált nekem segíteni, de az ő kezében levő, kínai szoftveres gépen sem találta nyomát. És kiderült, hogy simán azért nem találtuk, mert végig ott volt az orrunk előtt, a lehúzható értesítési tálcán van az ikonja neki, szóval van, működik, csak nem ott kell keresni, ahol eddig volt.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
