A12Z Bionic, iPad OS 13, szoftverek

Mobiljaiba és tabletjeibe a kezdetektől fogva saját hardvert szállít az Apple, generációjelölésben épp az A13-as generációnál tartunk, éppen ezért furcsa is lehet, hogy az iPad Pro esetén az előző, A12-es alapokra építő Apple A12Z Bionic chip kapott helyet. Jobban megnézve persze igazolható a döntés, hiszen ehhez a chiphez tartozik jelenleg az a nyolcmagos Apple GPU, ami igazán komoly videoteljesítményt tud adni ennyi pixelhez is, összehasonlításképpen az A13-ban egy sima négymagos grafikai hardver dolgozik. A processzor is nyolcmagos (a sima A12-é csak hatmagos volt), a maximális erőért négy darab, 2,5 GHz-es Vortex mag felel, a részterheléses folyamatokkor ketyegő további négy, Tempest névre hallgató, 1,6 GHz-es egység pedig az energiatakarékossági oldalt képviseli. RAM-ból minden esetben 6 GB jut, belső tárolóból viszont 128 GB-tól akár 1 TB-ig fel lehet lépkedni négy lépcsőben, ha a felhasználó hajlandó ennek szokásosan borsos felárát megfizetni.

[+]

Az Apple a korábban egységes iOS-t szétválasztotta, az iPhone-ok operációs rendszere megmaradt ennél a névnél, az iPadeken azonban 2019-től iPad OS fut, ami néhány extrával több a hagyományos iOS-nél, de természetesen ugyanúgy egyszerre frissül és ugyanazokra az alapokra épít, mint eddig. Az iPad OS-ben a Safari automatikusan az asztali weboldalakat nyitja meg, az iPad OS támogat külső tárolókat akár USB-n vagy kártyaolvasón keresztül, az iPad OS vezérelhető egérrel vagy trackpaddel, sőt, Mac mellé akár külső kijelzőként is tud működni. Tesztünk írásának pillanatában a 13.4.1-es, április 7-ei verziónál tartunk, de ahogy az összes újkori Apple-terméknél, úgy ennél is folyamatos, rendszeres frissítésekre számíthat az érdeklődő, amik jellemzően nem csak biztonsági frissítéseket, hanem egy-két használati apróságot is rendre hozzáadnak a repertoárhoz.

[+]

Aki használt már legalább 10 percig iPhone X-et, vagy annál frissebb Apple mobilkütyüt, annak valószínűleg semmi kérdése nem lesz a rendszer használatával kapcsolatban, legfeljebb annyi lesz az észrevétele, hogy mennyire szellős az egész: a kezdőoldalakon kényelmesen elfér egymás mellett minden ikon vagy mappa, egyablakos módban pedig nehéz lesz olyan gyári alkalmazást találni, ami teljesen kitöltené a rendelkezésre álló teret. Szinte mindenhol találkozunk résekkel, kihasználatlan területekkel, ezek nem ritkán vannak a kijelző közepén, és bizony, érintőképernyős használatnál gyakran érezni, hogy ez a grafikus felület jóval kisebb kijelzők mellett lett eredetileg megálmodva. A gesztusvezérlés szokásosnak nevezhető, felfelé suhintással jutunk főoldalra, lassabb ujjtolás juttat az alkalmazáslistába. Bal felülről húzható le a hagyományos értesítési panel, jobb felülről pedig a gyorskapcsolókat ránthatjuk le. A kijelző üres területéről lefelé suhintva jutunk a spotlight keresésbe, az első kezdőoldalról bal irányba húzva pedig a jól ismert widget-kártyákat kapjuk meg.

[+]

A rendszersebességet normál használatban makulátlannak lehet nevezni, mindenféle röccenés nélkül fut az összes alkalmazás, könnyen válthatunk az ablakok közt, egyedül asztali böngészés közben bukkan fel egy-egy összetettebb, tartalommal telített oldal, ami néhány pillanatnyi megakadást elő tud idézni. Aki az Apple-világban él és dolgozik, annak nyilván hasznos, hogy az ökoszisztéma tökéletes összhangban van, a FaceTime, az iMessage, az AirDrop, a TV, az AirPlay, az Egészség, a Watch vagy épp az Apple Music szinkronizáltsága, kényelme és magabiztos működése alapján szinte megérti az ember, hogy miért hajlandó valaki egyre több pénzt kifizetni ezekért a termékekért, kimondottan jó érzés az, hogy egy folyamatban lévő böngészés egy pillanat alatt átvihető iPhone-ról iPadre, vagy éppen tovább a MacBookra, hogy minden jegyzet, böngészési előzmény, Wi-Fi jelszó és naptárbejegyzés biztos egységben van, vagy hogy a bejövő mobilhívást minden rendszerben lévő eszköz jelez, és persze az iMessage-re is bárhonnan, bármikor lehet válaszolni.

[+]

Biometrikus azonosításként a Face ID áll rendelkezésre, a Touch ID-s home gomb kiváltásával sikerült ugyanis a gép eredeti magasságból faragni néhány értékes millimétert. Az arcazonosítás jól működik, de korántsem annyira profi, mint az iPhone-ok esetén, sajnos nem ritka, hogy csak második próbálkozásra old fel, és persze nagyon figyelni kell arra, hogy pontosan a kamerába nézzünk - ez főleg kezdő felhasználóknak lehet furcsa. Sajnos az asztali módra sincs igazán felkészítve a Face ID, hiszen egy App Store-os azonosításhoz minden esetben meg kell nyomni a gépen lévő bekapcsológombot, nem elég a trackpaddel koppintani, hogy most azonosíts, mert illetékes ül az iPad előtt.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!