Hirdetés

Amazfit Neo - azok a boldog 90-es évek

Úgy néz ki, mint egy kvarcóra a kilencvenes évekből, de ez csak a látszat. Egy korrekt kis aktivitásmérő karperec tudását rejti a múltidéző design.

Bevezető

Oké, engem ezzel a formatervvel megvettek kilóra. Most minek titkoljam, hiszen én is az a generáció vagyok, akinek még a gimiben is kvarcórája volt (tachymeter funkcióval!), másoknak meg volt rajta számológép, megint másoknak valami alapszintű játék, de persze a sokzenés cuccok mentek a legjobban. És az is mennyire megmaradt, hogy ha pont úgy jött ki az órarend, hogy egészkor a kazah mezőgazdaság európai hatásairól hallgatunk valami tök lényegtelen anyagot, akkor egy perces eltéréssel a fél osztály csuklóján végigment a csip-csip, ami jelezte, hogy mennyi az idő… Oké, a kvarcóra önmagában nem csak ezt a digitális kijelzős megoldást jelentette a terminológia szerint, de a köznyelvben mégis így ragadt benne.


[+]

Az Amazfitnél pedig úgy gondolták, hogy erre a retró vonatra fel lehetne ülni, szóval megcsinálták a Neo nevű modelljüket (aminek már a neve is minden szempontból hibátlan rengeteg áthallással, bár ezekre lehet, hogy nem is gondoltak), ami funkcionálisan nem egy különleges termék, de a design szempontjából teletalálat. De amúgy nincsenek egyedül az ötlettel, találtam egy-két hasonló cuccot (például az Skmei is csinál ilyesmit, bár kevesebb funkcióval), de az Amazfit azért nagyobb név (ma már) és mondhatni, hogy van némi tapasztalatuk az ilyen viselhető elektronikai termékekkel, ha már ők csinálják a Xiaomi számára a Mi Band cuccokat. A Tomtop pedig volt olyan joviális és elküldte a terméket tesztre.


[+]

A Neo kapcsán igazából két dolog érdekelt nagyon: hogyan fogják megoldani az értesítések kezelését, illetve mennyire tudnak ragaszkodni minden szempontból a terméket fémjelző formatervi és műfaji sajátosságokhoz. Attól nyilván nem féltem, hogy az üzemidőben csalódnék (28 napot ígér a gyártó), attól viszont egy kicsit igen, a képeken menőnek tűnő termék mennyire lesz majd a való életben bóvliszagú. Amúgy nem lett az.

Hirdetés

Külső

A doboz nem sok szót érdemel, egy összehajtogatott papír szelence, az órán kívül csak az USB-A végű töltőbölcső van a csomagban, de ezt sem tolták túl, a 12 centi “hosszú” kábelecske tényleg elég spórolós. De mielőtt nagyon megvetnénk ezért a gyártót, azért az említsük meg, hogy az egész cucc amúgy 40 dollárba kerül, ami egy hasonló képességű karperec árszintje, szóval nem lett attól drágább, hogy másképp néz ki, pedig azért annyi extra fejlesztési munkaóra biztosan volt vele, hogy teljesen új “felhasználói felületet” kellett tervezni és leprogramozni.


[+]

A cucc műanyag, a poliuretán szíjjal együtt 32 grammot nyom, egyáltalán nem nagy és nehéz. A kijelző 1,2 inches, felbontást azért nem lehet megadni, mert nem egy grafikus panelről van szó, ami imitálja a klasszikus kiírásokat, hanem egy három részre bontott felület, ahol a felső sor dotmátrix, meg a kis köröcskében is ez a technológia van, ahol viszont az időt mutatja, az bizony a jó öreg folyadékkristályos megoldás, azaz, igen, ami szegmensekből rajzolja ki az időt. Meg azt, hogy helloleo… ha ez mond még valakinek bármit, noha ezt pont nem tudja a masina, mert csak az órát jeleníti meg ebben a formában. Ez amúgy egy transzreflektív STN kijelző, ami nem is kapcsol le, mindig mutatja az információkat és világoskék háttérvilágítás is van, amit viszont mi is tudunk aktiválni a vissza gomb hosszas nyomásával, nem csak akkor látszik, amikor esemény történik.


[+]

A szíj 20 mm-es, cserélhető, iszonyú tág határok közt állítható, mert végig van lyuggatva. Az óratesten négy gomb van, kettő-kettő felosztásban a két oldalon, ok-vissza és le-fel funkciókkal rendelkeznek. A töltést hátul kapja a termék, a bölcsőt kis karmok fogják rá az óratestre, de elég szerencsétlen a kialakítás, mert nagyon pontosan kell illeszteni, különben a kis karmok pont az oldalsó gombokat nyomják meg. Sebaj, három hetente egyszerre kell ezzel szórakozni, utána a 160 mAh-s akkumulátorral megint elketyeg egy csomó ideig. A Neo vízálló, 5ATM-es szintet hoz, ez ugye 50 métert jelent, amit persze teszteltek, de nagyon ajánlják, hogy a vizes órát törölgessük meg, ha már nem úszkálunk.


[+]

Fekete, piros és szürke színben létezik a termék, alul PPG pulzusmérőt találunk, amely folyamatos monitorozásra is képes. Persze van alvásfigyelés, de GPS-t ne várjunk el ennyi pénzért. Összességében egyáltalán nem tűnik egy kétpálcás bóvlinak a termék, persze műanyag az egész, de az ihletet adó, korabeli cuccoknál sem volt ez másképp.

Működés

Okostelefonos alkalmazás nélkül nagyjából semmire nem jó az óra, még az időt sem lehet rajta beállítani. Az Amazfit appja most éppen Zepp néven fut, ezt kell telepíteni, létre kell hozni egy felhasználói fiókot, utána a párosítás már ripsz-ropsz megtörténik. A Zepp elég komplex alkalmazás, mert az csak egy apró szegmensét teszi ki a funkcionalitásnak, hogy az óra beállításaival szórakozunk, a szolgáltatáskínálat zöme a különböző aktivitásaink monitorozásáról szól, nem csak a mozgásokat követi csatlakoztatott eszköz adataira támaszkodva, hanem lehet kalóriabevitelt, testtömeget, testhőmérsékletet és egyéb dolgokat is betáplálni, hogy aztán azokból valamit analizáljon és tanácsokat adjon.

[+]

A lényeg ezúttal viszont a Neo. Óriás mennyiségű beállítási opciónk nyilván nincs a korlátozott megjelenítési lehetőségek miatt, de kiszedhetünk funkciókat, amik nem érdekelnek, összeköthetjük a DND üzemmódot a telefonnal (well done, ez hasznos és fontos lenne, csak Samsung telefonnal nem működött), beállíthatjuk az értesítéseket és a hangokat. Ez utóbbi az egyféle csippanást jelenti amúgy, kábé ki/be lehet kapcsolni, hívásnál nyilván csipog folyamatosan, más esetekben csak egyet-egyet. Rezgés nincs (ez viszont negatívum). És be lehet kapcsolni az óránkénti csip-csip effektet, hogy a retró életérzés kiteljesedjen. Meg tudjuk keresni az órát, ha a Bluetooth hatótávon belül található, be tudunk állítani célokat, a pulzusmérés gyakoriságát, megoszthatjuk mindenféle platformon az eredményeinket és összekapcsolhatjuk az órát számos másik fitnesz alkalmazással (Strava, Relive és Google Fit is játszik). Van egy PAI érték (Personal Activity Intelligence), ami egy amazfites megoldás arra, hogy ne a lépéseinket és a gyakrolatainkat számolgassuk külön-külön a pulzusunkkal összevetve, hanem az adataink alapján a szoftver meghatároz egy szintet, ami a 100-as PAI, azt kell elérni a nap végére, hogy egyszerűbb legyen a képlet és javasol is aktivitásokat, amelyeket ennek érdekében megtehetünk.

[+]

Szóval a Zepp elég sokoldalú fitnesz alkalmazás, GPX-ben tud exportálni útvonalat (de persze ezt a telefonban levő GPS modul rögzíti), az edzéseinkről is igen részletes statisztikát készít, amit kép formában is menthetünk és megoszthatunk, itt egy példa. Viszont a séta, a futás és a bringázás hármasán kívül másfajta mozgásformát nem rögzít, legalábbis a Neo csatlakoztatásával csak ezek érhetőek el. És ezek is csak az alkalmazásból indíthatók, azért ez a kis óra elég vérszegény önmagában.

No, és akkor itt jönnek a kompromisszumok. Az órán a fel-le gombokkal tudunk a funkciók között váltani, az aktuális menüpont ikonja a bal felső körben látszik, mellette pedig az információt kapjuk meg, vagy éppen egy ki-be kapcsolható opciót. Ezt ugye egyetlen sorban képes prezentálni a felület, az időjárásnál egy ikon jelzi az idő milyenségét (felhős, napos, csapadékos), mellette pedig számokkal mutatja a hőmérsékletet, ennyi. Az ébresztésnél az időpont látható, a stoppernél el lehet indítani és meg lehet állítani a számlálót, a lépészám, a PAI érték, az elégetett kalória és a megtett távolság pedig csak egy-egy adat, nincs további interakcióra lehetőség.


[+]

Ha bejövő hívásunk van, akkor az “incoming call” felirat fut a dotmátrixos részen, nekem nem jött át a hívó neve, pedig az Amazfit ígérget ilyesmit is. Felvenni nem, de elutasítani tudjuk a hívást. Minden más (üzenet, email, vagy akármilyen, általunk kért alkalmazás) értesítés egy csippanásban manifesztálódik, ha ilyenkor ránézünk az órára, akkor SMS esetén látunk értelmezhető ikont, máskülönben azt fogjuk olvasni a kis körben, hogy “app”, a mellette levő sávban pedig egy számot kapunk (például “+2”), ami a nem megtekintett értesítések számát jelöli. De az órán ennél több infó nem lesz, nem tudjuk meg, hogy kicsoda, mikor, milyen alkalmazáson át és mit akart, muszáj lesz elővenni a telefont.


[+]

Nem mondom, hogy ez óriási csalódás, egy alig több mint 10 ezer forintba kerülő termékről beszélünk, ami vállaltan korlátozott megjelenítési lehetőségekkel rendelkezik. Ahhoz képest viszont tök jópofa, nyilván az adja el első kanyarban, ahogyan kinéz, amit vállal (mindig jól látható kijelzés, múltidéző forma, hosszú üzemidő, stabil Bluetooth kapcsolat, pulzusmérés, hívásjelzés és lépésszámlálás), azt végeredményben hozza, de legyünk tisztában a korlátaival. Szerintem nagy hiba a rezgés kihagyása, sokan pont azért szeretik a csukóra applikálható kütyüket, mert zajos környezetben is észlelik, ha keresi őket valaki, máskülönben az árszint ismeretében nem tudok belekötni az Amazfit Neóba. Nyilván ízlés dolga, hogy valaki ezt választja-e egy akármilyen Band helyett, de tudnia kell, hogy még egy csíkszerű OLED kijelzőn is jóval több funkciót fog elérni, mint a kvarcórákra hajazó Amazfit eszközön, részemről a Tetszett plecsni simán játszik, mert tök jó ötlet volt visszanyúlni a múltba úgy, hogy amennyire lehetett, fel is okosították a terméket, a Zepp pedig egy elég komplex alkalmazássá nőtte ki magát az elmúlt években. A saját verdiktem az, hogy ezt a tesztcuccot simán használni fogom a jövőben is akkor, amikor olyan tevékenységet végzek, ahol a jóval komolyabb órámat féltem, de mégis jó lenne, ha kapnék értesítéseket és látnám az aktivitásaimat (kerti munkák, játék a kutyával, barkácsolás), de ha valaki szereti a retró dolgokat és mégis valami modernebb funkcionalitásra ácsingózik, akkor nem nagy befektetés az Amazfit Neónak adni egy esélyt.

Amazfit Neo

Bog

A tesztkészüléket a Tomtop biztosította, köszönjük. Itt lehet a terméket megvásárolni.

Hirdetés