Tapasztalatok és verdikt
Az RC4S hangereje (maximum 68 dB) körülbelül az átlagos szinten van. A 4000 Pa szívóerő jónak számít, de nem kiemelkedő, az 5200 mAh-s akkumulátor szintén középérték. A gyártó szerint 4,5 óra alatt töltődik fel nulláról a dokkolón állva. 20%-os kapacitásnál megszakítja a takarítást, visszatér a bázisra, 80%-nál újra elindul és megpróbálja befejezni a melót, de egy szuszra egy nem túl összetett hajlékban akár 200 négyzetmétert is meg tud oldani.
A szoftveres oldal (térképkezelés, algoritmus, tájékozódás) alapvetően rendben van. Nem annyira hisztis, mint a Proscenic, ami már attól is új helyiségnek tekintett egy szobára, ha arrébbtoltam az asztalt 10 centivel. Az alkalmazásban látható térképet tökéletesen bontotta fel szobákra, lehet csak szobánként (meghatározható sorrendiséggel) is intézni a tisztítást, kijelölhető célterület, valamint behúzhatunk virtuális falakat és no-go zónákat is. Ezeket korrektül betartja. A szőnyegről az állatszőrt reatív jól felszedi, de azt most már valaki igazán megoldhatná, hogy kijelölhessek olyan területeket is, ahol kétszer-háromszor is végigmegy a gép anélkül, hogy nekem utólag ezzel matatnom kéne. Rövid szálú padlószőnyegen kifejezetten hatékony (ezt utólag mindig egy IKEA hengerrel csekkolom, ami szépen megmutatja, hogy mennyi apró szösz maradt a szőnyeg rojtjai között), itt talán még a Roidmi EVA-t is leveri.
Felmosási szempontból már kevésbé tehetséges. Gyarkolatilag ráönti felülről a vizet a rongyra, aztán maga után húzza a padlón, inkább csak elkeni a szmötyit, mintsem felszedné. Egy forgópamacsos modell ennél szignifikánsan hatékonyabb. Lehet állítani, hogy kevés, átlagos, vagy sok vízzel pacsmagoljon, a közepes fokozat bőven megfelelő. Ahogyan az lenni szokott, most sincs sem a portartályban, sem a víztartályban telítettséget ellenőrző szenzor, vagyis ha tele a portartály, akkor rendületlenül halad tovább és gyömöszöli bele a koszt, ha pedig kifogy a víz, akkor is töretlenül próbál felmosni a félig száradó rongyot húzigatva. Viszont tényleg 10 másodperc alatt átszippantja a dokkoló a gépből a mocskot, persze marad a tartályban némi kósza por, de ezek majd kijönnek a következő ürítés során. Tök pozitív meglepetés volt, hogy a spirális alsó kefén relatív kevés szennyeződés maradt takarítás után, sokkal kevesebb rágabalyodott hajszálat és kutyaszőrt kellett manuálisan lehántanom, mint amit mondjuk a Proscenic gyűjtött oda, vagy a kefe kialakítása ügyesebb, vagy magasabb szívóerőt használ az Aeno — akárhogyan is, ez kellemes csalódás.
Van az alkalmazásban virtuális távirányító (én ugyan be nem kúszom az ágy alá, hogy kiszabadítsam a cuccot), meg lehet keresni a porszívót (ha valahova bebújt és beragadt), megadható, hogy hány takarítás után ürítsen (miért ne ürítene mindig?), van history a korábbi takarítások statisztikáival, illetve van “ne zavarjanak” üzemmód, amikor a dokkolóról leveszi a fényeket.
Összegzés. Az Aeno jól döntött, amikor a Liectroux csúcsmodelljét választotta donorként. Jól döntöttek akkor is, amikor a hazai piacra árazták a terméket, mert még ha tudja is a vásárló, hogy ez egy Liectroux G7, akkor sem szottyan kedve ezt Kínából iderendelni, mert nem jár jobban. Anyagilag sem, nem is beszélve a lokális garanciáról és terméktámogatásról. A Liectroux által használt lézeres és LiDAR-os navigációs megoldás és a hozzá kapcsolódó AI abszolút meg tudja ugrani az elvárásokat, szisztematikusan takarít, jól méri fel a hajlékot, okosan bontja azt szobákra és nem retten meg, ha az ismert térképen csekély eltérések adódnak. A dokkoló csinos, nem is túl böszme, a robot sem hivalkodó, de mégis barátságos külsejű, porszívózni éppenséggel egész jó hatásfokkal képes, felmosni azonban csak alapszinten. (Majdnem azt írtam, hogy “apaszinten”, de bizonyos háztartásokban ez is helytálló lenne.) A helyzet az, hogy a 180 ezer forintos ára ugyan nem túlzó, de egy olyan mezőnybe érkezik, ahol azért vannak konkurensek. Az egyik ilyen a már említett Proscenic M9, amit szintén próbáltunk és bár az felmosókorongos kivitel, mégis elég sok, főleg szoftveres hülyesége volt, plusz a dokkolóba történő ürítés folyamata sem volt zökkenőmentes. A másik ellenlábas a Roidmi EVE Plus például tud papíron legalább ennyit és az a Mi Home ökoszisztéma része, a Xiaomi X10 pedig szintén nagyon hasonló képességű gép (bár az alsó ürítésű), valamivel kisebb portartállyal és dokkolós porzsákkal. Vagyis nem lehet azt mondani, hogy ebben az ársávban az Aeno mindennél jobb lenne, de egyáltalán nem lóg ki lefelé az mezőnyből, amit vállal, azt képes is teljesíteni, jól sikerült formatervvel rendelkezik és kellő alapossággal porszívóz. A Proscenicet nem mertem úgy elengedni munkára, hogy nem vagyok a környéken, az Aeno RC4S-t viszont annak ellenére is többször távolról is utasítottam, hogy nem messze tőle ott parkolt a saját Rodimi EVA-m is, de azzal inkább csak felmostam.
Bog