Hirdetés

Keresés
  • And

    PH! kedvence

    Csomagelemzéssel kibukhat, hiszen a router is tudni fogja, hogy a WAN-porton bejövő adatot éppen melyik kliens felé kell továbbítania, de a gyakorlatban valszeg a kutya sem fog ilyenekkel szöszmötölni. Ha mégis, akkor vagy nagyon sok idejük van, vagy tényleg ''akarnak valamit'' ;).

    [Szerkesztve]

  • And

    PH! kedvence

    Ha egy nem titkosított (nem https) oldalt látogatsz egy nyílt hálozathoz csatlakozva, szerintem nem tudod kivédeni. Olyan ez, mint a rendőrök által használt kódolatlan rádió: egy scannerrel simán lehallgatható. Természetesen ezzel ők is tisztában vannak, és nagyon érzékeny adatokat nem közölnek rajta.

  • And

    PH! kedvence

    Ha a wlan adaptered támogatja, akkor a Network Stumbler képes vételi térerő kijelzésére. Tudomásom szerint csakis belső (pci-os, pcimca-s), esetleg usb-s adapterekkel működik, külső elthernetes eszközökkel nem. Utóbbiaknál kénytelen vagy a saját kezelőprogramjuk / webes felületük által megjelenített adatokra (százalék, quality meg hasonlók) hagyatkozni. Eredendően a Stumbler is csak a vételi szintet jelzi, a tesztelt antenna hatásosságának - ha ez a cél - kiderítéséhez szükséged van egy másik antennára is (pl. az eszköz eredeti dipóljára), összehasonlítási alapként.

  • And

    PH! kedvence

    Igen, kommunikálhatnak egymással, ha a g-s eszközt legalább ''mixed'' módba állították be, és nem ''g-only'' módba. Ettől függetlenül úgy néz ki, hogy egy ad-hoc hálózatban a szabvány csak a 11Mbps-t írja elő, az e fölötti sebbeségű módok nem részei a 802.11-nek: [link]. Ennek megfelelően az eszközök nagy része ad-hoc esetén nem támogatja a b-szabványban rögzítettnél nagyobb sebességet, vagy ha mégis, azt már csakis szabványon kívül, ''önszorgalomból'' :).

  • And

    PH! kedvence

    Nem igazán. Annyi igaz, hogy az egyes országokban nem feltétlenül engedik meg az összes, a szabványban rögzített rádiócsatorna használatát. A b és a g szabvány ebből a szempontból teljesen kompatibilis, mindkettő a 2.4GHz-et használja, míg az a-s eszközök 5GHz-en működnek. A szabályozás pedig régiónként / országonként is eltérő lehet. Japánban pl. a 2.4GHz-en kiosztott mind a 14 csatorna használható, az EU nagy részén és Mo.-on csak 13, Franciaországban pedig csak 4, stb. Hasonlóan összetett a helyzet a megengedett max. teljesítmény (EIRP) terén is.
    Itt: [link] még részletesebben írnak erről.

  • And

    PH! kedvence

    1.) Inkább a hasonlóságokról lehetne írni ;). Az accesspoint (AP) a vezetékes világban nagyjából megfeleltethető egy switch-nek, a router meg útvonalválasztó, a gyakorlatban netmegosztáshoz szokták használni ezeket a broadband routereket (legyen akár vezetékes, akár wlan). Egy wlan router nagyjából ugyanaz, mintha egy vezetékes routerre ethernet porton rácsatlakoztatnál egy sima AP-t.
    2.) Abszolút nem igaz. Az antennák számának semmi köze a kliensek számához. Két antenna a diversity-vételre képes wlan-eszközökön szokott lenni.
    3.) A wlan eszköz adatlapjára írt hatótáv-adatoknak nagyjából semmi közük sincs a valósághoz. Egy ilyen szám leginkább az ideális állapotra (teljesen nyílt terep, zavarmentes vétel) lenne igaz, de olyan nincsen. Az sem mindegy, miből vannak a falak. A vastag vasbeton nyilván sokkal jobban árnyékol, mint egy tégla közfal.

  • And

    PH! kedvence

    A WPA-PSK törése teljesen esélytelen, legalábbis egyelőre. Szerencsére ;).
    De tényleg érdekes tendencia, hogy mostanában minden harmadik kérdés arról szól, hogy hogyan lehet védett hálózatra illegálisan csatlakozni, védelmet törni, jogosulatlanul netezni, stb. Persze csak egy icipicit..

  • And

    PH! kedvence

    Ok. De a WPA-kulcs ismerete nélkül ma ez még tényleg lehetetlen. Az más kérdés, hogy a megosztó routerben szépen be van valahol állítva az a kulcs, de annyi esze csak van a tulajnak, hogy ahhoz sem enged szabad hozzáférést, különben egy lyukas garast sem ér a védelem. De ha meg is szereznéd a kulcsot, és használnád a tiltott időpontokban, úgyis simán lebuknál. Megéri? Lehet, hogy egyszerűbb volna tárgyalásos úton :D rendezni a helyzetet, esetleg - ha tud olyat a router - maximalizálni az általad használható sávszélt, ha mondjuk az zavarja, hogy neki olyankor nem marad.

  • And

    PH! kedvence

    Ha a WPA-t aktiválod, akkor előjön az a szövegmező, amelyikbe a kulcsot kell beírni. Jó esetben ebben a korábban beállított kulcs már benne is van, hiszen a titkosítás kikapcsolásához nem szükséges a kulcs fizikai kitörlése a router memóriájából. De hogy tényleg ott lesz-e, ill. nem csak csillagok formájában jelenik-e meg, az már tényleg a router (sőt, esetleg az aktuális firmware) típusának függvénye.
    De így tényleg könnyű lebukni. Egyrészt nagyon oda kell figyelni, hogy használat után mindent úgy hagyj ott, ahogy volt, másrészt a titkosítás ki/bekapcsolása - ismét csak típustól függően - egy router restartot (és ezzel rövid üzemszünetet) is okozhat.

  • And

    PH! kedvence

    ''De hát itt nem csak a dbi számít?''
    Ugyanarról beszéltek, de a teljesítmény még mindig nem dBi, hanem dBm. Ha te x [mW] teljesítményt megfelezel, az dB-ben (logaritmikus egységekben vagy viszonyszámban) annyit tesz, hogy levonsz belőle 3-at, erre utalt shev7. Pl.: 50mW= kb. 17dBm, 25mW= kb. 14dBm. Mindegy, hogy decibelekkel vagy mW-okkal számolsz, a végeredmény ugyanaz marad, csak helyesen kell értelmezni. 3dB kábelveszteség megfelezi az adóból kivehető akárnyány mW teljesítményt a kábel végén, az antenna betáplálási pontján. És mindez természetesen visszafelé is igaz: az antenna által vett jel (teljesítmény) is megfeleződik, 3dB-lel csillapodik, mire a kábelen a vevőhöz ér. Hogy ez tragédia-e avagy sem, attól függ, hogy mennyi a rendszerben rendelkezésre álló tartalék. Normális jelszintnél szvsz. ekkora csillapítás nem lehet döntő befolyással a kapcsolatra.

  • And

    PH! kedvence

    Emlékeim szerint nem akarsz nagyon extrém távot áthidalni, és a tervezett antennék sem vackok. Tehát: igen, de lehetőleg ne RG58-as kábellel ;) (tudom, H1000-est szeretnél, az pedig abban az átmérőben az egyik legjobb elérhető típus).

  • And

    PH! kedvence

    30m? Azt kábelezni kéne inkább (vagy ezt már mondtam :D?). Még mindig nem tudom, van-e értelme 30m-es távra brutál antennáknak / kábeleknek. Vasbetonból vasbetonba, 6 emelet különbséggel, akkor talán.. De ott is inkább kilógatnám a saját antennájukat az ablakba, oszt' kész.
    Gyári antennakonzolokban sajnos nem vagyok jártas, pedig lassan én is fel szeretnék tenni egy újabb helyszínre egy grid-et, és még nem tudom pontosan, hogyan fogom csinálni.

    Mod. #335: akkor mégiscsak le van védve az a router egy jelszóval? Mert pl. a DD-WRT (firmware-rel futó) routerek azt csinálják, hogy az IP-címüket beírva egy összefoglaló oldalt ugyan megjelenítenek (különben még ez is letiltható), de máshová már nem tudsz lépni, mert akkor jelszót kér. Ha ez így van, mégsem teljesen ''síkhülye'' az a szomszéd..

    [Szerkesztve]

  • And

    PH! kedvence

    Szerintem bőven elég a 8dBi-s panel, de tuti csak akkor lesz, ha már megy ;). Többször írtam már, hogy hasonló nyereségű - tetőre szerelt - antennákkal ill. kábelezéssel sokszáz métert hidaltunk át.

  • And

    PH! kedvence

    Ha zárt térben használod, szinte teljesen mindegy. Elvileg az az igazi, ha minden eszköz antennája ugyanúgy van polarizálva, különben némi terjedési pluszveszteség lép fel (aminek értéke ilyen szimpla dipóloknál kb. 3dB). Csakhogy közeli állomásoknál az antenna helyzetétől (polarizáció irányától) függetlenül gondolom elég durva térerőt produkál az AP, több szobával arébb meg úgyis összevissza reflektált hullámok érik el a klienseket, ezzel az eredeti polarizációs helyzet jelentőségét veszti. Ha úgy látod, hogy valamelyik antennahelyzet jobb jelszintet produkál, hagyd úgy. Zárt térben szvsz. a polarizációnál sokkal többet számít az AP (vagyis az antenna) elhelyezése.

  • And

    PH! kedvence

    Akkor viszont nem értelek. Ha Te már próbáltad forgatni az antennát, de nem tapasztál változást, akkor mi a helyzet? Ha azt írtam volna, hogy az ekliptikához 25,67° fokos szögben döntve a legjobb :D, Nálad akkor sem lenne jobb. Notebook-kal is lehet jó a térerő, de annak a beépített antennája is elég irányérzékeny. A ''külső'', pl. pcimca-s eszközök beépített antennája legtöbbször meg kifejezetten vacak.

  • And

    PH! kedvence

    Erről a BEFW4S11-ről közel nulla információt lehet találni, nem tudom, miért. Annyit említenek a hwsw-n, hogy a Chello-val néha szokott szórakozni.
    A WRT54G viszont - gyári állapotában - nem jó végpontnak, mivel csak AP-ként működik, azzal meg az életben nem csatlakozol fel egy másik AP-ra vagy routerre. Nem támogatja a kliens-módot, sem a wds-t. Külső firmware-rel viszont igen, de akkor már inkább WRT54GL: könnyebb rávarázsolni egy ''3rd party'' firmware-t, és nagyobb a flash/ram memóriája is.

  • And

    PH! kedvence

    Magától a routertől én típustól függetlenül nem várnék csodát. A zárt térben elért hatótáv szvsz. sokkal inkább az épület szerkezetétől, anyagátől függ, mintsem a router teljesítményétől. Másképp fogalmazva: az egyes routerek teljesítménye és vételi érzékenysége közötti különbség - a vonatkozó szabályozásoknak köszönhetően - sokkal kisebb lehet, mint az adott épület sajátosságaiból adódó terjedési csillapítás. Nagyobb lefedettség érhető el pl. a gyári beépített antenna helyett egy jobb helyre, pl. szobán belül magasabbra telepített körsugárzó v. panelantenna használatával, ill. jobb vételt adó (kihajtható antennás v. pár méterre elvezethető, pl. USB-s) kliensekkel.

  • And

    PH! kedvence

    Azt, hogy egy irányított antenna relatív mennyit sugároz ''hátrafelé'', megmondja az előre/hátra viszony. Egy adatlapon ezt vagy megadják, vagy nem, de általában kellően rossz érték ahhoz, hogy hátra csak az antenna közelében legyen vétel (kicsit csalóka a dolog, mert a sugárzó előtti közeli tereptárgyakról is lehet visszaverődés, ami az antenna mögött adhat valamekkora térerőt).
    #488 /2: Arra viszont ne számíts, hogy a külső flat mellett a másik gyári antennát rajtahagyod a routereden, és úgy lesz vételed. A kétantennás működés (diversity-mód) nem arról szól, hogy két külön helyiségbe v. irányba kell telepíteni az antennákat, és azok majd nagyobb területet látnak el. A célja különben tényleg hasonló, de ilyenkor az antennákat közös térben kell elhelyezni és azonos típusúaknak kell lenniük, ugyanis a helyi térerő-ingadozásokat probálják meg kompenzálni velük, általában épületen belül. A két antennát ugyanis kapcsolgatja az AP, vagyis egyidőben csak az egyik működik: az, amelyik éppen nagyobb jelszintet produkál.

  • And

    PH! kedvence

    Persze hogy működhet, de a routerednek ilyenkor kliens (vagy kliens-híd) wireless-módban kell lennie, nem AP-ban. Ahogy nézem, a Te routereden ez a 'Station Infrastructure' nevezetű beállítás lehet.

  • And

    PH! kedvence

    Milyen MAC-címet (melyik eszközét) másoltál be, és hova?
    Ha station-ra állítod a routert, akkor nem is kell nagyon látnod vezeték nélkül, ugyanis akkor megszűnik accesspoint-nak lenni. De épp erre találták ki az állomás-módot: arra való, hogy AP-hoz kapcsolódj vele. Egy szimpla pcimca-s vagy USB-s kliensre sem tudsz vezeték nélkül konnektálni, ha az eszköz már rákapcsolódott egy másik AP-ra, vagyis egy infrastructured-hálózat része lett. (Kliensek AP-nélküli összekapcsolására szolgál az ad-hoc mód. Ha ebbe tennéd, akkor tudnál csatlakozni egy sima állomással egy másik ad-hoc wlan-eszközhoz, de egy AP-hez nem!)
    Egy klienst konfigurálj vezetékes etherneten, nincs jobb ötletem.

  • And

    PH! kedvence

    ''Ha station structure-re állítom, akkor meg kell adni egy mac-címet''
    De miért? MAC-címet egy station-módba állított routernél megadni szerintem nem sok okból lehet, csakis a MAC-szűrés miatt. Ha az nálad ki van kapcsolva, akkor felesleges (station-ként amúgy sincs olyan sok értelme szűrni az AP-k MAC-címeit, fordítva igen). Ha pedig a szolgáltató AP-ján van beállítva a szűrés - ami elég valószínű -, akkor neked a wireless MAC-cloning mezőbe kell megadnod egy olyan MAC-címet, amelyet a szolgáltató regisztrált. Csakhogy: alap firmware-rel felvértezett routerek szerintem nem nagyon támogatják a wlan MAC-klónzást, másrészt a szolgáltatóhoz csak úgy tudsz (tudnál) így belépni, ha ismersz egy olyan MAC-címet, amely nála felhasználó kliensként regisztrálva van. Ha pedig ez igaz, és te nem vagy felhasználó, akkor az minimum illegális.
    #562: Pedig ez szerintem is így van, ill. nálunk is így működik: két AP van WDS-kapcsolatban, egymás címei megadva a wds-kapcsolatnál, ill. a másodlagos (''slave'') AP alapértelmezett átjárójaként az első (a netmegosztó) router IP-je van megadva. A WDS nem megy másképp. Arról a bizonyos ''egyszerű repeater''-módról (WDS-nélkül) meg sajna nincs több infóm, de ezek szerint nem is túl sok eszköz / firmware támogatja.

  • And

    PH! kedvence

    Ok, nem voltam elég figyelmes. Tehát ha egy akármilyen wlan-kártyával tudsz csatlakozni ahhoz az AP-hoz, akkor annál nincs MAC-szűrés.
    Innentől kezdve viszont megint visszajutunk ahhoz a kérdéshez, hogy mégis milyen MAC-címet kell neked megadnod a routeredben, kliens-módban? Mi annak a mezőnek a neve a konfig-felületen? Ez a bizonyos 'Clone wireless MAC', vagy micsoda? (Mod: mert ez nem kötelező adat, ez csak egy lehetőség.)
    Nálunk több kliens-router is van a hálóban, de - a már leírt MAC-szűrésen felül - a kapcsolathoz nem kell még egyéb ''mágikus'' MAC-okat megadni.

    [Szerkesztve]

  • And

    PH! kedvence

    Megnéztem: ez az, amire gondoltam. Tehát gyakorlatilag az eszközöd wlan-oldali MAC-címét lehet benne megadni, ill. ha a 'Clone MAC' gombra kattintasz, akkor a PC-d (ethernet-csatolójának) MAC-címe fog a mezőben szerepelni. A kliensek v. AP-k ezt a címet fogják a te sajátodként látni.
    De nincs egy default érték alapban beállítva? Mivel ezek egyedi címek, nem ártana, ha már gyárilag be lenne állítva egy MAC-cím. Ezt az eszközön v. a dobozán a gyártó által egy címkén külön is fel szokás jegyezni. Ha csupa 00-ból áll az a számsor, mint a doksi példáinál látható, akkor próbáld a gyári alapérték szerint kitölteni, vagy használd a Clone-gombot (ez utóbbival a PC-d MAC-addressét teszed láthatóvá).
    De az mostmár biztos, hogy neked valóban a 'Station-Infrastructure' módot kell beállítanod, ha egy AP-hoz v. wireless routerhez szeretnél kapcsolódni (12. oldal).

  • And

    PH! kedvence

    Ezt a routerrel történő jel ''felerősítést'' felejtsd el. Ilyen nincs. A routered e téren (rádió érzékenysége) gyakorlatilag nem különbözik az USB-s adaptertől. Legalábbis nagyságrendi eltérések biztosan nincsenek. Egy routerre könnyebb külső antennát szerelni, mert általában van rajtuk antennacsatlakozó. Te repeater-t akarsz, nem pedig erősítőt, de egyelőre ott tartasz, hogy egy AP-re sem tudsz kapcsolódni vele.
    A doksi írja (meg egyébként is logikus), hogy a kliens-módban van valahol egy 'Select site survey' gomb, amelyekkel a rádiócsatornák szkennelése elvégezhető, és a közeli / vehető AP-k listája megjeleníthető. Majd a listában (melyben amúgy szerepelni fog a hőn áhított SSID is) a 'Select' opcióval kijelölhető az a hálózat, amelyhez csatlakozni akarsz. Az más kérdés, hogy doksiban a 'Station-Infrastructure' oldalon nem látom ezt a gombot vagy linket, mer' valahová jól eldugták. Szóval abban a listában látszódnia kell az elérhető AP-k térerősségének, a használt csatornaszámnak, és annak, hogy kulcsolt-e az adott hálózat, avagy nem.

  • And

    PH! kedvence

    1.) Önmagában ettől szerintem nem lesz jobb. Ha a kapcsolat már megvan, a DHCP-n keresztüli címkérés elég gyorsan végbemegy. A router és az accesspoint IP-tartománya, hálózati maszkja megegyezik?
    2.) Az AP vezetéknélküli hálózati beállításainak (nyílt, megosztott kulccsal védett) nincs köze a fájlmegosztás működéséhez. Ezzel csak a rádiós link (az AP és a kliens gép/ek/ között) titkosítását tudod módosítani.

  • And

    PH! kedvence

    A wifi nem TV-átvitelre való. Mikrohullámú video-jelátlövő létezik (de az attól még nem wifi), topikja is van, pl.:[link]. De hol és mi lenne a jel forrása? Ez szerintem itt erősen offtopik.

  • And

    PH! kedvence

    2.) Szokásos felállás: wlan-router a megosztási helyre, wlan-kliens (vagy multifunkciós router/AP) a másikra. 20m antennavezeték túl sok (meg a megfelelő minőségben elég drága is volna, de ekkora távra már szinte nincs is olyan, amelynek a csillapítása kellően alacsony lenne). Táp: célszerűbb a törpefeszültségű tápot felvinni, az nem lehet veszélyes, ill. POE-képes (etherneten táplálható) eszköz is lehet alternatíva, ahhoz csak egy kábelt kell vinni.
    Egy 120cm -es parabola tényleg jó lehet, de ilyen távra egyrészt fölösleges, másrészt nyílt tetőn brutális lehet a szélterhelése. (Mi is most raktunk fel egy hasonló méretűt egy >5km -es linkhez, de padlástérben helyeztük el, ott nem zavar senkit, de még így sem volt egyszerű rögzíteni). Ráadásul akkor volna az igazi, ha nem a leggyakoribb ofszet-kivitelű lenne, hanem ''egyenes'' (a fej középen, primer fókuszban), különben erősen dönteni kéne a föld felé a tükröt, és irányba állítani is sokkal nehezebb volna.
    1.) Kb. mint az előző hozzászóló ;).

  • And

    PH! kedvence

    Ez szerintem általánosan nem igaz (pár routerem / AP-m volt, de mindegyik patch-kábelen csatlakozott). Egyébként is, a LAN-kártyán a vivőt jelző led (ha van) ill. a router LAN-forgalmát jelző ledje sem világít, ha gond van a fizikai kapcsolattal.
    #770: Tudom, hogy ez jelenleg nem segít, de a webes konfig-felületet az IP-címén a DNS- és alapértelmezett átjáró beállítása nélkül is el kell érned, ha egyébként más gond nincs.

    [Szerkesztve]

  • And

    PH! kedvence

    A tiéd az LCS-WA5-35 típus? Mert ha az, akkor érdekes, hogy szinte lehetetlen róla adatlapot felhajtani, itt viszont másik default IP-t említenek: [link].
    Mod: legalábbis kinézetre nagyon hasonló, igaz a -30 -as is ;).

    [Szerkesztve]

  • And

    PH! kedvence

    Valamilyen kábelt a dobozos verziókhoz azért adnak, általában egy rövid patchkábelt. Gyártóhoz ugyanazt tudnám írni, amit LordX a #759-ben. Nekem a Linksys bevált, de ez nyilván egyéni szoc. probléma :).
    #784: Az már valóban érdekes, már ha a default beállítás szerint a broadcast be van kapcsolva.
    (Kicsit más, de valamennyire ehhez kapcsolódó történet: visszakerült hozzám egy Asus WL300g AP, amit anno egy másikra cseréltem. De kliensnek akarták használni, és mivel olyat gyárilag nem tud, felraktm rá a DD-WRT -t. Be lett konfigolva, működött. Majd hálózati átalakítások miatt hozzá akartak férni (talán már az IP-jét sem tudták), és kiresetelték. Onnantól nem volt elérhető a gyári IP-jén. A boot megtörtént, a LAN led a bedugott kábelnél világított / villogott, de se ping, se web.. Beleflesseltem ismét a WRT-t, de ugyanaz. Már vagy két órája küzdöttem vele, de a többszöri hosszú reset sem segített. Csak úgy volt hajlandó megjavulni, hogy egy isteni szikra hatására az eredeti Asus-firmware -t írtam vissza bele. Innentől jó volt, ismét felraktam rá a DD-WRT -t, és akkor már az is ment. Nem tudom az okát, de ilyesmire nem gondoltam volna.)

  • And

    PH! kedvence

    Mintha volna ott egy ''Power output'' mező, ott azért körülnéznék..
    Mod: persze a kliens adóteljesítményének növelésétől csak a routeren nüvekedhet a térerő, ha a kliensoldalon gyenge a jel, akkor a routert kell tuningolni, vagy a kliensre jobb antennát tenni.

    [Szerkesztve]

  • And

    PH! kedvence

    Egy dolgon nem lehet szoftveresen segíteni, az pedig a hardver vevőjének az érzékenysége. Az annyi, amennyi. Ha van két eszközöd nagyon hasonló antennákkal, mondjuk sima 2dBi-s dipólokkal, mégis úgy tűnik, hogy a jelszint az egyikkel lényegesen jobb (természetesen ugyanarról a helyről, és ugyanarra az AP-ra v. routerre csatlakozva), akkor a másiknak valszeg rosszabb az érzékenysége. De ez is erősen szubjektív, ha nem egy egyezményes mértéket használnak a térerő megjelenítésére. Az egyszerű USB-s eszközök valszeg nem tudnak összehasonlítható egységekben, pl. dBm-ben vételi térerőt mutatni, akkor nem sokra mész azzal, hogy az egyik azt mondja a vételre hogy 'jó', míg a másik 'kiváló'-nak minősíti. Itt a minősítések közötti határokat a szoftver szabja meg, és eléggé változó lehet, hogy mekkora szintet tekintenek a különféle gyártók / típusok jónak vagy kiválónak.
    #808: a szokásos 15 +/-2 dBm (20-50mW) nem különösebben erős, inkább csak átlagos adóteljesítménynek tekinthető, amit szinte minden wlan eszköz tud. Általában azért használnak ekkora szintet, mert a szokásos dipólantennákkal éppen ezzel közelíthető a szabványban engedélyezett 20dBm effektív teljesítmény. A másik, hogy egy 4dBi -s antenna is ''csak'' 2dB-lel jobb a szokásos dipóloknál, ezért jelentős befolyással nem lehet egy olyan kapcsolatra, amelynél az ingadozás (stabilan telepített antennák hiányában, zért térben) sokszor 10 dB is lehet.

  • And

    PH! kedvence

    Szobán belülre is rakhatod azt a yagit, de minek? Szerintem hullára nem praktikus, ennél még a kábelezés is szebb / olcsóbb. Ha már mindenképp egy relatív nagynyereségű - irányított - antennát akarsz beltérre rakni, akkor inkább válassz panelantennát: [link]. (Igazából egyik sem szobába való a keskeny szögű nyalábolás és a zárt tér miatt.)

  • And

    PH! kedvence

    Nehézségi sorrendben, kezdve a legnehezebbel:
    1.) Összedobod egy szimulátorban, és kiszámoltatod vele (pl. NEC4WIN).
    2.) A közös frekvenciasávnak köszönhetően a yagi méreteiből (hasznos hosszából), elemei számából nagyjából behatárolható a nyereség. Itt egy táblázat: [link], a második lapján találhatsz infókat, meg egy grafikont is erről. A nyereség _elméleti_ értéke dBd-ben van megadva, ebből úgy kapsz dBi-t, hogy hozzáadsz 2.1dB-t. Kiinduló adatként használhatod a direktor (betáplált dipólus előtti) elemek számát, vagy a tartóelem hosszát (boom length). Utóbbi az antenna elejétől (elülső direktortól) a reflektor elemig értendő, tehát lehet, hogy a boom-hossz v. az elemszám megállapításához le kell szedni az antenna burkolatát, ha van neki. Látható, hogy a nyereség a hosszal (és az elemszámmal) nem lineárisan javul: ahogy a hossz növekszik, egyre több elem kell egységnyi nyereségnövekedéshez.
    3.) Leolvasod a címkéjéről a gyártót / típust (vagy rögtön a nyereséget), és rákeresel ;).
    A szabadtéri csillapítást számító kalkulátorok szerint egyébként a 0.4-ről 1.2 km-esre növelt táv esetén a vételi térerő (szintén elméletileg, minden más körülményt változatlanul hagyva) kb. 9-10dB -lel csökken, tehát ennyivel nagyobb nyereségű antenna kellene ahhoz, hogy a táv növekedését kompenzáljad. Ha viszont eddig is kellően nagy ''tartalékod'' volt, a nagyobb távolságú link is működni fog. Egy közepes nyereségű, 15dBi körüli yagi szerintem simán megbírkózik ilyen távval, főleg, ha a szolgáltatónál is normális antenna van.

  • And

    PH! kedvence

    Az RF-csatlakozós USB-s adapter nem túl gyakori. Ha viszont kihajtjató (nem csak a nyákon kialakított hurok-) antennája van, akkor viszonylag egyszerűen le lehet forrasztani a belső antenna felé vezető koaxot, és a helyére tenni egy rövid, vékony pigtail-kábelt, aminek a másik végére pl. lengő SMA-aljzatot szerelhetsz. Természetesen a művelet garanciavesztéssel jár, és ha nincs valamennyi tapasztaladot, nem biztos, hogy érdemes egyedül nekiállnod. E topik: [link] elején régebben voltak fotók egy USB-s adapter hasonló módosításáról, de az idő már sajna kigyógyította belőle a képek jelentős részét. (Ha külső antennával szeretnél nyomulni, miért nem szerzel inkább egy PCI-os wlan-kártyát vagy egy gyárilag antennacsatlakozóval szerelt ethernetes eszközt?)

  • And

    PH! kedvence

    [link], (ez ugyan a dd-wrt helpje, de a fontosabb paraméterek meghatározása ugyanaz). Egyébként az esetek nagy százalékában érdemes alapértéken hagyni ezeket a beállításokat.

  • And

    PH! kedvence

    Egy antennának önmagában nincs se jelszint, se zajszint nevű paramétere, ebből következően jel/zaj viszonya sincs. [Mod: itt valszeg. a vett AP-ra, annak térerejére gondolsz. Ha a vett jel teljesítménye -66dBm, a zajé pedig -85dBm, akkor a vételi jel/zaj viszony szemléletesen 19dB.] Olyan passzív antenna sem létezik, amelyik ''erősítős''. A dBi (nem a dBm !) antennanyereséget takar, és nem database index.
    #1225: A jel/zaj viszony a vételi minőséget takarja. Optimális értéke nincs (minél nagyobb, annál jobb), de van egy minimális értéke, amelynél a kapcsolat még egyáltalán működik, ill. egy adott wlan-eszköznél minden rádiós linksebességhez tartozik egy-egy érzékenységi v. jel/zaj adat.
    #1224: Soha ne vedd készpénzek az ilyen távolsági adatokat! (Az eladó volt legalább annyira korrekt, hogy az akár szót odaírta. Egy ember is kihúzhatja egy szál gumicsónakon az Atlanti-óceánon, akár 60 napig, volt rá példa ;).)
    Az atennanyereség _nem_ feleltethető meg egyértelműen az áthidalható távolságnak. Az igaz, hogy 12-14dBi nyereségű antennákkal jó esetben áthidalható néhány kilométer, de ez egy csomó más dolognak _is_ a függvénye. A jó antenna a nagytávú összeköttetésekhez szükséges, de önmagában nem elégséges feltétel.

    [Szerkesztve]

  • And

    PH! kedvence

    MX1000: 27 MHz, cordless telefon (DECT-szabvány): 1900 MHz, 802.11a: 5xxx MHz. Szóval ezek nem sokat számítanak a wifi (802.11b/g) 2450 MHz-es sávján. A b/g-szabványú eszközöket leginkább egy másik wifi eszköz tudja csak zavarni, esetleg egy rossz mikrosütő ;) (szintén 2.45GHz).

  • And

    PH! kedvence

    A Logitech többféle rádiós wireless-technológiát is alkalmaz: 27MHz, Fast-RF (a leírások alapján szintén 27MHz, de más megoldás), ''2.4GHz'', valamint a Bluetooth.
    Az MX1000 a Fast-RF -et használja, az MX610 pedig a ''2.4GHz''-es technológiát. Bár ez utóbbi más modulációt használ, mint a wifi (illetve a szintén ezen a sávon működő Bluetooth), úgylátszik teljesen nem sikerült kiküszöbölni az interferenciát. De mind közül a wifi használja a legnagyobb teljesítményt, ezért nem is csoda, hogy a wifi zavarja az ugyanazon a sávon működő egeret, és nem fordítva.

  • And

    PH! kedvence

    Lehetséges. A feltételei: első és egyben legfontosabb az optikai rálátás. Ilyen kilométeres nagyságrendű távok áthidalása enélkül gyakorlatilag lehetetlen, úgyhogy ha az nem biztosított, felesleges is továbblépned. Aztán: megfelelő (értsd: kellően nagy nyereségű) antennák is kellenek. Lehet kísérletezni egyszerűbb antennákkal is, de ekkora hatótávhoz és stabil kapcsolathoz normálisabb darabot képzelj el: parabola (akár házilag is elkészíthető, pl. biquad-os betáplálással), grid, esetleg nagyobb nyereségű Yagi. A szereléséhez a lehető legrövidebb, alacsony csillapítású koaxot és csatlakozókat illik használni. Wlan-eszköznek bevált, jó minőségű (érzékeny, stabil), külső antennacsatlakozóval rendelkező típusok közül lehet választani.

  • And

    PH! kedvence

    ''Nemtudom van e valami különbség a két nyereség mutató közt.''
    Igen, van. Mégpedig az, hogy amelyiken ''m'' van, azt elírták. A dBm teljesítményt jelent, olyanja meg egy antennának önmagában nincsen.
    Mod: ha egy wlan-kártyára írták, akkor az mégis lehet jó ;), hisz nem az antennára vonatkozik, hanem magára az eszközre. 16..18dBm 'magyarra' fordítva 40..63mW -ot jelent.

    [Szerkesztve]

  • And

    PH! kedvence

    Pedig a lényeg az 'antenna rész', vagyis a sugárzó. A paraboloid csak egy tükör. A tükör nagysága és kialakítása behatárolja a legnagyobb elérhető nyereséget, a sugárzó elhelyezését, stb. Maga a sugárzó sem csak egy konkrét antennatípus lehet: a legjobb az, amelyik az adott fókusztávból jól - épp megfelelő szög alatt - 'beteríti' a tükör felületét. Túl kicsi v. túl nagy sugárzási szög nyereségcsökkenést okoz. Legegyszerűbb esetben a sugárzó egy szimpla dipól, de ismert nagyobb (alap-) nyereségű sugárzóval, pl. biquad-dal készített konstrukció is.

  • And

    PH! kedvence

    Azért egy 50 cm átmérőjű tükörnél a javasolt csökkentett felületű 11x11 cm-es biquad-reflektor ([link]) nem a hasznos felület 1/4-ét, csak az 1/16-od részét takarja ki, ha jól számolom. Azt is csak akkor, ha nem ofszet a tükör, viszont tény, h. primfókuszos parabolával sokkal könnyebb irányba állni. Szerintem még mindig jobban járnál vele, mint egy dipóllal. Az egyszerű dipól ugyanis túl kicsi nyereségű, rosszul nyalábol ahhoz, hogy hatásosan beszórja a tükör felületét. Van nekem egy gyári grid-antennám, arra dipól(-nak kinéző ;)) sugárzót szereltek, de módosított formában: vékony alulemez profilból van kialakítva úgy, hogy a két szélét kis szögben a tükör irányában meghajlították (vagyis megpróbálták a tükör felé nyalábolni a teljesítmény nagyobb részét). A lényeg, vagyis a betáplálási pont, illesztés éppen nem látszódik, így nehéz lemásolni. Ez a kivitel biztos van olyan jó, mint a biquad-os betáp, elvégre 60cm-es grid-del 24dBi a névleges nyeresége, de én nem találtam róla olyan jól utánépíthető leírást, mint a biquad-ról. Biquad-os parabolát viszont már építettünk: elég nagy, 110 cm-es, régi primer fókuszos tükörrel (ekkora átmérő az esetünkben túl rövid fókusztáv miatt valszeg úgysincs hatásosan kihasználva). De az említett gyári grid-del párban így is megelégedéssel használjuk több kilométer távra.

  • And

    PH! kedvence

    Komolyan RG65-ös kábellel van szerelve a routernél? Mert a hullámimpedanciája alapján abszolút nem ilyen célra való.
    Bár a távolságokról nem írtál, de 'középre' sok alternatívád nincs, csak valamilyen körsugárzót tudsz használni, azok meg nem túl nagy nyereségűek. A wifi-kártyás klienshez tehetsz házi készítésű irányítottat (pl. biquad-ot), de kisebb gyári panelantennát is. Az USB-s géppel moddolás nélkül sajnos nem tudsz sokat kezdeni. Esetleg próbálkozhatsz a wlan-adapter jobb helyre telepítésével.

  • And

    PH! kedvence

    Ha tényleg nem írtad el a típust, és RG65-ről van szó, akkor lehet kábelgond is. Ennél alkalmatlanabb koaxot ugyanis keresve se találhattál volna: hiába 1cm a külső átmérője, 950Ω hullámimpedancia és maximum 5 MHz (!) ajánlott sávszélesség jellemzi.
    Körsugárzó pl.: [link]. Lehet készíteni is, de nagyobb, 10dBi körüli nyereségnél már elég nagy méretű, és elég macerás: [link]. Kisebb nyereségűvel is kísérleteztek ebből a topikból kiindulva: [link], de a visszajelzések alapján nem nagyon vált be.
    Biquad: [link] és [link], ezek számtalanszor utánépített, bevált verziók.

  • And

    PH! kedvence

    Wifi-''jel'' átlövő? A wifi az maga a LAN-átlövő ;). Ha nincs vételed a felső szinten, akkor a következőket teheted:
    - kábelezés (LAN) az alsó routertől a felső szintig,
    - ua. mint előbb, de a hálókábel végére ráteszel egy közönséges AP-t, ami vezetéknélküli elérést biztosít fent is,
    - az alsó wlan-routerre egy hosszabb kábellel antennát csatlakoztatsz, amit pl. a középső szinten helyezel el, hogy a legalsó és a legfelső szinten is legyen valamekkora (ez kérdéses) térerő,
    - repeatert teszel (WDS, vagy szimpla) egy közbülső szintre.
    Ha a köztes emeletekhez 'nem férsz hozzá', azaz semmit sem tudsz oda telepíteni (ill. ha a födémek árnyékolása túl nagy már egy szint átlövéséhez is), akkor szerintem csak az első vagy a második módszer marad.

  • And

    PH! kedvence

    Repeater: ahogy írod. A repeater leginkább egy olyan multifunkciós router, amelynek van ilyen módja is. WDS-nél annyi a megkötés, hogy mindkét AP-nak (routernek) tudnia kell a WDS-módot, és be is kell konfigurálni mindkettőn az egymás közötti WDS-linket. Ha ez megvan, a második AP (router) látszólag pont ugyanazt csinálja, mint az első, akár ugyanazzal az ssid-vel (wlan-hálózati névvel). Tehát a kliensek számára olyan, mintha az első router hatósugara bővülne.
    Az 'egyszerű' repeater-módnál pedig elvileg csak a második AP-t kell repeaterként beállítani. De ez utóbbit valószínűleg kevesebb eszköz támogatja, ill. külső kiokosított firmware-ek is (amelyeket csomó olyan olcsó eszközre is fel lehet tolni, melyek enélkül, vagyis gyárilag csak szimpla AP+routerként működnek) általában a WDS-módot teszik lehetővé.

  • And

    PH! kedvence

    Szerintem menni fog (gondolom nem akartok extrém hosszú antennakábeleket használni).
    ''Eddig csak 1000 méter alatti távot kellett áthidalnom, ahhoz a cső alakú antennák is megtették...''
    A műanyag védőcsőbe rejtett Yagi antennákra gondolsz :D? Vagy valamilyen helixre? Mondjuk utóbbi nem túl gyakori szerzet.
    Egyébként igen, tiszta rálátásnál valszeg. normálisabb (pl.: 15dBi feletti nyereségű) Yagi-antennákkal is összehozható ekkora távon a stabil kapcsolat, ha a wlan-eszközök különben elég érzékenyek. A zavarérzékenység miatt érdemesebb a nagyobb nyereségű (-> kisebb szögben nyaláboló) antennát választani. Ugyanis itt már jobban számíthat a külső zavar hatása is, pl. hogy hányan használjátok ugyanazt - vagy a környező 1..2 - rádiócsatornát.

  • And

    PH! kedvence

    A WDS-módot valami ilyesmire találták ki. Az AP-k azonos SSID-je például megoldható vele (sőt ha jól tudom, WPA-PSK kulcsolásnál egyenesen követelmény az egyforma SSID-k használata). Ekkor az AP-k a közelebbi, elérhető AP-val - akár többel is - WDS-kapcsolatban állnak. Az a része számomra nem világos, hogy mi a helyzet akkor, ha az összes AP egyben ugyanannak a vezetékes helyi hálónak is a része. A WDS ugyanis pusztán rádiós kapcsolattal is működik (WDS repeater), nyilván a felhasználható sávszélesség rovására.
    ''Fontos, hogy az egész hálózatnak WPA2-PSK titkosítást
    kell minimum használnia.''

    A WPA2 az nem a minimum, hanem egyenesen a maximum, ha nem tévedek ;). Tudomásom szerint pont WDS-módban nem lehet használni a WPA2-t, ellenben ma még a biztonság szempontjából szvsz. a WPA-PSK is elegendő.
    Konkrét típusokat nem tudok írni, mert olyan sokkal nincs tapasztalatom, de azt tudom, hogy külső firmware-rel egyes, gyárilag 'buta' routerek / AP-k is tudnak WDS-t. Nekem az a tapasztalatom (WRT54G/GL + DD-WRT firmware) a WDS-sel, hogy a kapcsolat hosszútávon nem igazán stabil: időnként újra kell indítani a routereket, mert különben kb. egy hét (de minimum több nap) után a link megszakad, a stabil térerő ellenére. A sima AP-kliens linkekkel nincs ilyen gond, de pl. időzített újraindítással v. WDS-watchdog -gal elvileg ez is orvosolható (csakhogy sajnos nem vagyok túl járatos a Linux és a crontab lelkivilágában).
    Mod: sejtem, hogy ezt a hibát inkább szoftver (firmware-) probléma okozza, és remélem, hogy a későbbiekben ezt orvosolják. De egy egyszerűbb router jóval olcsóbb lehet, mint egy gyárilag multifunkciós, az említett típuscsalád pedig annyira nem rossz vas.

    [Szerkesztve]