Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • cousin333

    addikt

    válasz tbs #279 üzenetére

    ''Ha elfogadom a pokol létét és hiszem, hogy ott fogok pörkölődni, akkor elfogadom az (eszme)hitrendszert, amely a poklot létrehozta, azaz a pokol elfogadása legitimálja a hitem Isten felé.''

    Tulajdonképpen így van. Bár, mint mondtam, nem szó szerint vett pörkölődésről van szó, hanem Isten fájó hiányáról. És akkor még inkább igaz, amit írsz. :R
    Mondjuk abból, hogy elfogadod a szabadrúgást mint a foci egyik szabályát, még nem érted meg vagy fogadod el a futball-szabálykönyvet :).

    ''Ellentét: az utolsó bekezdés elején Isten/pokol együtt jár (kétarcú Istenke), a végén Isten elutasítása a pokol... Kissé tanácstalanná tesz.''

    Nos, én ezt nem érzem ellentmondásnak. A Sátán nem az Isten sötét énje (nem skizofrén), hanem Isten hiánya, tagadása. A sötét sem a fény egy megjelenési formája, hanem a hiánya. Ugyanakkor a sötét nem értelmezhető a fény nélkül, viszont fordítva igen.
    Szóval azt akarom kifejezni, hogy nincs ellentmondás a kettő között.
    Ha van két térfeled és mindegyikben 2-2 labdád, akkor, ha egy labdát átviszel, hogy 3 legyen, akkor szükségképpen a másik térfélen csak 1 marad és ez az átvitelből automatikusan következik. A 3 labdára törekvésed óhatatlanul azzal jár, hogy máshol csak 1 marad. Pedig csak az előbbi volt célod, az utóbbi nem
    Röviden (:) ) Isten-pokol együtt jár != kétarcú Isten. Ezenkívül Isten-pokol nem szükségszerűen jár együtt, csak a szabad akarat következményeként (ti., hogy lehetőség van Isten elutasítására). Ha nem lenne szabad akarat, pokol sem lehetne. Isten ''fölvállalta'' ennek a lehetőségét az ember szabad akaratának érdekében. Ez tulajdonképpen az utolsó kérdésedre a válasz (szerűség). Most már abbahagyom a keverést :DDD ...

    ''Példázat: ha elfogadjuk, hogy csak fikció, akkor miért ilyen körmönfont (~átláthatatlan) a példázat? És akkor miért tény a többi..?''

    Szerintem nem bonyolult :B . Másfelől nem igazán tudunk a több ezer évvel ezelőtti eleink fejével gondolkodni (még 1-2 száz évvel korábbra sem), márpedig a történetet akkor írták le a korabeliek okulására.
    Hogy miért tény a többi? Miért lenne tény? Én nem írtam ilyet. Úgy gondolom, hogy - főleg az Ószövetség - történetek, példázatok és történelmi tények laza egyvelege, amit évszázadok alatt írtak le az adott kor emberei saját kortársaiknak. Innen a néha ellentmondásos jelleg, és az apokrif szövegek [link] jelenléte. Ma már nehéz szétválasztani a tényeket a fikciótól (példázatok). Nem is beszélve a szájhagyomány, a korszellem és a fordítások változásairól. Az összefogó erő Isten ''személye'' és az Ő kinyilatkoz(tat)ásai.
    Szerintem a keresztény vallást és főképp a Bibliát bírálók általában legnagyobb hibája, hogy a Bibliára mint egy ''műszaki leírásra'' (~datasheet), tekintenek, és azt várják, hogy mindenre szabatos, pontos és egyértelmű választ adjon (főképp az Ószövetségre gondolok), mintha egy egy ember által írt és szerkesztett élet-útmutató lenne.

    [Szerkesztve]

    "We spared no expense"

Új hozzászólás Aktív témák