Hirdetés

Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Kékes525

    félisten

    válasz Parci #33 üzenetére

    Ha több a kópia szám, és hatékonyabb a receptorkötődés akkor nagyobb a valószínűsége, hogy elkapod és nagyobb valószínűsége annak is, hogy kialakul a betegség is, legalább az enyhe fázisig. A betegség további lefolyása azonban már jobban függ az immunrendszered működésétől és a szervezeted általános egészségi állapotától, mint a kópia számtól és a vírus hatékonyabb receptor kötödésétől, mert addigra eldől, hogy a szervezeted normális immunválaszt ad a fertőzésre, vagy nem megfelelő (rosszul, gyengén, erősen) immunválasszal reagál. A megfelelő immunválasz gyorsan beindítja a sejtes és az antitestes immunválaszt is és kisebb mértékben a nem specifikus immunválaszt, ami a gyulladásos folyamatokat indíthatja el. Ez nem igaz arra, ha extrém mértékű vírus terhelésed van, ami önmagában is súlyosabb betegség lefolyást okozhat, mivel fokozza a nem specifikus rendszer müködését (gyulladást) is. Az extrém vírusterhelést a hagyományos védekezéssel kivédheted.

    Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.

  • Z.É.T.

    őstag

    Pécsi Virológia FB

    🦠🧫A Sinopharm vakcina (BBIBP-CorV) és amit tudni lehet róla
    🇨🇳 A „kínai” vakcina tudományos háttere

    Fontos az elején leszögezni, hogy több kínai fejlesztésű vakcina is létezik. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a Sinopharm a BBIBP-CorV-val párhuzamosan egy másik vakcinán is dolgozott (együttműködésben a Wuhan Institute of Biological Products-szal), melyet egy másik publikáció taglal és amelynek a fejlesztése minden bizonyosság szerint leállt. Az alacsony hatékonyságú kínai vakcina a Sinovac nevű vakcina, ez sem azonos az itt taglalt termékkel.

    A klinikai I és II-es fázisok az emberben való használat első lépései. Ezek során mérik a biztonságosságot (kizárják a súlyos mellékhatásokat és felmérik az enyhe, illetve közepes mellékhatások arányát az adagolás függvényében), illetve, hogy az előzetes állatkísérletekhez hasonlóan kivált-e mérhető immunválaszt emberben is. Ekkor határozzák meg a legjobban tolerálható adagolást és optimális időzítést is – azt, amely a legkevesebb mellékhatás mellett váltja ki a legjobb immunválaszt. Ezek során általában százas nagyságrendű emberalanyon futnak a tesztelések és megfigyelések. Ezekre alapozható a tízezres emberalanyt vizsgáló hármas fázis.

    Mit tudunk ezek alapján?

    A vakcina egy elölt, teljes vírust tartalmazó készítmény, melyben az egyik leggyakrabban használt vakcina adjuváns, alumínium-hidroxid van [Az alumíniumsók védőoltásokban történő alkalmazása csaknem 90 éves múltra nyúlik vissza, használatuk kapcsán komolyabb mellékhatások csak lokális reakciók formájában léptek fel.]. Röviden, az adjuvánsok hivatottak az immunválasz megfelelő aktiválását segíteni, egyszerűen fogalmazva, segítik a szervezetet a bevitt elölt vírusra irányítani a figyelmet.

    📝A BBIBP-CorV vakcina teszteléseket 18-60 és 60-79 éves korosztályokon végezték. Összességében 644 embert vizsgáltak, közülük 480 kapott vakcina készítményt.
    A tesztelések során nem jegyeztek fel súlyos mellékhatást. Az enyhe oltási reakciók (oltási hely fájdalma, pirosodás), a végső készítményben használt koncentrációnál az esetek 29 százalékánál jelentkeztek. A közepes súlyosságú (szisztémás – láz, hányinger/hányás) mellékhatások alacsony, 4 százalékban jelentkeztek. Összevetésben például a Pfizer vakcinakészítmény hasonló stádiumú tesztelésével, ezek hasonló/valamivel jobb értékek – abban az esetben, ugyanezen klinikai stádiumban a láz, a második adagot követően 17 és 8 százalék között jelentkezett, korcsoport függvényében.

    Kiváltott immunválasz tekintetében, korcsoportonként külön vizsgálva is (mellékelt ábra) megfelelő immunválaszt váltott ki az antitest termelés tekintetében. Ebben az esetben sejtes immunválasz mértékét és jellegét nem mérték fel, ám annak következménye az antitestes így akut immunválasz tekintetében ez is megfelelő vizsgálat.

    📝Összefoglaló
    Az inaktivált SARS-CoV-2 vakcina, a BBIBP-CorV, százas nagyságrenden vizsgálva biztonságos (súlyos mellékhatás nélküli) és jól tolerálható minden tesztelt dózisban, mindkét korcsoportban, az immunválaszt pedig megfelelő mértékben idézi elő. Adagolását tekintve két adagos, melyet 21 nap eltéréssel adnak be, komponensei tekintetében a legáltalánosabban használt adjuvánst, alumínium-hidroxidot tartalmaz.

    Technológiáját tekintve az első generációs vakcinák közé tartozik, ehhez összetettebb gyártási folyamatok kellenek (mellékelt kép), mint az újabb generációs vakcinák tekintetében, ez nem indikálja a minőséget! Rendkívül fejlett gyártósorok léteznek ezekre a technológiákra is, olyan országok, ahol ez elérhető, logikus, hogy ebbe az irányba indulnak. A tényleges hatékonyságot és az esetleg jelentkező ritkább mellékhatásokat a klinikai hármas fázis (tízezres nagyságrendű tesztelés embereken) adataiból olvashatjuk majd – reményeink szerint hamarosan, ennek publikálási idejére nem találtunk adatot.

    A klinikai hármas fázisra vonatkozóan az indikatív adatok olyan országokból, ahol használatban van, összességében 79,35%-os hatékonyságot jeleznek. Fontos megjegyezni, hogy a bejelentések alapján a súlyos megbetegedéstől ez a vakcina is százszázalékos védelmet nyújt!
    Ezek alapján egy klinikai hármas fázisba vonható, ígéretes vakcina képe rajzolódik ki.

    ☝️Plusz adalék
    Az inaktivált vakcina, a hírekben megjelent nyilatkozatokkal ellentétben nem egy rossz technológia. Jelenleg ezen a technológián alapuló vírus ellenes oltások: gyermekbénulás, Hepatitis A, veszettség, influenza. A vakcinák gyártása során a technológia kérdése főként gyógyszeripari döntés – mire van gyártási és fejlesztési háttér? A felhasználás tekintetében a klinikai hármas fázis eredményei adnak értékes adatokat, nagyon reméljük, hogy hamarosan ezek elemzésével is jelentkezhetünk.

    🤔Beadatnánk?
    Amennyiben a hármas tesztfázisban is megmarad a kedvező profil, valamint az Európai Unió és a hazai szakhatóság is jóváhagyja és engedélyezi a válasz egyértelmű: igen!

    ℹ️Források Sinopharm vakcinához:
    https://www.thelancet.com/journals/laninf/article/PIIS1473-3099(20)30831-8/fulltext

    https://www.nytimes.com/interactive/2020/health/sinopharm-covid-19-vaccine.html
    Pfizer vakcina klinikai I-II fázis:
    https://www.nejm.org/doi/full/10.1056/NEJMoa2027906

    https://www.medrxiv.org/content/10.1101/2020.12.09.20245175v1


    [ Szerkesztve ]

  • Ringman

    nagyúr

    válasz koncsik #395 üzenetére

    tippre azok be lesznek oltva, ha egyik teszt sem hoz ki pozitív eredményt.

    ---
    a t-sejtes tesztről 1 hónapos hírt találtam:
    Qiagen launches coronavirus T-cell test for long-term immunity research

  • Parci

    HÁZIGAZDA

    tóth "ivermectin" sándor fáccse:

    Legutóbbi posztom nyomán számos fontos kérdést vetettek fel a kommentelők. Mielőtt az elölt teljes vírus vakcina és a nukleinsav vakcinák előnyeit és hátrányait tovább elemezném, úgy gondolom, ezekre válaszolni sürgősebb feladat. Előre is elnézést kérek azoktól, akik kérdéseit most netán kifelejteném: kérem, tegyék fel újra ez alatt a poszt alatt.

    1. Talán a legfontosabb kérdés: „Van.e jogom a választáshoz?” Ennek eldöntése alighanem nem rajtam múlik, de véleményem szerint mindenképpen. Én előző posztomban éppúgy, mint a következőkben SAJÁT MEGGYŐZŐDÉSEMET írom le. Ez tudományos ismereteimre alapozott vélemény, de semmiképpen sem a kizárólagos igazság. Éppen ezért kértem tudós és szakértő kollégáimat, vitatkozzanak, írják le saját véleményüket is. Néhányan (Duda Ernő professzor, Fodor András akadémikus) ezt meg is tették. Vagy külön nyilatkozatban, vagy kommentárként a posztom alatt. Itt válaszolnék egyúttal Magdolna Szilágyi kérdésére is: „…ha két nagy tudású, hozzáértő alapjaiban más véleményen van a vakcinákkal kapcsolatban, akkor a laikus mi alapján döntsön?” Kedves Magdolna, a szakember feladat, hogy legjobb tudása szerint informálja Önöket. A döntés jogát és felelősségét senki nem veheti le az egyén válláról. Nem is szabad, hogy megtegye! A tudományos ismeretterjesztés nem politikai kampány és nem reklám. Nem akarjuk Önöket rábeszélni sem valami termékre, sem érzelmi alapokon való döntésre. Olvassa el a szakmai véleményeket, és ez alapján hozza meg saját elhatározását, amennyiben a hatóságok adnak lehetőséget a döntésre. Ha ez az eddigiek alapján nem sikerült, olvasson még több információt, kérdezzen rá a dolgokra, amelyekben bizonytalan. A DÖNTÉS JOGA ÉS FELELŐSSÉGE AZONBAN MINDIG EGYÉNI KELL, HOGY LEGYEN.

    2. „Meddig véd a vakcinálás a fertőzéstől?” Itt először egy tévhitet kell eloszlatnom: A fertőzéstől (attól, hogy a vírus bejusson a szervezetünkbe) NEM VÉD MEG sem a vakcina, sem gyógyszer, sem a betegség átvészelése. A maszk, a fertőtlenítés, arcpajzs, mint fizikai és kémiai akadályok valóban a fertőzéstől védenek, de száz százalékos biztonságot egyik sem nyújt, mindössze a fertőzés kockázatát csökkentik kisebb vagy nagyobb (remélhetőleg minél nagyobb) mértékben. De azt hiszem, a kérdés lényege nem is ez. Inkább arról van itt szó, hogy a vakcina által aktivált immunrendszer meddig képes kivédeni a bennünket érő fertőzés megbetegítő hatásától. Erre két válasz adható, egy reklámválasz és egy szakmai. Az első egyszerűbb, a második korrektebb:

    a. A Pfizer/BionTech állítása szerint a vakcinájuk legalább hat hónapig biztosít védelmet. A Moderna egy éves védelmet ígér, míg arab szakemberek a Sinopharm által kínált védelmet (Covid vaccine UAE: Sinopharm jab offers immunity for 9 months, says expert - News | Khaleej Times) 9hónap és egy év közé teszik. Nos, tekintve, hogy az első Covid-19 vakcina-vizsgálatok 2020 július elején indultak el, a hat hónap már akár bizonyítható. Az ennél hosszabb időre vonatkozó értékek maximum becslések lehetnek. Nagyon szigorúan értelmezve azonban a hat hónapot is így kell értelmezni: „A legalább hat hónapja oltott vizsgálati személyek közül eddig egyetlen egy sem betegedett meg Covid-19-ben.” Ez pedig egy kicsit másként hangzik.

    b. A szakmai válasz: senki nem tudja (nem is tudhatja). Azt sem tudjuk, a természetes fertőzés átélése meddig véd. Az eddig szórványosan jelentett újbóli megbetegedésekről sem tudjuk, valóban új fertőzések következményei-e, vagy a páciens szervezetében túlélő vírus újratámadásának következményei. SARS túlélőkben eddig nem jelentkezett újra fertőződés (2003 óta), ez jó hír. Viszont azóta egyáltalán nem volt SARS fertőződés a fertőzésen át nem esettek között sem, így ez semmit nem mond. Ellenanyag mindenesetre található volt 13 év után is ezekben a páciensekben, illetve a MERS túlélőiben (2017) két év után még találtak ellenanyagot. A képet tovább bonyolítja, hogy az ellenanyagok jelenléte illetve hiánya nem bizonyíték a tényleges immun-védettségre, de arra sem, hogy az illető nem védett, hiszen a vírusfertőzések esetén nem az ellenanyagok, hanem a sejtes immunválasz (T-sejtes immunitás). Vagyis a vakcinák biztosan kiváltanak immunválaszt, de hogy az meddig véd bennünket, nem tudható. Ugyanakkor jó esély van rá, hogy a teljes átoltás után mindenkiben lesz elegendő immunvédelem annyi ideig, hogy a vírus nem talál magának fogékony gazdaszervezetet, és egyszerűen eltűnik.

    3. Orsolya Horváth és Krusnyánszky Tünde kérdezik: „Fertőzésen átesetteknek melyik vakcina ajánlott?” Nos, hat hónapig egyik sem, vagy bármikor bármelyik. Nem az a gond, hogy a vakcina árthatna a fertőzéseken átesetteknek, hanem az, hogy felesleges. A természetes fertőzés után kialakult immunválasz ugyanis fellép a vakcina által „bemutatott” antigénekkel szemben is, így a vakcina (kis mennyiségű lévén) nem indít be új generalizált immunválaszt, hanem a fertőzés generálta immunreakció „egy füst alatt” elbánik a vakcina antigénjeivel is. Arra, hogy a vakcina újra beindíthatna kóros folyamatokat, semmi jel nem mutat, és az immunológia logikája alapján sincs alapja. Igaz, a SARS-CoV-2 vírus fertőzésnek vannak az immunrendszer működését torzító hatásai is, de a bejuttatott vakcina ahhoz nem elegendő (és nem is szaporodik), hogy bármely, a vírus által kiváltott immunológiai kórfolyamatot újra beindíthasson. Az esetleges autoimmun „mellékhatások” kérdése más dolog, arra következő posztomban bővebben ki is fogok térni, de a fertőzésen már átesettek szempontjából ez nem jön számításba.

    4. Az előzőhöz kapcsolódik a következő kérdés is (sokan kérdezték): Mi a helyzet, ha valaki tünetmentes fertőzött, vagy lappangó szakaszban van, amikor megkapja a vakcinát? Nos, a vakcina nem fog ártani, csupán immunválaszt sem vált ki, mivel azt már a szervezetben lévő élő, szaporodó vírus beindította (legalább olyan hatékonyan, vagy még hatékonyabban). Itt jegyezném meg: Influenzásoknak és azon frissen átesetteknek sem az ért nem adják be a vakcinát, mert ártanának vele, hanem azért, mert felesleges.

    5. Ildikó Tillmann és Magdolna Szilágyi azt kérdezik: „Ha ön annyira bízik az Ivermectinben, miért oltatja be magát?” Nos, a válasz egyszerű, ha nem is látszik annak: Preventíven Ivermectint szedni egy életen keresztül nem igazán megoldás. Az Ivermectin lassan felhalmozódik a májban, egy idő után muszáj szünetet tartani, hogy legalább részben kiürüljön. Senki nem tudja, mikor kell kezdeni a szünetet és meddig tartson. Másik alternatíva, ha tartok otthon Ivermectint, és ha megfertőződöm, elkezdem szedni. Jó stratégia, kivéve, ha a fertőzésem tünetmentes lesz, ezért nem veszem észre. Sajnos jól tudjuk ma már, hogy a fertőzésen tünetmentesen átesett betegeknél is felléphet a későbbiekben a hosszú távú Covid-19 szindróma (az úgy nevezett „Long hauler betegség”). Ebben a fázisban pedig az Ivermectin már nem minden esetben segít, mivel a vér-agy gáton nem jut át (ezért nincs is súlyos mellékhatása), viszont a vírus ilyenkor gyakran a központi idegrendszerben is jelen van, ahol az Ivermectin már nem éri el. Vagyis az Ivermectin kulcsfontosságú (lenne) a megelőzésben és az akut betegek gyógyításában, de nem helyettesíti a vakcinát.

    6. Sinopharm vakcinára specifikus kérdések következnek:
    a. Riki Szeberényiné: „Mutálódott vírus ellen is véd?” A rendelkezésre álló vakcinák közül (ha lesz nálunk) ez az egyetlen, amelyik indukál olyan neutralizáló (a betegséget megakadályozó) antitesteket is, amelyek a tüske-fehérjében erősen mutálódott, más vakcinák hatása alól „megszökött” vírust is képesek megfékezni. NEM attól, hogy kínai, hanem attól, hogy teljes, elölt vakcina, így az élő vírus valamennyi antigénjét hordozza.

    b. Katalin Révész kérdése: „Vérrögöket okozhat?” Jogos a kérdés, az élő vírus erre sajnos képes. Ugyanakkor a vakcinában lévő elölt vírusmennyiség olyan kevés, hogy a teljes mennyiség sem lenne képes egy-két, az oltás helyén lévő kapilláris ér elzárására sem, vagyis nano-vérrögöket akár okozhat is (nem tudom, okoz-e), de az biztos, hogy trombózist nem okoz.

    c. Katalin Holló autoimmunitást érintő kérdésére következő posztomban fogok visszatérni a kérdés ugyanis hosszabb és összetettebb választ igényel.

    d. Idősek oltása lehetséges-e olyan vakcinával, amit csak 18-59 éves korosztályban próbáltak ki? Ebben a kérdésben elsődleges válaszom: Csak klinikai vizsgálat keretében. Ugyanakkor nem hagyhatom ki azt sem, hogy több arab országban (Egyesült Arab Emirátusok, Bahrein, Szaudi Arábia, Marokkó, Pakisztán, Jordánia) már oltják Sinopharm vakcinával a lakosságot (időseket is) és eddig nem találtak olyan mellékhatásokat, amelyek az idősek között gyakoribbak, vagy kizárólagosak lennének. Ide tartozik még, hogy Kínában a Sinopharm vakcina ÁLTALÁNOS ENGEDÉLYT kapott (tehát idősekre és gyerekekre is), bár ezzel kapcsolatos tanulmányt eddig nem közöltek ((Covid-19: China approves Sinopharm vaccine for general use - BBC News)

    e. Pánczél Levente nagyon fontos kérdést tett fel: „Mi lesz, ha gyártási hiba (inaktiválási hiba) lép fel, és fertőző marad a vírus?” Sajnos a Sinopharm Covid-19 vakcinának, ahogy minden más, inaktivált kórokozót tartalmazó vakcinának is, ez valós kockázata. Szerencsére ez a vakcina gyártási technika valóban „lóvasút-korú”, így az ellenőrző hatóságoknak is jól bevált vizsgálati módszerekkel rendelkeznek ennek kivédésére: Sarzsonként (azonos gyártási számmal rendelkező, vagyis egy időben, ugyanabban a technológiai lépésben gyártott készítmény-adagonként) véletlenszerűen kiemelt minta-ampullákban ellenőrzik az esetleges életben maradt vírusok jelenlétét.

    f. „Aki a Sinopharm vakcinát veszi fel, megkapja-e majd a ’vakcina-útlevelet’?”. Erre egyelőre nem tudok válaszolni. Ez az EU hatóságain múlik. Erről (mármint az útlevélről) várhatóan február folyamán hoznak döntést. Azokba az országokba, ahol használják a Sinopharm vakcinát nyilvánvalóan lehet majd utazni.

    dicranum scoparium + genista pilosa = :)

  • attiati

    veterán

    [Klinikai tanulmány a COVID-19 elleni rekombináns adenovírus vakcina alkalmazásával]

    Itt azt írják, hogy:

    A kezdeti, eleve meglévő adenovírus elleni immunitás csökkentette a kialakuló T-sejtes választ az oltást követően, így mérsékelve a vakcina hatását, de ennek ellenére a vakcina T-sejt-aktiváló hatása a három csoport közt 75-95% között alakult ki (alacsony dózist kapótól a magas dózist kapó csoportig).

    Itt van egy hosszabb cikk, ami a vektorvírus elleni immunitás hatását vizsgálja.
    [Strategies to overcome host immunity to adenovirus vectors in vaccine development]

    Ha jól értem (a "Nonhuman adenoviruses" résznél) azt taglalják, hogy a vektorként használt adenovirus elleni veleszületett immunitás csökkenti a T és B sejtek működését, de még így is elengendő immunválaszt ad a vektorvakcina.

    "These results suggest that although T- and B-cell responses generated against transgene products encoded by AdC vectors may be less robust in the presence of *PEI, they may still be sufficient for effective therapy."

    *PEI = veleszületett immunitás

    [ Szerkesztve ]

  • Z.É.T.

    őstag

    válasz Soulfly842 #573 üzenetére

    Szerintem - laikusként tűnődve rajta - az in vitro "hatodára csökkenés" a szervezetben nem okoz ekkora hatásvesztést az immunrendszer egyéb védelme miatt.
    (B-sejtes, T-sejtes, memória-sejtes, citokin/Interleukin 12, stb védelmet együtt nem hiszem, hogy vizsgálni lehet Petri-csészében, maximum következtetni belőle)

  • Kékes525

    félisten

    [Immunological memory to SARS-CoV-2 assessed for up to 8 months after infection]

    Az emberek döntő többségében legalább 8 hónapig fennmarad a védettség a tünetek megjelenése után is. Ezek köszönhetőek a a B sejteknek (humorális immunválasz) a T sejteknek (sejtes immuválasz) és a mucosalis (nyálkahártya, lokális immunválasz) immunitásnak is.

    [ Szerkesztve ]

    Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.

  • Z.É.T.

    őstag

    Kemenesi Gábor is közzétette - FB

    🇷🇺💉 A Sputnik V vakcina és amit tudni lehet róla

    Megjelentek a Lancet tudományos folyóratban az orosz Sputnik V vakcina klinikai hármas vizsgálati eredményei.
    A vakcina tudományos nevén a Gam-COVID-Vac jelzés alatt ismerhető, az egyes és kettes klinikai fázisok eredményei korábbról más ismertek. Emlékeztető: ezek során állapítják meg a biztonságosságot (fellép-e súlyos mellékhatás) és az immunválasz kialakulásának tényét.

    A hármas fázisban tízezres nagyságrenden tesztelik valós körülmények között a készítményt, összevetve olyan csoporttal, amely csupán placebot kap. Ekkor derül ki a betegség kivédésének képessége, illetve a súlyos és kórházi kezelést igénylő megbetegedés elleni védelem is. Nagyon fontos továbbá, hogy a ritka mellékhatások felderítését és az általános oltási profilt is ekkor vizsgálják.

    A vakcina, az AstraZeneca készítményhez hasonlóan egy replikációra képtelen vírusvektoron alapul. Ebben az esetben két eltérő emberi Adenovírust használnak a két dózis során, az ún. Ad26 az első dózisban kerül felhasználásra, az Ad5 alapú második dózis pedig 21 nappal az első dózis után kerül beadásra. Mindkét vektorvírus, hasonlóan az AstraZeneca vektor vakcinához, a SARS-CoV-2 tüskefehérje genetikai kódját „csempészi” a szervezetünkbe, ahol az ott kifejeződve kiváltja a védelmet szolgáló immunválaszt és kialakítja az immunmemóriát. Mint más vektor-technológián alapuló vakcinánál is, itt is kialakul némi immunválasz magára a bejuttatást végző vektor vírusra, az Adenovírusra. Ebben az esetben emiatt kétféle Adenovírus kerül felhasználásra, ennek tompítására a két dózis vonatkozásában.

    📝Lássuk a számokat:

    A vizsgálatot 18 év feletti felnőtteken végezték, minden esetben kizárták az előzetes fertőzést (IgG és IgM vizsgálat). Összesen 16 501 ember kapott vakcinakészítményt és 5476 ember placebot. 60 év feletti alanyokból összesen 1611 vakcinált és további 533 placebo csoportba tartozó egyént vizsgáltak és elemeztek. A hatékonyság tekintetében a vizsgálat 91,6%-ot állapított meg. A vakcináltak körében a neutralizáló antitestek megjelenése 98%-ban volt megfigyelhető 42 nappal a vakcinálás megkezdését követően. A vakcina az első dózist követően 15 nappal mutat mérhető védelmet. 15 és 21 nap között a hatékonyság 73,6%-ban állapítható meg, a második dózist követően pedig 100%-nak közlik. A hatékonysági görbe az első dózist követő 16-18. napon mutat kezdeti eltérést a két csoport között, bár a vizsgálati struktúra nem célozta az egyszeri dózis hatékonyságénak felmérését, ezek alapján valószínűsíthető kezdeti védelem van ettől az időponttól.

    Az antitest válasz a 18-30 éves korosztályban valamivel markánsabb volt, mint az összes többi kategóriában, melyek közt már nem volt mennyiségi különbség.
    Nagyon fontos és dícséretes, hogy az immunmemória számára lényeges sejtes immunválaszt is mérte a vizsgálat, 28 nappal a vakcináció megkezdése után mérhető különbség volt a vakcinált és nem vakcinált csoport között.

    🤒Reakciók:

    A leggyakoribb oltási reakciók az influenza-szerű tünetek, oltási hely reakciója, fejfájás és gyengeség voltak. A tanulmány a fázis ½ eredményekre (https://www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736(20)31866-3/fulltext) hivatkozik az oltási reakciók tekintetében, itt a fázis hármas vizsgálatokból pedig a 60 év felettiek körében közöl részletes adatokat (táblázat).
    Eszerint tehát 60 év felett a vakcinált csoportban az influenza-szerű tünetek 15,2%-ban, az oltási helyhez köthető reakciók 5,4%-ban, míg az általános gyengeség 2,5%-ban jelentkeztek, mind leggyakoribb enyhe mellékhatások (táblázat).
    Súlyos mellékhatásokat 68 páciensnél regisztráltak, de egyik esetben sem volt köthető a vakcinához, ezt az előfordulási arány is alátámasztja (45 a vakcinált csoportban, míg 23 a placebo csoportban).
    Összesen négy halálesetet regisztráltak, egyik sem köthető a vakcinához (Vakcinált csoportban 3, placebo csoportban 1).
    Hozzátenném, hogy minden klinikai kísérlet során a populációra általában jellemző jelenségek előfordulnak (halálozás, egyéb kórképek felbukkanása), a klinikai vizsgálata a vakcinával való összefüggés vizsgálata, amelynek lehetőségét ebben a tanulmányban kizárták.
    A készítményt a cikk szerint, 2021. január 23-ig több mint 2 millió ember megkapta. További információ, hogy az egyszeri dózisra vonatkozó klinikai vizsgálatokat is elkezdték.

    ❓Limitációk:

    Védelem időbelisége és tartóssága még nem ismert.
    A védelem foka sem ismert, csakúgy, mint más vakcináknál egyelőre itt sem látjuk, hogy a fertőzéstől is véd-e vagy csupán a megbetegedéstől.
    A vizsgálatot a vakcinakészítmény -18 fokon tárolandó „folyékony” verziójával végezték. A járvány elleni védekezésben használt készítmény ún. fagyasztva szárítással (liofilizálás) kerül kiszerelésre, ez lehetővé teszi a 2-8 fokos tárolást.

    🤔 Vélemény, záró gondolatok:

    Megnyugtató, hogy a vakcinák palettája egy újabb taggal bővült, mind az elérhető mennyiség mind pedig a kedvezőbb szállítási opciók miatt a világ számos országa számára fontos eredmény ez. A transzparencia továbbra is a legfőbb minőségi és megbízhatósági mutatója bármely vakcinakészítménynek. A most közölt adatok tudományos szemmel egy, az eddigiekhez hasonlóan jó profilú vakcina képét festik. A gyártási folyamatok megbízhatóságát és a készítmény minőségének folyamatos biztosítását pedig a gyógyszerhatósági ellenőrzés és engedélyezés hivatott ellenőrizni és garantálni.

    Semmi kétség, hogy az egyetlen kiút a járványból továbbra is a vakcinákon keresztül vezet, javaslom mindenkinek, hogy tudományos szemmel értelmezze a ránk zúduló információkat. A tudományban érdemes még bízni.

    Forrás


  • Krinyo

    senior tag

    válasz daneel_hu #1730 üzenetére

    Igen, kérdés, hogy a csík kontrasztja és az antitestek mennyisége között milyen arányosság van. Valószínűleg erős, nyilván laborral lehetne ezt rendesen dokumentálni. Az mindenesetre érdekes, hogy a feleségemnek, aki 4 hónapja "enyhe" tünetekkel (volt szaglásvesztés kb. 3-4 napig, de se láz, se köhögés, se ilyesmi, 10 npa után negatív) már nem mutat semmi antitestet ugyanez a teszt, míg 2 héttel ezelőtt még volt egy halvány IGG-je.
    Ha ebből indulok ki, akkor gyanús, hogy ez az oltási védelem nem 6 hónapig, s talán nem is 1 évig fog tartani, mert a T-sejtes védelemről még nem is beszéltünk...

  • Kékes525

    félisten

    válasz Parci #2083 üzenetére

    Még az antitest tesztek sem lehetnek mérvadók az esetükben, mert a nyálkahártya(mucosális) immunitásuk megállítja a vírust. Esetleg a T sejtes védekezésük. Ők a legtöbbször tünetmentesek és kevés vírust termel a szervezetük és ezért a szüleiket sem fertőzik meg. A tünetesek már sokkal jobban fertőznek, de azokból sokkal kevesebb van a gyerekeknél.

    Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.

  • Kékes525

    félisten

    válasz Parci #2086 üzenetére

    "kutatás is volt rá"

    Igen, antitest (IgM és főleg IgG). Viszont IgA nem volt, ami a mucosális immunitást mutatná a nyálkahártyákban. Másrészt T sejtes védekezést sem kutatták. Az IgM és az IgG kutatások csak jobb híján vannak, mert amit kellene még kutatni (IgA és T sektes védekezés), azt nagyon nehéz kimutatni. Ezekre nincs megbízható rutin módszerünk.

    Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.

  • Z.É.T.

    őstag

    Kemenesi FB

    🧬🦠Variánsok inváziója, harmadik hullám, soha sincs vége?

    Mostanában mindenki azt kérdezi tőlem, hogy mi van a legújabb variánssal és melyik vakcinát adassák be? Remélem néhány gyors választ tudok adni ezekre a kérdésekre.

    Óriási szükségünk lesz az elkövetkező hónapok során a média visszafogottságára, különben minden napra jut majd egy újabb clickbait cikk egy-egy megjelent variánsról. Fontos, hogy összetett módon értelmezzük a mutánsok megjelenését és jelentőségét. A vírusok mutálódása teljesen természetes folyamat, az is természetes, hogy ehhez bizonyos mértékig a védekezést is igazítani kell. Ha el akarunk igazodni a variánsok útvesztőjében jobb, ha észben tartjuk: Minden új mutáns „ártatlan” amíg nem bizonyosodik be, hogy „bűnös”.

    🧫A tudománynak idő kell, egy-egy új variáns vizsgálatára, ráadásul a laboratóriumi vizsgálat nem is teljesen összevethető a való életben tapasztalható hatással. Így leginkább a „terepi” megfigyelésekre lehet hagyatkozni.

    💉Biztos vagyok benne, hogy variánsonként és vakcinánként is lesznek jobb/rosszabb párosítások – jó hír, hogy van miből válogatni. Nagyon fontos tény, hogy a vakcinák által kiváltott immunválasz jóval összetettebb az antitestek megjelenésénél. Egyszerűen fogalmazva az antitestes immunválasz a fertőzés elkerülését segíti inkább, míg a sejtes immunitás a fertőzés hatékonyabb/ügyesebb/jobb kimenetelű kezelését. Így könnyen lehet, és egyelőre az adatok ezt mutatják, hogy még amennyiben egy-egy vakcina hatékonysága csökken is egy-egy variáns hatására, a sejtes immunitáshoz köthető védekezés még bőven a segítségünkre lehet. Ez elég lehet ahhoz, hogy a legfőbb cél, a súlyos megbetegedések számának visszaszorítása bekövetkezhessen. Az erre vonatkozó részletes adatok egyelőre érkezőben vannak.

    🤔A harmadik hullám a nyakunkon, az esetszámok nőnek, közben a vakcinálás is dübörög. Virológus szemmel egyértelmű, hogy amíg a vírus terjedése ilyen óriási mértékű és ezzel párhuzamosan a vakcinálás is folyamatban van, egyre több vakcinált emberrel való találkozás mindinkább a kikerülés felé tereli majd a vírust. A szakértők, a vakcinagyártók, a járványügyi szakemberek mind készültek/készülnek erre.

    ☝️Amit fontos észben tartani:
    Egy új vírusnál, mint ez a mostani is, létfontosságú, hogy biztonságos formában (erre való a vakcina) megismertessük az immunrendszerünket még az igazi fertőzés előtt. Bármilyen vakcina kiváló erre a célra, talán jövőre, amikor reményeim szerint sokkal csendesebb lesz minden, majd elemezhetjük, hogy melyik vakcina és milyen szempont szerint jobb a másiknál. A jelenlegi helyzetben életmentő lehet bármelyik.

    ☝️Hiába hallunk egy-egy variáns vakcina kikerüléséről, totális vakcina kikerülést egyelőre nem ismer a tudomány. A részletes adatokra különféle vakcina-mutáns kombinációkra vonatkozóan még várni kell. Egy-egy adat (pl: Dél-Afrikában az AstraZeneca hatékonysága az új variáns ellen) nehezen vonatkoztatható az egész világra, a helyzet jóval összetettebb ennél ezért minden adatot összetett módon kell értelmezni. Sokmindent nem tudunk még, de a válaszok érkeznek a tudomány részéről. És igen, lesznek kihívások a közeljövőben (új variánsok, borús eredmények stb), de minden kihívásra létezik megfelelő válaszlépés is.

    ☝️Sose lesz vége? De vége lesz – amit azonban átlagemberként tehetünk, hogy ez minél hamarabb megtörténhessen az az oltás mihamarabbi felvétele és a vírus terjedésének akadályozása. Ha elkényelmesedünk és kevésbé figyelünk, mert „úgyis itt a vakcina” akkor a vírus malmára hajtjuk a vizet. Vakcina és védekezés, mindkettő maximális bevetésére szükség lesz, hogy az idei év valóban a kilábalás éve lehessen.

    🖼️A mellékelt képen a járvány kitörése óta megelent és egymást folyamatosan "leváltó" újabb és újabb variánsok látszanak (forrás: https://nextstrain.org/ncov/global)

    ℹ️Források:
    Vakcinák hatásáról, immunválaszról és mutánsokról 22 percben (a többi előadás is nagyon érdekes, ajánlom mindet): https://www.youtube.com/watch?v=Ws4CWaAm_d0&t=3s
    Sejtes immunitás vs. új variánsok: https://www.nature.com/articles/d41586-021-00367-7
    Egyebek:
    https://www.nature.com/articles/d41586-021-00241-6

    https://www.nature.com/articles/s41577-020-00480-0


  • Kékes525

    félisten

    válasz Z.É.T. #2089 üzenetére

    "Nagyon fontos tény, hogy a vakcinák által kiváltott immunválasz jóval összetettebb az antitestek megjelenésénél. Egyszerűen fogalmazva az antitestes immunválasz a fertőzés elkerülését segíti inkább, míg a sejtes immunitás a fertőzés hatékonyabb/ügyesebb/jobb kimenetelű kezelését."

    Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.

  • Soulfly842

    addikt

    válasz Soulfly842 #4233 üzenetére

    Korrekt válaszok sora tőle - érdemes megnézni. Szót ejt az AstraZeneca-tól a keleti vakcinán át sok mindenről. Az oroszról ejt inkább szót, de elmondta azt is, hogy nem is kérdés, hogy bár a dokumentációk hiányoznak, de a vakcina véd. Ugyanazt a technológiát használja, mint a J&J vakcinája.

    Ó, és tényadatszerűen kimondja, hogy a dél-afrikai ellen 30%-kal kevesebb védelmet ad (mindez csak az ellenanyagra vonatkozik és nem a sejtes védelemre).

    [ Szerkesztve ]

  • Kékes525

    félisten

    válasz Soulfly842 #4435 üzenetére

    "Ott kerek-perec megmondta: -30%"

    A B sejtes. A T sejtest nem tudják mérni.

    Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.

  • Sir Pocok

    őstag

    Olvassátok szerintem fontos írás!

    Prof. Dr Jakab Ferenc
    Nagyon sokan kérdezik Tőlünk, hogy mennyi ideig védettek egy átvészel fertőzés után. Egy most megjelent tanulmányban nagyon szép eredményeket és részben válaszokat is adnak a kutatók. A semlegesítő antitestek szintje és változása alapján 5 csoportot állapítottak meg (itt mi csak 4-et ismertetünk, mert az 5. csoport inkább csak tudományos érdekességű).
    Összesen 164 beteg mintáit vizsgálták több időpontban, az utolsó vizsgálat 6 hónappal (180 nap) a tünetek megjelenése után történt!

    👉Az 1 csoportba (A) tartozó személyek nagyon alacsony (szinte negatív) semlegesítő antitest szintet mutattak már a betegség kezdetén is. Ez a vizsgálat betegek 12%-át érintette (19/164 beteg).

    👉A 2. csoportba (B) tartozó betegeknél a betegség kezdetétől számított körülbelül 20 napig magas, majd nagyon gyorsan csökkenő semlegesítő antitest szintet mértek. Sok esetben 180 nappal a tünetek kezdetétől már nem volt kimutatható semlegesítő antitest szint. 27%-a (44/164) a betegeknek ebbe a csoportba tartozott.

    👉A 3. csoportba (C) pedig azok a személyeket sorolták, akik szintén magas semlegesítő antitest szintet produkáltak az első 2-3 hétben, de a csökkenés lassú volt és még 180 nap után is volt egyértelműen mérhető semlegesítő antitest szint. A betegeknek 29%-nál (52/164) írták le ezt a jelenséget.

    👉A 4. csoport a „legszerencsésebbek”, hiszen náluk a betegség kezdetétől számított 6 hónap múlva is magas semlegesítő antitest szintet mértek. A legtöbb beteg, 32% (52/164) tartozott ebbe a vizsgálati csoportba és ők zömmel súlyosabb klinikai tünetekkel vészelték át a fertőzést.

    Nagyon fontos, hogy a sejtes immunitás alapját képező T-sejt válasz, minden csoportban hasonlóan magas volt!

    ☝️ Tanulságok:
    1. A semlegesítő antitestek szintje nagyon eltérő lehet a COVID-19 betegségből felépült betegek estében. Minden esetben ezt csak egyéni szinten lehet mérni!

    2. 61%-ban az átvészelt fertőzötteknek a tünetek kezdete utáni 180. napon is van „elégséges” semlegesítő antitest szintjük, tehát rendelkeznek valamilyen szintű védettséggel.

    3. A semlegesítő antitestek szintje és változása nagyban függ a betegség átvészelésekor megjelenő klinikai tünetek súlyosságától. Súlyosabb betegség esetén magasabb antitest szint alakult ki, ami hosszabb ideig fenn is maradt a szervezetben.

    4. Mivel az átvészelt betegek legalább 39%-nál alacsony (vagy teljesen negatív) a semlegesítő antitest szint, így nagyon fontos a járványügyi intézkedések folyamatos betartása (maszkviselés, távolságtartás, kézfertőtlenítés).

    5. A hosszabb távú, tartós immunitás elérése érdekében nagyon fontos az oltás felvétele és az átoltott lakosság arányának emelése!

    Az erős embernek nincs szüksége hatalomra, a gyönge jelleműt pedig tönkreteszi.

  • Vesa

    veterán

    válasz Soulfly842 #5049 üzenetére

    "A 3 hónapnál régebbi fertőzöttséget el kell felejteni. Okkal van az is, hogy 3 hónappal a fertőzöttség vége után már ismét oltanak..."

    Ez már nem valid, újabban már nincs ilyen megkötés, hamarabb is oltható aki már elkapta. Friss tanulmány szerint 6 hónap után is kimutatható az ellenanyag a fertőzésen átesettek több mint 60%-ánál. Az újrafertőződés pedig a memóriasejtek és a sejtes immunitás miatt nem feltétlen lesz súlyos, ahogyan az oltások sem védenek meg 100%-ban a fertőzéstől, csak a súlyos lefolyástól, amire jó esély van a fertőzésen átesetteknél is. Tehát nagyon is számolni kell azokkal, akik már átestek rajta. Más kérdés, hogy + egy dózis oltás lenne számukra az ultimate védelem.

    [ Szerkesztve ]

    A tudomány a valóság költészete!

  • Kékes525

    félisten

    [Vakcina Híradó Kemenesi Gáborral (2021.03.31.)]

    "Vakcina hírek 2021.03.31. Témák: Gyermekek indirekt védelme a vakcinák által (izraeli adatok); Mutációs apokalipszis? - álhírcáfolat; Mutációk és védelem; Pfizer és Moderna legújabb adatai a tünetmentes megbetegedés elleni védelemről; A sejtes immunitás véd minden mostani variáns ellen"

    [ Szerkesztve ]

    Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.

  • Soulfly842

    addikt

    válasz emvy #6549 üzenetére

    A Pfizer-nek, mivel a külső burok csak azonos így az első védelmi vonal nem csoda, hogy elesik, de egy sejtes emlékezet elvileg ott is lehet, nem?

    Karikó Katalin nyilatkozta, hogy nekik vannak erre vonatkozó hivatalos méréseik csak másoktól nem látott még erre vonatkozó publikált adatokat, de szumma-szummárum nekik a dél-afrikai ellen 30% a romlás (sejtes emlékezetet, egyéb védelmi tényeket is figyelembe véve).

    Mivel a teljes elölt vírust tartalmazza a Szputnyik és a kínai, nem csak a külső burkot, ezért nem csoda, hogy ott több esély van az 'emlékzet'-re, a védelemre.

    Egyébként a Moderna/Pfizer kettőst nem kell feltétlen kíváltani, valamikor őszre-télre szerintem meglehet a harmadik 'kiegszítő oltás', ami már ezekre készít fel inkább.

    [ Szerkesztve ]

  • Kékes525

    félisten

    válasz Chesterfield #6701 üzenetére

    A biztonságot nem mutatja, az antitest választ jgen. Viszont van még sejtes immunválasz is. Azt sem mutatja meg. Azaz nem perdöntő a labor edmény, csak gyanura adhat okot.
    ‐---------‐‐----‐------------------------------

    A nyitást epidemiológiailag kizárólag csak a járvány mértéke határozhatja meg. Abban pedig világ elsők vagyunk. Most nyitásról beszélni rendkívül felelőtlenség. Nem azért oltunk, hogy sok oltot ember legyen, hanem azért, hogy megszünjön a járvány.

    [ Szerkesztve ]

    Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.

  • FіkuszKukіsz

    őstag

    válasz Parci #7320 üzenetére

    A másikban írtam. [link]

    Feleslegesen pánikoltok. Az antitest csak az egyik pillére a védelemnek. Amíg nincs rendes sejtes immunválaszt kimutató tanulmány addig felesleges a pánik.

    Romanes eunt domus

  • panoly

    tag

    válasz t72killer #8011 üzenetére

    Szerintem a gyakorlatban még mindig nem tudunk eleget a mutánsok elleni védelemről. Klinikai vizsgálatokban kimutatták hogy nagyon csökken az antitestek hatékonysága mondjuk a Dél-Afrikai ellen, de nagy adathalmazon még nem látszik ez mit is okoz. Az általad is sokszor hivatkozott 10%-os Astra vizsgálatot pedig ha jobban megnézed és szívedre teszed a kezed, akkor nyugodtan mondhatsz 0%-ot is vagy teljes hatékonytalanságot is, mert ha átolvasod a vizsgálatot azt látod hogy nincs érdemi különbség a placebo és az oltott között - valami nagy gebasz van ott. A briteket szétoltották Astraval, majd ott ki fog derülni mi lesz a játék vége ott, hiszen már jelen vannak az antitest kerülők is, de nem tudjuk, hogy a sejtes immunválasz jó lesz-e valamire.

    Az Astra-nak szinte csak hátránya van a többihez képest, ezt aláírom, de ettől függetlenül egy 1500 főn, egy geológiai lokáción végzett kísérlet kevés infó ahhoz hogy már temessük az oltást teljesen a mutációkkal szemben.

    Azon meg tényleg érdemes lehet elgondolkozni, hogy a J&J-t is vizsgálják vérrög témában holott az ad26-ot használ pont mint a sputnyik egyik shotja.

    Tegnap kaptam AZ-t, a családban ketten kaptak még rajtam kívül köztük a 31 éves baratnőm, bennem van a félsz természetesen + ki is fektetett éjszakára keményen, de nem merem teljes meggyőződéssel azt mondani, hogy pl egy Sputnyikkal, de akár az mrns-sekkel nem lehet hasonló mértékű probléma.
    Ezek mellé úgy gondolom hogy a 222/34m még mindig jó szám, de úgy hiszem hogy az esetek jelentékeny része felszínre sem került.

    Én bízok benne hogy jó védelmet fog adni nekem az AZ, és abban is hogy mondjuk ha a sputnyikkal oltott anyukámmal beszívjuk az übermutánst, akkor is megússzuk kórház nélkül.

    Szerk.: Természetesen én is inkább Pfizerrel oltattam volna a családot, de hiszek benne, hogy egy minél gyorsabb társadalmi szintű átoltottság segít visszaszorítani a járványt és ehhez az AZ is megteszi, majd más felveszi a Pfizert, aki az AZ-t nem fogadta volna el. Legalább 1 oltottal több lesz.

    [ Szerkesztve ]

  • Kékes525

    félisten

    válasz koncsik #8161 üzenetére

    Ahogy Arkagyij Rajkin mondta anno: Válámi ván, dé ném áz igázi.

    Csak annyit lehet mondani, hogy a csík erőssége nem arányos a védettséggel. Laborban kell ellenőrizni. Azonban annak az eredménye sem döntő, mert a sejtes védettséget nem mutatja. Legfeljebb tájékozódásra jó. Ha csak a fertőzöttség a kérdés, arra azt lehet válaszolni, hogy valószínűleg fertőzött volt. Álpozitívak lehetnek az eredmények egyes rheumatoid arthritisben szenvedő betegeknél is.

    [ Szerkesztve ]

    Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.

  • Kékes525

    félisten

    válasz bigdady #8985 üzenetére

    Igen. Egy vénás vérvétel és az IgG mennyiségét adják meg. Így megmondható az antitestes védekezés erőssége, de a teljes védelemé nem. Ahhoz T sejtes védelmet is nézni kellene. Azt viszont Magyarországon magánlaborokban nem mérik. Legfeljebb a kutatóhelyeken, klinikákon.

    Amúgy igazából a teszt még az antitestes védekezésről sem ad pontos képet, csak közelítőt, mert a memóriasejteket nem méri. Azok szükségesek ahhoz, hogy hosszabb távú legyen a védelem.

    [ Szerkesztve ]

    Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.

  • syberia

    veterán

    válasz Kékes525 #8991 üzenetére

    T sejtes immunitást 6-8 évre saccolják, természetes fertőződésnél 65 év alatt (80%-os védettség), valamelyik topikban a tanulmányt is linkeltem. A citotoxikus T-sejtek szerepe a covid eliminálásában kulcsfontosságú. :K

    (#8989): Itt már sok kárt nem tehet a korona a CNS-ben. ;]

    [ Szerkesztve ]

    https://howbad.info/

  • kw3v865

    senior tag

    válasz szabi__memo #9111 üzenetére

    Talán a Telex vakcinakombinálásról szóló cikkében olvastam, hogy a sejtes immunitás tekintetében a vektorosok az erősebbek, míg az antitesttermelésben az mRSN a jobb. Még az is lehet, hogy az lesz a nyerő, ha kombinálják a Pfizert és az Astrát/Szputnyikot.

    [ Szerkesztve ]

  • Parci

    HÁZIGAZDA

    válasz Krinyo #9184 üzenetére

    nem túl meglepő módon, tegyük hozzá. ha sejtes védekezés lenne az alfa és omega, ami tényleg sok évig tart, akkor nem látnánk újrafertőződést, semmit (ugye a kínai szuri is az eredeti elölt vírus, tehát az tényleg nagyjából egy megfertőződésnek felel meg).

    dicranum scoparium + genista pilosa = :)

  • Parci

    HÁZIGAZDA

    válasz daneel_hu #9191 üzenetére

    meglátjuk majd, hogy mennyi van, pláne azt, hogy mennyi lesz mondjuk egy éven belül

    most előre tudni, hogy 5 évig itt nem lesz a sejtes védekezés miatt szerintem merész

    dicranum scoparium + genista pilosa = :)

  • Vesa

    veterán

    válasz Parci #9292 üzenetére

    Csak ez nem hit alapon működik! Bármi lehet jó, meg rossz. Hogy ebből melyik igaz, azt a hiteles bizonyítékok döntik el. Itt sajnos nincs bizonyítva semmi, van egy "állítólag ez+az", meg van egy minisztériumi bejelentés, ami nem hiteles az ismert okok miatt.

    AstraZeneca-ról is van olyan hír, hogy sokkal jobb a sejtes immunválasz tekintetében mint a Pfizer, de ott is kicsit gyanakszom, mert a hírt egy Brit lap közölte le, a kutatást a Brit Koronavírus-immunológiai Konzorcium finanszírozta és a Birminghami Egyetem végezte. Ettől még lehet valid, sőt, itt egy tudományos folyóiratban publikált eredményt is látok -bár még nincs validálva- ezért jobban is bízom ebben, mint az orosz handabandában, de azért egyelőre így is vannak fenntartásaim.

    "amikor már milliókat oltanak, már az egész lényegtelen is, akkor már megy az éles phase 4"

    Aminek sajnos nincs jelentősége, ha canzúrázzák az adatokat! Pl. a vérrögképződésre vonatkozóan. Azt meg eleve nehéz elékpzelni, hogy pont nem a precizitásukról ismert oroszok tisztább gyártástechnológiát alkalmaznak, mint egy nyugati gyártó.

    [ Szerkesztve ]

    A tudomány a valóság költészete!

  • FіkuszKukіsz

    őstag

    Nos, csak nem hagyott nyugodni a dolog, hiába mondják nem érdemes gyorsteszttel megnézni az oltás utáni védelmet, csak csináltam egyet.

    Moderna első oltás után 17. nap.

    Ugye azt mondják, hogy 14. naptól már elméletileg védve vagy, az antitestek elkezdenek termelődni. Na, nekem semmi antitest. Ez most azt jelenti, hogy
    - sóoldattal oltottak be vagy
    - nem az izomba adták vagy
    - még nem alakult ki a minimális védelem vagy
    - a T-sejtes védelem kitakarította, ez esetben valszeg valamilyen szintű T-sejtes védelmem már van a korona ellen.

    Remélem az utóbbiról van szó. Külföldi szaklapok is azt írják, hogy nem minden esetben alakul ki antitest azoknál, akik T-sejtes védelemmel rendelkeznek. Akik tünetmentesen átesnek a fertőzésen azoknál is ez van, ott sem szoktak találni antitestet vagy csak minimális mértékben.

    Valszeg jövő héten is csinálok még egyet, majd a második után is egyet.

    [ Szerkesztve ]

    Romanes eunt domus

  • kw3v865

    senior tag

    válasz Gothmog #9441 üzenetére

    Korai lenne még leírni az Astrát!
    Az egyik friss tanulmány: [link]
    Sejtes immunválaszban jobb is lehet, mint a Pfizer.

  • Parci

    HÁZIGAZDA

    válasz Lauda #9537 üzenetére

    igazából ezek tökre nem lefutott meccsek még. nagyon nem, az eddigi infók alapján persze a pfizer mindent visz, de... csomó mindenről nincs infónk.

    mai:

    Prof. Dr. Jakab Ferenc‼

    Egy ma megjelent friss tanulmányban (a rangos The Lancet folyóiratban) az idősebb (80+ év) korosztályt vizsgálták. Olyan személyeket (összesen 165 önkéntest) vontak be a felmérésbe, akik megkapták a Pfizer vagy az AstraZeneca vakcina első oltását. (Nagyon fontos itt kiemelni, hogy az első oltás után végezték a vizsgálatot.) Mind az antitestek szintjének emelkedését, mint pedig az úgynevezett sejtes immunválaszt megvizsgálták az érintetteknél. 👉 Azt találták, hogy a Pfizer esetében 93%, míg az AstraZeneca oltásnál 87%-ban alakult ki antitest válasz a tüske fehérje ellen. Ehhez nagyon hasonlóan a sejtes immunválaszban is emelkedést tapasztaltak; az oltottak 12%-ában és 31%-ában mutatkozott változás. A sejtes immunválasz erősebb volt az AstraZeneca oltást követően, amit feltételezhetően az adenovírus kiváltotta adjuváns (hordozó anyag) hatásnak tulajdonítanak. A tanulmányban szerepelt 8 olyan személy is, akik előzetesen átestek a fertőzésen. Az ő esetükben az első oltás után még jelentősebb antitestes és sejtes immunválaszt írtak le.

    Fontos megjegyezi, hogy hasonló eredményt hozott egy másik tanulmány is, ahol a fiatalabb korosztály körében is jelentősebb anitest választ találtak az első mRNS oltást követően akkor, ha már a fertőzésen túlesett személyeket vizsgálták!

    Következtetés: Az idősebb emberek esetében mind a Pfizer, mind pedig az AstraZeneca oltás jelentős antitest szint emelkedést eredményezett már az első oltás után is! Ezzel párhuzamosan a sejtes immunválasz is megjelent, amely az AstraZeneca oltás esetében erősebb volt! Az immunválaszt még jelentősebben fokozta egy átvészelt fertőzés. Az látszik, hogy mind a két vizsgált oltás esetében már az első oltást követően is jelentős immunválasz alakul ki, de a második oltás nélkülözhetetlen, hiszen ez eredményezi a maximális immunválaszt és a teljes védelmet a súlyos lefolyású fertőzésekkel szemben.

    Az eredeti tanulmány itt olvasható:https://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=3825573

    dicranum scoparium + genista pilosa = :)

  • Teodor52

    senior tag

    válasz Sir Pocok #9897 üzenetére

    Szia!

    Lenne egy kérdésem.

    Olvastam a wikipédián az immunrenszerrel kapcsolatos tudnivalókat, de az ellenanyagtermelés(antitest) és a sejtes immunválasz között mi a különbség mert az előbbi esetben is a sejtek termelik az ellenanyagot?

  • Sir Pocok

    őstag

    válasz Teodor52 #9914 üzenetére

    Amennyire tudom, de nem ez a szakmám:

    Az ellenanyag a semlegesítésben vesz rész, tehát a T-sejtek rátapadnak a vírusra és nem engedik behatolni a sejtekbe, majd azok megpusztulnak.

    A sejtes immunválasznál a gyilkossejtek felfalják a vírust úgy ahogy van.

    A kettő együtt működik normál esetben.

    Ha nagy baromságot írtam akkor pls javítsatok ki.

    Az erős embernek nincs szüksége hatalomra, a gyönge jelleműt pedig tönkreteszi.

  • Gothmog

    aktív tag

    válasz Sir Pocok #9919 üzenetére

    Nem teljesen jó, amit írsz:

    Ellenanyagot az adott patogénre specifikusan beizzított (sokszorosított, effektívvé alakított) B-sejtek termelik. Az ellenanyag (antitest) az antigénnel összekapcsolódva immunkomplexet képez. Ezt fagocitálják (kebelezik be) arra szolgáló sejtek, illetve az immunkomplex be tud még indítani további "alrendszereket" is (pl. komplement rendszert) a védekezésben. Ez a humorális immunválasz.

    A cellurális (sejtes) immunválaszban a megfelelő (citotoxikus) T-sejtek közvetlenül pusztítják el az antigént.

    Egyébként mindkét immunválasz az adaptív immunrendszer része (ez az evolúciósan újabb, és szorosan együttműködik a jóval régebbi, az első védvonalat képező természetes immunrendszerrel), és az antigénprezentáló sejtek azok (ezek találkoznak először az antigénnel, ismerik azt fel, s indítják be azokat a reakciókat, amelyek nyomán az antigénre specifikus válaszreakció beindulhat a szervezetben), amelyeknél tulajdonképpen eldől, hogy a cellurális vagy a humorális vonal indul-e be jobban (melyik típusú segítő T-sejtek aktiválódnak, milyen citokinkaszkád megy végig stb.)

    Ugyanakkor bő 20 éve tanultam immunológiát, azóta sem foglalkoztam vele, és soha nem volt a kedvencem a rengeteg mozaikszóval, és ezermillióféle - rendre rövidítéssel jelölt (CD5, IL12 stb.) - soklépcsős aktiválódási folyamatok bebiflázásával. Magyarán, én is írhattam most pontatlanságot... Ha így van, remélhetőleg engem is tovább javít majd valaki :K

    [ Szerkesztve ]

    Endure. In enduring, grow strong.

  • t72killer

    titán

    LOGOUT blog

    válasz bigdady #9952 üzenetére

    Fogalmam sincs, nem hiszem, hogy ebben a hónapban bekerülnék. 45 felettieket kezdték a minap, de annyian vannak, h összeomlott a rendszer. Itt is kihalásos alapon lehet vakcinához jutni.

    Az AZ-vel kapcsolatban amúgy érdekel a sejtes védelem komponense, ez lehet hasznos lesz.

    Mindig meglep milyen sokan hiszik el, hogy van ingyen ebéd.

  • t72killer

    titán

    LOGOUT blog

    válasz emvy #10029 üzenetére

    +Brazíliában a korfa is jóval fiatalabb, mint (k-)EU-ban.

    #10040: tudtommal már kipróbálták a mixet :R. az volt a cél, hogy magasabb védettséget érjenek el, az eredményeket még nem láttam...

    #10039: ez így botorság, főleg, h a vektorvírusok jót tesznek a sejtes védelemnek. Feltételezik, h amikor sürgős lesz az újfajta vakcina, akkor nem lesz hiány mRNS-ből: szvsz öreg hiba.

    [ Szerkesztve ]

    Mindig meglep milyen sokan hiszik el, hogy van ingyen ebéd.

  • zilazil

    senior tag

    válasz daneel_hu #10808 üzenetére

    Miért gondolod? Volt már itt szó róla hogy a sejtes immunválaszban jobbak lehetnek a vektor vakcinák, de ez egyelőre még sötétben tapogatózás.

    Hogy Gulyás mi alapján jelentette ezt ki, azt csak ő tudhatja.

  • zilazil

    senior tag

    válasz Parci #10827 üzenetére

    Ezért félrevezető az a duma hogy a kínai vakcináknál nem baj ha nincs ellenanyag mert majd a sejtes immunválasz megvéd. Ja, vagy nem...

  • mozso

    senior tag

    válasz t72killer #10929 üzenetére

    E484K ellen az mRNS oltás úgy tűnik megfelelő lehet.

    E484K verziókból hegyet lehet rakni, new-york-i verzio, angol 1.52x variáns (nem a B.1.1.7 verzió), brazil p1-3, del-afrikai 1.351, angol B1.1.7 with E484K (azaz angol v2), meg van további 2-3.

    Itt nézhető, angliában mind1-ik ott van már most is: [link]

    E484K ellen minden vakcina védelme komolyan csökken, de a T-sejtes védelmet laborban nem lehet mérni.

    Izrael lesz az igazi próba, ahol meglátjuk mit tud a Pfizer az E484K ellen a valós életben. Most nyitottak, 3 hét mulva meglátjuk. Most napi 130-150 covidost találnak, 3 hét óta.

  • Ringman

    nagyúr

    válasz liszi70 #10972 üzenetére

    az a baj, hogy az ellenanyag szintje és annak tartóssága egyénenként változó, akkor minden átesettnél kvantitatív teszttel ezt meg kellene nézni. és akkor még felmerül az is kérdésként, hogy milyen eredmény mellett húzod meg a vonalat, hogy kell-e a plusz 1 dózis.

    (emellett ott van a t-sejtes védelem, amit nem igazán tudnak mérni)

  • zilazil

    senior tag

    válasz Lauda #11184 üzenetére

    Ezt én linkeltem, itt 0,79 a referenciaérték, tehát 1,0 már pozitív. Ezen Elecsys a reagens vagy a gyártó vagy mi, Kékesén CMIA (Abbott). Nem ugyanaz.

    #11175 Kékes525 Remélhetőleg erre kitalálnak valamit, mert arra alapozni hogy majd a sejtes immunválasz biztos megvéd, nem túl szerencsés. Vagy vizsgálják ki hogy tényleg van sejtes immunitás, vagy adjanak még egy szurit.

    [ Szerkesztve ]

  • t72killer

    titán

    LOGOUT blog

    válasz Kékes525 #11463 üzenetére

    #1: nekem az se világos, hogy egyáltalán megfertőződtek volna covid-dal. Egy 90+x éves ember esetén elég sok egyéb ok előkerülhet, ami miatt el kell menni...

    #2: ígyvan, -> #1es pont

    #3: na ez mondjuk ultragáz lenne, alkalmasint regeteg áldozattal ha nem:Y

    #4: fején az ácskapcsot:R. Bizony, a moderna később érkezett, valszleg kevesebb idős/többszörösen esendő polgártárs kapta.

    Hátigen, a következtetés stimmel, elég egyértelmű, hogy politikai hátsó szándék van a "publikáció" mögött. A "szakik", akik ehhez a nevüket adják eláshatják magukat.

    #11466: egyelőre csak indiai tesztelés volt, ott egész jó eredményeket ért el a házon belüli mutánsaikkal szemben. Kiindulásnak egy más ponton mutálódott vírust használnak. A sejtes védelem rész érdekel ezekből igazán, az a komponens elvileg lényegesen jobb, mint mRNS-nél.

    [ Szerkesztve ]

    Mindig meglep milyen sokan hiszik el, hogy van ingyen ebéd.

  • Chesterfield

    senior tag

    [link]

    "Az inaktivalt vakcinaknal es feherjealegyseg-alapu vakcinaknal nincs (vagy elhanyagolhato) a sejtes immunvalasz, csak az aktivalt B sejtek altal termelt idegen anyagra specifikus kötö es semlegesitö (neutralizalo) antitestek jelennek meg."

    Ha jól értem, akkor a kínai vakcina hatékonysága egyenesen arányos a laborban kimutatható antitestek számával?

  • Kékes525

    félisten

    válasz Chesterfield #11544 üzenetére

    Lényegében így van. Azonban ellenanyag nemcsak az S fehérje ellen termelődik, hanem a többi fehérje ellen is, amit a koronavírus tartalmaz. Ezeket nem mutatják ki a laborokban alkalmazott tesztek többsége. Legtöbb "csak" az S fehérje ellen termelt IgG-t mutatják ki. Ezért az IgG mérésnél pontosabb (és sajnos sokkal drágább is) a vírus neutralizálós vizsgálat. [Virus Neutralization]
    Igazából legtöbbször elegendő az S antigén elleni antitestek kimutatása is, mert az S fehérje a legimmunogénebb a vírus fehérjéi között. Ez az ami döntő módon meghatározza az antitestes védekezés mértékét a koronavírusnál. Nem véletlenül választották a legtöbb vakcinánál ezt a fehérjét támadáspontul. Senkit ne tévesszen meg, most csak az inaktivált és a fehérjealegység-alapú vakcinákról írok, a többi vakcinánál a sejtes immunválasz is nagyon fontos.

    [ Szerkesztve ]

    Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.

  • Kékes525

    félisten

    válasz Rolly #11974 üzenetére

    " A kínai régi technológia, benne van a teljes vírus, "

    Amit a hajunkra kenhetünk. A teljes vírusnak sejtes védekezéskor lenne szerepe, de az inaktivált vakcináknál nagyon kicsi van. Az antitestes védekezésben pedig csak a felszíni fehérjéknek van szerepe, azok közül pedig messze a tüskefehérje a legimmunogénebb. Úgyhogy nincs igazán jelentősége a teljes vírusnak. Legfeljebb csak picit.

    [ Szerkesztve ]

    Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.

  • Parci

    HÁZIGAZDA

    válasz #32839680 #12948 üzenetére

    szerintem nincs, az astrát is egyetlen nyomorult dél-afrikai felmérés nyomán szokták ekézni, pedig sokkal jobb vakcina az annál. ráadásul a direkt antitestes védekezés valószínűleg kevésbé fontos, mint a sejtes.

    mótvá, de berakom:
    https://qubit.hu/2021/04/14/erosebb-t-sejtes-immunvalaszt-valtott-ki-idosekben-az-astrazeneca-vakcinaja-mint-a-pfizer

    dicranum scoparium + genista pilosa = :)

  • Kékes525

    félisten

    válasz attiati #12943 üzenetére

    Részben tisztában van, részben mást gondol:

    "A fent említett spike protein immunodomináns, tehát az össz immunitás 50%-át hozza megközelítőleg, ás 50%-ot az összes többi, és ha beüt a krach. Sejthető, jobb több lábon állni."

    Másrészt nemcsak ő gondolja ezt, hanem mások is, akik szakértőknek minősülnek. Az elsődleges oka a különböző véleményeknek az, hogy a Sinopharm esetében NEM végeztek elegendő vizsgálatokat ahhoz, hogy biztos állításokat tehessünk a hatásmechanizmusáról. Főleg a régebbi biológiai, immunológia és az inaktivált vakcinák szintén a régebbi vizsgálataira támaszkodhatunk. Ezekből próbáljuk összerakni a Sinopharm hatásmechanizmusát, ami nem ugyanolyan értékű, mintha konkrét vizsgálataink lenének róla. Tehát a megállapításaim:

    1. Az S protein (tüskefehérje) a legimmunogénebb fehérje a koronavírusban. Mint fentebb írja róla Pharm.Zsolt is, ez az összfehérje immunitásának 50%-át teszi ki.

    2. A többi fehérjék jó része viszont nem felszíni fehérje, hanem a nukleokapszid (örökítőanyagának burok fehérjéi) része. Ezek ellen termelődnek antitestek, mert az antigénbemutató sejtek megjelenítik a felszínükön, de ezeknek az antitesteknek nincs igazán jelentősége, mert koronavírus fertőzéskor NEM találkoznak a nukleopkapszid fehérjéivel, mert azok a vírus külső burkán belül helyezkednek el. A vírus a külső burkát csak a megfertőzött sejtbe való jutáskor veszti el. Tehát, a szervezetünkbe bejutott vírusok addig, amíg be nem kerülnek a sejtekbe intaktak. Lásd a képet a vírus szaporodásáról. Ide viszont (a sejtekbe) nem tudnak az antitestek bejutni.

    3. A külső burok fehérjéi (M, E, He Lásd második ábra) ellen termelődnek antitestek, de ahhoz hogy semlegesítsék a koronavírust sok kell hogy kötődjön hozzá, másrészt más rendszereknek is részt kell venni ilyenkor a vírus eliminálásában (pl: komplement rendszer). Míg az S fehérjéhez, különösen a Receptor kötő helyhez (RBD) már elég, ha 1 antitest is kötődik, az már megakadályozza a vírust az ACE2 receptorhoz való kötődésben, azaz ez a vírus már nem tud fertőzni. Nem véletlenül választották a vakcina fejlesztők ezt a fehérjét (S protein) a támadáspontul a vakcinákhoz.

    4. Az inaktivált vakcinák kicsi T sejtes választ váltanak ki. Ezt mondta a WHO szakértői is (lásd alább a linket és a képet). Továbbá ezt az irodalom is ismeri lásd a Nature cikket.

    Összefoglalva a Sinopharm vakcinája értékelhető immunválaszt csak az antitestes (B sejtek) válaszon keresztül ér el, a T sejtes válasznak csak kis jelentősége van. Másrészt az antitestes válasz közül döntően csak a tüskefehérje elleni válasznak van jelentősége.

    Megjegyzem, hogy senkit ne tévesszen meg az, hogy a vírus azonosításához felhasznált antigén tesztekben előszeretettel használják a nukleokapszid fehérjéket, mert azokat kevésbé érinti a mutáció. Ott ezeknek a fehérjéknek nagy jelentőségük van. Ezeknél a teszteknél enyhe kezeléssel szétszedik a vírus és így az antitestek már hozzá tudnak férni a nukleokapszid fehérjéihez.

    [Update on COVID-19 vaccines & immune response - WHO]

    [Immunological considerations for COVID-19 vaccine strategies]

    ""Furthermore, similarly to protein subunit vaccines, inactivated viral vaccines are poor inducers of cytotoxic CD8+ T cells, which are likely to be required for an effective COVID-19 vaccine.""

    [Coronavirus]

    Bocs, ha hosszú és tömény, de mindenre ki akartam térni. :R

    [ Szerkesztve ]

    Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.

Új hozzászólás Aktív témák