Új hozzászólás Aktív témák

• #1 domedee senior tag

  Új Válasz 2005-05-24 01:37:22 #1

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  domedee

  senior tag

  ''Amely diák Jénából asszony nélkül,
  Lipcséből veretlenül,
  Wittenbergából ép bőrrel,
  Selmecről pedig Bursch nóták nélkül
  kerül vissza szülőföldjére:
  a legszánalomraméltóbb
  teremtménye az Istennek.''
  
  Álljon ez a pár sor nyitó hozzászólásként ebben a topikban, miként a Daloskönyvben is az első oldalon.
  
  Hiszen ''Mindnyájan jártunk egyszer az Akadémián...''. Miközben írom ezeket a sorokat, éppen a Gyűrű- és Kupaavató Szakest előtti utolsó éjszaka van, és szemem a ''gyűrűre réved. Csillogó kövén ég három betű, talán nincs boldogabb nálunk, szemünkből mégis egy könnycsepp lehull, mert elrepült az ifjúságunk!''
  
  Bár soha nem hittem, hogy ennyire fájni fog, ha véget ér ez az öt év, mégis most nehéz visszagondolni úgy, hogy ne jutnának az eszembe mind-mind a pillanatok. Az első ''mosolytabletta'' a bALEK-okításon és az első ''védőital'', az első eks, a farbőr átugrása, majd az első Gaudamus és az első Krampampuli. Az első próbálkozás, hogy összerakjam a gyűrűt, majd mikor ez tényleg sikerül. Az első selmeci-kirándulás, azok a meredek utcák, ahol olyan nehezen másztunk fel és mégis örömmel tettük ezt. Mikor Firmák lettünk, majd később, mikor már mi vigyáztuk a setét pogányság első lépteit a világosság felé vezető úton, ahol tőlünk kapták az első mosolytablettát vagy az első kortyot a védőitalból. Majd a Szalagtűző, hol mind kivonultunk és megkaptuk a szalagot, büszkén hirdetve, végzősek lettünk. A szakestély, amin kívül még nem láttam volna ennyi diák szemében csillogni a könnyeket, mikor Giovanni (Tóth Imre Barnabás, a: Cicapecér, avagy a macskavadász -ha rosszul tudom, ígérem, levonom...) elénekelte a régi Bursch-nótákból az általa összeénekelt dalt. Még most, fél évvel utána sem tudom elérzékenyülés nélkül végignézni, -hallgatni vagy akár csak visszagondolni rá.
  
  Lassan már hajnalodik, én is aludni térek, már alig várom a Gyűrűk koccanását a kupák alján és mégis fáj, hogy elmúlt. Azt hiszem, a ma este is bevonul életem azon eseményei közé, amik megismételhetetlenek. Mert bár még lesz Szakest, amire biztos menni fogok, ha másra nem, amikor újra összegyűlik az évfolyam 10-20-30-sok-sok év múlva újra, de az már nem lesz ugyanez, valami véglegesen lezárul a mai este.
  
  Lassan végére érve mondokámnak, szeretném ajánlani ezen sorokat minden egykori, jelenlegi és majdani selmeci diákak, hiszen mink, akik az Akadémia valamelyik utódintézményében tanulunk, lélekben mind selmeci diákok vagyunk.
  
  Ezért is nyitottam ezt a topikot, hogy megpróbáljam összegyűjteni legalább így mindazokat, akiknek valaha legördült az ajkán a Krampampuli, itt a PH útvesztőjében... Azokhoz szól most a kérdésem, akik már végeztek, milyen érzés volt hozzászokni ahhoz, hogy már nem volt beírva a naptárba félévente minimum 2-3 szakest. Mennyire maradnak meg elevenen a selmeci hagyományok? Vagy szépen-lassan belefakultak az évek múlásába? Akik pedig most kezdték pedig csak, azok bátran kérjenek itt segítséget, bármilyen, a Selmeci Hagyományokkal kapcsolatos kérdésben segítséget, ha tudunk (és hiszem, hogy ezt minden bursch nevében írom) segítünk.
  
  Megragadva az alkalmat, fel is tenném az első kérdést. Nincs-e meg valakinek a ''Leányvári boszorkány'' című film valamilyen jobb minőségben? Nekem az 540MB-os változat van meg és legnagyobb bánatomra eléggé rossz minőségben.
  
  Demeter Zsolt, a:Elitke
  
  ''Vivat Academia!
  Vivat Professores!''
  
  [Szerkesztve]

  ''és van a végén a városok anyja: Budapest. Csakhogy ez nem olyan anya, aki szoptatja a gyerekeit, ellenkezőleg őt szoptatják a gyerekek, s maradnak mellette örökké satnyák, kicsinyek, vérszegények.'' - Mikszáth Kálmán

Új hozzászólás Aktív témák