- Xiaomi 11 Lite 5G NE (lisa)
- Telekom mobilszolgáltatások
- Eredeti dizájnnal tér vissza idén a Nokia 225 4G
- Okosóra és okoskiegészítő topik
- Google Pixel 6/7/8 topik
- Apple iPhone 13 Pro Max - őnagysága
- Ezek a OnePlus 12 és 12R európai árai
- Motorola Edge 40 - jó bőr
- MG4 menetpróba
- Samsung Galaxy S23 Ultra - non plus ultra
Hirdetés
-
Lenovo Essential Wireless Combo
lo Lehet-e egy billentyűzet karcsú, elegáns és különleges? A Lenovo bebizonyította, hogy igen, de bosszantó is :)
-
PowerWash Simulator - Már több mint 12 millióan próbálták ki
gp Sokak szerint abszurd a játék alap témája, mégis nagyon sokan döntöttek arról hogy kipróbálják a programot.
-
Érkezik Magyarországa az LG szuper dizájnos hordozható projektora
ph A szokatlan külsejű CineBeam Q képes a 4K felbontás megjelenítésére.
Új hozzászólás Aktív témák
-
a sid azért szólt olyan jól, mert a dac az nem 44Khz-en meg nem 1Mhz-en ment benne, tekintve, hogy dac EGYÁLTALÁN nem volt benne.
tök analóg fm szintetizátor volt. [link]
amikor valaki leírta, hogy a króm kazetta jobb, mint a cd, akkor már nem hittem, hogy nagyobb tévedést lehet írni a topicba, de tévedtem.
[ Szerkesztve ]
Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis
-
veterán
Voltam olyan Kraftwerk koncerten, ahol szólt a zene, a billentyűs hangszereken klattyogtak a billentyűk, ment a leslie, ment a szalag a visszhangosítón, szóval élőben ment a zene, csak éppen egy ember sem volt a színpadon.
Mondhatnád, hogy ez manapság nem nagy dolog, csak éppen ez a koncert 1981-ben volt
Minden jó, ha a vége jó. Ha nem jó, akkor még nincs vége.
-
veterán
válasz Donki Hóte #852 üzenetére
élőben nem láttam őket, de olvastam cikkeket arról, hogyan zenélnek élőben. nekem elég nagy rácsodálkozás volt az is, hogy a négyből csak hárman zenélnek a színpadon
istálló? gazemberség? hupákolás?
-
dabadab
titán
Bambano tátot szájjal berohan
Nem, egyáltalán nem FM szinti volt (elolvastad egyáltalán a linkelt cikket?), olyannyira nem, hogy színusz hullámformát egyáltalán nem tud generálni.
A három csatorna lelkét egy-egy 24 bites számlálóregiszter adja, annak a felső bitjei vannak rádrótozva a hullámgenerátorra, ami szintén digitális, 8 bites kimenettel. (Az eredeti elképzelés az volt, hogy valami hangszermemóriát fognak címezni, de a memória drágának bizonyult, így egyszerű aritmetikai logika került oda - az eredeti elképzelést meg már az Ensoniq-nál ültette át a gyakorlatba Bob Yannes - a Mirage-ban sample-k, az ESQ1-ben wavetable-k formájában). Ezt a 8 bites kimenetet alakítja át analóg feszültséggé a csatornánkénti DAC, ami ~1 MHz-en működik a SID összes digitális részével (meg úgy általában a C64 nagy részével, mert egyetlen órajelkristály vezérli az egészet) együtt. A burkológörbék, a filter meg a hangerőállítás az már tényleg analóg volt (digitális vezérléssel).
[ Szerkesztve ]
DRM is theft
-
Frawly
veterán
Én a SID hangját sose szerettem. Az egész C64 túl van értékelve. Egyébként pont ezért nem tudják utángyártani a SID-et, mert analóg volt, és nem tudják a szilikont megnézve reprodukálni hagyományos digitális megoldással.
A kazetta témaköréhez meg megint csak azt a videót tudom ajánlani, amit belinkeltem már többször, kb. minden 2-3. hsz.-ben. szóval ott elmondja a fószer, hogy a bitmélység lényegében a minimális jel/zajarányt állítja. Azt is említi, hogy kazettánál ez legjobb esetben 8-9 bitnek felel meg, de ha nem jó minőségű felvétel vagy szalag, akkor lemehet 5 bitig! Ezt csak azért hozza elő, hogy eloszlassa az analóg az jobb tévhitet.
Egyébként a kazetta nem szól rosszul, de ahhoz, hogy CD-minőséget megközelítően szóljon, ahhoz kell
1) jó minőségű kazetta, min Type2 vagy Type4, ilyet nem gyártanak nagyon rég, a régi készletek meg le fognak fogyni
2) baromi profi deck, ilyeneket már a 90-es évek óta nem gyártanak, és ma már ezek nagyon durva heroinárban mennek, átlag zenefogyasztónak nem érik meg. -
Frawly
veterán
Ez van, tudom, hogy népszerűtlen vélekedés, pokolra jutok. Egy átlag, szutyok 8 bites gép volt, már a maga idejében sem volt acélos, csak elterjedt (és nyugaton megfizethető) volt, sok embernek ez volt az első gépe, ezért nosztalgikus számukra, meg elég sok játék és alkalmazás volt elérhető rá. Meg még egyszerű gép volt, sok ember ezt még meg tudta érteni/tanulni, ezért nosztalgikusan gondolnak rá vissza. Viszont a mai napig túl van hájpolva sajnos. A SID prüntyögő és zajcsihogó hangjától meg a frász kiver konkrétan, olyan idegesítő szutyok.
-
veterán
Egy bit az kb. 6 dB dinamikának felel meg. Egy jó kazetta (zajcsökkentővel) egy jó magnóban kb. 65-75 dB jel/zaj viszonyt tud, ez kb. 11-12 bitnek felel meg.
Az 5 bit (30 dB jel/zaj viszony) eléggé gyenge lenne, ennyit még a Polimer kazetták is röhögve tudtak
Minden jó, ha a vége jó. Ha nem jó, akkor még nincs vége.
-
DeFranco
nagyúr
túlhájpolt = a piac szerette, a fogyasztók szerették, elterjedt volt, sokoldalúan felhasználható volt, olcsó volt, csak éppen neked nem tetszik?
nem tudtam, hogy a hype-o-méter zérushelyét Frawly pont-nak nevezik
szerk: soha nem volt c64-em, nekem csak a "rút kiskacsa" jutott
[ Szerkesztve ]
-
dabadab
titán
Mondjuk a SID az tényszerűen nem volt "átlag". Korának kb. egyetlen home computeres hangchipje volt, amit olyasvalaki tervezett, akinek lövése volt a szintetizátorokhoz, ezért például nem azzal a szutyok frekvenciaosztással állítja elő a hangmagásságot, ami miatt a kortársaiból egészen egyszerűen nem lehet nem hamis hangokat előcsalni. De a filtere is teljesen korrekt darab volt, magának a burkológörbének a léte és hogy annak az értékei zenéhez voltak igazítva, nem mondjuk valami lineáris szutyok.
Tényleg fasza volt, az Ensoniq ESQ-1 meg demonstrálja, hogy milyen lett volna, ha nem rohamtempóban, tegnapra kell összerakni.DRM is theft
-
-
Frawly
veterán
válasz Donki Hóte #858 üzenetére
Lehet a konkrét számokra rosszul emlékszek, a lényeg, hogy a kazetta bitmélysége jóval a sima CD-jé alatt van. Vagy jól emlékszek, csak ő logaritmikusan váltja át, te meg lineárisan számoltad. Ez persze nem lep meg, hogy ebben is jobb a digitális, ezt csak a sok analóg hívő miatt említi a faszi a videón. Engem inkább az lepett meg, hogy a bitmélység nem digitális, hanem átváltható analógra is, ezt nem gondoltam volna.
Egyébként nekem a kazetta se szól rosszul, de tényleg nagyon acélos hardver kell alá, pl. ilyen Nakamichi Dragon szintű dekkel már jó vagy, de az ilyenek kb. 750 ezer forinttól indulnak (ez alatt csak akkor szerezhető be, ha valakinek nagy mákja van, vagy hibásan veszi és meg tudja javítani magának kis költségért), ha működőképes és normális állapotban van. Egy normális, bontatlan Type2, Type4 kazetta sem épp olcsó, ha leinformálható márkából jó, klasszikus minőségű, nem koppintás, akkor a Type4 3700-7500 forint/darab. Lehet matekozni, hogy ez kinek éri meg. Retróörülteknek meg milliomoséknak maximum, de Átlagfizetésből Élő Jóska anyagilag a közelébe nincs egy ilyen témának.
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
válasz DeFranco #859 üzenetére
Jó, mondom, meg lehet rajta sértődni. Hidd el, sok retró hardvert ismerek, sok retró videót nézek, mai szemmel tisztán látom, hogy nem volt annak idején sem nagy szám. Aztán lecsengett a hájpja, de most megint kezd nagyon divatossá válni.
Nekem magyarázhattok a SID-nél is akármilyen burkológörbét, meg filtert, technikiailag nem kétlem, hogy ebben igazatok van, de engem a hangja nagyon irritál, egyszerűen primkónak hatott mindig is. Mondom, ezzel nem akarok senkit megbántani, mert ízlésekről elég nehéz vitatkozni, de nekem akkor is ez a véleményem. Csak megemlítettem, hogy nem tartom indokoltan a körülötte kialakult, túlzott hype-ot.
-
DeFranco
nagyúr
én ugyan meg nem sértődök, mint ahogy írtam is, nincs közöm a c64-hez, nekem plus/4-em volt, ami az általános vélekedés szerint is egy hulladék, az egy más kérdés hogy én szerettem.
az már más kérdés, hogy te mennyire vagy hajlandó különbséget tenni a magánvélemény és a tényállítás között.
vesd össze a két mondatot:
"bár nagyon népszerű volt a c64, engem soha nem győzött meg [mert ezek és ezek a hiányosságai voltak] [ellenben az xy gép ezeket a hiányosságokat a következő módon küszöbölte ki]"
"Egy átlag, szutyok 8 bites gép volt, már a maga idejében sem volt acélos, csak elterjedt (...) Viszont a mai napig túl van hájpolva sajnos."
-
-
andor80
senior tag
Ez a cikk botorság.Mindenki máskéáppen hall.A cikkíró sehogy
Tartsd tisztán a képernyőd ne engedj a digitális szennyezésnek.Blokád alatt tartom én is!
-
envagyok
veterán
1982-ben más gyártótól nem volt még hasonló se lehetőségekben.
Én is írtam rá demókat assemblyben, az amiga 500 volt a következő lépcsőfok látvány és hangzásvilágban.
Pár példa:
[link]
[link]
(Ezek nem sajátok)
PC-s hang történelem:
[link]
[link]
[link][ Szerkesztve ]
Keresek 3dfx és régi ATI, Nvidia videókártyákat, Gravis, Creative hangkártyákat!
-
bbattila92
csendes tag
Nagyon köszönjük a cikket, érdekes megközelítés és persze a kommentek is minden pénzt megérnek
Az ezután leírtakban senkinek nem szeretném sérteni a vallási vagy audiológiai meggyőződését, csupán a saját véleményem és tapasztalataim szeretném megosztani...*Sóhaj*
Hát erre még hogy nem jött rá senki! A házistúdiómban is miért is rögzítek és dolgozom WAV-van, csak a helyet pazarolom!
Képzeljétek! Én sem látom a különbséget sima HD és 4K felbontású média között a laptopom WXGA monitorán!
Az összehasonlítások legnagyobb része a hullámforma közötti különbségeken lett elmagyarázva. Hadd emlékeztessek mindenkit, hogy ez nincs összefüggésben a zene tartalma és minősége között. Bármilyen összetett hullámformát meg lehet alkotni egyszerű szinuszos jellegű hullámok összegeként! Valaki, aki sokkal hozzáértőbb nálam, szerintem tudna írni egy olyan programot, ami egy bevitt hangfájl hullámformájának TÖKÉLETES MÁSÁT adja ki zajok és szinuszos jellegű, különböző amplitúdójú hullámok kombinálásával. Azaz ugyanazzal az ujjlenyomattal két totálisan különböző audiót is alkothatunk! Az ilyen jellegű hasonlítgatás olyan, mintha a 20 MPixeles RAW képre azt mondanám, hogy ugyanaz, mint a belőle konvertált 800x600-as JPG, mert a hisztogramjuk között minimális az eltérés!
Ekkora áltudományos értekezést legutóbb laposföldes csoportban láttam!!!
Ha megfelelő (nem is méregdrága, csak okosan) komponenseket választunk, hamar ki fog jönni a különbség MP3 és FLAC között. Persze sok függ a zene alkotóelemeitől és a mastereléstől. Egy rádióra gyúrt popzene úgy lett alakítva, hogy mindenen jól szóljon... Ja, manapság is kifejezetten így kevernek. Egy 80-as években masterelt dal sisegni-piszmogni fog egy telefon hangszóróján, míg egy 2010-es évekbeli meg egész jól fog szólni. Tudják, hogy milyen készülékre tervezzenek...
Amúgy meg miért 96KHz. Pszichoakusztika. Lehet, hogy a legtöbbünk nem hall 18-20 KHz fölött, de a testünk érzékeli a hangokat. Hozzáad a tér érzetéhez, a helyzetünkhöz, a hangszerek tónusához, jellegéhez, rezonanciájához. Audio suliban volt szerencsém olyan rendszert hallgatni, ami vígan dolgozott kb. 40K-ig, rajta pedig olyan felvételt, ami DAP mikrofonokkal volt kb. 30K-ig rögzítve. Az egész hely megelevenedett, hihetetlen érzés volt. Ja igen, ezek a hangdobozok (Genelec stúdiómonitorok) darabja millió Ft fölött volt, szóval bárcsak kategória.
A világcsúcs Senn füles, az HE-1 vajon miért is dolgozik vígan 110KHz-ig (180-ig -10dB) +-3 dB ingással? Hisz ugye teljesen fölösleges 20 alá és 20K fölé menni, úgyis csak MP3-at hallgatunk...
...
Itthon nekem is csak budget-barát, de stúdió jellegű cuccaim vannak. Az audio interface-em normális fülhallgató-erősítőjén meghallgatva is van különbség MP3 és FLAC között. Régóta áhítozom egy Senn HD650-es fülesre, mert amikor azt hallgattam, egész más dimenziók nyíltak meg a két lapátfülem között. -
PuMbA
titán
válasz bbattila92 #870 üzenetére
"Amúgy meg miért 96KHz. Pszichoakusztika. Lehet, hogy a legtöbbünk nem hall 18-20 KHz fölött, de a testünk érzékeli a hangokat. Hozzáad a tér érzetéhez, a helyzetünkhöz, a hangszerek tónusához, jellegéhez, rezonanciájához."
Hát nem tudom. Nekem a mostani hangfalam 24kHz-ig tud, az előtte lévő csak 18kHz-ig tudott, de semmi különbséget nem vettem észre, szóval valószínűleg a 24kHz fölötti tartomány se okozna nálam semmi változást.
[ Szerkesztve ]
-
-
Marketingbullshit, nem több. Korábban volt erről szó a topikban.
Nekem az előző Adam A7X 50 kHz-ig ment el, mert hogy úúúúú, AMT magassugárzó. Mondjuk decibel értéket nem adtak mellé, de tökmindegy. A mostani Eve SC208 meg 21 kHz-ig megy csak el. Ráadásul mivel DSP vezérelt, ezért AD-konverterek vannak a hangfalakban. Fúj-fúj, mocskos digitalizmus.
[ Szerkesztve ]
A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.
-
veterán
Vagy jól emlékszek, csak ő logaritmikusan váltja át, te meg lineárisan számoltad.
A dB skála eleve logaritmikus, tehát én sem lineárisan számoltam
Az 1 bittel növekvő kvantálási szint 6 dB-el javítja a jel/zaj viszonyt képlet generálisan igaz, pontosan ezért 96 dB (16x6) a CD-re rögzíthető dinamika tartomány és ezért 144 dB (24x6) a 24 bites kvantálással dolgozó rendszerek által rögzíthető dinamika tartomány.
Minden jó, ha a vége jó. Ha nem jó, akkor még nincs vége.
-
dabadab
titán
válasz bbattila92 #870 üzenetére
"Hát erre még hogy nem jött rá senki! A házistúdiómban is miért is rögzítek és dolgozom WAV-van, csak a helyet pazarolom!"
Azért, mert ott a feldolgozásnál mindenképpen információvesztés lesz, tehát ott nem a hallásra kell méretezni, hanem a feldolgozási veszteség + hallásra.
"Azaz ugyanazzal az ujjlenyomattal két totálisan különböző audiót is alkothatunk!"
Nem teljesen értem, hogy mit értesz "ujjlenyomat" alatt, de szerintem félreérted a Fourier-transzformációt.
"Ha megfelelő (nem is méregdrága, csak okosan) komponenseket választunk, hamar ki fog jönni a különbség MP3 és FLAC között."
Kitalálom: soha nem csináltál ABX tesztet, mert úgyis tudod a végét.
"Amúgy meg miért 96KHz. Pszichoakusztika. Lehet, hogy a legtöbbünk nem hall 18-20 KHz fölött, de a testünk érzékeli a hangokat"
Nem, a pszichoakusztika nem ezt jelenti (bizonyos értelemben pont az ellenkezőjét: vagyis hogy olyan hangokat se érzékel az agy, amit a fül amúgy fizikailag igen). Az ultrahangok érzékelése meg megint olyan dolog, amit szintén le mernék fogadni, hogy nem teszteltél dupla vak teszten.
"A világcsúcs Senn füles, az HE-1 vajon miért is dolgozik vígan 110KHz-ig (180-ig -10dB) +-3 dB ingással?"
Mert fizikai képtelenség olyan fülest csinálni, ami 20-20k-ig működik.
"Az audio interface-em normális fülhallgató-erősítőjén meghallgatva is van különbség MP3 és FLAC között."
És ABX teszten?
DRM is theft
-
veterán
válasz bbattila92 #870 üzenetére
Telitalálat az FHD és a 4K felbontás analógiája való hivatkozás!
Ott is teljesen egyértelmű műszaki értelemben a 4K felbontás előnye, viszont az ember szemének a "felbontása" miatt teljesen egyértelmű, hogy egy 50 collos képernyőt 3 méternél nagyobb távolságból nézve nem is láthatsz különbséget a két különböző pixelsűrűségű kép között
Tehát a különbség objektíven létezik, de szubjektíven csak nagyon ritka esetben lehet észlelni.
Minden jó, ha a vége jó. Ha nem jó, akkor még nincs vége.
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
Ez azon is múlik, hogy mivel hajtod meg. Pl. a népszerű DAC-ok esetében több olyan kapcsolással is találkoztam (PCM17.. valami például), ahol már a dac kimenetén ott volt a szűrő 20kHz körülre méretezve, mert az IC a belső kialakítása miatt igényelte.
Na egy ilyen kimenetre aztán hiába kötsz 24kHz-es hangfalat... Emiatt építettem a saját DAC-omat egy teljesen más IC köré, aminek nincs ilyen baja.
Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)
-
válasz bbattila92 #870 üzenetére
"Audio suliban volt szerencsém olyan rendszert hallgatni, ami vígan dolgozott kb. 40K-ig, rajta pedig olyan felvételt, ami DAP mikrofonokkal volt kb. 30K-ig rögzítve. Az egész hely megelevenedett, hihetetlen érzés volt. Ja igen, ezek a hangdobozok (Genelec stúdiómonitorok) darabja millió Ft fölött volt, szóval bárcsak kategória."
Wat? A milliós Genelec stúdió monitorok sem mennek 20 kHz fölé, úgyhogy valami mást hallottál.
A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.
-
válasz CPT.Pirk #877 üzenetére
Ez azért van, mert a DA-konverzió során a Nquist-frekvencia felett megjelenik egy csomó szemét, ami intermodulációs torzítást okozhat. Ezért egy egy ún. rekonstrukciós szűrőre van szükség, hogy ezeket a nemkívánatos hangokat elimináljuk. S mivel nem minden DAC chipben van integrálva ilyen szűrő, ezért dedikált áramkör szükséges hozzá, ahogy a te esetedben is. Ez lehet egy sima analóg alul-áteresztő szűrő is, de az nem a legjobb, mert az ideális rekonstrukciós szűrő mereksége végtelen, miközben fázis-eltolása nulla.
A fenti probléma miatt alkalmaznak a jobb DAC-ok upsamplingot, így a rekonstrukciós filternek nem 20 kHz-nél kell vágnia, hanem jóval feljebb, így sokkal jobb hangminőség érhető el, hiszen nincs (akkora) hatása a hallható tartományra. Pl a Benchmark DAC1 110 kHz-re mintavételez újra, ami egy wtf frekvenciának tűnik, de működik, nincs vele gond.
[ Szerkesztve ]
A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.
-
bbattila92
csendes tag
Kedves Mindenki,
PuMbA és dabadab, a pszichoakusztikát az előtte lévő mondattal együtt szatirikusan használtam, bocsi, ha félreérthetően fogalmaztam. Persze, egész más megy az agyunkban, mit ami mérhető az adott térben.
dabadab,
- Egy hullámformán kívül azért több mindenből áll egy hangfájl.
- De, a suliban pont hasonlítottunk össze lejátszókat, fájlokat és komplett hangrendszereket is. Sajnos egy rendszer az audiofájltól a fülünkig eljutva annyi rengeteg elemen keresztül lehet külön-külön tönkretéve, hogy legalább a forrásfájl legyen a legjobb minőségű. Rossz telefont sem szeretek úgy játszani, hogy a dadogós gyerek kezdi.
-Pontosan! Egy professzionális erősítő is ezért van 2-200000 Hz-re tervezve! Így képes (elvileg) változtatás nélkül működni 20-20k között.
Donki Hóte, köszönöm! Így van! Valóban, ez a stúdió-audiofil világ nagyon magasan tudja hordani az orrát. Ritkán észlelhető a különbség, de amikor igen, akkor úgy érezhetjük, megéri. Remélem, mindenki emlékszik arra, mikor először látott 4K tévét élőben... Amúgy az összehasonlításom inkább a szűk keresztmetszetről szólt, ami adott esetben az öreg laptopom vacak kijelzője. -
dabadab
titán
válasz bbattila92 #880 üzenetére
"Egy hullámformán kívül azért több mindenből áll egy hangfájl."
És mi ez a "több minden"? Oké, sztereónál két hullámforma, meg van valami kis header, de ezen túl?
[ Szerkesztve ]
DRM is theft
-
válasz bbattila92 #881 üzenetére
Ja, 6 dB tűrréssel. De amikor 1-2 dB, akkor már csak 20 kHz, s ez számít. De alapvetően nem ezért jó az a koaxiális Genelec, mert hogy magasra megy. Hisz akkor az Adam A7X még jobb, hisz az meg 50 kHz-ig elmegy a gyártó szerint.
[ Szerkesztve ]
A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.
-
addikt
válasz bbattila92 #881 üzenetére
Csinálnál légyszi egy ABX 16/16-ot?
Illetve mire kell figyelni, hol van a különbség mp3 és wav között? Frekvenciákat, vagy valami konkrét zsizsikelést kell keresni? Van valami fül tréning, hogy meghalljam a különbséget? Vagy csak jó rendszer kell és annyi?
(komolyak a kérdések, semmi szívatás vagy ilyesmi)Mos mé, hánem? De! Vagy nem...
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
Én a Texas PC5102A dac-ot fogtam, erről mi a véleményed? 384kHz / 32bit módig mindent tud, a kimeneti szűrője meg 150kHz-re van állítva és nincs szüksége soros csatoló kondira. [link]
Nálam a fejhallgató erősítőben ezt egy USB-s I2S "hangkártya" hajtja meg, a dac meg egy OTL csövest, aminek a színuszos sávszélessége valahol 300kHz felett van. (ez utóbbi mért adat, még az előző nyák verzióval, de azóta újraépítettem)
Meg olyan raspberry PI feltétet is vettem amin ez a Texas dac van, egyből mehet majd rá külső erősítő, abból lesz az új lakásban a házi zene szerver, localhoston.
[ Szerkesztve ]
Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)
-
llax
senior tag
válasz benedekco #884 üzenetére
"Van valami fül tréning, hogy meghalljam a különbséget?"
"Tréningelj" a cinekre esetleg egyéb fém ütőshangszerekre, de nem ám felvételről, hanem valósra, testközelből. Abban vannak hallható különbségek, de ahhoz, hogy eldöntsd, melyik az "igazi", ismerned kell a valós hangjukat.
[ Szerkesztve ]
-
bbattila92
csendes tag
Otthon örömmel, sajnos most messze vagyok a full rendszeremtől.
Nekem személy szerint a mély hangok megjelenítése és a tér jelenléte, főleg élő, klasszikus felvételeken. Egy összetettebb mixben elkülöníthetőbbek a hangszerek és részleteik. -
válasz CPT.Pirk #885 üzenetére
Ez jól hangzik. Anno én is akartam csinálni egy egyszerű DAC-ot meg fejhallgató-erősítőt is, de végül sosem jutott rá idő. Pedig akkor nagyon beleástam magam. Akkoriban még azon is agyaltam, hogy egy 5.1-es DAC-ot készítek, csak ahhoz kellett volna olyan USB-I2S kártya, ami nem csak sztereó I2S-t tudott volna. Aztán végül nem találtam ilyet, s végleg ment a levesbe a DIY DAC projekt.
[ Szerkesztve ]
A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.
-
llax
senior tag
A különbségek felismeréséhez is a részleteket kell figyelni, méghozzá olyanokét, amibe már kezd beletörni a veszteséges kodekek bicskája (igyekszel a pszichoakusztika mizériát kizárni). Ha nem tudod, milyen egy-egy hangszernek a valódi hangja, simán előfordulhat, hogy a fülednek kellemesebbre mutatsz rá, mint jobb minőségű forrás. Ez adott esetben lehet a gyengébb minőségű is. Esetleg egyik-másik harmonikus picit erősebb megjelenését már valamilyen torzításnak véled (miközben az áll közelebb a valósághoz)...
[ Szerkesztve ]
-
válasz Donki Hóte #876 üzenetére
Tehát a különbség objektíven létezik, de szubjektíven csak nagyon ritka esetben lehet észlelni.
Hat, pedig lehetnenk akar deneverek isBtw, a masodlagos frontjaim lemennek 20Hzig (ket ormotlan 40 kilos 2x8" melykozepes quarter). ezt en mar nagyon nem hallottam amiert a keznel levo filleres erosito is lehetett a hibas, cserebe a szobaban levo macska meg akarta tamadni a hangfalat a test sample alatt.
[ Szerkesztve ]
Don't dream it, be it. // Lagom amount.
-
Kisgépkezelő
senior tag
Az efféle diszkriminációs tesztek lényege nem az, hogy kiderítsék, hogy meg tudod e állapítani, melyik a jobb a minőségű, hiszen az ember hajlamos akkor különbséget felfedezni, ha egyébként nem is érzékeli, sőt még akkor is, ha nincs. Ezért az ilyen ABX/Triangle, meg hasonszőrű tesztek, azt vizsgálják, hogy három mintából meg tudod e mondani magabiztosan, hogy melyik az az egy ami különbözik/melyik kettő egyezik. A Foobaros ABX teszt mondjuk valamiért ABXY amiből az Y szerintem tök felesleges, de ők tudják.
-
llax
senior tag
válasz Kisgépkezelő #892 üzenetére
Amit én írtam, ott nem a módszeren van a lényeg, nem az 1 különböző megtalálásán, hanem némely (de nem bármely) akusztikus hangszer visszaadásán. Kimondottan a veszteséges tömörítés veszteségeinek az észlelésén. (témaindító... ma jutottam el eddig az írásig, nem mentem végig a majd' 900 hsz-en, nem tudom, pontosan merre ment el a topik...)
Az említett hangszerek rengeteg felharmonikust termelnek, cineknél megjelenik egy fehérzaj közeli összetevő, ami az alaphangjától indulva, (felfelé) jóval túlnyúlik a hallható tartományon. Ebből csak a hallhatót kellene átvinni, de mp3-mal nem fog menni, pedig ez csak egy (darab) hangszer... Észleléséhez nem kell high-end cucc, a hangszer eredeti hangjának ismerete annál inkább, mert nélküle nem tudsz dönteni. A végső mixben ez nem lesz túl nagy veszteség, de kellő odafigyeléssel (keresve) észlelhető. (ellenben nem sokat segít egy hangláda vagy erősítő "jóságának" eldöntésében - nem is olyan magas szint felett)Nagyon megnézném az általad említett teszteket úgy, hogy zenészeket ültetnek be és sok akusztikus hangszert tartalmazó zenékkel tesztelnek Ha valóban a rendszer jóságát akarnád eldönteni és nem arra vagy kíváncsi, hogy hogyan tippel átlagpista és a milliomos high-end rajongó, akkor valami ilyen irányba kellene elmenni... Ha pedig zenét akarsz hallgatni és nem készüléket, akkor ezek a különbségek nem sokat számítanak...
[ Szerkesztve ]
-
adapter07
csendes tag
A képeken a Hoff Ensemble Innocence című számának részlete látható. Az első képen a felső hullámforma CD minőségű (16 bit, 44 kHz) FLAC, az alsó az ebből készült MP3 (320 kbps). A nagyítást úgy állítottam be, hogy még éppen ne látszódjon a mintavételezés. A második képen ugyanezek spektruma látható. Ahogy várható volt az MP3-nál a 22 kHz feletti frekvenciák hiányoznak. Ennek megfelelően azt várhatjuk, hogy a hullámformában a gyors változásoknál lesznek különbségek. Ha összehasonlítjuk a hullámformákat, akkor nagyon minimális eltérések figyelhetők meg. Ez nem meglepő hiszen a 20 kHz-es jel periódusideje 5E-5 s, ez az időtartam ennél a megjelenítésnél nem is látható.
Ugyanakkor továbbra is azt gondolom, hogy ez alapján nem jelenthetjük ki, hogy a különbség biztosan nem hallható.[ Szerkesztve ]
-
PuMbA
titán
válasz adapter07 #895 üzenetére
"Ennek megfelelően azt várhatjuk, hogy a hullámformában a gyors változásoknál lesznek különbségek."
44.1kHz esetén 22.05kHz és az alatt bármilyen gyors változás tökéletesen le van követve. Erről szól a mintavételezés törvénye. Most hadd ne linkeljem be megint az analóg oszcilloszkópos bemutatót erről.
[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
- PS5/PS4/XBOX ONE/XBOX SERIES/NINTENDO SWITCH konzolt vásárolnék!
- Új Dobozos Lenovo Ideapad Flex 5 x360 Érintős Ultrabook Óriás Tab 16" -40% Ryzen 5 5500U 16/512 QHD
- PS4/PS5/XBOX ONE/XBOX SERIES/NINTENDO SWITCH konzolt vásárolnék!
- ÚJ Független Apple iPhone 15 128GB !!! 1éV nemzetközi APPLE GARANCiA
- ÚJ bontatlan aktiválatlan Apple iPhone 15 256GB !!! 1éV nemzetközi APPLE GARANCiA