Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Huma

    addikt

    válasz Gothmog #64 üzenetére

    Jó játék volt. Háromszor végigjátszottam.

  • Huma

    addikt

    válasz Morden24 #50 üzenetére

    De végülis azt tehetnek amit akarnak. Szabadon dönthetnek. Természetesen minden cselekedetükre van reakció a másik oldalról. Ugyanúgy mint a való világban. Ha kirabolsz egy bankot akkor üldözni fognak a rendőrök. Ha beavatkozol egy utcai rablásba akkor lehet hogy pórul jársz.

    Egy történetet megírni nem nagy dolgot úgy értettem, hogy nem bonyolult. Sokat kell írkálni az biztos. A4-es lapra írva simán kijön 20 oldal és akkor még csak az alapvető dolgok vannak leírva.

    Bár mondjuk írtam én már olyan kalandot is ami fél oldal volt csak, mégis elvoltak vele a többiek kb 4 órát. A sztori kb annyi volt, hogy meg kellett szerezni valamit egy várúrtól. Mivel nagyon jól be volt védve ezért az erőszak és a betörés nem volt célravezető.
    Végül úgy oldották meg a dolgot, hogy a csapat bárdja összehaverkodott a várúr fiával és egy vadászaton odavezette a csapdát állító csapathoz. Foglyul ejtették és megzsarolták vele a várurat.

    A KM terelheti a csapatot magával a helyzettel amibe belekeverte őket. Pl ha a hátuk mögött kitört egy vulkán akkor egyértelmű, hogy az ellenkező irányba futnak. Ha egy ork sereg körbezárja őket akkor egyértelmű hogy bemenekülnek a közelben lévő fellegvárba. Ha hajótöröttek és két hajót látnak közeledni akkor egyértelmű, hogy ha nem toroniak és ráadásul még nem emberfajú is van köztük akkor nem a toronit választják hanem a pyarronit. Stb, stb. Egy tapasztalt KM rengeteg trükköt ismer amivel a játékosokat rá tudja venni, hogy azt tegyék amit ő akar. De ezeket csak végső esetben szabad alkalmazni és ha a JK-k máshogy döntenek akkor azt el kell fogadnia.

    Az természetes, hogy a játékosok nem barmolják szét a kalandot.
    Hallottam olyat, hogy a csapat barbárja leült a fogadóban és nem csinált semmit. A KM egész egyszerűen nem tudta belevonni a kalandba. Ennek nem sok értelme van. :(

    Én az intrikásabb kalandokat szeretem ahol csak kevés harc van, de akkor viszont kétesélyes. Én inkább sunnyogással, csellel szeretem megoldani a problémákat.

    A kedvencem az volt mikor alakítottunk egy szupercsapatot. :D Két tolvaj egy fejvadász és egy boszorkánymester. Volt egy állandó megbízónk aki adta a feladatokat. És volt egy saját házunk amit magunk terveztünk meg. Titkosajtókkal, menekülő útvonallal a csatornába, stb.
    Természetesen a helyi klánoknak tejeltünk ezért békén hagytak minket.

    Ez a KM dolgát is leegyszerűsítette mivel nem kellett belekevernie minket a kalandokba csak kitalált egy feladatot. Pl elrabolni ezt vagy azt, kicserélni hamisra, stb.

    Na meg mikor mindenki harcossal volt...
    Egy kalóz, egy dzsad haramia. A másik kettőre nem emlékszem. Nem volt hosszúéletű a csapat. Sajnos erős hiányosságaik voltak. :D

  • Huma

    addikt

    válasz priti #36 üzenetére

    Ha valakinek a szerepjáték a hobbija akkor van rá elég ideje, hogy tökéletesen megismerje. Nem kell hozzá zseninek ill időmilliomosnak lennie.

    Egy történetet nem nagy dolog megírni. És nem kell három verzióban elkészíteni.
    A km csak egy vázlatot készít és a játékosok töltik ki tartalommal. Leírja a modulban az adott helyszínt, az njk-kat és a fontosabb dolgokat. Leírja azt, hogy a jk-k mibe csöppennek bele.

    A szabadság nem csak illúzió. A játékos azt tehet amit csak akar. Persze számolnia kell a következményekkel. Ha megöl valaki a városban akkor lehet, hogy letartóztatják. Ha lopáson kapják akkor bitón végezheti. Ha a kocsmában beszól valakinek akkor bunyó lehet belőle.

    Mivel a magus eléggé darkos világ ezért a karakterek találnak maguknak akkor is kalandot ha a km nem ír bele konkrét eseményt. Egy gonosz csapat meg főleg talál magának kalandot. Rablás, fosztogatás, templomgyalázás, stb. ;]

    Persze azért mindig van benne több szál is amit megragadva a játékosok a kaland sűrűjében találhatják magukat.
    Pl Egy kalandban lévő érdekes események:
    -Rivalizáló kereskedőcsaládok: (Testőri ill végrehajtó szerepkör, jellemtől függően)
    -Furcsa dolgok a temetőben. Több tucat friss hulla eltűnt. Másnap mikor őröket rendeltek ki az őrzésére azok is eltűntek.
    -A közeli hegyeken átvezető út fontos a kereskedelem miatt. Sajnos mostanában egy igen felkészült rablóbanda fosztogatja az átutazókat és a kereskedőkaravánokat. Nem tudják elkapni őket mert ha jön a városi milícia akkor meglépnek a hegyekbe.

    És még sorolhatnám vég nélkül. Természetesen célszerű a karakterek jelleméhez igazítani a kalandlehetőségeket. Pl mikor egy ártatlan koldust ütlegelnek az utcán és a kaland miatt meg kellene menteni akkor ezt egy Arel pap, harcművész, stb kombó meg is teszi. Viszont egy Ranagol paplovag, fejvadász, tolvaj, boszorkánymester felállású csapat nem fogja megmenteni.
    Szóval lehet olyan kalandot írni ami független a kasztoktól és a jellemektől, de az az igazi ha egy konkrét csapatnak készül. Így lehet a maximumot kihozni egy kalandból.

    Mindenesetre a lapozgatós könyvekkel nem lehet összehasonlítani. Ott csak pár szálon megy a történet. Itt gyakorlatilag végtelen.

    A lényeg, hogy egy jó kalandban nem erőszakolja rá a km a játékosokra az akaratát hanem felkínál több lehetőséget is amit azok megragadhatnak ha akarnak. De úgy is dönthetnek hogy teljesen mást csinálnak.
    Ha valami nagy zűrt kavarnak akkor úgyis rálépnek valami nagyhatalmú ember tyúkszemére és onnantól kezdve az lesz a kaland, hogy túl kell hogy éljék a dolgot. (Legyőzni a rájuk küldött embereket. Kiszökni a városból álruhában. Szövetségest keresni aki segít nekik. Lehet hogy ez a szövetséges nem ingyen segít hanem kér valamit érte cserébe. Megpróbálni jobb belátásra bírni a nagyhatalmú emberkét. Ha pl sivatagban vagy valami zord, hideg helyen van a város akkor még elszökni sem nagyon tudnak mert a kimenő karavánokat ellenőrzik és karaván nélkül elég nehéz túlélni egy ilyen helyen.)

  • Huma

    addikt

    válasz Lenry #30 üzenetére

    Kaland Mester. Illetve Kalandmester. Franc se tudja melyik a helyes. :)

  • Huma

    addikt

    válasz dfdfdf #25 üzenetére

    Adj fel hirdetést! :)

    Nincsenek ilyen irányultságú barátaid? Mondjuk tény, hogy ha nincs szerencséd akkor pont olyanok vesznek körül akiket ez nem érdekel. Én is tapasztaltam ezt pedig én budapesti vagyok. Mondjuk én, ha minden kötél szakad max elmegyek egy szerepjáték klubba. Ezt kisebb településeken nem biztos, hogy meg lehet tenni.

    Szerintem próbálj embereket keresni. Nem tudhatod hány ember gondolja ugyanazt amit te. ("sajnos nincs a környéken senki aki űzné ezeket a játékokat")

    f_you: Magushoz még tudok kalandmodulokat is adni. Bár mondjuk neten is van rengeteg. Szóval még erre sem lenne gondotok.

  • Huma

    addikt

    válasz f_you #26 üzenetére

    Szerintem a magus sem túl bonyolult. Max az egyszerűbb kasztokkal kell nyomulni az elején. A neten van sok ingyenes szabályrendszer, szóval nem kötelező könyvet venni.
    Pl: [link]

    És egy magyar fejlesztés: [Káosz szerepjáték]

  • Huma

    addikt

    válasz Morden24 #23 üzenetére

    Azért ők is szerephez jutottak, de a játék 2/3-ában én domináltam. Sajnos nem lehet minden kalandot teljesen testreszabni. Van olyan kaland amikor meg nekem jut kevesebb szerep.
    Minden karakternek van gyenge oldala. Az enyémé a közelharc. A többieknek pedig a tolvajképzettségek hiánya.
    Egy katonákkal teli kastélyban nem nagyon tudtak ugrálni mert rögvest lenyomták volna őket. Én viszont szabadon tudtam lopakodni, záratnyitni, kutakodni. Főleg, hogy mivel Doldzsah pap is voltam egyben ezért láthatatlanná is tudtam válni ha a szükség úgy hozta.

    A magusban egy kaszt van igazán elrontva. A varázsló. Amikor varázslóval voltam akkor tényleg szinte az egész kalandot el tudtam vinni a vállamon egyedül. 6-ik szinttől kezdve irreálisan erős lesz. Láthatatlanná és anyagtalanná válik, repül. Elemierő aurát hoz létre. Átveszi más akarata felett az irányítást. Kitörli az emlékeket. Rúnamágiát használ, stb.
    Egy varázslót nagyon nehéz km-ként kordában tartani. Illetve lehet csak akkor mindenki számára nyilvánvaló lesz a dolog és elveszti az életszerűségét.

    Most nagyon jól érzem magam mert egy olyan kalandsorozatban vagyunk benne ami Toronban játszódik és én egy külhoni kereskedő vagyok. A többiek pedig a testőreim és szolgáim. :D
    Mivel nekem van színjátszás 2-ik fok és álcázás/álruha 3-ik fok ezért nem volt kérdéses ki lesz a kereskedő. Természetesen a nyelv és a kultúra is 3-ik fokú.
    Jobb szeretem az agyalós kalandokat mint a hentelőset.

    ui: Tudom, hogy kicsit ugrálok a témák közt, de gondoltam megosztom a tapasztalataimat.

  • Huma

    addikt

    Vérkelyhes Boszorkánymester az ász. :D

    Én amúgy rühellem a tiszta jó illetve gonosz csapatokat.
    Semleges a jó. Mármint úgy semleges, hogy nem akarják megváltani a világot ill elpusztítani azt. Egyrészt így lehet a legváltozatosabban játszani mivel kevesebb a megkötés.
    A full gonoszokat és a jókat gúzsbakötik a saját nézeteik.

    Emlékszem mikor tolvajjal voltam. Végigraboltam egy kastélyt, mindenkiről csomó mindent megtudtam mikor a cuccaik közt turkáltam (pl álruhás fejvadász, boszorkánymester, stb). Még az egyik főellenféltől is elloptam a varázspálcáját ami elengedhetetlen volt a tervéhez és bedobtam egy tóba. :D
    A többi játékos akik meg paplovaggal, harcművésszel, tűzvarázslóval voltak semmit sem csináltak szinte a kalandban mert nem volt rá alkalmuk.

    Rengeteg olyan helyzet volt ahol erőszak nélkül sikerült megoldani a problémát.

    Pl volt olyan is hogy boszorkánymesterként egy döglött varjút küldtem az egyik NJK után mert gyanús volt. (A szemein keresztül láttam) Jól tettem mert kiderült, hogy alakváltó volt és minket akart bemószerolni az egyik nagyhatalmú Várúrnál. Ekkor telepátiával üzentem a várúrnak, hogy mi a helyzet.

    Ilyeneket nem igazán lehet PC-n megcsinálni.

    ui: A legutóbbi szerepjáték első izgalmas része:
    km: 12 kénsárga csuklyás alak rohan felétek a sötét utcán.
    jk1: Előrántom a kardomat!
    jk2: Előrántom a két kezemet és chí-harcolok!
    jk3: Elmondok egy Hit hatalma fohászt és kardot rántok.
    én: Elfutok! :D

    Persze azért nem hagytam ott őket. Akrobatikával és mászással felszáguldottam egy háztetőre és onnan nyilaztam az ellent. Ők nem tudtak utánam jönni mert nem voltak olyan ügyesek mint én. Mondjuk majdnem kinyírták őket. Ha én nem lettem volna akkor biztos végük. Én viszont bármikor elmenekülhettem volna.
    Szégyen a futás, de hasznos! :D

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés