- Honor Magic V2 - origami
- iPhone topik
- Milyen okostelefont vegyek?
- Magisk
- Samsung Galaxy S24 Ultra - ha működik, ne változtass!
- QWERTY billentyűzet és másodlagos kijelző is lesz a Titan 2-ben
- Android alkalmazások - szoftver kibeszélő topik
- Az iPhone-t oktatja a Vivo X200 Ultra
- Samsung Galaxy S23 Ultra - non plus ultra
- Google Pixel 9 Pro XL - hét szűk esztendő
Új hozzászólás Aktív témák
-
#83
Cifu
félisten
Malibutomi
#82
válasz
Malibutomi
#82
üzenetére
Szakavatott emberrel állok szembe, már látom. Tőlem aztán abban hiszel, amiben akarsz, csak ne terjeszd nagyon...
-
#81
Cifu
félisten
Malibutomi
#80
válasz
Malibutomi
#80
üzenetére
Nem 1812 van, hanem 2012. A világűrben érvényes fizikai törvényeket pedig ismerjük és használjuk.
A példád erőltetett, mert 1812-ben még nem ismerték a maghasadás elvét.
A "gond" az, hogy ma is rengeteg elmélet van például az űrhajók meghajtására, amelyet gyakorlatban nem próbáltak ki. Ismerjük a fúziós reaktor működési elvét, és rövid időre fúziót is tudunk kontroláltan létrehozni. Ettől még nem vagyunk képesek pozitív energiamérlegű fúziós reaktort építeni. De majd ha képesek leszünk, az sem hoz megváltást, mivel a fúziós reaktor önmagában nem képes meghajtást biztosítani, ahhoz még mindig a reakcióelvet kell felhasználni, tehát valamit ki kell "dobni" a hajóból, nagy sebességgel.
Még arra is vannak elképzelések, hogy üzemanyag nélküli hajó hogyan lenne megoldható, ez a Bussard-ramjet, amit még 1960-ban vetettek fel. Egy gigászi mágnes a világűrben lévő nagyon-nagyon ritka hidrogénatomokat (ionokat) gyűjtené össze, ezt használná üzemanyagként, felgyorsítva tolóerőt nyerve belőlük. A gond mindössze annyi, hogy nagy sebességre van szükség, hogy működjön a rendszer, és hogy a kinyerhető tolóerő iszonyú kevés, annyira, hogy a számítások szerint a napszéllel szemben se lehetne már haladni egy ilyen űrhajóval. Még arról is elég jó elképzelésünk van, hogy miként nézne ki egy ilyen űrhajó. Már ha egyáltalán az elképzelés működőképes...
Természetesen tudom, hogy könnyű annyit mondani, hogy majd valamiféle technikai csoda úgy is megold mindent, mint szebesülni a tényekkel, fizikai korlátokkal...
-
#79
Cifu
félisten
Malibutomi
#78
válasz
Malibutomi
#78
üzenetére
Értem. A fizikai törvényei is változni fognak szerinted?
-
Bekezdésről bekezdésre haladtam, ezért kezdtem a navigációval, és ébredtem rá későn arra, hogy itt fogalomzavarba keveredtél.
Értelmezési gondok (szerintem) nincsenek. Folyamatosan erőltetett magyarázatokkal állsz elő, amelyek egyértelműen hibásak. Nem hiszem, hogy meg kellene mindenképpen magyarázni a videóban és játékban látható dolgokat, ez a játék, ez a világ nem arról szól. Mint említettem, én is ettől még tudom élvezni az ilyen játékokat, csak tisztában vagyok vele, hogy amit látok, annak annyi köze van a realitásokhoz, mint a hollywoodi filmek többségének.
Az pedig már egy másik dolog, hogy a magyarázatok egy részénél fogalmi problémákba is belerohansz. A kondenzcsík például párakicsapódást jelent. Namost a világűr vákumának páratartalma elég szerény ahhoz, hogy kizárhassuk ezt a jelenséget, viszont kiengedni meg mást nem célszerű így, ha valamiféle hulladékanyagról lenne szó, akkor tökéletesen megfelel, ha a hajtómű kiömlőnyílásán keresztűl szabadulunk meg tőle (feltehetően úgy is ott keletkezik).
Okoskodó mesterkélt gőg biztos van, csak nézőpont kérdése. Ha valamihez konyítok egy keveset, és (szerintem) csacskaságokat írnak róla, akkor próbálom kijavítani a hibákat, és kifejteni, miért hibás az adott érv. Ha meg valamihez nem értek, de érdekel, akkor pedig megpróbálok úgy állni a témához, hogy alázatosan érdeklődök és kérdezek, vagy utánanézek a dolgoknak, és próbálok tanulni.
-
z üzemanyag részhez annyit, hogy 5 éve még hír volt, hogy egy új atomtengeralattjárót már nem kell megtankolni a 25 éves szolgálati ideje alatt
Az atommeghajtású tengeralattjárókat 10-30 évig nem kell "megtankolni" (csak a személyzet élelmiszer utánpótlása miatt kell ~3 havonta kikötniük), csak egy "apróságot" elfelejtesz. A tengeralattjárók meghajtását egy hajócsavar végzi, amit a reaktor által termelt gőz által forgatott gőzturbina hajt meg. Ami hajócsavar pedig egy közegben, a tengerben "vágja" előre magát. A világűrben nincs ilyen közeg, szóval hiába forgatsz egy csavart folyamatosan, nem fogsz egy pindurit se előre haladni. Vagyis marad az akció/reakció elv, ami azt jelenti, hogy valamit felgyorsítasz nagy sebességre (jellemzően kitáguló gázt, vagy a lent említett alternatívánál töltött vagy töltés nélküli részecskéket), és az ad le tolóerőt. De ugye ez üzemanyag... A reaktor ettől még jó dolog, hogy pl. hidrogént felhevítve adjon le tolóerőt (az amerikai és szovjet tudósok létre is hoztak ilyet, az amerikait működés közben is tesztelték, Kiwi volt a neve, az űrbéli alkalmazásra szánt típus a NERVA névre hallgatott), vagy az ion-hajtómű számára termelhet energiát. De a tolóerőt önmagában nem lesz képes előállítani.
Lehet ezt még ragozni, például az atomreaktor hűtése is érdekes tényező, lévén a tengeralattjáró esetében ott van a tengervíz, mint kíváló hűtőközeg, szóval annak a 20-50MW hőnek a leadása még nem akkora probléma. De a világűrben ugye csak kisugározni tudod a hőt. Viszonyításképpen az ISS Alfa EATCS radiátorai 70kW hőenergiát képesek maximum leadni. Szóval el lehet képzelni, hogy egy nukleáris tengó szintű reaktor hulladékhőjéhez mekkora radiátorokra lenne szükség...
Lehet tényleg meg kéne írnom azt a cikket, alapozásnak elkezdve az űrbéli meghajtás alapjaitól.
-
matyiGo:egy olyan apró merőben gyakorlatias és lehet hogy teljesen láma de valójában költői kérdés merült föl bennem hogy légüres térben hogyan képes navigálni egy űrhajó?
Navigálni viszonylag egyszerű, hiszen a Nap egy elég stabil tájékozódási pont, a naprendszer bolygóinak állása, és egy pontos óra segítségével pedig meg tudjuk határozni, hogy a naprendszeren belül merre is vagyunk.
Csillagközi térben a csillagokhoz lehet viszonyítani, ezek bejáratott dolgok, szondák és űrhajók támaszkodnak erre a megoldásra.
merthogy hatás ellenhatás kell, azaz az űrben nincs anyag azaz a mozgási energia csak akkor hozható létre ha valamit vagy valamilyen anyagot iszonyatos energiával kilő magából a gép. tudtommal ezt jelenleg gázokkal oldják meg...
Alant lineltem két oldalt, ha tényleg érdekel, akkor az Atomic Rocket-en nagyon alaposan le van írva, ha angol nyelv akadály, akkor pedig az Sg fórumában én is elég sokat írtam ezekről.
Röviden: nem feltétlenül kell gázt kilökni, lehetnek ionok (ion-hajtómű), de azzal roppant kis tolerőt lehet elérni. Tolóerőt lehet nyerni ha bármilyen tömeget kilöksz nagy sebességgel (pl. egy aszteroidát így meg lehet hajtani, úgy, hogy a saját anyagát lököd ki róla, ez a Mass Driver). Illetve ugyebár vannak alternatív megoldások, például a napvitorla.
azaz ha légüres térben is vagyunk de elhajt mellettünk egy űrhajó (szerk: valamilyen navigációs folyamat: gyorsulás,irányváltás,fékezés közben) akkor azt tuti hogy érezni fogjuk és a kezünk ügyében lévő kamera is bele fog remegni valamilyen furmányos módon
A navigációs folyamat helyett inkább manőver a megfelelő szó.
Ha a hajtómű nem felénk néz, akkor abból mi nem sokat fogunk megérezni. Nincs közvetítő anyag, ezért nem terjed ugye a hang sem a vákumban.szerk: nem mellesleg ez magyarázná a kondenz csíkot ami valamilyen jövőanyag égésterméke lesz
Nem magyarázza meg. Először is azért, mert a "szárnyvégeken" keletkező párakicsapódás egy aerodinamikai hatás miatt alakul ki. Ott te nem látsz se hajtómúvet, se bármiféle kiömlőnyílást, ha megnézed.
Egyébként ebből a szempontból nem helyes a hajtóművek csóvája sem, ugyanis az űrben a nyomásváltozás miatt szétterül a csóva, nem pedig összeszűkűl, ahogy a videón látható.
-
@Vizion: Vannak reális játékok, reális autoszimek (pl. L4S), reális lövöldözős játékok is akadnak (pl. OFP/ArmA), reális szimulátorok (pl. Lock-On), és akadnak reális űrszimek is (pl. Orbital, igaz az nem űrharcot szimulál).
@Malibutomi és @nuke7: A gond az, hogy bizonyos dolgokat igenis tudunk már az űrharcról. Ismerjük az űrhajózásnál használt fizikát, ahogy a testek viselkednek a világűrben. Tudjuk, hogy a világűrben nem terjed a hang. Tudjuk, hogy milyen felderítési lehetőségek vannak (amatőr csillagászok fél millió km-ről észrevesznek egy vadászgép méretű aszteroidát, a komolyabb távcsövekkel pedig ugyanezt már több millió km-ről megteszik), stb.
Szóval azért nem vagyunk teljesen tudatlanok a témában...
De még egyszer: semmi gond nincs azzal, hogy egy játék arcade. Teljesen jól elvoltunk a Wing Commanderekkel és X-Wing/Tie Fighter játékokkal is. Csak utána ne akarjunk görcsösen belemagyarázni mindenfélét, a realitásra hivatkozva.
-
#62
Cifu
félisten
Malibutomi
#57
válasz
Malibutomi
#57
üzenetére
Pont, hogy az elejétől amiatt bosszankodtam, hogy a videóban látható hülyeségeket meg akarták magyarázni egyesek. Én meg azt mondtam, hogy a játék láthatóan közeli viszonyban sincs a realitásokkal, ahogy a korábbi Chris Roberts játékok (és filmek) se voltak soha.
Félreértetted az egészet.
BTW, ha realitást akarok, az ajtón való kilépést leszámítva elindíthatom az Orbitalt is. Mert lehet reális űrszimet is csinálni...
-
Emmm... Egyfelől igen, abból a szempontból, hogy milyen lehet egy eféle harc. De az EvE sem a realitásokról szól, lazán rádugrik egy gyorsabb ellenfél, majd elkezd orbitálni körülötted, és nem vagy képes eltalálni? LoL.
Nincs Newtoni/Kepleri fizika, max. 200km-es "látótáv" és lőtáv, energiapajzsok, "távjavítás", nincs üzemanyag, stb.
Nem mondom, hogy nem érdekes, de reálisnak se mondanám...
-
válasz
wednesday
#48
üzenetére
Vannak oldalak, amik ezzel foglalkoznak, akad pár elég jó is, én leginkább az Atomic Rocket oldalt preferálom.
Anno az SG.hu-n nyitottam egy ilyen topikot, és próbáltunk vitázni a témában, de eléggé egyoldalú volt a dolog (azért érdemes elolvasni szvsz).
Egy ideje tervezgetem, hogy nekiállok összegyűjteni az anyagokat, és egy komplett írást, cikket összehozni belőle, de ki tudja, mikor lesz rá elég időm és energiám...
-
válasz
wednesday
#42
üzenetére
Még ha nem is látjuk előre az űrcsaták lehetőségeit, azért bizonyos dolgokat tudunk már most is, és ezt egyetlen tudományos vagy műszaki felfedezés sem negálhatja. Úgy mint az, hogy a hang nem terjed a vákumban (a rövid verzióban hallható, hogy van hangja az elhaladó űrvadászoknak), a Newtoni/Kepleri fizika, vagy a fény sebessége.
Ezekből már lehet építkezni, és meghatározni, hogy milyen nem lehet az űrcsata. Na olyan, mint amit a fenti videóban látható például.
Az aerodinamikai felületek, a párakicsapódás, önmagában az űrvadász értelme egyáltalán, és a többi dolog pusztán a látványvilág miatt kell. Ahogy (jobb esetben) tudjuk, hogy a valóságban nem úgy néz ki egy tűzharc, ahogy a legtöbb látványos Hollywoodi filmekben látjuk, ahogy tisztában vagyunk vele, hogy az NFS szintű autós játékokban nem az történik a járművel, mint a valóságban, még nem rontja el kötelezően az élvezeti mértéket.
Persze onnan is meg lehet közelíteni, hogy vannak reális(abb) tűzharcot prezentáló filmek, és reális autószimulátorok is. Reális űrharc szimulátorról viszont nem nagyon tudok...
-
Lássuk be, hogy realitásra építkező űrcsatás játékot nehéz lenne akciódúsra megcsinálni, ahogy több ezer, vagy akár több százezer km-ről lövik egymást a hajók, és a lőelemeket számítógépek számítják ki, vagyis az emberi beavatkozás kb. kimerül abban, hogy beütöd a célpont azonosítóját, és megnyomod az ENGAGE gombot.
-
válasz
M@trixfan
#37
üzenetére
Mindent meg lehet magyarázni technoblabla szintjén, de csak ismételni tudom magam: Chris Roberts eddig sem a realitásokat kereste alkotásaiban. Nézd meg a Wing Commander filmet.
Attól még lehet jó játék, hogy árkád (a Wing Commander és X-Wing/Tie Fighter szériával is elvoltunk elvégre is), attól pedig, hogy PC-re jön, nem kell egyből szimulátornak lennie (bár szimnek propagálják). Csak ne keressen senki realitást a játékkal kapcsolatban.
-
Milyen realitásokról beszélsz, ha megkérdezhetem? Nincs Newtoni/Kepleri fizika, párakicsapódás effektjét látjuk az "szárnyak" végén, sőt, az egyik támadó hajón még mozgó vezérsíkokat is.
Ez egy arcade játék, akár a Wind Commander sorozat, a Freelancer és a Starlancer volt, vagyis a korábbi Chris Roberst játékok. Attól még lehet jó arcade játék, csak ne a realitását méltassuk, mert az úgy nem nagyon van neki...
-
Érdekes, hogy a gravitáció miatt aggódsz, miközben a leszálló űrvadász meg a hajtómű erejére támaszkodik, és "huppan" a fedélzetre, holott ha nincs gravitáció, akkor éppen fordított irányú erőhatásra lenne szüksége (vagy kampókra, amik a fedélzetre húzzák).
Ez egy arcade játék, nulla realitása van, kár is ilyesmit keresni benne, nézd meg a mozgást, a fizikát, a járművek desingját. Ostobaság egytől egyig. Ha realitást keresel az űrjátékban, ott van az Orbital, vagy a Kerbal Space Program. Ha reális(abb) űrharci játékot, akkor I-War (no az se mostanság volt).
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Asztali Gépeket Megszégyenítő Erő: MSI Alpha 17 C7V Gamer Laptop Eladó! (Ryzen 9 7945HX, RTX 4070)
- Kingston Fury Beast DDR5 6000 CL36 EXPO/XMP 32 GB (2x16 GB) kit
- Ryzen 7 5800X / RX 7700 XT 12GB / B550M WIFI / 16GB vagy 32GB RAM / 256GB M.2 + 1TB M.2 SSD / 750W
- asus a 320m-k alaplap ( am4 )
- Pioneer autóhifi
- Bomba ár! HP EliteBook 830 G7 - i7-10GEN I 16GB I 512GB SSD I HDMI I 13,3" FHD I Cam I W11 I Gari!
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone Ryzen 7 7700X 32/64GB RAM RTX 5070Ti 16GB GAMER PC termékbeszámítással
- ÁRCSÖKKENTÉS Dell Latitude E6320 notebook eladó
- ÁRGARANCIA! Épített KomPhone i5 14400F 32/64GB DDR5 RTX 5060Ti 8GB GAMER PC termékbeszámítással
- MSI CreatorPro Z16P - i7-12700H, RTX A5500, értintőkijelző
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest