Hirdetés
- Samsung Galaxy A54 - türelemjáték
- iPhone topik
- Google Pixel topik
- Android alkalmazások - szoftver kibeszélő topik
- Redmi Note 13 Pro+ - a fejlődés íve
- Minden a BlackBerry telefonokról és rendszerről
- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
- Nokia 3310 / 3330
- Samsung Galaxy S23 Ultra - non plus ultra
- 700 km felett a Model 3 hatótávja
Új hozzászólás Aktív témák
-
A bejegyzésből kimaradt gondolataim ide írnám. Miért 3,5"-os külső házat választottam? Egyfelől 2,5"-os külső házam már van, másfelől pedig 2,5"-os méretben jelenlegi tudásom szerint csak SMR-es merevlemezek vannak, ami a nettó cumi kategória. Az SSD-ket aranyáron mérik, így az sem jöhetett szóba. 3,5"-os merevlemezeim voltak már itthon, ráadásul CMR-esek és nagyobb tárhelyűek.
Ha az ár-érték arány szempont, akkor kizárólag 3,5"-os CMR-es merevlemezt vennék, semmi mást. Sajnos még nem érett meg sem a technika, sem a piac arra, hogy csak SSD-n tároljuk otthon az adatainkat.
Az emberiség két legnagyobb találmánya az írás és a mikrohullámú sütő.
-
"VIA chipsetes a kontrollere."
Amikor az Intel is kitette a VIA-t az alaplapok csipszet piacáról. A teljes északi hidat betolták a processzorba.
Egyetlen előnye az olcsósága volt a VIA-nak. A sebesség és megbízhatóság kevésbé volt jellemző.Persze ez már évtizedes történet. Ez a kontroller biztosan jó.
Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!
-
válasz Hieronymus #2 üzenetére
Hát, nem tudom... Mintha a JMicronról hallottam volna jobbakat korábban, a Viát nem ismerem. Az Asmediáról hallottam még kevésbé jókat.
Az emberiség két legnagyobb találmánya az írás és a mikrohullámú sütő.
-
A JMicron nagyon jó, meg a Realtek, mindkettőből kínai van, előbbi USB to SATA kábel, utóbbi pedig USB to M2 tok. A 3.5" HDD és a BD író pedig Delock ASMedia USB to SATA tápos kábelekkel megy, ezeken gyors a csere is, ha éppen mást akarok rádugni. Jó sztem az ASMedia chipset, évek óta üzemel, nincs vele gond.
Amit vettél az is príma sztem, a gyors csere kivételével.
A 3 test probléma nem megoldható.
-
Amit vettél az is príma sztem, a gyors csere kivételével.
Még ezt is nézegettem: [link] Ez gyorsan cserélhető, de ránézésre szerintem műanyag házas lehet. Inkább legyen jobb a hűtés, úgy voltam vele. Tévére kötve, ha filmet nézek vele, akkor legalább nem melegszik túl.
[ Szerkesztve ]
Az emberiség két legnagyobb találmánya az írás és a mikrohullámú sütő.
-
-
-
-
King Unique
titán
"Tehát VIA chipsetes, mégpedig a VL817-es verzió"
Azért Linuxoknál az
lsusb
parancs kimenete nem feltétlen mindig a valóságot tükrözi a chip pontos típusának megállapításakor, ezért az igazán biztos módszer a fizikai szemrevételezés.
Na meg ha megnézzük, akkor a VIA vezérlőknél a VL817 egy "Hub Controller", ellenben egy ilyen külső házban az "USB 3.X to SATA 6Gb/s Bridge Controller" a reális, mint pl. a VL711, vagy USB-C alapon a VL713, stb.Esetleg még a logikai-fizikai szektorméret lehet érdekes infó, de eleve 512e (512/4096) lehet ennél a külső háznál, ha a máshol inicializált és particionált HDD-ket gond nélkül felismerte és kezelre. Ha 4Kn (4096/4096) lenne, akkor eleve ilyen probléma állt volna elő, pláne a 10 TB-os HDD-nél.
Egyébként összeszedett írás, aminél plusz pont, hogy Linuxon és Windowson egyaránt tesztelve lett a külső ház.
Köszönjük a bemutatót, a teszteket!
[ Szerkesztve ]
-
válasz King Unique #9 üzenetére
Én is köszönöm a segítségedet, mert a Te hozzászólásaid a külső házas topikban is sokat jelentettek a termék kiválasztásában.
Ezt a fizikai szemrevételezést mindjárt megejtem kíváncsiságból, illetve a szektorméretet hogyan tudom leellenőrizni?
Az emberiség két legnagyobb találmánya az írás és a mikrohullámú sütő.
-
válasz King Unique #11 üzenetére
Köszönöm!
Egyébként kíváncsiságból ránéztem Smartmontools-szal is, ez lett lentebb a kimenet. Ezek szerint 512e.
user@fedora:~$ sudo smartctl -i /dev/sda
smartctl 7.4 2023-08-01 r5530 [x86_64-linux-6.10.6-200.fc40.x86_64] (local build)
Copyright (C) 2002-23, Bruce Allen, Christian Franke, www.smartmontools.org
=== START OF INFORMATION SECTION ===
Device Model: WDC WD22PURZ-85B4ZY0
Serial Number: WD-WXM2D72FZLX0
LU WWN Device Id: 5 0014ee 2c008c73d
Firmware Version: 80.00A80
User Capacity: 2.000.398.934.016 bytes [2,00 TB]
Sector Sizes: 512 bytes logical, 4096 bytes physical
Rotation Rate: 5040 rpm
Form Factor: 3.5 inches
TRIM Command: Available
Device is: Not in smartctl database 7.3/5528
ATA Version is: ACS-3 T13/2161-D revision 5
SATA Version is: SATA 3.1, 6.0 Gb/s (current: 6.0 Gb/s)
Local Time is: Sat Aug 31 16:35:44 2024 CEST
SMART support is: Available - device has SMART capability.
SMART support is: Enabled
[ Szerkesztve ]
Az emberiség két legnagyobb találmánya az írás és a mikrohullámú sütő.
-
user@fedora:~$ cat /sys/block/sda/queue/logical_block_size
512
user@fedora:~$ cat /sys/block/sda/queue/physical_block_size
4096
user@fedora:~$ sudo hdparm -I /dev/sda | grep -i logical
Logical max current
Logical Sector size: 512 bytes
Logical Sector-0 offset: 0 bytes
Logical Unit WWN Device Identifier: 50014ee2c008c73d
user@fedora:~$ sudo hdparm -I /dev/sda | grep -i physical
Physical Sector size: 4096 bytes
user@fedora:~$ sudo hdparm -I /dev/sda | grep -i Sector
sectors/track 63 0
LBA user addressable sectors: 268435455
LBA48 user addressable sectors: 3907029168
Logical Sector size: 512 bytes
Physical Sector size: 4096 bytes
Logical Sector-0 offset: 0 bytes
R/W multiple sector transfer: Max = 16 Current = 16
[ Szerkesztve ]
Az emberiség két legnagyobb találmánya az írás és a mikrohullámú sütő.
-
-
King Unique
titán
Igen, a VL716 már reális és oké, az "USB3.1 to SATA 6Gb/s Bridge Controller for Type-C Connector", ellenben ugye az
lsusb
által kiírt VL817 eleve más. Lehetne akkor majd a bejegyzésben is javítani, pontosítani ezt az infót.
Vagyis akkor +1 eset, hogy miért is a fizikai szemrevételezés a biztos módszer a külső házban lévő chip pontos típusának megállapításához.A többi infó alapján tehát 512e (512/4096) logikai-fizikai szektorméretet használ a külső ház, ami eleve a jobbik eset, mert ugye 4Kn (4Ke) esetén a már linkelt probléma lehet. Ahol az utóbbival amúgy csak azért szórakoztak korábban a gyártók, mert úgy az MBR 2 TiB korlátja kitolható volt egészen 16 TiB értékig, ami a GPT partíciós sémát nem kezelő operációs rendszereknél (pl. 32 bites Windows XP) jött jól, de ez mára bőven okafogyottá vált, mivel a modernebb operációs rendszereknél már jó ideje alap a GPT támogatása. Bár vannak gyártók, akik manapság is erőltetik ezt, mert ezzel a módszerrel nemcsak az MBR, hanem a FAT32 fájlrendszer 2 TiB korlátja is kitolható 16 TIB-ig, ezáltal pedig a pl. az egyes 2+ TB-os külső HDD-ket is FAT32-re formázva árulják és rá tudják írni a dobozra, hogy Windows, Linux, macOS, Android, stb. egyaránt natívan olvassa és írja.
Köszönöm!
[ Szerkesztve ]
-
válasz King Unique #15 üzenetére
Lehetne akkor majd a bejegyzésben is javítani, pontosítani ezt az infót.
Igazad van, javítom is és beleírom, hogy a szemrevételezés ilyen esetben mindig mérvadóbb. Plusz szerintem ezt a logikai-fizikai szektorméretet is beleírom, mert jól hangzik. Minél több info, annál jobb.Köszi a magyarázatot.
Az emberiség két legnagyobb találmánya az írás és a mikrohullámú sütő.
-
válasz King Unique #15 üzenetére
Bár vannak gyártók, akik manapság is erőltetik ezt, mert ezzel a módszerrel nemcsak az MBR, hanem a FAT32 fájlrendszer 2 TiB korlátja is kitolható 16 TIB-ig, ezáltal pedig a pl. 2+ TB külső HDD-ket is FAT32-re formázva árulják és rá tudják írni a dobozra, hogy Windows, Linux, macOS, Android, stb. egyaránt natívan olvassa és írja.
Ez mondjuk így egy óriási nagy kib*szás... Valamelyik marketinges jól megszedhette magát ezzel az ötlettel.Az emberiség két legnagyobb találmánya az írás és a mikrohullámú sütő.
-
-
válasz Hieronymus #18 üzenetére
Itt írt róla King: [link]
[ Szerkesztve ]
Az emberiség két legnagyobb találmánya az írás és a mikrohullámú sütő.
-
King Unique
titán
válasz Hieronymus #18 üzenetére
A linkelt példában lévő csak akkor lesz probléma, ha valamiért ki kell venni a 4Kn-es külső házból / dokkolóból a HDD-t, mert akkor 512e alapon nem lehet hozzáférni a rajta lévő adatokhoz másik USB-s külső házban / dokkolóban vagy a PC-be téve SATA-n.
A FAT32 meg ugye már csak a 4 GB-os max. fájlméret miatt is eleve problémás és úgyis átformázza a felhasználó az adott operációs rendszer saját naplózó fájlrendszerére (pl. NTFS / Ext4 / HFS+), ezért sincs sok értelme gyárilag ilyenre formázva árulni az egyes külső merevlemezeket.
Újabban amúgy már az exFAT lett a sláger az egyes gyártóknál az egyes gyárilag készre szerelt külső meghajtóknál, mert azt is natívan olvassák + írják a Windowsok, macOS rendszerek és a(z egyes) Linuxok is, de az meg többek között a formázásnál az eltérő lemezfoglalási egységekből adódó méretkülönbségek miatt lehet problémás (példa).[ Szerkesztve ]
-
Nem ennyire egyszerű a dolog.
- Fontos adatot biztonsági másolat nélkül bármikor elveszhet.
- Nem lehet ugyanazt a terméket 3-5 változatban forgalmazni. Külön Linuxhoz, külön Windowshoz, Androidhoz,...
A FAT32 értelmes kompromisszum. Szinte minden eszköz képes kezelni.- Hamarabb szokta megadni magát a meghajtó, mint a tokozása.
Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!
-
King Unique
titán
válasz Hieronymus #21 üzenetére
• Fontos adatok tárolásánál a biztonsági másolatok készítése és megléte alap, ami független a felhozott fájlrendszeres témától.
• Hibatűrés és adatbiztonság szempontjából viszont eleve jobb a naplózó fájlrendszer (pl. NTFS, Ext4, HFS+) mint a nem naplózó (pl. FAT32, exFAT), + míg az előbbieknél támogatott a jogosultságkezelés és egyéb funkciók, addig az utóbbiaknál többek között azok is hiányosság.
• Hát azért annyira nem értelmes kompromisszum a FAT32, ha sokan eleve átformázzák vagy átkonvertálják utána NTFS-re, meg a 4 GB-os max. fájlméret is elég szűkös manapság az FHD, UHD filmek, operációs rendszerekről készített lemezképfájlok, stb. korában. Sőt, FAT32 fájlrendszerű meghajtóra még pl. egy Windows 10/11 ISO-fájlt sem lehet letölteni, mert az is nagyobb méretű 4 GB-nál. Ezt az egyes gyártók is felismerték és pont ezért egy ideje inkább már exFAT-ra formázzák az egyes gyárilag készre szerelt külső meghajtóikat, már ahol a multiplatformos használat is a marketingmaszlag része, mert amúgy zömében az NTFS-re formázás a jellemző.
• Gyakorta igen, de nem feltétlen minden esetben megy tönkre hamarabb a HDD / SSD mint a külső ház, meg van olyan is, amikor az erős feszegetés hatására pl. az USB-s csatlakozó lazul ki vagy válik le a PCB-ről és azért kell cserélni magát a külső házat.[ Szerkesztve ]
-
válasz King Unique #22 üzenetére
Pöröghetünk ezen még néhány kört. De!
Az aki tudja hogy mit akar, az formáz. A rögzítő eszközök például a tévék vagy formáznak vagy szegmentálnak.
Nyilván az NTFS lenne a korrektebb megoldás. De azért fizetni kell.
Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!
-
King Unique
titán
válasz Hieronymus #23 üzenetére
Az NTFS-t nemcsak a Windowsok olvassák és írják natívan, hanem pl. a Linuxok is, a macOS rendszerek eleve natívan olvassák és terminálban akár írni is tudják, max. grafikus felületen kell fizetni 3rd party programért az íráshoz.
Az okostévék meg nem feltétlen a legjobb ellenpélda, mivel azoknál gyakran megint alap szokott lenni a FAT32 mellett az NTFS támogatása is, formázni meg általában felvételnél szoktak, vagy akkor sem mindegyik, nem lejátszásnál.Szóval külső HDD és külső SSD meghajtóknál a FAT32 használata mellett továbbra sem nagyon vannak érvek a kompatibilitáson kívül, sőt már az sem feltétlen érv, lásd exFAT vagy az előbb leírtak értelmében akár NTFS.
(#26) Rowon:
A cserélhető lemezeknél, mint amilyenek a hagyományos pendrive-ok és memóriakártyák, használatos és indokolt leginkább a FAT32, de azoknál is főleg a kisebb írástűrés miatt, mivel a naplózó fájlrendszerek olyan téren valamivel nagyobb írásterhelést generálhatnak, ezért is van a pendrive-ok nagy többsége gyűrilag FAT32 vagy exFAT fájlrendszerre formázva. Ellenben külső HDD és külső SSD meghajtóknál nem téma ez, azoknál nyugodtan használható naplózó fájlrendszer, meg azoknál a FAT32-t és az exFAT-ot leginkább csak a multiplatformos kompatibilitás miatt szokták erőltetni egyes gyártók.[ Szerkesztve ]
-
válasz Hieronymus #23 üzenetére
Nyilván az NTFS lenne a korrektebb megoldás. De azért fizetni kell
Miért kell fizetni?, nem vágom, ha már van akár egy jogtiszta retró XP- d, az alatta levő NTFS ingyen van.
A közbeesőket nemtom annyira, de a Win7Pro refubhised for PC COA- imat a Win10/11 is elfogadta ingyenes frissítéstént, tehát az NTFS további költségmentessége, automatikusan frissült, megerősítést nyert.A 3 test probléma nem megoldható.
-
válasz Hieronymus #23 üzenetére
Pedig az NTFS tűnik (nekem) a legpraktikusabb megoldásnak, ha boltban árult hordozható adattárolóról van szó. Az asztali felhasználók kb. 70%-a Windowst használ, utána következik a Mac, a Linux, majd a ChromeOS. A Windows értelemszerűen írja/olvassa az NTFS-t. A Mac olvassa, de még úgy tudom, hogy írni nem tudja, ellenben egy lemezt feltételezem azzal is lehet bármire formázni. A Linux írja és olvassa is. A ChromeOS megint Linux alapú (legalábbis a kernel), gondolom az is írja és olvassa.
Én NTFS-sel dobnék piacra dolgokat, talán egyedül a kisebb pendriveokat hagynám meg FAT-tal (azokat meg már nem árulják).
[ Szerkesztve ]
Az emberiség két legnagyobb találmánya az írás és a mikrohullámú sütő.
-
válasz King Unique #24 üzenetére
Sőt még a modernizált Win98 is látja az NTFS- t, pld Zen2- őn a 4TB SATA SSD- t, és persze a legújabb driverrel az alaplapi 1 TB M2- t is simán, R/W módban.
Persze ehhez def FAT32 128GB HDD/SSD- re kell telepíteni, utána felpakolni a modernizált drivereket, majd nemtom mikor lesz határ, mert 32768 TB a max, nem tudták kipróbálni . Igen, NTFS+GPT esetén érthető, de ez GPT nélkül DOSból is leformázza pld a 8TB vinyót FAT32- re(kipróbáltam a TBPlus driverrel, ala Loew mester), nyilván a módosított Fdisk, format jelentősen eltér a legacy kódtól, de ez van. Def hogy az alapkód miatt a max fileméret megmarad 4GB- nak(ami a gyakorlatban csak 2GB szokott lenni, felette leáll a sima copy is).
Aki nem hiszi, telepítsen modernizált DOSt/Win 98- at. és próbálja ki, instrukciók a retró topic hsz soraimban.Szóval a FAT32 használata mellett továbbra sem nagyon vannak érvek a kompatibilitáson kívül - retró érvek vannak csupán, ahogy fentebb aberráltam, a kezdéshez szükség van rá, utána a modernizált driverek miatt már nincs jelentősége, annyi hogy ehhez a mutatványhoz relatíve modern, gyors gép kell.
Persze ha sikeres a mutatvány, a FAT32 max fileméret akkor is megmarad, ezt nem írta át Loew mester, ha több ideje lett volna, ezt is simán megoldja sztem, de már sajnos nincs köztünk.A 3 test probléma nem megoldható.
-
King Unique
titán
A Windowsoknál nyilván adott az NTFS támogatása elég régóta. Itt inkább az egyéb operációs rendszerek volt a téma, de ugye még azoknál is minimum olvasás szintjén adott, vagy akár olvasás + írás.
Az ilyen muzeális és nem hivatalos kiadású tákolt Windowsokat viszont inkább hagyjuk, meg pláne hogy nem sokan használhatnak manapság ilyeneket."max fileméret megmarad 4GB- nak(ami a gyakorlatban csak 2GB szokott lenni, felette leáll a sima copy is)."
Mármint ha FAT32-nél nagyobb a fájlméret 4 GB-nál, akkor az aktuális, microsoftos kiadású, nem tákolt Windowsoknál logikusan már az elején leáll hibaüzenettel és nem engedi másolni, hiszen nem támogatja a FAT32 fájlrendszer a 4 GB-nál nagyobb méretű fájlokat.
Linuxoknál, vagy egyes Linuxoknál (pl. Mint) láttam olyat, hogy a 4+ GB-os fájlt is elkezdni FAT32 fájlrendszerű partícióra a fájlkezelőben nagy bőszen másolni, majd a vége felé akad ki hibaüzenettel, amikor eléri a 4 GB-ot, vagyis tesz egy felesleges kört.[ Szerkesztve ]
-
Nem neked kell fizetni az NTFS használatáért. Legalább is nem direktben.
Az eszközgyártók, például a tévék, médiaboxok, .. esetében minden eszköz után ki kell fizetni a Licenc díjat.
Az Android rendszer több MS licencet használ. Ebből érzékelhető méretű bevétele van a Microsoftnak.A Windows árában benne vannak az MS licencek díjai is. Bár kétlem, hogy a Microsoft önmagának kiszámlázná ezeket a díjakat.
Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!
-
A Microsoft a FAT32 utódjának az exFAT fájlrendszert fejlesztette.
Ez szabadon felhasználható, díjmentes rendszer. Egyetlen korlátja az 512TB méret."a FAT32 max fileméret akkor is megmarad, ezt nem írta át Loew mester, ha több ideje lett volna, ezt is simán megoldja sztem, de már sajnos nincs köztünk."
A FAT32 maximális lemezmérete 2TB. Ehhez nem kellett manipulálni a fájlrendszert. Csak a format utasítás korlátját kellett megszüntetni. Az idén, 28 év után, maga a Microsoft is megtette.
Sajnos az exFAT támogatása sok eszközből hiányzik. Nem foglalkoznak vele gyártók, mert módosítani kellene az eszköz firmwaret.
Loew mester a fájlmétert korlátot nem lenne képes átlépni. Ez akkora inkompatibilitást eredményezne, hogy egyetlen írási röptetné a fájlrendszert, ha nem manipulált driverel történne az írás
Az NTFS naplózó rendszer. A FAT32 és az ExFAT nem naplózik. Ha valaki azt gondolja, hogy ez hátrány, téved.
Egyrészt a tárolócellákat kíméli a naplózás hiánya. Másrészt gyorsabb az írás. Nem vesz időt el a naplózás.
A naplózás nem adatbiztonság növelő fejlesztés.Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!
-
A nagyobb és népszerűbb Linux disztrók már használják a BTRFS fájlrendszert, ami szintén nem naplózik. Azzal is szokták "reklámozni", hogy jobban kíméli az SSD-ket, mint a naplózó fájlrendszerek. Nálam a Fedora alapból ezzel települ fel, de az OpenSUSE is ezt használja alapértelmezettként.
Csak éppen nem annyira megbízható, mint egy (naplózó) Ext4, ami már elég régóta megvan és talán szerverek milliói futnak ilyen lemezeken.
[ Szerkesztve ]
Az emberiség két legnagyobb találmánya az írás és a mikrohullámú sütő.
-
válasz King Unique #28 üzenetére
Moddolatlan Win alatt is előfordult hogy TComm- el elindult a másolás, aztán a határméretnél állt le, nem figyeltem eléggé, hogy a céldrive FAT32. Hivatalos MS Win7 telepítés esetén, meg persze moddolt XP- vel is sikerült benéznem ilyen copyt.
A 3 test probléma nem megoldható.
-
válasz Hieronymus #29 üzenetére
Ja, értem, persze nem gondoltam bele ezeket a licenszeket.
A 3 test probléma nem megoldható.
-
válasz Hieronymus #30 üzenetére
Annyit tapasztaltam pld, hogy komolyabb logikai hiba esetén a FAT32- őt relatíve könnyen tudtam javítani, az NTFS- t nehezen, vagy egyáltalán nem sikerült.
Persze FAT32 esetén is lettek elveszett fileok vagy sorszámozott töredékek, de legalább nem kellett újra partícionálni/formázni.A 3 test probléma nem megoldható.
-
King Unique
titán
válasz Hieronymus #30 üzenetére
• Az esetleges NTFS licencdíj fejtegetése itt teljesen felesleges és irreleváns, mert egyrészt ott vannak NTFS támogatással pl. az ingyenes Linuxok is, másrészt eleve az a lényeg, hogy támogatja, kezeli-e az adott készülék és operációs rendszer, vagy sem. Az előzőleg felhozott példák (Windows, Linux, macOS, tévék) pedig szemléltetik, hogy igen, rendszerint eleve adott az NTFS támogatása.
• Nem 512 TB
lehet az exFAT fájlrendszernél a max. kötetméret, hanem akár 128 PB.
• Nem 2 TB lehet a FAT32 fájlrendszernél a max. kötetméret, hanem akár 16 TB is 4Kn alapon, amit egyes gyártók akár még manapság is kihasználnak az egyes külső merevlemezeiknél.
• Az "idén, 28 év után, maga a Microsoft is megtette", vagyis ezen hír csak arra vonatkozik, hogy a Windowsok beépített particionáló és formázó eszközeinél lett eltörölve egy Windows 11 Insider Preview buildban a FAT32-nél a max. 32 GB-os kötetméretet létrehozása, ellenben kezelni eddig is tudták a Windowsok a máshol létrehozott 2 TB-os vagy akár 2-16 TB-os FAT32 fájlrendszerű köteteket.
• Le lett már írva előzőleg, hogy a nem naplózó fájlrendszerek (pl. FAT32, exFAT) adta íráskímélés max. a gyatra írástűrésű meghajtóknál számíthat, mint amilyenek a hagyományos pendrive-ok és a memóriakártyák, ellenben a többinél, a jóval nagyobb írástűrésű HDDk-nél és SSD-knél nyilván nem különösebben.
• De, végül is hátrány lehet, mivel a naplózó fájlrendszerek rendszerint hibatűrőbbek, pl. az esetleges áramszüneteket is jobban tolerálhatják, egy logikai adatmentésnél is előnyösebb lehet, stb., nem véletlenül általában azok használatosak rendszermeghajtóknál és helyi adatlemezeknél is. A nem naplózó FAT32 és exFAT fájlrendszerek alapvetően a cserélhető lemez kategóriájú flash meghajtókra valók, mint amilyenek a hagyományos pendrive-ok és a memóriakártyák.
• A jelen bejegyzésben is eleve naplózó Ext4 és NTFS fájlrendszerekre formázva lettek tesztelve a külső házakba tett HDD-k, nem FAT32 és exFAT fájlrendszerekkel.[ Szerkesztve ]
-
King Unique
titán
Itt a normális, nem "moddolt" Windowsoknál a saját grafikus fájlkezelőt vagy akár parancssort használva nyilván el sem indul a másolási folyamat ha ütközés van a max. fájlméretnél, ez a normális és normál esetben ez eleve így működik Windows 7, 8/8.1, 10, 11 alatt egyaránt, de talán még az XP-nél is.
[ Szerkesztve ]
-
válasz King Unique #35 üzenetére
Az exFAT esetében a 128PB csak elméleti érték. Ez esetben a legkisebb falj mérete 32MB lenne, 32Mb méretig.
Jelenleg a Windows 512TB méretig támogatja a használatát. Nem gondolom, hogy ez ma még problémát okoz. Van valakinek 512TB méretnél nagyobb meghajtója? Nem látok jelentkezőt.A naplózással kapcsolatban van némi félre értelmezés.
Maga a fnaplózás nem véd az esetleges hibától.
A naplózás alapján könnyebb visszaállítani az utolsó állapotot. Magyarul az adat visszaállítást könnyíti meg.
Ha még lehetséges. Ha nagyobb a probléma, marad a meglévő biztonsági mentés.
Ha nincs, az adatmentő cégek még tudhatnak valamit visszaszerezni. De garanciát azok sem adnak a visszaállítás használhatóságára..Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!
-
King Unique
titán
válasz Hieronymus #37 üzenetére
Konkrétan a linkelt Wikipédia weboldalon is le van írva, hogy 128 PB lehet a maximális kötetméret, amit az "Egyetlen korlátja az 512TB méret" kijelentésre ment pontosításként.
A melyik fájlrendszernél mekkora kötetméretet támogatnak a Windowsok attól is függ, hogy mekkora lemezfoglalási egységgel tudják formázni a kötetet, ahol ha az itt leírtak alapján exFAT fájlrendszernél jelenleg 32 MB lehet a modern Windowsoknál a max. lemezfoglalási egység, 128 KB-os lemezfoglalási egységgel elvileg 32 GB – 256 TB közötti partíció formázható, akkor 32 MB-nál logikusan nem 512 TB lehet a max. kötetméret.
Arról meg eleve nem is volt szó, hogy ezeket a maximum elméleti értékeket jelenleg ténylegesen ki lehetne használni, amikor köztudott, hogy egylemezes kivitelben jelenleg max. talán 2X TB-os HDD-ket lehet kapni, ami nyilván kanyarban sincs az EB-os meg PB-os értékekhez képest, sőt még a 256 / 512 TB-tól is mesze elmarad...
Le lett írva világosan több hsz-ben is, hogy a naplózó NTFS, Ext4 stb. fájlrendszerek miért lehetnek előnyösebbek a nem naplózó FAT32 és exFAT fájlrendszereknél, arról viszont eleve nem is volt szó, hogy a naplózás védene a meghajtó meghibásodása ellen, szóval ezt megint felesleges félremagyarázni...[ Szerkesztve ]
-
válasz King Unique #38 üzenetére
Konkrétan az oldal leírja, hogy elméleti határ. Gondolom te ki próbáltad, ha ennyire ragaszkodsz hozzá.
Küldj nekem egy Teszt meghajtót, amivel kipróbálhatom, valóban működik vagy sem.
Addig se neked, se a wikinek sem hiszek.Azt sem értetted, hogy mire vonatkozik a maximális cluster méret, Illetve a cluster fogalmával is tisztávban kell lenni.
Le lett írva világosan több hsz-ben is, hogy a naplózó NTFS, Ext4 stb. fájlrendszerek miért lehetnek előnyösebbek a nem naplózó FAT32 és exFAT fájlrendszereknél, arról viszont eleve nem is volt szó, hogy a naplózás védene a meghajtó meghibásodása ellen, szóval ezt megint felesleges félremagyarázni...
Ami ezen formában természetesen, sosem volt igaz, akárhányszor írtad le.
Az előnyök és hátrányok komplexitását kell nézni és nem egyetlen tulajdonság alapján győztest hirdetni.Mi ott külső meghajtókról beszélgetünk. Nem rendszerlemezekről.
Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!
-
King Unique
titán
válasz Hieronymus #39 üzenetére
Mivel ilyen nagy kötetméreteket jelenleg élesben nem igazán lehet ténylegesen kipróbálni és letesztelni, ezért evidens, hogy a megadott értékek elméleti maximumok. Ami viszont nem feltétlen jelenti azt, hogy a gyakorlatban ne működne, ha rendelkezésre állna akkora tárolókapacitású meghajtó, meg ha az operációs rendszerben, jelen esetben pl. a modern Windowsokban is időnként eleve a növelik a max. lefoglalási egységeket, amivel egyre nagyobb kötetméretek hozhatók létre.
Nem, a leírtak pont te nem érted többek között azt sem, hogy miért lényeges a formázásnál a lemezfoglalási egység mérete, mivel eleve attól függ adott fájlrendszernél a max. kötetméret is, ami pl. NTFS fájlrendszernél az NTFS overview microsoftos leírásban is jól le van vezetve. Akkor ezek szerint a Microsoftnak sem hiszel, náluk is jobban tudod?
Mármint mi nem igaz, hogy a naplózó fájlrendszerek hibatűrőbbek lehetnek és olyan + funkciókat támogatnak a naplózáson kívül, amiket a nem naplózó fájlrendszerek eleve nem tudnak, van erre valamilyen microsoftos cáfolat? Nem hiszem, ellenben én tudok mutatni egy microsoftos File System Functionality Comparison leírást, ami szemlélteti, hogy mi mindennel tud többet az NTFS, mint a FAT32 és az exFAT, ami nem kizárólag csak 1 db tulajdonság.
A rendszermeghajtó csak azért lett mellékesen megemlítve, mert modern Windowsoknál ott is naplózó és a számos plusz funkcióval rendelkező NTFS a követelmény, nem a puritán FAT32 és exFAT, az utóbbiak cserélhető flash meghajtókra valók.Nem, itt egy 3,5" külső merevlemezházról ment a diskurzus, aminél csak mellékesen lett megemlítve a FAT32 fájlrendszer a 4Kn szektorméret kapcsán, ellenben utána te kezdted el feleslegesen ragozni "Ez miért baj?", holott világosan le lett írva pl. a max. 4 GB-os fájlméret, 2 TB felett az 512e vs. 4Kn szektorméret miatti probléma, stb.
Úgy meg pláne felesleges volt tovább ragozni, hogy a bejegyzésben is eleve NTFS és Ext4 fájlrendszerekre formázva lettek tesztelve a HDD-k.[ Szerkesztve ]
-
válasz Hieronymus #39 üzenetére
hogy a naplózás védene a meghajtó meghibásodása ellen
Többnyire nem véd, hanem csak bonyolultabbá teszi az adatok visszanyerését, főleg ha egy fizikai(már nem áthelyezhető, javítható) sectorhiba pont a naplózási kötet kellős közepébe üt.
FAT32 esetén persze csak a filenév+kezdőszektor(+esetleges láncolás a töredezettség miatt+szektorok) van, na bumm, ha nem detektálható kirakja xx név alatt a szektorokat egy filexxx töredékbe, de a meghajtó nagy része megmenekülhet.
Ettől függetlenül modern gépen nincs választás, NTFS- t kell használni. Sőt már a retró mániás Win98 alatt is, hogy elérjem az NTFS meghajtókat, NTFS DOS és Win98 driverek vígan mennek, megírták, bár nemtom hogy ezeknél a licenszdíjak warez kategória, avagy fizették-eA fentiek viszont az esetek nagyrészében elhanyagolhatók, hiszen tudjuk hogy minden alapos usernek a fontos adatokról, még legalább 2 féle offline adathordozón, a fiókban van a mentése...alap.
A 3 test probléma nem megoldható.
-
King Unique
titán
-
válasz King Unique #40 üzenetére
2 TB felett az 512e vs. 4Kn szektorméret miatti probléma, stb.
A szektorméretet nem is néztem, de ha ennyi a különbség, az elég nagy érvágás. Mondjuk 2GB alatti filmek sokasága nem ront sokat(SD), de az már kevés, a 720p is olyan kb 5-7GB körül van, a fileméret miatt nem is rögzíthető.
Már nem formázom vissza a 8TB HDD- t FAT32- re, mivel egy csomó HD film van rajta perpill.
A 3 test probléma nem megoldható.
-
válasz King Unique #42 üzenetére
Precízen belinkelted az ellenérveket...ok.
Evvel kapcsolatban nemigen tudok objektívet nyilatkozni.
Szubjektívet igen, sok-sok hosszú évek alatt a FAT32 túlélte a fagyás/szektorhiba/áramszünet/hardverhiba effektusokat, az NFFS viszont nem, illetve nem mindíg, gyakran gyalu, és a partícionálással újrakezdve kellett...
Tapasztalat, mivel általában nálam folyamatosan pörög egy retró+modern gép.
Áramszünet mondjuk korábban sokat játszott, ma már kevésbé, mert az utca ellátása felújítva, és a lakás főkábel is cserélve. De az ez előtti megpróbáltatások jól tükrözik, hogy a FAT32 túlélte a faileket, az NTFS viszont bebukott.
Modern Win10-11 alatt már stabil az NTFS, pillanatnyi áramszünet(pld villámcsapás) után elindul a javítás, és reboot után ok a rendszer.Jól eltértünk az alaptémától, ami egy sima külső 3.5" HDD case...
A 3 test probléma nem megoldható.
-
King Unique
titán
Mondjuk itt még azt sem feltétlen lehet állítani, hogy az NTFS csak a legújabb Windowsoknál lenne oké, meg csak azoknál tolerálná az ilyen-olyan hibákat, mert a téma topikjában már 10+ éve is az volt a megállapítás ami linkelve lett, rendszerindításnál automatikus javítás (CHKDSK) meg pl. már az XP-nél is volt.
Ha komoly hardverhiba van, durván szektorhibás egy HDD, akkor ott az nem a fájlrendszeren fog múlni, meg olyankor van hogy újraparticionálni és újraformázni sem lehet, mert abba is belefagy.[ Szerkesztve ]
-
válasz King Unique #45 üzenetére
Nemtom végülis, ahogy jeleztem, a szubjektív tapasztalatokat írtam. Lehet hogy az XP nem olyan stabil, mint a Win10-11, tipp. Mindkettő alatt def az NTFS, de ettől még a régebbi oprendszer ugyanazon probléma esetén bedőlhet, az újabb meg javítja - ez is csak tipp.
Viszont a tippjeim elég jól konvergálnak a sokéves tapasztalathoz.szerk : komoly hardverhiba, persze ott esélyes hogy bármi belebukhat. Azonban a már át nem helyezhető szektorhiba esetén a FAT32 vígan újratelepíthető(Win98), az XP pedig rosál. Win10-11 esetén nemtom, mert nincs szektorhibás drivem jelenleg ezen oprendszerek alatt.
[ Szerkesztve ]
A 3 test probléma nem megoldható.
Új hozzászólás Aktív témák
- Bontatlan! Lenovo ThinkPad X1 Nano G2 Profi ultrabook -50% 13,3" i7-1260P 12Mag 16/512 2K /0,97 Kg/
- Sony TA-F435R + Elac CLS6 + Norstone Epur + Norstone B250
- Bomba ár! Lenovo X1 Yoga 5th - i7-10G i 16GB I 256GB SSD I 14" 4K Touch I W11 I CAM I Garancia!
- Bomba ár! Lenovo X1 Yoga 2nd - i7-7G I 16GB I 256GB SSD I 14" 2K Touch I W11 I CAM I Garancia!
- Ajándék Batman AS Játék+10e Ft Meta Kredit! Quest 3S 128 és 256GB 2 év cseregarancia
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft
Város: Debrecen
Cég: Ozeki Kft
Város: Debrecen