Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • joghurt

    addikt

    Pontosan.

    Te (és itt most nem potyautashoz szólok) vajon mindig kérsz számlát? Vagy jó lesz okosba, ötödével olcsóbban?

    Nyilván köcsögség kiköltözni a zöld agglomerációba, és utána a város infrastruktúráját használni, mert a falu iskolája mégiscsak... Ugye van ismerős, akihez be lehet jelentkezni beiratkozás előtt, hogy utána a tényleg körzetben lakók ne jussanak be?

    Csomó felé borravaló, mert az illető megcsinálta azt, ami a munkaköre. Elhiszem, hogy keveset keres. De ezt hadd ne nekem kelljen kipótolni, ott van rá a munkaadója.

    Az iskolába kötelezően beszolgáltatandó fénymásolópapír megvan? És hogy mindig akad egy rakás anyuci, akik ezt osztálypénzen kívül megoldják, mert tudnak hozni a munkahelyükről?

    Hasonló az is, amikor "csak 5 percre" megáll a majom, és nem érdekli, ezzel mit okoz a többieknek. Nem érdekel, hogy lusta vagy sétálni, vagy 20%-kal több fuvart tudsz kiszállítani.

    A tej élet, erő, egészség.

  • joghurt

    addikt

    válasz potyautas #17 üzenetére

    Igen, ez egy hatalmas döntés. A fiaimnak is ezt próbálom elmagyarázni.
    Külföldön nem egyszerűen idegen maradsz, hanem nyugodtan mondhatjuk: néger. Bármennyire is igyekszel beolvadni, bármennyire is megtanulod a nyelvet. Egyszerűen hiányzik az a gyerekkortól eltelt 10-20 évnyi kulturális közeg. Kint mit értenek abból, hogy "Elnézést, Virág elvtárs, ez az ítélet."? Te mennyit értesz meg egy kinti hasonló mondásból?

    És ha valaki kiköltözik, eldöntheti, mihez kezd majd a gyerekeivel. Kizáró VAGY kapcsolat: Vagy igyekszik megtartani a magyar gyökereket (és akkor ők is négerek maradnak), vagy segíteni a beilleszkedésüket (de akkor pedig a magyarságuk vesztik el). Ismerősök között mindkettőre akad bőven példa.

    A szomorú az, hogy az elmúlt tíz évben a leginkább tehetségesek, a külföldön leginkább életképesek hagyták itt az országot. Egyrészt mert nekik volt meg rá a lehetőségük, másrészt mert őket hagyták itt a legkevésbé élni. (Minek fejlessz, ha 1. úgysincs verseny, mert az eredményt mindenki tudja előre - ha egyáltalán van pályázat, 2. államosítják a piacod, 3. vagy csak NER-közeli emberektől kapsz egy visszautasíthatatlan ajánlatot a céged bagóért való átadására stb.?)
    És akkor itt van az állami járadékokból élők tömege, akiket a kádárista beidegződésekkel össze lehet terelni, és az őket eltartó aktívaknál nagyobb szavazóbázist jelentenek. Tipikusan a más farkával a csalánt. És sajnos az aktívak nagy része nem fog elmenni, mert itt vannak a gyerekei, rokonai, ismerősei, és nem akar tök egyedül, idegenként új életet kezdeni.

    A tej élet, erő, egészség.

  • joghurt

    addikt

    válasz totron #25 üzenetére

    Egy normális országban a tehetségesek otthon is tudnak boldogulni, nem kell feltétlenül elmenniük. Sőt, egy ügyes ország elszívja máshonnan a tehetségeseket. (Különösen ha a saját polgárai már egyre inkább degenerálódnak, ld. USA.)

    Ismerősi/rokoni köröm alapvetően értelmiségi, azaz sokat számít a kulturális környezet. Van '56-os angliai kivándorló, ott három generációban tudtam mindezt megfigyelni. Németország, Ausztria szintén.
    És nem az értékrend azonosságával van a gond, abból tényleg találni a tiédhez hasonlót. Hanem a levegőbe lógó utalásokkal, amiket nem ért meg a másik. Vagy mondjuk amikor egy republikánus amerikai ismerős felszívta magát egy (utólag visszanézve is) ártatlan mondatomon és lehomofóbozott (engem, a libsibolsit). Azt meg lehet tudni, hogy pl. a fegyvertartás kérdését nagyon másképp közelíti meg, mint az itteni emberek. Még az épp aktuális tömeggyilkosság után is.

    * * *

    Potyautasnak lesz/van nyugdíja. De az én nemzedékemnek csak járni fog, de jutni nem. (Bár ugye már ez sem biztos, hiszen az eü. járulékból is adó lett, hiszen egy járulékért számon lehetne kérni az érte kapott ellátást.) Egyszerű demográfia, még az elvándorlókat nem is számolva.
    Pláne hogy politikai okokból a egykor minimálbéres ügyeskedéssel közpénzt ellopóknak nem fogják azt mondani, hogy na, akkor nyugdíjat is az alapján kaptok. Tehát érdemtelenül fognak osztogatni az amúgy is szűkös befizetésekből, így még kevesebb jut az egykori rendes dolgozóknak.

    A tej élet, erő, egészség.

  • joghurt

    addikt

    válasz totron #28 üzenetére

    Az általad leírt értelemben én is lehetőséget, értéket látok benne. Azért is beszélgetünk. :)
    Mivel nem az a cél, hogy kommenthuszárként vérig alázzuk a másikat, általában ki is bogozzuk a megrökönyödéseket.
    De továbbra is tartom, hogy idegen környezetben egy-egy utalás elmagyarázható, de mindig lesznek teljesen érthetetlen dolgok. És az ottanitól eltérő gondolkodás, beidegződések. Egyik rokon pl. attól van rosszul odakint, hogy ott minden rendben van, mindenki teszi a dolgát. Érted? Annyira beleszocializálódott az itteni rohadásba, ügyeskedésbe, lógásba, hogy nehezen viseli ennek hiányát.

    A tej élet, erő, egészség.

  • joghurt

    addikt

    válasz bkercso #30 üzenetére

    Tény. 10 évvel ezelőtt még mindenki úgy gondolta, a populizmus az olyan perifériás helyek sajátja marad, mint Olaszország (és Berlusconi). Aztán - részben a közösségi médiának "hála" - ez lett a mainstream, lehetett Brexitbe hergelni a népet, még az USA elnöke is lehetett egy ilyen konkrét orvosi eset. Hogy közelebbre már ne is mutogassak.

    Azt sem gondolta senki, hogy a délszláv háború után újra háború lesz egy szomszédos államban. És ennek folyományaként ennyire hirtelen ennyire megváltoznak a külügyi és energetikai viszonyok.

    A tej élet, erő, egészség.

  • joghurt

    addikt

    válasz potyautas #36 üzenetére

    Bár nagyon más élethelyzetben vagyok vele, és ideboomerkedhetem, hogy jóval több mindent éltem már meg nála, azért meg tudom érteni.
    Amikor vidéken töltöttem időt, tényleg legalább akkora kulturális sokk, mint egy másik ország. Ha az ember figyel is, túl tudja tenni magát a (buda)pesti értelmiségi szemével látott lesajnáláson. Velük beszélgetve meg is érti, miért gondolkodnak így.

    És amikor azt látod, hogy az ország többsége máshogyan él, máshogyan gondolkodik, mint te, az is ad egy pofont az idetartozás érzésének. Simán érezheted magadhoz közelebb egy külföldi kisváros lakójának mentalitását.

    A tej élet, erő, egészség.

Új hozzászólás Aktív témák