- Volkswagen ID.7 menetpróba
- Xiaomi Redmi Note 5 Global
- Frissült a MediaTek középkategóriás ajánlata
- Nothing Phone (2) - több, mint elsőre látszik
- Huawei P40 lite - kényszerpályán
- Google Pixel 6/7/8 topik
- iPhone topik
- Különleges kameraszettet kapott a Huawei Pura 70 Ultra
- Macrodroid
- Apple iPhone 15 Pro Max - Attack on Titan
Hirdetés
-
Az Intel a legmodernebb chipgyártó géppel előzheti meg az egész szektort
it Az Intel lett az első cég, amely szolgálatba állította az ASML új High NA EUV litográfiás chipgyártó eszközeit, ezzel minden riválisát megelőzheti.
-
Sony Xperia bemutató lesz május 17-én
ma Különleges Xperia eseményt tart a Sony Tokióban, száz résztvevőt invitálnak.
-
Toyota Corolla Touring Sport 2.0 teszt és az autóipar
lo Némi autóipari kitekintés után egy középkategóriás autót mutatok be, ami az észszerűség műhelyében készül.
Új hozzászólás Aktív témák
-
#90088192
törölt tag
Szerintem hamarosan érkezik egy fizikus aki tényleg tudja miről beszél, de elmondom az én értelmezésemet:
A hő átadása 3 módon történhet
- sugárzás
- konvenció
- hővezetésA felület ami maga a hűtőborda, ez infravörös sugárzás formájában bocsát ki energiát, amit a körülötte lévő molekulák energia szintjét meg változtatják. Ez azt jelenti, hogy a levegő ami érintkezik a felülettel, az hovezetesben vesz részt a többi viszont csak sugárzás éri. Mivel az energia átadás függ a tömegtől és a kezdeti hőmérséklettől így gyorsan belátható, hogy vagy a levegő hőmérsékletét csökkentjük, vagy a tömeget változtatják. A levegő hőmérséklet úgy csökkentjük hogy amikor felmelegedett a felületen nem csak a konvekciora hagyatkozunk, hanem külső energia segítségével eltávolítjuk a hő átadó felületről. Mert a levegő jó hőszigetelő, így nem fogja a távolabbi légrétegek számára átadni az energiát, a konvekcio viszont lassú magában.
Én így látom.
-
A hősugárzást értem, valamint a hővezetést is.
A hőáramlás mikéntjét, hogyan működik ezt próbálom boncolgatni.
Az egyenletek nem vonzanak amik matematikailag megmagyarázzák(fizikusok ilyen téren kíméljenek), hanem az anyagok szintjén, hogyan működik az érdekel.
De tulajdonképpen a levegő molekulák, amikor nekiütköznek a borda felületének, akkor is hővezetés jön létre, még ha rövid időre is.Mindenki jó valamire. Ha másra nem, hát elrettentő példának. "Chasing Spiders and overheat"
-
bazsi83vp
senior tag
Igazából a hőáramlás az, amikor a hordozó közeg áramlik.
Lást a víz melegítése során a hőmérsékletkülönbség miatt fellépő áramlást, vagy épp a természetben a tengeri áramlásokat. Itt a mozgó/áramló részecske viszi át A-ból B-pontba az energiát."De tulajdonképpen a levegő molekulák, amikor nekiütköznek a borda felületének, akkor is hővezetés jön létre, még ha rövid időre is." <- nem... ez a hőátadás/hőátszármaztatás. A vezetés az, amikor a borda forróbb pontjáról a hűvösebb pontra "vándorol" a hőenergia.[ Szerkesztve ]
-
Egy dologról beszélünk.
Csak két különböző anyagról.
A borda felülete ami magasabb energia szinttel rendelkezik, és a levegő molekula, ami alacsonyabbal.
A találkozáskor megpróbálják kiegyenlíteni a hőkülönbséget.
Fizikai kontaktus jön létre, és így terjed tovább a hő.
Csak sok-millió kicsi molekula nekicsapódása okozza ezt a jelenséget.Mindenki jó valamire. Ha másra nem, hát elrettentő példának. "Chasing Spiders and overheat"
-
Alapvetően három módon lehetséges hőt továbbítani.
1. Hősugárzás. Tiszta ügy nem játszik szerepet a közvetőközeg a hő szállításában.
Erre a legjobb példa az infra fűtés. Közvetlenül téged melegít a fűtés, nem a közvetítő levegőt.2. Hőszállítás. Ez esetben a közvetítőközeget mozgatjuk fizikailag.
Például a vízhűtés. Mi cirkuláltatjuk vizet a hő átadó és hő leadó egység között.3. Hővezetés.
Ekkor a hőt a közvetítőanyag vezeti. Nem mozog semmi ez esetben.
Például a paszta tölti be ezt a szerepet a processzor és a hűtőborda között.Nyilván a hőszállítás is hővezetéssel melegíti a közvetítő anyagot és hővezetéssel adja le a hőmennyiséget. Csak közben a közvetítőanyag áramlik.
A hőszállításnak a legagyafúrtabb megoldása, amikor halmazállapot változással szállítunk hőt.
A forrásban lévő víznek nagy a hőelvonása. A keletkezett gőz tárolja a hőenergiát, majd a másik ponton kicsapódva vízzé alakul. Ekkor szabadul fel a korábban befektetett hőenergia.
Azt az elvet használják a hőcsöves hűtők. (Ma már közvetlen hűtésre is használható lehetne a módszer, mivel legalább100 fok lehetséges maximális üzemi hőmérséklete az új processzorok többségének.)A processzorhűtő és a ventilátora hőszállítással továbbítja a hőt de hővezetéssel melegszik a levegő. A sugárzás elhanyagolható.
Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!
-
joghurt
addikt
Még annyi kiegészítés az eredetihez: Ha valaminek nagyobb az áramlási sebessége, akkor annak alacsonyabb a nyomása (Bernoulli-törvény).
A másik, hogy a levegő viszonylag jó hőszigetelő (ld. Porotherm tégla, Nikecell tábla, több rétegű ablaküveg, paplan stb.). Tehát valahogyan a hűtőborda által felmelegített levegőt jó lenne onnan odébb vinni, hogy újra hűvös levegő legyen, amit a hűtőborda megint felmelegíthet. Ha nincs ventilátor, a meleg levegő persze akkor is felszáll (hiszen kisebb a sűrűsége), és hideg áramlik a helyére, csak ezt elég lassan teszi.
A ventilátor tehát a levegő tömegáramát növeli meg, ami így több hőt tud átvenni a hűtőbordától.A vizes hűtések ezért is még jobbak: 700-szor nagyobb a sűrűsége, nagyobb a fajhője, elég lassabban keringetni. És ráadásul a víz még magában is jobban vezeti a hőt, mint a levegő.
A tej élet, erő, egészség.
-
bkercso
nagyúr
Ez a hsz a lényeg, pontosan.
Bár elég régi írás, de ha nincs konkrét kérdés, csak a "belegondolás" a lényeg: a levegőmolekulák szabad úthossza pár szász molekulaátmérőnyi, vagyis igen kicsi: két ütközés között nem repülnek sokat, nem távolodnak el a bordától. Másodpercenként kb. milliárdnyi ütközést szenved el 1-1 molekula.Az aktív hűtés lényege pontosan az, hogy a rossz hővezetésű levegőt mozgatja. Ha ez nem történik, a bordánál lévő lvegőréteg melegszik, de ez lassan terjed tovább - jórészt feláramlással, ami jóval gyorsabb a diffúziós hővezetésnél.
Gyakorlatilag a lényeg, hogy a hűtés hatékonységa nem lineárisan változik a levegő (/víz stb.) sebességével: egy kis áramlási sebesség is lényegesen javítja a hűtés hatékonyságát (a hőellenállást).
Ha halk hűtést szeretnénk, megoldás lehet egy nagyobb ventillátor a névlegesnél kisebb feszültségről hajtva.
(A Bernoulli-féle nyomásesés nem nagyon játszik, mert egyrészt kicsi az áramlási sebesség, másrészt a bordát fújva torlónyomás is kialakul.)Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0
Új hozzászólás Aktív témák
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Intel Core i5 / i7 / i9 "Alder Lake-Raptor Lake/Refresh" (LGA1700)
- Volkswagen ID.7 menetpróba
- Xiaomi Redmi Note 5 Global
- Autós topik
- Gmail
- Kerékpárosok, bringások ide!
- Ukrajnai háború
- Elektromos rásegítésű kerékpárok
- OFF TOPIC 44 - Te mondd, hogy offtopic, a te hangod mélyebb!
- További aktív témák...