Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • VIC20

    őstag

    válasz Khelben #282 üzenetére

    Demá!

    Éppen ezért nem lehet általános igazságokat hangoztatni, hanem jól meg kell találni az egyensúlyt a kettő között, tehát hogy megérje feltalálni, alkotni, és a közösség is a hasznát lássa. Erről kellene szólnia a történetnek.

    Te fordítva látod az egészet, mint ahogy kialakult.

    Ajánlom elolvasásra: http://www.szabadkultura.hu/

    Megj.1.

    "Ez alapján pl a kerék feltalálója lehet, hogy nyomorban hal meg, de a közösség marha jól jár. Mi következik ebből? Rohadtul nem éri meg kereket feltalálni. "

    Nem, ebből az következik, hogy a jog ad valamennyi védelmi időt, ameddig a feltaláló jól megszedi magát, azért, hogy továbbra is érdekelt legyen az újításban. De csak meghatározott időt, azért, hogy
    - igen, igen, a köz
    - no és, hogy más is felhasználhassa a művet a saját műve elkészítéséhez.

    Szerintem éppen az lenne igazságtalan, ha mondjuk én, aki semmit nem tettem le az asztalra tarthatnám a markom a jogdíjért az egész világnak, mert valamelyik ősapám föltalálta a spanyolviaszt. De ugyanezt akár egy emberöltőnyi belüli időszakra is igazságtalannak tartom.

    Megj2.: Nem lehet a munkát megtenni egyedüli sarokpontnak, mert nem mindig áll munka a tulajdonjog mögött. Pl. egy üres ingatlan is tulajdonjog tárgya lehet, mégsem a tulajdonos alkotta.

    Egyébként hogyan mérjük a tényleges munkát? Valaminek (pl. maradjunk a keréknél) a feltalálása mennyi munkának számít? Mekkora anyagi ellentételezést érdemel? (És ki döntheti ezt el?) A te meglátásod szerint bármilyen apróság feltalálása végtelen anyagi ellentételezést keletkeztetne, hiszen korlátlan ideig tartana a védelem és a jogdíjszedés...
    (Na, ez is sarkalatos különbség az tulajdonjoghoz viszonyítva.)

  • VIC20

    őstag

    válasz Khelben #273 üzenetére

    Hát, mit mondjak? Csak az vigasztal, hogy nem egyedül a jog van tele olyasmivel, ami sokak szerint ellentmond a józan észnek. Pl. a kvantummechanikában a hozzáértők szerint sem érdemes a józan ész nyomait keresgélni... :)

    Hát, nem lehet igazából máshogy megragadni a dolgot, mint a közérdek-magánérdek ellentétpárral. És most töredelmesen be kell vallanom, hogy kicsit csúsztattam egyik hozzászólásomban, amikor annyira élesen szembeállítottam a szerzői jogot a tulajdonjoggal. Ellentét van is, de nem feltétlenül a két jog abszolút-korlátolt volta mentén. Ugyanis ki kell jelenteni, hogy bizony a szent tulajdonjog sem korlátlan. Más jogalanyok érdekei és jogai (pl. szolgalmak, haszonélvezeti jog) és a közérdek (pl. kisajátítás) is korlátozhatja.

    Tehát a taulajdonjog sem abszolút. A szerzői jog még annyira sem. Ha az volna, akkor - következetesen végigvíve - gyakorlatilag megbénulna az élet. Szó szerint: pl. a kerék feltalálója jogutódainak az engedélye nélkül (plusz jogdíjak, ugye) semmi sem lenne készíthető, ami gurul... :))

  • VIC20

    őstag

    válasz Khelben #258 üzenetére

    Azt hiszem, valamit alapvetően nem értesz: ez nem lehetőség, ezek törvények.

    Az alapvető kiindulópont a köz érdeke, ennek megfelelően a szellemi alkotások közkincsek. Azonban - hogy az innovációt elősegítse - a jogalkotó meghatározott jogokat biztosít a feltalálóknak, alkotóknak. De az általános elv még mindig a közérdek és a közkincs - legalábbis ennek kellene lennie, csak sajnos mára a hangsúlyok igencsak eltolódtak.

    Az meg egy dolog, hogy szerinted nincs különbség a betonozás és a szellemi alkotások joga között.

    Hogy mást ne mondjak: a végeredmény (szellemi alkotások esetén) nem a tulajdonod (az egyébként is csak dolgok esetén állhat fenn), hanem meghatározott, de nem korlátlan jogok.

  • VIC20

    őstag

    válasz Khelben #249 üzenetére

    Nem szerintem és nem váljon, hanem válik. Mint általában a szellemi alkotások.

    A legrosszabb a szellemi alkotásokat dolgokhoz hasonlítani, az azokhoz fűződő jogokat pedig dologi jogokhoz (leginkább is a tulajdonjoghoz). Más a kettő.

  • VIC20

    őstag

    válasz Morden24 #231 üzenetére

    "Attól, hogy valamit valaki a kultúra részének ítél, még nem lesz ellenérték megfizetése nélkül elérhető bárkinek.

    Na most ha nem megy egy program, mert nincs egy szerver, mert nincs egy cég, akkor ez az _egész_ - úgy, ahogy van - egy hatalmas nagy nulla.

    Na most tartok tőle, ha akarják, akkor kb. egy official no-cd patch-csel egyenrangú valamit kell kiadniuk ehhez, ez pedig csak a hajlandóságon múlik. Sok kiadó (Take2, THQ stb.) játszott már meg ilyesmit."

    Igen, a DRM. Egyáltalán nem megnyugtató, ha ez egy cég egyéni "jóindulatán" múlik. Igen, ezt ki is felejtettem az előző hozzászólásomból: ki vesz olyan terméket, aminél fennáll a veszély, hogy egyszer csak hipp-hopp, nem működik tovább? A kérdés költői, mert sajnos megveszik. Éppen ezért valamilyen jogszabályi biztosítékra lenne szükség.

    "Gyakorlatilag nem engedik, hogy valaha - egyszer, akármikor - közös tulajdon lehessen amit csináltak.

    Gyakorlatilag hadd keressenek már belőle pénzt akkor, amikor nem számít még közkincsnek :)"

    A köztulajdonnal az a baj, hogy kicsit soká válik a szellemi tulajdon szabad felhasználásúvá. Pl. Lessing a Szabad kultúra című művében elpanaszolja, hogy az amerikai Alkotmány a szellemi tulajdon meghatározozz ideig történő védelmét teszi lehetővé, de ezt a határozott időt állandóan kitolják a kiadói nyomás hatására, így gyakorlatilag a végtelen felé halad ez az idő.

    A számítógépes programokra ez hatványozottan igaz: jóval gyorsabban avulnak el, mint amekkora a védelmi idő. Mire ez utóbbi letelik, gyakorlatilag már nem is létezik olyan környezet, amiben futtathatók lennének, hogy végre élvezhessük a közös kultúra e gyümölcsét.
    (Most persze nem az egy-két hónapos feltörési időről beszélek, hanem általánosságban.)

  • VIC20

    őstag

    válasz FoxiestFox #203 üzenetére

    Alapvetően egyezik a felfogásunk, csak pár kiegészítés:

    2. Hehe! Régebb óta. Csak a Spectrumot és a Commodore-t említem, de már tuti, hogy az előtt is volt, régebbi gépeken.

    4-5. Igen, a kipróbálás fontos. Csak egy gondolatot tennék még hozzá:

    Minden termékhez - jogszabály erejénél fogva kapcsolódik jótállás, és gyártói felelősség, szavatosság. Hogy is működik ez a (játék)programok esetén? Nagyjából sehogy?

    Jó, ha el sem indul az adott gépen, akkor talán érvényesíthető (bár biztosan próbálnak majd kibúvókat keresni). A másik véglet meg az, hogy abszolút nem azt kapja az ember, amit a reklámokban elhitettek vele. Vajon ilyen esetben érvényesíthető valamilyen szavatosság? És akkor ott van a kettő közötti szürke zóna, amelyben az élvezeti értéket illetve a használatot egyre jobban zavaró hibák sorakoznak...

    Nem csak játékra vonatkozik ez (pl. nálam a Panda védelmi termékéről derült ki, hogy egy nagy kalap szar), de a játékoknál még az is bonyolítja a dolgot, hogy azért a játék mégiscsak egyszeri használatra született (van eleje, vége, nem úgy, mint pl. az Office-nak).

    Csoda, hogy az emberek tényleg szeretnék kipróbálni? Akármilyen módon.

    Nem állítom én, hogy mindenki csak kipróbálásra tölt le, csak annyit akartam megjegyezni, hogy aki beleszaladt már pár fostalicska játékba (amit megvett), azt nem igazán vigasztalja az a jóindulattól túlfűtött "jótanács", hogy nem muszáj drága játékokkal játszani. Az kicsit elfogadhatóbbnak, mintegy megokoltabbnak tartja a letöltést.

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés