Új hozzászólás Aktív témák

• #86 dezz nagyúr dezz #82

  Új Válasz 2009-03-11 00:57:27 #86

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  dezz

  nagyúr

  válasz dezz #82 üzenetére

  -dupla-

• #85 dezz nagyúr dezz #82

  Új Válasz 2009-03-11 00:54:12 #85

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  dezz

  nagyúr

  válasz dezz #82 üzenetére

  Talán egy kicsit eltúlóztam a "lehordást", bocs.

• #84 dezz nagyúr LonGleY #83

  Új Válasz 2009-03-10 20:11:28 #84

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  dezz

  nagyúr

  válasz LonGleY #83 üzenetére

  Meg kell védenem, mert nekem válaszolt, és én a ventillátorok új, PWM-es szabályzásáról beszéltem, hogy szerintem inkább az ciripel (de mégsem csak az tud).

• #82 dezz nagyúr caprine #79

  Új Válasz 2009-03-10 18:24:43 #82

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  dezz

  nagyúr

  válasz caprine #79 üzenetére

  Nos nem csak hogy nem világos előtted a felépítése, de ez nem is tudatosul benned, mert bele sem gondoltál, hogy mit számítana a szivacsos felület, ha összes sem ér a két fémfelület (hiszen az elektrolit mellett ott van a papírréteg is), illetve mit keres az egészben elektrolit (áramot vezető folyadék)... De azért mondod visszafelé a bemagolt szöveget. Ilyenkor mindig elgondolkodom a magyar tanítási rendszer látszólagos (bemagolt adatok) és valós (megértés) között tátongó szakadákon.

  Ugyanis, azért elektrolit van benne, mert lényegében az a katód! A savval maratott felületen meg oxidréteg jön létre. Ez amellett, hogy növeli a hasznos felületet, egyben szigetelő réteget is alkot. Tehát ez itt a szigetelés.

  "Construction
  Aluminum electrolytic capacitors are constructed from two conducting aluminum foils, one of which is coated with an insulating oxide layer, and a paper spacer soaked in electrolyte. The foil insulated by the oxide layer is the anode while the liquid electrolyte and the second foil act as cathode. This stack is then rolled up, fitted with pin connectors and placed in a cylindrical aluminium casing. The two most popular geometries are axial leads coming from the center of each circular face of the cylinder, or two radial leads or lugs on one of the circular faces. Both of these are shown in the picture." [link]

  A szilárdelektrolitosnál csodák csodájára szilárd anyag az elektrolit. Valamilyen vezető polimer.

• #78 dezz nagyúr Hunter2 #75

  Új Válasz 2009-03-09 13:24:38 #78

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  dezz

  nagyúr

  válasz Hunter2 #75 üzenetére

  Látom, itt 1-50 kHz-t írnak, mint leggyakoribb működési freki. De nem hiszem, hogy alaplapoknál v. grafikus kártyáknál ez lenne a helyzet, mert a modernebb PWM tápszabályzók 1-2-300 kHz-en működnek, mert így kisebb tekercs (mint induktivitás) is elég, mégis nagyobb A-eket tud szolgáltatni, ami az említett cuccokon kell is. (Ugyanakkor kondiból jobb minőségű kell hozzá, de ezt le is fedi a sima elkóról (tápáramkörbe megfelelő típusú) szilárdelektrolitosra váltás.)

• #77 dezz nagyúr shteer #73

  Új Válasz 2009-03-09 13:01:59 #77

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  dezz

  nagyúr

  válasz shteer #73 üzenetére

  Oké, oké, már Shim is meggyőzőtt. Meg közben be is ugrott, hogy olvastam már cicergő alaplapról is (pedig nem PWM-es ventiszabályzása volt).

  Átgondolva valószínű, hogy nem egy fix, és nagyon pontosan a kellő kitöltési tényezőt tartják a PWM-es (kitöltési-tényező modulációs) tápáramkörök, hanem kevésbé pontos értékek között variálnak, és bár a PWM freki 1-2-300 kHz, ez a variálás egy jóval alacsonyabb frekit visz az egészbe, ami már hallható.

  ttt1: Attól még az elektronikában (is) meg van különböztetve, mert az egyszerű vaslemezes tekercsnek nem olyan jók a tulajdonságai, mint a ferritmagosnak.

  Hunter2: Ehhez nem csak technikai analfabétának kell lenni, de a szövegértelmezési képességei is enyhén problémásak az illetőnek. De azért elvállalta a tech-szöveg fordítói állást.

• #66 dezz nagyúr Shim #65

  Új Válasz 2009-03-08 01:37:14 #66

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  dezz

  nagyúr

  válasz Shim #65 üzenetére

  Na ez már számomra is érdekes. Nyilván a kapcsolóüzemű DC-DC konverter áramkör csinálja, de nem tudom, miért. Eddig nem csináltak. Másrészt ezek nem 10kHz körül működnek, hanem 1-2-300...

• #63 dezz nagyúr venember83 #50

  Új Válasz 2009-03-07 23:17:37 #63

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  dezz

  nagyúr

  válasz venember83 #50 üzenetére

  "De attól még szilárd elektrolites kondenzátorokat aggattak rá, amiknél lényegesen jobb teljesítményt nyújtanak a minőségi, folyékony elektrolites kondenzátor."

  Ez így nem jelenthető ki szabályként! Típusfüggő. A normálisabb szilárd elektrolitosok kimondottan jobb tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a folyékonyak.

  Más. Beszéltetek a ciripelésről. Nos, tekercs okozza, de (az esetek 99%-ában) nem az áramellátásban lévők. Hanem a motor tekercse. Ugyanis, valami barom 10 kHz környékére standardizálta a PWM-es fordulatszámszabályzást, ami által a tekercsek hangszóróként funkcionálnak. (Nem "csattannak össze", mint valaki írta, de egy picit rezegnak a változó elektromágneses tér visszahatásától.)

Új hozzászólás Aktív témák