Hirdetés
-
Az Intel a legmodernebb chipgyártó géppel előzheti meg az egész szektort
it Az Intel lett az első cég, amely szolgálatba állította az ASML új High NA EUV litográfiás chipgyártó eszközeit, ezzel minden riválisát megelőzheti.
-
Toyota Corolla Touring Sport 2.0 teszt és az autóipar
lo Némi autóipari kitekintés után egy középkategóriás autót mutatok be, ami az észszerűség műhelyében készül.
-
PlayStation konzolokra is megjelenik a Darkest Dungeon 2
gp A korábban PC exkluzív játék hamarosan végre játszható lesz konzolon is.
Új hozzászólás Aktív témák
-
inf3rno
nagyúr
A már említett BIOS moddolásról itt lehet olvasni: [link]. Itt 2x8 mode (vagy máshogy írva x8/x8) támogatást adnak egy olyan MSI lapnak, aminél a BIOS-ból hiányzott ez a funkció, de más hasonló lapoknál megvolt, és csak egy kapcsolót kellett átbillenteni úgymond. A dolog egyébként kockázatos, mert könnyű brickelni vele a lapot. Ennél a konkrét esetnél úgy emlékszem csak az volt a gond, hogy a lap 1x8+2x4 mode-ot támogatott, de 2x8 mode-ot nem, tehát a foglalatok számával nem volt gond, emiatt riser kártya sem kellett. Ez is tanulság lehet, mert sok esetben jobban megéri egy másik alaplapot venni, amin van elég slot a riser kártya megvétele helyett, mert például 1x16 -> 2x8 esetében olyan 50.000Ft egy riser kártya, ami azért jelentős többlet kiadás. Én személy szerint ezen vacillálok már jó ideje, hogy maradjak a lehető legkisebb méretnél, és vegyek 100.000Ft-ért vagy többért egy x16 foglalatos mITX alaplapot, ami támogatja a bifurkációt [link] és 1x16->2x8 riser kártyát [link], vagy vegyek inkább egy uATX lapot, amin két x16 foglalat van és támogatja a 2x8 mode-ot [link], és akkor talán megúszom 50.000Ft körüli összegből egy picivel nagyobb méretben. A helyzet az, hogy például AMD AM4-nél nem is létezik az utóbbi, csak Intel LGA 1151-nél, és ott is ritka. Az előbbi riser kártyás mITX-es megoldás viszont az Intel LGA 1151-nél nem létező dolog, tehát ez már erősen befolyásolja azt is, hogy milyen processzort tehetek a gépbe és ebből kifolyólag az árakat is. Érdekes módon az én 2x8-as problémámra még egy ATX lap sem feltétlen jelent megoldást, mert ritka az olyan, ami 50.000Ft-os kategória és támogatja a dolgot. [link] Szinte mindenhol 1x8+2x4 vagy hasonló mode a támogatott, és ez nem csak BIOS probléma, hanem konkrétan csak 4 érintkező van felforrasztva az alaplapon a második és harmadik x16-os foglalatra, tehát ha akarom sem tudom elérni az x8 sebességet a hálózati kártyával, amit abba tennék, hiába van papíron elég lane. Sajnos az ilyen lapok általában a bifurcation riser kártyákat sem támogatják, szóval ha mellényúltunk, akkor csak új lap vásárlása segít ebben az esetben. Nagyon észnél kell lenni már az alaplap vásárlásnál is bármelyik megoldást választjuk erre a 2x8-as problémára.
A másik amibe könnyű belefutni, hogy a processzor nem támogat elég PCIE lane-t, és emiatt bár a foglalat szám megvan, mégis csak csökkent sávszélességgel tudnak dolgozni a bővítőkártyák. Én például az előző alaplapomat ezért voltam kénytelen eladni, mert csak 1x16g3 + 1x2g2, ami támogatott volt. A PCIE Gen 2, ha rákeresünk pedig 4 Gbps kapcsolatot tud támogatni lane-enként. A 2g2 = 2x4 Gbps = 8 Gbps papíron megvolt, a gyakorlatban olyan 5.5-6 Gbps, amit tudott hozni vele az SFP+ hálókártyám a 10 Gbps helyett. Az alaplap csere után már simán megvolt a 10 Gbps sebesség. A mostani projekt is nálam hálókártyás, ott 2x8g3 amire szükségem van, és ha kiszámoljuk, akkor egy kártya elméletileg 8g3 = 8x8 Gbps = 64 Gbps sávszélességet tud hozni. A gyakorlatban 56 Gbps QSFP+ kártyák mennek majd bele ebbe az itthoni routerbe, amiknek a kihajtására pont elég ez a sávszélesség. Maga a terv pedig annyi, hogy a helyi hálózaton is lehessen M2 sebességgel másolni, aminél 4g4 = 4x16 Gbps = 64 Gbps a felső határ jelenleg. Ugyanez a fajta számolás a sávszélességgel előjön akkor is, ha például 1x16g3 -> 4x4g3 M2 quadfurcation riser kártyát teszünk a gépbe. Egy ilyen kártyával például a maximum elméleti másolási sebesség 32 Gbps lesz egy M2 SSD-re. Ugyanígy szükség lehet a megfelelő sávszélességre videokártyáknál is. Ezért tisztában kell lenni vele már az elején, hogy hány lane kell és milyen PCIE generációs ahhoz, hogy a bővítőkártyák elegendő sávszélességet kapjanak. Ha ez megvan, akkor kell CPU-t, alaplap chipsetet és utána konkrét alaplapot nézni hozzá, ami a megfelelő lane felosztási mode-al vagy riser kártyával ezt támogatja.
Buliban hasznos! =]
Új hozzászólás Aktív témák
- Kaspersky Antivirus és Internet Security Fórum
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Motorola Edge 50 Pro - több Moto-erő kéne bele
- Cyberpunk 2077
- Honor 50 - apám nevében
- Adatmentés - HDD - SSD - Flash
- Épített vízhűtés (nem kompakt) topic
- Otthonfelújítási program (2024.)
- Autós topik
- Filmvilág
- További aktív témák...