Hirdetés

Aktív témák

  • thesound

    őstag

    Eltelt két hét, egész kevés már a "kellemetlenség". Mondhatni megmaradok. Remélem 2 évig nyugi lesz ezen a téren és utána nem lesz folytatás.
    Apukám kezdi összeszedni magát és ha így marad, akkor remélem élhető mindennapok elé néznek anyukámmal.

    Megnéztem az új The Batman filmet, szerintem nagyon jó lett, sok képkockán látszik, hogy ez bizony képregénybe való, vagy képregényből ugrottak ki.
    Túl sok Batmanes képregényt nem olvastam, de az 1989-es film Batman képregényét gyerekkoromban rommá olvastam. Sőt voltak robotzsarus, pókemberes, rózsaszín párducos, hupikék törpikék és persze Bobó meg Góliát füzetek is. Húsvétkor a szüleimnél voltunk és bizony ezek a képregények még megvannak. Vigyáztam rájuk.
    Nem volt sok belőle, de nagyon szerettem őket és az érték amit számomra képviselnek felbecsülhetetlen. Nem is a fizikai értékükben, -persze írtó jó újra kézbevenni és nézegetni, elolvasni őket- de ami emlékek kapcsolódnak hozzájuk az megfizethetetlen.
    Az egyik pókemberes képregényt akkor kaptam mikor beteg voltam. Sima infulenza, lázzal...stb. Anyukámmal a munka előtt mentünk a gyerekorvoshoz és mikor végeztünk bementünk a postára. Anyukámnak volt valami elintéznivalója és hogy jobb kedvem legyen, gyorsabban gyógyuljak választhattam egy képregényt a postán. Imádtam.
    Az egyik hupikék törpikéset apukám hozta. Délután elaludtam és oda volt állítva az asztalomra csak úgy, hogy ébredéskor meglássam.
    De ami most eszembe jut, hogy egy szülő mindent megad a gyermekének, hogy mosolyogjon. A kislányomnak a mosolya is megér bármit, bármit. Szülőként kell figyelnünk, hogy kapjon meg mindent, de ne halmozzuk el úgy, hogy ne legyen értéke semminek.
    Illetve a lányom elkövetkező gyermekkorára és a saját gyermekkoromra gondolok. A szüleimre és magamra mint szülő. Tudom írtam már erről, de a gyökerek nagyon fontosak. Furcsa kettőség ez az emberben, de jó érzés. Honnan indult gyermekből, mit kapott és most hova tart és mit ad a saját gyermekének.
    Én most felnőttként éppen egy képregényes időszakomat élem, vettem pár képregényt és nagyon jó olvasni őket.
    A képregények és a The Batman film hozták elő ezeket az emlékeket. Legyen egy film, zene, képregény, könyv, festmény, vers, séta, egy hétköznapi szituáció... bármi ami után az ember képes önmagára és a környezetére reflektálni, akkor már nemcsak, hogy jól szórakzott, hanem kapott valami pluszt is, ami érzésekkel, gondolatokkal és emlékekkel tölti el az elméjét. És ez jó.

    Ulrich Schnauss - Letter From Home

    [ Szerkesztve ]

    Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be. - Kodály Zoltán

Aktív témák