Aktív témák

• #117 thesound addikt

  2023-12-24 02:10:07 #117

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  thesound

  addikt

  A cukrászdás álom környékén volt ez is. Fesztiválozni mentünk, páran. Az álomban a főbb szereplők, mind valós személyek. V megvette a jegyeket éppen a pénztárnál és jött vissza szétosztani. 1000 dollárba kerültek a jegyek fejenként. Gyorsan számoltam fejben, az 40e Ft, elég jónak számít. LOL, jó lenne. Nekem és Zs-nek megvették a teljes 4 napos bérletet, de a többiek csak 2 napost vettek és majd eldöntik, hogy bírják-e. Ez kicsit lelombozott, hogy lehet, hogy nem maradnak csak két napra.
  Váltás az álomban de inkább gyanús, hogy kiestek részek és már a záróbulin vagyunk. Hajnalodik. Egy félig nyitott betonplaccon ment a hepaj. A zártabb rész egy barlang volt, a nyitott rész pedig az előtere, de az utcaszinttől egy picit lejebb. Egy vaskapun lehetett ki- és bejutni. Az eredeti társaságból csak Zs és én bírtuk, a többiek hazamentek, de valahol Zs is elveszett.
  Ahogy vége lett a bulinak két hátizsákos lány -M és L- mesélik, hogy ők nem látták itt Zs-t, biztos nem volt itt. Nem értettem, hogy mit hadoválnak, mert együtt jöttem vele.
  Szóval vége volt. Elkezdtünk kimenni a fekete, rácsos vaskapun és egy külvárosi részen találtam magam. Olyan részen ahol a város szélén még vannak ház sorok, de valójában ipari park nagy távolságokkal, bő terekkel, ahol a bevásárlóközpontok is vannak.
  Az út tuloldalán volt a bicikliútként szolgáló járda. Átmentünk az aszfalton és a járdáig egy fűcsíkot is kereszteztem. Végignéztem a házsoron és tipikusan olyan házak voltak, ahol semmi nem mozdult. Nem lehet eldönteni, hogy lakik-e ott valaki vagy sem. Terebélyes, szinte a házig nött fák, lehúzott fa redőnyök. Annyira azért egyik sem volt elhanyagolva, hogy biztos lehessen benne az ember, hogy nem lakja senki. Változatlan mozdulatlanság honolt mindegyikben.
  Elindultam a buszváró felé. A hátizsákos lányok, elég fittek voltak eléggé elől haladtak, de tudtam, hogy ők is a buszra mennek így utánuk indultam. Egyszercsak elkezdtek futni előttem a buszváró felé. Gondoltam, hogy basszus, jön a busz és nekem is el kell érnem. De nem vitt a lábam előre, négykézláb tudtam csak csigatempóban mászni. Szomjas is voltam és alig haladtam négykézlábon is.
  Végül odaértem a buszváróban lévő buszhoz, de csak az első ajtóig tudtam elvánszorogni, ami csukva volt. A többi buliból kiszabadult ember keveredve a Tescoból hazafelé tartó emberekkel a hátsó ajtókon szálltak fel. Féltem, hogy négykézláb nem lát meg a buszvezető és nem nyitja ki az ajtót és elindul. Azonban hátsó ajtóig nem bírtam elmenni, csak kapaszkodtam az első ajtóba, ahol próbáltam magam felhúzni, hogy két lábra álljak. Elfogyott az erőm, nem sikerült.
  Végül a buszvezető a másik oldalon kiszállt, hogy valamit molyoljon a busszal. Közben automatikusan kinyílit az ajtó amibe kapaszkodtam. Bentről néztek rám furcsán, de nem jött segíteni senki. Arra gondoltam, hogy de jó, hogy elértem a buszt, felhúzom magam, de a hosszú zötykölődés alatt kb. szomjan fogok halni.
  Persze szomjasan ébredtem.

  George Vidal - Out From Obscurity
  A Global Underground eléggé semmilyen úgy 15 rész óta, de ezt Tenaglia papa igazán összerakta. Emlékek indulnak meg az elmém tudatos határára, 2007-ből.

  [ Szerkesztve ]

  Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be. - Kodály Zoltán

Aktív témák