Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Geri Bátyó

    addikt

    LOGOUT blog

    válasz mefistofeles #4 üzenetére

    + negro

    Valóban nem számítottam arra, hogy belemegyünk a mélyelemzésembe, inkább általános témának szántam. :DDD De hamár rákérdeztél. Gyerekként és kiskamaszként kifejezetten indulatos, ingerlékeny gyereknek tartottak, aztán úgy 16-17 évesen döntöttem el, hogy ezen változtatni kell. Pár éve volt egy beszélgetésem apámmal (a földhivatalokkal, azok nem megfelelő működésével és a dolgozók hibás hozzáállásával kapcsolatban), ahol felhúztam magam és ordítottam egy sort. Apám teljesen ledöbbent:
    "-Én még nem is láttalak ilyennek, te mindig olyan nyugodt vagy."
    Szerintem ez jól mutatja, hogy mennyit fejlődtem, mert 30 év alatt el is felejtette, hogy milyen voltam.
    Manapság a legtöbben nagyon nyugodt és megfontolt embernek tartanak, de már azt is megkaptam, hogy halvérű vagyok! :DDD :DDD Persze ez csak az, amilyennek a külvilág lát, mert belül nagyon sokszor ordítani tudnék.

    Az, hogy nem baj ha hibázok azért van, mert szerintem egy ilyen esetben a tökéletességet nem lehet elérni. Hogyha arra törekednék, azzal csak a frusztrációmat növelném, ami kontraproduktív (ezt is meg kellett tanulnom). Igazából nincs két egyforma helyzet, csak hasonlók. Ilyenkor azt próbálom kielemezni, hogy mi volt az a változó, ami már átlendített a határon.

    Nyilván le tudnám írni az egész sztorimat, de feltételezem, hogy nem konkrétan az érdekel.

Új hozzászólás Aktív témák