Hirdetés
- Itthon is lesz Pixel telefon!
- iPhone topik
- Samsung Galaxy S23 Ultra - non plus ultra
- Android alkalmazások - szoftver kibeszélő topik
- Vodafone mobilszolgáltatások
- Samsung Galaxy S24 Ultra - ha működik, ne változtass!
- Samsung Galaxy Watch6 Classic - tekerd!
- Őrült pletyka: Bárhova elhelyezhető ikonok az iOS 18-ban
- Ilyen lehet az S25 Ultra fogyókúra után
- Samsung Galaxy A52s 5G - jó S-tehetség
Új hozzászólás Aktív témák
-
nagyúr
Ahogy [két éve írtam] a SpaceX pályázott és nyert még 2020-ban 885 millió dollárt, amellyel az Egyesült Államok vidéki felhasználóinak nyújtható szélessávú szolgáltatást támogatta az Egyesült Államok kormánya. Vagyis ez volt a második nagy dotációja a StarLinknek, ie.: nem zsebből fizették a kiépítést.
Az első dotáció története ugyebár szép, mert anno az egész StarLink projekt onnan indult, hogy az Alphabet (a Google anyavállalat) egy milliárd dolláral támogatta (volna) a globális internetes műholdas szolgáltatás kiépítését, hogy az elmaradot területekről új felhasználókat tudjon kiszolgálni (ugyebár a Google elsődlegesen a hirdetésekből tartja fenn magát -> több internetező, aki a Google szolgáltatásait használja egyenlő több reklám, egyenlő több bevétel). Ez volt a WorldVu, amelynek alapítója, Greg Wyler előzetes tárgyalásokat is kezdett a SpaceX-el, de Elon Musk nem értette, hogy honnan van neki erre ennyi pénze - mikor megtudta, hogy az Alphabet áll mögötte, megkerülte Wyler-réket és közvetlenül hozzájuk fordult, hogy adják inkább a SpaceX-nek a pénzt, sokkal jobb és életképesebb rendszert építenek. Ami meg is történt - tehát a StarLink "alaptőkéje" a Google-tól érkezett effektíve.
Ehhez hozzá kell tenni, hogy Wyler-rék jobb hijján más befektetőket kerestek, így aztán a Virgin-től a Qualcomm-ig mindenkit igyekeztek behúzni, több-kevesebb sikerrel. Aztán a rakétaindítás terén mindenkivel lepacsiztak, kivéve a SpaceX, egészen addig, amíg 2022 márciusában a szankciók miatt a megrendelt Szojuz indítások kútba estek, így (mivel más egyszerűen nem tudott ilyen rövid határidővel reális indítási szolgáltatásra aláírni) kénytelen-kelletlen, de végül három indítást mégis Falcon 9-el csinálnak (aztán meg Indiai hordozórakétákkal)...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
dchard
veterán
"Működési költség legyen 50%"
Na itt kezdődnek a problémák. Tegyük fel, hogy...
"Tegyük fel, hogy a vételi eszközökön nem keresnek semmit"
Konkértan buknak rajta, nem is keveset. Nagyjából 6-8 hónapig az előfizető lényegében a vevő árát fizeti vissza, ha 110$-os havi díjal számolunk. Persze ettől még lehet nyereséges a vállalkozás hosszabb távon.
" Illetve úgy is lefordíthatom, hogy ha havonta kevesebb, mint 100 műholdat kell fellőni, akkor cash flow pozitív a Starlink."
Mennyi is volt a konstelláció tervezett mérete? Mert itt is lehetett hallani mindenféle számokat 3 és 40 ezer között. Akkor a megétérülést melyikre számolod?
"Tehát a jelenlegi konstelláció önköltsége 0,550x3000 = 1,6B"
Ja, csak hát az a helyzet, hogy műholdas technológiát fejleszteni nem ennyibe fáj ám:
"The cost of the decade-long project to design, build, and deploy the constellation was estimated by SpaceX in May 2018 to be at least US$10 billion." És ezt ők nem 40 ezer holdra számolták ám. Az inflációt meg sem említem.
De ha már a matekot kéred számon, hogyan számolsz kapacitást egy műholdra, ha az alap paraméterek sem ismertek? Nekem hosszas kutakodás után annyi műszaki részletet sikerült találnom, amit belinkeltem. Ráadásul az is kiderült, hogy a lehetséges 5 DL csatornából jelenleg kettő van használatban az ügyfelek irányában, hogy a többit miért nem használják arról csak találgatások vannak.
Szóval vannak itt bőven megválaszolatlan kérdések.
A kitárulkozó idegenektől mindig elfog a hányinger. [Cornelius]