- Bivalyerős lett a Poco F6 és F6 Pro
- Samsung Galaxy S23 Ultra - non plus ultra
- Android szakmai topik
- Nem egyedül érkezett a OnePlus 6
- Redmi Watch 4 - olcsó hús, sűrű a leve
- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
- Yettel topik
- Milyen okostelefont vegyek?
- Honor 200 Pro - mobilportré
- Samsung Galaxy S24 Ultra - ha működik, ne változtass!
Hirdetés
-
Retro Kocka Kuckó 2024
lo Megint eltelt egy esztendő, ezért mögyünk retrokockulni Vásárhelyre! Gyere velünk gyereknapon!
-
Computex 2024: várakozásokat felülmúló számok
ph Szinte megduplázta az előző évi látogatószámot a kiállítás, mutatva, hogy van momentum az iparágban.
-
Kíváncsi az EU, milyen online védelmet adnak a pornóplatformok a kiskorúaknak
it Az EB felkereste a nagy pornóplatformokat, hogy megtudja, milyen intézkedéseket tettek.
Új hozzászólás Aktív témák
-
föccer
nagyúr
válasz
gordonfreemN #65114 üzenetére
Jajjaj, tipikus fude tudományosan hangzó,de a valóságot csak kis mértékben visszaadó leírás.
Alfa sugárzás. Nagyon durva, brutális. Isszonyatos. Persze ha tudjuk róla, hogy gyakorlatilag héliumról van szó van szó, akkor kisebb a konteóhírértéke (pontosabban hélium atommagokról, az alfa sugárzás gyakoraltilag az anyagból leszakadó hélium atommagok).
A béta bomlás már kissé már műfaj tud lenni. Kár, hogy stabil atommagok nem igazán hajlandóak sem béta negatív, sem béta pozitív bomlásra. De ha még igen, akkor is mi történik? Nagyjából arról van szó, hogy egy anyag (atommag) instabil izotópja egy neutron bomlással átalakul egy stabil izotopá, Ezt teszi mindúgy, hogy egy neutron elbomlik egy protonná és egy elektonná (meg egy anti neutrínó, de ez perpill teljesen illereváns), miközben távozik némi energia, hő formájában (inkább mozgási energia, amit a környező atomok vesznek at ami gyakorlatban értelmezhető az anyag hőmérsékleteként).
Naszóval alfa bomlást gyakorlatilag csak a nehéz atommagok csinálnak, leginkább a mesterséges atommagok (82 protonszám felett). Ezek mint a nevük is sugallják a természetben nem igazán fordulnak elő, így azthiszem ezt nagyjából el is felejthetjük.
A béta- bomlás-t pediglen csak az izotópok csinálnak, amikből egyrészt marha kevés van az anyagban, alig van olyan izotóp, aminek 1% feletti a gyakorisága. A stabil atommagok meg nem bomlanak, szóval azért attól nem paráznék, hogy holnap utántól nem kell villanyszámlát fizetni.
A természetes háttérsugárzás 0,5-1,4 között ingadozik inkább, és a 2,19 mS/év alatt teljesen normális. A figyelmeztetési szint 4,38 mS/év-nél van. (BM katasztrófavédelmi főigazgatóságnál utána lehet nézni). Eza bizoinyos helyeken felmehet erre-arra, meg akkor kamu szöveg, mint ide Nagykáta, hagyjuk már.
Még egy megjegyzés:sajnos az alacsony dózisú sugárterhelésről keveset tudunk tehát azt sem tudjuk, hogy káros e vagy bizonyos mértékig hasznos.
Hát, azért az evolúció nem nagyon hatotta meg a természetes sugárzási érték és elég vígan kifejlődött az ember és úgy nagyjából minden egyéb élet itt a Földön, szóval engemet meggyőzött a természet arról, hogy attól bizony nem nagyon lesz bajom.
Gázképződés. Ez valahonnan onnan eredt, hogy régen, nagyon régen gyártottak gázszilikát falazóblokkokat. Gyakorlatilag ugyan az, mint az Ytong, csak kicsit más technológiával csinálják. Na szóval régi gázszilikátokat (meg a mostani ytongot) úgy készítik, hogy kikevernek egy löttyöt, amit beletöltenek egy marha nagy sablonba. A löttyben van töltőanyag (homok pl) kötőanyag (cement, különböző meszes és gipszes fázisok), meg valami gázfejlesztő, pl aluminát paszta. Betöltik a sablonba a löttyöt és a gázfejlesztő anyag szépen felfújja a löttyöt, pont úgy mint a nagyi tálkájában a kelt tészta. Ezután a kötőanyag megköt és elkezd szilárdulni, az egész megkötött anyagot kiszedik a sablonból és vékony, nagyszilárdságú acéldrótokkal felvágják pont akkora darabokra, amekkorára akarják és az egész felszeletelt rakatot betolják az autoklávba, ahol nagy nyomáson és hőmérsékleten gyorsérlelik és dadaaam, pár óra múlva készen is van a gázszilikát (vagy pórusbeton) falazóelem, mehet a boltba és vígan lehet belőle építkezni.
Utólagos gézképződés nincs. Sem a pórusbetonban, sem a gázszilikátokban. Pláne nem az erőművi salakban. (mégis mi a pék fejleszthetne gázt benne, hacsak nem az alattunk lakó ebédje?)
Köszönöm a figyelmet, a ma esti agymenésem is megvolt. Nem tehetek róla, ha hülyeséget látok, akkor igyekszem fellépni a sötétség ellen.
Jó éjszakát.
üdv, föccer
[ Szerkesztve ]
Építésztechnikus. Építőmérnök.
-
föccer
nagyúr
válasz
gordonfreemN #65117 üzenetére
Én 5 rétegűt raknék inkább, az rugalmasabb, mint a réz, talán kevésbé valószínű a törése. A betonpadló a dinamikus terhelés hatására ha kis mértékben is, de mozog a rugalmas ágyazat miatt). Egyébként másra nem igazán kell figyelni, csak hogy mindehol (a könyökönkél is) meglegyen a védő burkolása. Talán még annyit, hogy a betonnak mindenhol meglegyen a 4-5 cm vastagsága, még a cső feletti részen is, de nyilván az a jó, h amindenütt egyforma vastag.
Építésztechnikus. Építőmérnök.
-
föccer
nagyúr
Igen, a 131-es jód izotóp. A nukleáris kísérleti robbantások során (és természetesen a csernobili katasztrófa során rengeteg került a levegőbe, több nagyságrenddel emelve a természetes egyensúlyi szintet. ~8 nap a 131-es jódizotópnak a felezési ideje, mostanában gyakorlatilag ezek mennyisége teljesen elbomlott.
Nem ismerem az általad idézett úriemberek munkásságát. Nem lehet, hogy '86 második felében végezték a vizsgálatokat? Akkor azért eléggé rámentek ezekre és akkor jelentős ugrás volt (egyes források 5-6 nagyságrenbeli eltérést említenek (ez százezerszer, milliószor nagyobb értékeket jelent).
Kíváncsi lennék hogy mik azok az áratlamas gázok. Valamikor tanultam anyagismeretből ezeknek az előállítását, volt szerencsém a mátrai Ytong gyárban bejárást tenni ahol A-Zig végig vettük a gyártást, szó sem volt bármi ilyesmiről. Lehet, hogy ha Vácott járok akkor megkérdezem az ottani kémikusokat, hogy van-e ennek valami alapja.
üdv, föccer
Építésztechnikus. Építőmérnök.
-
föccer
nagyúr
válasz
attiati #65124 üzenetére
Itt tudsz elindulni: [link]
A lebetonozás/gyantázás alapvetően jó ötlet, de nem oldja meg a problémát csak elodázza. Fel kell szedetni és el kell vitetni. Az azbeszt csak fizikailag káros, kémiailag nem. Egy ere a célra megfelelő légzővel és gondos, nedves takarítással gyakorlatilag elkerülhetőek a problémák.
A linkelt oldalon szerintem minden segítséget megtalálsz.
üdv, föccer
Építésztechnikus. Építőmérnök.
-
föccer
nagyúr
válasz
attiati #65144 üzenetére
A padlószőnyegre történő laminált fektetés nem játszik? Tudom gány és nem is tudok emiatt a tükörbe nézni, hogy ezt javaslom, de ha egyébként sima, egyenletes a padlószőnyeg akkor simán.Jajó, olvasom a #65148-t, nem szóltam. az a tiszta munka ha felszeded/felszedeted és újra építed a teljes rétegrendet. Szerintem cement kötésű anyagnak rá kell tapadnia, lévén porózus anyagról van szó. Ilyen vastagságban (vékonyságban) aljzatkiegyenlítő lesz a megoldás.
üdv, föccer
[ Szerkesztve ]
Építésztechnikus. Építőmérnök.
-
föccer
nagyúr
válasz
tomazin #65222 üzenetére
Nem azért lesz gazdaságosabb, mint a radiátoros fűtés, mert alacsonyabb az előremenője (ez is közre játszik, de nem ez a döntő), hanem azért mert a padlófűtés esetében a helyiségben alul van melegebb és felül van hidegebb, míg a radiátoros fűtésnél pont fordítva, felül van melegebb és alul hidegebb. Mivel a lakók a padlón járkálnak és nem a plafonon, így ugyan ahhoz a komfort érzethet összeségében kevesebb energiát kell a légtérben tartani (az átlag hőmérséklet alacsonyabb lehet). Ez főleg a nagy belmagasságú terekben válhat jelentőssé.
Padlófűtés
Radiátoros fűtés:
[ Szerkesztve ]
Építésztechnikus. Építőmérnök.
-
föccer
nagyúr
Nyilván nem a konkrét számérték a lényeg, hanem az elvi különbség a padlófűtés és az egypontos fűtés között. Az egypontos fűtés megindítja a légáramlást, így a felső "lakatlan" zóna mindig melegebb lesz, ami felesleges, ráadásul a felső felület mindig a legérzékenyebb a hőleadás szempontjából is.
Építésztechnikus. Építőmérnök.
-
föccer
nagyúr
válasz
Ace Ventura #65250 üzenetére
Minél kisebb "tartalék" van a radiátorok hőleadó teljesítményében, annál melegebb előremenőre van szükség, ami alacsonyabb hatékonyságot jelent a gáztüzelésnél.
Építésztechnikus. Építőmérnök.
-
föccer
nagyúr
válasz
gordonfreemN #65326 üzenetére
Kavicsbol csinalj virag agyast, cementebol meg viragcserepet.
Ablakot bezarni ha lehet teljesen huzatmentes legyen. Utokezelest amint lehet el kell kezdeni.
Építésztechnikus. Építőmérnök.
-
föccer
nagyúr
válasz
DoItYourself #65392 üzenetére
Sőt, engedély is kell hozzá. Be kell menni a városi jegyzőhöz/építési osztályra és ott elmondják, hogy mi-hogy-merre hány méter.
üdv, föccer
Építésztechnikus. Építőmérnök.
-
föccer
nagyúr
válasz
gordonfreemN #65394 üzenetére
És ha azt mondják, hogy ugordj a kútba, akkor beleugrassz?
Építésztechnikus. Építőmérnök.
-
föccer
nagyúr
válasz
gordonfreemN #65397 üzenetére
Ha jól sejtem, akkor CEM II/B-M (V-LL) 32,5 N cementtel készült, ami egy viszonylag lassú cement. 2 hetet várnék úgy, hogy 1 hétig fenntartanám az utókezelést.
üdv, föccer
Építésztechnikus. Építőmérnök.
-
föccer
nagyúr
válasz
macilaci78 #65402 üzenetére
3%-alá gyakorlatban csak szárítással lehet bevinni a beton nedvesség tartalmát, kivéve a nagyon porózus, nagyon alacsonyszilárdságú, vékony szerkezetet.
Gordonfreeman: a B-S 42,5-es cement kevésbé érzékeny az utókezelés hiányára, bár nyilávn ez is minél tovább van utókezelve, annál jobb. 4-5 nap azért itt is legyen meg, ennyi idő elég a klinekrnek, hogy 60-70%-os hidratációs fokot elérjen, az már bőven elég egy lakás aljzatbetonjának. Így is bőven erősebb, tömöttebb lesz, mint a lakások aljzatbetonjainak 99%-a.
Az "optimális" nedvességtartalom megállípításának van egy "paraszt" módszere. Fogsz egy sima A4-es lapot, lerakod a földre, leteríted egy szétvágott sittes zsákkal úgy, hogy a közepén legyen a lapírlap, lesúlyozod az egészet. Másnap kiszeded alóla a papírt és ha az nem nedvesedik át, akkor lehet rárakni a padlót, nem lesz semmi baja. Ha még átnedvesedik, akkor még nem érdemes rárakni.
Azt, hogy nedves-e vagy sem legegyszerűbben úgy állapítod meg, hogy mellé raksz egy száraz lapot és a színeltérésből látni fogod, de érezni is lehet rajta.
üdv, föccer
[ Szerkesztve ]
Építésztechnikus. Építőmérnök.
-
föccer
nagyúr
válasz
gordonfreemN #65404 üzenetére
A fuvaros amugy nekiállt vitatkozni hogy a 45% homok miatt túl gyenge lesz a beton. Gondoltam biztos jobban ért hozzá fuvaros létére
Az ilyenekre rá kell hagyni. Nem az a baj, hogy fuvaros, hanem az, hogy nem látja elejétől a végéik a beton életét. Csak egy nagyon pici részét ami nagyjából arról szól, hogy hígfosbeton a jó, mert azzal nem fáradnak el az emberek. Ahham, jah. Akkor tessék ráírni a szállítólevére, hogy beletettetek ennyi-meg annyi vizet és aláírni. Jah, hogy ezt nem akarjátok? Akkor jó marad így.
Annyit el lehet ilyenkor mondani, hogy ben a homok köt meg a betonba, hanem a cement. Helló!
Éppen tegnap hajnalban volt az utolsó ilyen esetem egy 920 m3-es alaplemeznél. A kivitelező ragaszkodott az F2-es betonhoz. (ez egy elég alacsony konzisztenciát jelent, nagyon nem illeszkedig az igényelthez). Hiába mondtam nekik, hogy így nem kerek a történet, sajnálták azt az fél millió forintot a szerkezetből, hogy olyan betont kapjanak amivel nem fáradnak el (a teljes alaplemez költsége 60-70 millió forint körül van). Szóval hajnalban lementem az üzembe, elmondtam a keverőmestereknek, a mixeresgárdának, hogy most márpedig F2-t fogunk gyártani, kiszállítani és a kivitelező márpedig azt fogja bedolgozni, ha a szeme kigúvvad is, mert nem vagyok hajlandó kockáztatni 150-200 milliós reklamációt az ő hülyeségük miatt (mert ugye én F2-re terveztem a betont és ha agyik tolják vízzel, hogy folyon, akkor a betonüzemen csattana az ostor. Hátmeg az apátokat
).
Szóval kimentem bemutatkoztam, elmondtam, hogy meghoztuk az F2-es betont és hogy továbbra sem javaslom ennek a hazsnáltatát. Kezdeti vizsgálat megtörtént, F2 konzi határnak a tetje, tehát bőven megfeleltünk a megrendelésnek. Beengedtük az egyik pumpába, az kettőt nyomott és már rohant is a pumpás, hogy ez meg mi a szar, szétszakadapumpa, vizetbele. Megazapád, sajnost ezt rendelték, és amíg nem módosítják a rendelést, addig ebbe csak kivitelezői felelőségre lehet bele bármit is rakni, mert ha nem így van szétcsapok mindenki között. Az építésvezető persze ráncolta a homlokát, hogydemár mégis. F3 a megoldás, mondtom én, majd eljöttem. Amire visszaértem az üzembe, már ott volt az infó, hogy módosították a rendelést F3-ra. Voilá, feladtunk egy módosított összetételt és mindenki megnyugodott.
Jah és nem volt benne csak 42% homok.
üdv, föccer
[ Szerkesztve ]
Építésztechnikus. Építőmérnök.
-
föccer
nagyúr
válasz
gordonfreemN #65406 üzenetére
Sajnos kevesen vagyunk, nem tudunk ott enni mindenhol. Egy ilyen volumenű munka megmozdít, vagy egy hídépítés, de messze nem tudunk mindenhol ott lenni.
A beton szilárdság a "köznapi" esetkeben inkább a Víz/cement tényezőtől és a cement tipustól függ. Az adalékanyag finomrész tartalma inkább "csak" a vízigényét befolyásolja. Ez a köznapi "lakossági" betonoknál egyenértékű a Víz/cement tényező növekedésével és a szilárdság csökkenésével, de azért ipari körökben ezt lehet kompenzálni, hogy ne kerüljön bele több víz. Dmax 16 mm-nél 40-45% homoktartalom jó, de 45%-már soknak számít. Függ a felhazsnálsi és a származási helytől. Egészen más viszonyok vanna nyugaton, keleten, vagy éppen a budapesti régióban. Más arányok az ideálisabbak pumpáláshoz, vagy surrantáshoz, más az optimális ipari padlóknál és vízzáró alaplemezeknél és más kell látszóbeton felülethez. Egészen más a helyzet, hogy ha alacsonyszilárdságú betonokról van szó, csak vízzel, vagy folyósító adalékszerekkel. Más a felállás, ha alacsony szilárdságú betonokat kell pumpálni, mint ha nagy szilárdságúakat. A beton szakma eléggé "egyszerű", de ha megárzi, meglátja az ember az összefüggéseket, akkor azért elég jól el lehet a betonon igazodni.
UHPC (ultra nagy szilárdságú) betonoknál egészen más a helyzet, ott minden megfordul az "alacsony" vagy normál betonokhoz képest (UHPC valahol C60/75 felett).
Pl tavaly terveztem egy C100/115-ös betont. Ahhoz egészen más dolgokat kell figyelembe venni, mint egy C20/25-ös esetében.
üdv, föccer
[ Szerkesztve ]
Építésztechnikus. Építőmérnök.
-
föccer
nagyúr
A jegyző ebben nem fog tudni segíteni. Geodétát kell hozzá felkérned, illetve a földhivataltól kikérni a pontos térkép adatokat. Ez utóbbit lehet, hogy a geodéta is le tudja kérni, nem ismerem a pontos rendszer. Geodéta 3 cm pontosan gond nélkül kitűzi neked a telekhatárt GPS-el.
üdv, föccer
Építésztechnikus. Építőmérnök.
-
föccer
nagyúr
válasz
dellfanboy #65419 üzenetére
1-1,2 m3 "sóder", 300 kg cement. CEM II/B-M (V-LL) 32,5 N cementtel ez C16/20, CEM II/B-S 42,5 N cementtel ez C20/25 szilárdságot fog adni sacc/kb. Ne legyen túl lágyra keverve.
üdv, föccer
Építésztechnikus. Építőmérnök.
-
föccer
nagyúr
válasz
Ferike81 #65429 üzenetére
Zuzottko csak akkor jo ha geppel le tudja tomoriteni. Elvileg a ckt-t is kell de ha csak dongolessel tomorited is lesz annyi tartasa hogy nem teherhordo aljzatkent megtartja. Ha teherhordo burkolat kell es nincs gepi tomorites akkor inkabb c16/20 f1.
Építésztechnikus. Építőmérnök.
-
föccer
nagyúr
-
föccer
nagyúr
No akko egyszerubb a tortenet, csak kapsz egy zsak cementet oszt joccakat. Kiterited a kavicsot 10-15 centi vastagon, egyenletesen kiszorod a cementet, asoval, lapattal atforgatot meglocsolod hogy nedves legyen ledongolod elegyengeted egy leccel, letapogatod hogy jo kozelitessel sik legyen letakarod foluaval majd reggel-este kicsit meglocsolod par napig. Olyas grillparti nem lesz ami alatt tonkre menne.
Es most oszinten, megis miert csinalnad mag szarul ha minimalis munkaval megcsinalhatod jora is.
Építésztechnikus. Építőmérnök.
-
föccer
nagyúr
válasz
Blackmate #65558 üzenetére
Elvileg raktál a beton alá/köré PE fóliát,szóval nem bántja az a falakat. Ha meg mégis, akkor időval kiszárad az is. Ennyi betonból max 15-20 liter vizet vehet fel a fal, az meg kb picsafüst.
Ha nem szárad ki a felülete, hanem nedves marad. Nem kell állnia rajta a víznek, csak mindig legyen nedves. Ezért "elég" fóliával gondosan letakarni.
Nem ismerem ezt a betonlakkot, én a betonnal foglalkozom, nem a rákerülő anyaggal. A beton csak agresszív szárítás hatására veszíti el teljesen a nedvességtartalmát. Idővel beáll egy egyensúlyi állapot a beton és a környezetének a nedvességtartalma között.
A 28 nap amiről többen hallottak a betonnal kapcsolatban az nem a beton száradása (van, hogy 28 napig víz alatt tartjuk a próbatesteket, akkor mégis hogy száradna ki?
), hanem a szabvány által előírt minősítő kora a betonnak. Tehát alapesetben 28 napos korában vizsgáljuk a betonokat. (a legújabb kiadása a beton szabványnak megengedi az ettől való eltérést, de alapesetben 28 nap)
üdv, föccer
[ Szerkesztve ]
Építésztechnikus. Építőmérnök.
-
föccer
nagyúr
válasz
macilaci78 #65563 üzenetére
Hivj fel. Kb 10-11 kozott elerheto vagyok.
Építésztechnikus. Építőmérnök.
-
föccer
nagyúr
Ki kell tolteni a zartszelvenyeket belulrol cementtejjel. Az siman megvedi a rozsdatol evtizedekig. Plan ha moanyag pupakkal le is van pluszba dugozva. Orok elet+1 nap.
Philo: zart szelvenynek azert kisebb a falvastagsaga, mert nyirasra es csavarasra es hajlitasra is sokkal ellenallobb a zart keresztmetszett miatt (joval nagyobb inerciaja van)
A teljes teherbirasa kb ugyan annyi. Abban teljesen igazad van hogy egy vekony falu zart szelvenyt sokkal nehezebb hegeszteni. Nekem nem is sikerult. Egy ugyes kezu szakinak, esetleg minositett hegesztonek ellenben nem okozhat gondot a megfelelo felszerelesel.
Építésztechnikus. Építőmérnök.
-
föccer
nagyúr
Van rá néhány topik, de egyik sem igazán forgalmas. [link].
Itt inkább lakásfelújítással, kőmíves, asztalos, gépész és egyéb szakipari témákkal foglalkozunk. De ha ló nincs jó a szamár is alapon nézzük a dolgokat, akkor jöhet ide is a kérdés. Mad nem kapsz rá választ.
üdv, föccer
Építésztechnikus. Építőmérnök.
-
föccer
nagyúr
válasz
runner 125 #65676 üzenetére
Bajod nem lesz. A vízszigetelésnél kell óvatosan bánni. Vágd meg és úgy szedd fel, hogy ne repedjen be. A visszaépítésnél ugyan úgy figyelni kell a min 10 cm-es átfedésekre.
Építésztechnikus. Építőmérnök.
-
föccer
nagyúr
válasz
gordonfreemN #65679 üzenetére
Rakj fel szerelvénydobozt, majd abba raksz egy kábel kivezetőt.
üdv, föccer
Építésztechnikus. Építőmérnök.
-
föccer
nagyúr
válasz
csemberlen #65687 üzenetére
Akkor le vagyok maradva pár évtizeddel.
De nyugtassatok meg, valamikor 63-as volt, legalább ne égjek ekkorát...
üdv, föccer
Építésztechnikus. Építőmérnök.
-
föccer
nagyúr
válasz
gordonfreemN #65740 üzenetére
Zománc alapozó, 2 rétegben.
Én is így tüntettem el egy beázás nyomot.
Építésztechnikus. Építőmérnök.
-
föccer
nagyúr
válasz
gordonfreemN #65817 üzenetére
Simán. Elég ha nedves, nem is szabad tocsognia.
üdv, föccer
Építésztechnikus. Építőmérnök.
-
föccer
nagyúr
válasz
dewil666 #65906 üzenetére
Óvatosan körbe vágd a fugát, középre fúrsz néhány lyukat. A lyukaknál aláfeszítesz vésővel megkocogtatod, széttöröd a lapot, kiszeded, kitakarítod a helyét. Ha rendesen körbe vágtad, akkor a környező lapok nem fognak sérülni. Kiporszívózod a helyét, benedvesíted és lehet beragasztani a tartalék lapokból egyet, kötés után fugázod.
Valószínűleg látszódni fog a csere, de 1-2 hónap múlva ez kb észrevehetetten lesz.
Építésztechnikus. Építőmérnök.
-
föccer
nagyúr
válasz
Winner_hun #65920 üzenetére
ott a tizedes pont, igyálmélgegykávét
(tudomnemkávézoldeakkoris)
Építésztechnikus. Építőmérnök.
-
föccer
nagyúr
válasz
#46372352 #66032 üzenetére
Lakohaz lesz vagy csak faskamra/szerszamos?
Ha utobbi akkor 15 cm kiszedni a termobol, megdongolni, 15 cm kavics vissza, megdongolni, 1 reteg PE folia es ra 7-8 cm beton, amit megtomoritessz, lehuzod es utokezelsz.
Ha lakoter akkor egy kicsit cifrabb.
Építésztechnikus. Építőmérnök.
Új hozzászólás Aktív témák
- World of Tanks - MMO
- Milyen asztali (teljes vagy fél-) gépet vegyek?
- Milyen légkondit a lakásba?
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- Autós topik
- Robot fűnyírók
- Gyúrósok ide!
- Bivalyerős lett a Poco F6 és F6 Pro
- Samsung Galaxy S23 Ultra - non plus ultra
- További aktív témák...