Aktív témák

• #25 Hieronymus addikt

  2022-05-22 20:43:57 #25

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Hieronymus

  addikt

  LOGOUT blog

  Német RKI aktuális információja.

  Kórokozó és előfordulása

  A majomhimlő egy ritka vírusos betegség, amely állatokról, valószínűleg főként rágcsálókról terjedhet át emberre. Az emberről emberre történő átvitel ritka, de lehetséges, különösen szoros érintkezés esetén. A majomhimlő vírusok (Monkeypox vírus, Orthopoxvirus nemzetség) Nyugat- és Közép-Afrikában rágcsálókban (a majmok hamis gazdák) gyakoriak - ez valószínűleg a betegség emberre vonatkozó endémiás területét írja le. A majomhimlőt emberben először 1970-ben azonosították a Kongói Demokratikus Köztársaságban egy 9 hónapos kisfiúnál. Azóta a majomhimlő emberi megbetegedéseket jelentettek különösen a nyugat- és közép-afrikai országokból: Nigériából, a Kongói Demokratikus Köztársaságból, a Kongói Köztársaságból, Kamerunból, a Közép-afrikai Köztársaságból, Elefántcsontpartról, Libériából, Sierra Leonéból, Gabonból és Dél-Szudánból. A közép-afrikai vírusváltozatok egyértelműen virulensebbek, mint a nyugat-afrikai vírusváltozatok. Az, hogy az eseteket diagnosztizálják-e, nagyban függ a laboratóriumi diagnosztika elérhetőségétől. A múltban különösen a Nigériából behozott majomhimlő egyes eseteit az afrikai kontinensen kívül is kimutatták; a WHO információi szerint a legutóbbi esetek az Egyesült Királyságban (2022 és 2018), az Egyesült Államokban (2021), Szingapúrban (2019) és Izraelben (2018) fordultak elő. Ezenkívül 2022 májusában több, Afrikán kívüli országban is regisztráltak néhány olyan esetet, amelyek nem utaztak endémiás területekre (lásd Epid Bull 20/2022).

  2003 tavaszán észlelték először a majomhimlőt az afrikai kontinensen kívül. Az okot a rágcsálók Ghánából az USA-ba történő behozatalában azonosították; a betegség átvitele fertőzött prérikutyákon keresztül történt az állatkereskedők és tulajdonosok között (lásd Epid Bull 31/2003). Nem volt emberről emberre történő átvitel és nem volt halálos áldozat, feltehetően azért, mert ez egy kevésbé virulens nyugat-afrikai vírusváltozat volt.
  A fertőzés útjai

  Az ember elsősorban a fertőzött állatok (elsősorban különböző rágcsálók) bőrflórákkal, vérrel, szövetekkel vagy ürülékkel való érintkezése, valamint a beteg állatok húsának kezelése révén fertőződhet meg. Az emberről emberre történő átvitel ritka, és csak szoros érintkezés során lehetséges, de előfordulhat a majomhimlővel fertőzött személyek testnedveivel vagy hegével való érintkezés útján, valószínűleg szexuális aktus során is. A fertőzés már a prodromális fázisban is terjedhet szemtől-szembeni érintkezés során a kiválasztódó légúti váladékon keresztül. Az eddigi leghosszabb dokumentált fertőzési láncok 6-9 személyt érintettek.

  A németországi helyzet

  Németországban 2022 májusában azonosították a majomhimlő első esetét (lásd a bajor egészségügyi és ápolási minisztérium 2022.5.20-i sajtóközleményét). Ez az eset valószínűleg összefügg a 2022 májusában különböző, Afrikán kívüli országokban 2022 májusában regisztrált további majomhimlős esetekkel (amelyek nem utaztak endémiás területekre). Amennyire ismert, az érintettek többsége nem betegszik meg súlyosan. További esetek várhatóak Németországban is. A jelenlegi ismeretek szerint a kórokozó átviteléhez szoros kapcsolat szükséges, így jelenleg feltételezhető, hogy a járvány kitörése korlátozott marad. A jelenlegi ismeretek szerint Németországban a lakosság egészségére jelentett kockázat alacsony. Az RKI továbbra is nagyon szorosan figyelemmel kíséri a helyzetet, és értékelését a jelenlegi ismeretekhez igazítja.

  A majomhimlőnek is szerepelnie kell a kiterjesztett differenciáldiagnosztikai megfontolások között az endémiás területekre való utazási előzményekkel nem rendelkező személyek esetében, akiknél a himlőszerű kivirágzások (a bárányhimlőtől stb. való megkülönböztetésben) vagy elváltozások nem egyértelműek. Az endémiás területekről (Nyugat- és Közép-Afrika) hazatérő utazók által Németországba történő behurcolás szintén lehetséges, de a kockázat alacsony. A behurcolt emlősök általi behurcolás kockázata nagyon alacsonynak tűnik.

  Védekezés a fertőzés ellen

  Az endémiás területeken a potenciálisan fertőzött állatokkal (különböző rágcsálók, majmok) való szoros érintkezés és fogyasztás elkerülése, higiéniai intézkedések a fertőzött személyek kezelése során. A vírusok hasonlósága miatt a valódi himlő (variola) ellen kifejlesztett vakcinák a majomhimlő ellen is védelmet nyújtanak.

  Az EU-ban engedélyezték az Ankara módosított vakcinavírust (MVA) tartalmazó himlő elleni vakcinát. Az USA-ban és Kanadában a vakcina engedélyezése kiterjed a majomhimlő elleni oltásra is.

  Klinikai lefolyás és terápia

  A majomhimlő lappangási ideje 7 és 21 nap között van. A betegség első tünetei a láz, a fejfájás, az izom- és hátfájás, valamint a duzzadt nyirokcsomók. Néhány nappal a láz megjelenése után bőrfleróziák alakulnak ki, amelyek egyszerre haladnak át a makuláris, papuláris, hólyagos és gennyes stádiumon, végül pedig elkéregtelenednek és lehullanak. A bőrflórák gyakran az arcon kezdődnek, majd átterjednek a test más részeire is. Különösen néhány jelenleg (2022 májusában) bejelentett esetről jelentették, hogy az urogenitális területen is elkezdődtek a kivirágzások.

  Az 1980 óta felszámolt emberi himlővel ellentétben azonban a majomhimlő általában sokkal enyhébb lefolyású; a legtöbb ember néhány héten belül felépül. Összességében tehát a prognózis kedvezőnek tekinthető, bár egyes érintetteknél súlyos lefolyás is előfordulhat. A vírus közép-afrikai változatával fertőzött 16 év alatti gyermekeknél akár 11%-os halálozási arány is megfigyelhető.

  A terápia elsősorban tüneti és támogató jellegű; fontos a bakteriális felülfertőződések megelőzése. Az ortopoxavírus-fertőzések kezelésére kifejlesztett gyógyszert nemrégiben az EU-ban is engedélyezték a majomhimlő kezelésére (Tecovirimat).

  Diagnosztika

  A laboratóriumi diagnosztika a zoonózisos himlővírusokkal való fertőzés gyanúja esetén javallott, az állatokkal való érintkezés vagy az endémiás területeken való tartózkodás, illetve a majomhimlővel bizonyítottan fertőzött emberekkel való szoros érintkezés következtében fellépő megfelelő tünetek miatt. A különböző országokból 2022 májusában jelentett, utazási előzmények nélküli majomhimlő esetek miatt, beleértve a férfiakkal szexuális kapcsolatot létesítő férfiak (MSM) eseteit is, a majomhimlőnek szintén szerepelnie kell a kiterjesztett differenciáldiagnosztikai megfontolások között azoknál a személyeknél, akiknek nem ismert az endémiás területekre való utazási előzménye, és akiknél a himlőszerű kivirágzások (a bárányhimlőtől stb. megkülönböztetve) vagy elváltozások nem egyértelműek.

  Egyéb differenciáldiagnózisok közé tartozik a bárányhimlő, a zoster, a skarlát, a herpes simplex és más poxvírusfertőzések az exantematikus szakaszban, valamint az influenza, malária, tífusz abdominalis, szifilisz, leptospirózis és vírusos vérzéses láz a preeruptív szakaszban.

  A majomhimlő vírus Németországban a 3. kockázati csoportba tartozik; a szaporodásra képes vírus kezelése csak 3-as vagy magasabb biológiai védelmi szintű laboratóriumokban lehetséges, pl. az RKI himlővírusokkal foglalkozó konziliáris laboratóriumában. A vírus kimutatása a betegség akut fázisában a bőrelváltozásokból, hólyagos folyadékból, gennyes pustulák tartalmából, kéregből vagy más klinikai anyagokból vett tamponokból történik PCR segítségével (faji szintű differenciálás). A vírus tenyésztése vagy a vírusrészecskék és zárványtestek kimutatása elektronmikroszkópiával vagy szövettannal lehetséges (RKI, ZBS 4). A majomhimlővírus-specifikus antitestek kimutatása nem könnyen lehetséges, mivel a humán patogén ortopoxvírusok immunológiailag erősen keresztreaktívak. A szerológiai leletek azonban közvetlen kimutatás hiányában is hasznosak lehetnek.

  Translated with www.DeepL.com/Translator (free version)

  Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

Aktív témák