-
Mobilarena
Szeretettel köszöntünk a sztereó otthoni/szobai Hi-Fi világában !
Új hozzászólás Aktív témák
-
lapalapa
senior tag
válasz
ekkold #136359 üzenetére
Hát igen, ha minimálra törekszel akkor wtfplay, 25MB (!!!) egy iso hozzá, egy legkisebb pendrive-ra fel lehet tenni, és bootolni róla. Win commander szerű felületen tudod kijelölni a lejátszó listát.
AP Linux gondolom lényegesen nagyobb, viszont csili-vili ehhez képest, ahogy nézem. -
Dißnäëß
nagyúr
válasz
ekkold #136283 üzenetére
Ez is jó út, ZFS hiányában klasszik szoftver raid. Itt él az, hogy a raid = magas rendelkezésre állás, nem backup, és mint ilyen, hardver hibától véd, user hibától nem. Integrity csak akkor van, ha integrity extra opcióval rakja össze az mdadm-el az ember (vagy a script a gui mögött). De akkoris jó.. ha hullik egyik HDD, ott az adat a tükrön, ez a lényeg a mindennapokban.
Linux alatt conf túrás a default sampling rate emelése, ráadásul disztrótól függően több audio motort is használhat a hangrendszer, kicsit nyűgösebb. Viszont ha a lejátszó program támogatja azt, el tudja direktben is érni a DAC-ot, ekkor megkerüli a teljes hangrendszert, így az EQ-t is (EQ Apo ekvivalense nagyjából a Pulseeffects / Easyeffects nevű csomag, ami szintén megkerülődik közvetlen DAC eléréskor, így a lejátszó szoftverben kell ugyanazokat a beállításokat, korrekciókat meglépni, ennyire profi nem nagyon van, de a JRiver Linuxos verziója pont ilyen, így nálam is pl. rendszerszintű EQ az említett Easyeffects, zenére pedig JRiver, ha akarom, DSD256 kimenettel (mert pszichésen jót tesz)
, ha akarom, PCM-el).
-
Dißnäëß
nagyúr
válasz
ekkold #136234 üzenetére
Hát, kinél milyen szleng ment anno
(Gondolok a zsírra).
Kolléga kérdezte...Az 1994-2000 közötti debreceni underground-ban a zsír ezt jelentette.
Egyébként a zsír nem is maga a mélység mértéke, mert nem feltétele a 20Hz vagy akár 30 alá menésről. Hanem amikor valami magasabb komponense is van (ami nem torzítás, hanem olyan a sample) és tisztán szól, klubban és autóban pedig a mély velőt ráz, amit már kis hangerőn is kinéz belőle a szakavatott fül. (Nem, nem akarom elmondani, mit jelent a tisztán szólás)
Na de mutatok egy igazán zsírosat.
Kását nem tudok hozni, van a NAS-on mp3 könyvtárban pár ilyen régi, DC++ -on lecsorgott, fénykorát élő nyugati mix, még az ADSL korszakból .. talán ők.. Húztuk a treble-t az erősítőn, editáltuk Steinberg Wavelab-al, áh, isten se tudta őket kitisztítani-megmenteni.
4 iszonyú nagy áldása van a mai kornak szerintem:
- gyors net (még emlékszünk az "éjféltől ingyenes a hívás, mindenki kuss, modem ON, axelero rulz)
- olcsó redundáns tárhely (amikor kényszerből törölsz már, meg gyűjtögetsz a következő HDD-re)
- fasza hifi (ha akarja az ember ugye, ez is nagyon korfüggő, a fiatalok nem kattannak úgy erre olyan mértékben, mint a 90-es évek frissen rendszerváltott anno-fiataljai, azaz mi.. sajnos kihaló réteghobbi)
- lossless formátumok (főleg flac, bár nálam ment a Monkey Audio APE-je is, aztán áttettem mindet flac-ba kompatibilitás és szélesebb körben terjedés miatt).- - - - - - - - -
Paul bácsi kellemese !
Tracy Chapman szintén
És egy kis tech house 2015 körülről(amúgy az ilyenek tudtak régen látványosan koszosodni)..
-
válasz
ekkold #136008 üzenetére
Azt látom, hogy érted, sosem az volt a kérdés. Hanem hogy ezek az elméleti koncepciók tényleg manifesztálódtak-e a gyakorlatban, vagy egy mérés és egy hallgatás utáni-e a konklúzió. Mert én is kipróbáltam ezek közül sokat, és ellentétes eredményre jutottam a céges high-end mérőrendszerekkel, persze random zajforrással szívás is volt ott bőven, amit hónapokig kerestünk.
-
Dißnäëß
nagyúr
válasz
ekkold #136006 üzenetére
Akkor kivételes ember vagyok, kondit meghallottam vakon.
Viszont csövest építek, nem hoznak lázba a nagy SINAD-ok.
Szerintem egy szint felett nincs rá szüksége az átlag hifistának, max ott, ahol mondjuk 1-1.5 méterre van az embertől a hangszóró (például kis szoba, közeli szatellit hangszórókkal mozira.. ott zavarna a susogás, ha bekapcsolom a rendszert és még nincs jel. Hogy a hallásküszöb alatt mi történik SINAD téren, ugyanúgy mindegy nekem, mint ahogy egy folyó vagy tenger mélysége mennyi alattam, mikor benne úszok a felszínen. Persze nagyon ótvar azért ne legyen, arra húzom a szám, főleg ha valami audiofil készülék sokezer dollárért).
1M feedback-el (26dB) 0.4 Ohm a kimeneti impedancia és 0.007% a THD, amit a prototípus produkált. Ha sikerül jobbat építenem, korszerűbb elrendezés, alkatrészek és egyáltalán, sokminden, még ennél is jobb lehet kicsit, de igazság szerint jobban ügyelek a normális földre (és földhurok elkerülésére), mint bármi egyébre.
Nekem ez elég itt és most ebben a projektben.
-
válasz
ekkold #136001 üzenetére
Az a baj az ilyen jellegű próbálgatásokkal, egyszeri mérésekkel, zajos eredményekkel, és elvárásokkal ráhallgatásokkal, hogy nagyon könnyű becsapni magad és megörülni neki. Mint amikor egy fejlesztő optimalizál a kódján, egyszer futtatja, és konstatálja, hogy na, nyertünk 10%-ot. Én is beleestem, például itt, mert nem mértem többször oda-vissza, hogy stabilan jobb-e. Ennek a kódnak a visszavonására rengeteget kellett várnom, mire feltűnt a baj, annyira meggyőztem magam egy teszt alapján, hogy mennyire jó. A programozásban pont ezért 50 teszt az elvárt minimum, ha változást érzünk. Audio gyártósoron a benchmark még durvább számokkal megy.
A "büszkék vagyunk a felfedezésünkre, és hallani akarjuk, ezért meghallgatjuk, és ott van" effekt csak akkor működik, ha az emberek túl sokat gondolnak a fülükről, ezért ajánlottam az eszméletlen nagy különbségeket odaadó vaktesztet. Az segít megmutatni, hogy hol az emberi hallás határa. Soha senki a közelében nem járt annak, amit te leírsz, ezért ha nem tudod megmutatni, hogy toronymagasan vezeted a teszteredményeket, akkor bár az eredményeket el tudom hinni (érdekel, hogy tényleg mi volt a metodika, hátha elmentem egy olyan eset mellett, ahol tényleg számítanak ezek), azt sajnos nem, hogy ezeket (az említett számok alapján) bárki hallotta volna.
-
válasz
ekkold #135999 üzenetére
Impulzusra nem fog egy ellenállás felmelegedni, elég erős folyamatos terhelés kell, hogy érdemi hőkapacitást pumpálj át a rendszeren. A melegedés nem úgy működik, hogy kHz-es tartomány változását ne vedd észre, ugyanis a disszipáció bár konzisztens, a környezetre lehűlni segítség nélkül baromi lassú. Még ha 25 fokos szobában is mindössze csak 35-ig felpumpálod az erősítőt, percekig látni a hőkamerával egyetlen ellenálláson, low level ic-n, csatlakozón, hogy nemrég be volt kapcsolva. Ki tudod számolni a konkrét gradienst, hogy milyen frekvencián milyen irányba mennyi hő terjed, Laplace tankönyvi példa is bőven elég.
Sokkal komolyabb dolgok is változnak egy ellenállás cseréjére, például ha nem géppel forrasztod be, annak a minősége is egy jelentősen nagyobb faktor, mint bármi, amit eddig leírtál. Amíg nem tudsz megismételhető környezetet teremteni (szabad kézzel nincs ember, aki tudna), nem érdemes ilyen nagyságrendű tulajdonságokat számításba venni, mert gépi mechanikus pontosság nélkül nem tudod elérni azt a toleranciát, ami kell hozzá. Házilag egyszerűen nem lehet 120 dB SNR körüli/feletti erősítőt gyártani, max outsource-olt részmodulokkal.
100 kHz-en kíváncsi vagyok, milyen műszerrel méred, ugyanis ott modelltől függően vagy a bitmélység, vagy a zajszint esik be nagyon durván, és pont az történik, amit leírsz, zaj. Továbbra is: olyan nagyságrendű változásokat vélsz otthon kimérni, amik a legjobb eszközöknek is feladják a leckét, ezért eleve nem közvetlenül szoktuk őket mérni, hanem különböző trükkökkel emeljük ki a torzítást, majd visszaosztjuk a nagyságrendet.
Ha úgy véled, hogy a -120 dB szintű változásokat hallod, akkor bizonyítsd nekem légy szíves, hogy a -10 dB szintet hallod-e egyáltalán. Mi itt konkrétan arról a nagyságrendről beszélünk, hogy ha belefaragok egy pélót a Parlament egyik klotyójának ajtajába, akkor te azt állítod, hogy ezt a Duna túloldaláról szemmel látod.
-
válasz
ekkold #135996 üzenetére
Hőtorzítás: Igen, létezik, de a nagyságrendet nézd meg. NiCr ellenállásokról beszélsz, azoknak 0.0004/C TCR-je van, vagyis egy 100 Ohm-os ellenállás 100 fokon is 100.04-ig nő csak meg. Nyilván a precíziós jobb lesz (egész pontosan két nagyságrenddel), de egyrészt az erősítő nem megy fel 100 fokig (ha igen, ott jóval nagyobb bajok is lesznek, mint egyetlen ellenállás hőtorzítása), másrészt nem úgy működik, hogy a felső jobban melegszik, mert nagyon hatékonyan adja át a környező elemeknek. Ezt kellett ellenőriznem hőkamerával, 10 fok különbség szokott lenni, az még egy nagyságrend az említett 100-asra (ami jellemzően a legkisebb, amit végfokra használunk) is 0.004 Ohm változás, amit most lusta vagyok a feszosztó képletbe behelyettesíteni, de -130 dB körüli szint lehet.
Majd ha az erősítő képes ilyet megmutatni, akkor lesz értelme beszélni róla, addig is érdemes lenne a valódi problémákkal foglalkozni, például érdemleges táptervezéssel, amit valamiért egyetemen pár fillérből mindig meg tudnak csinálni, a nagy gyártók azt is kispórolják, a manufaktúrák meg elmennek közben zebrát fotózni vagy nem tudom, de nem sok minősítésen szoktak átmenni.
Zaj: el kell keserítselek, de ez mérési hiba, volt nekem is hasonló, amikor az egyik gyártónak terveztem tesztrendszert. Amikor a pár 10 µV-os tartományt értük el, és pontosan az történt, amit leírsz, rámértünk a zajra, és kiderült, hogy a műszerek kommunikációja volt. A teljes földelési kört újra kellett tervezni, amihez egy Rohde & Schwarz scope dizájnja adta az alapötletet. Végül majdnem 1 µV pontossággal tudtunk mérni, ami bár egy mikrofonhoz elég volt, de meg kell jegyezni, hogy egyrészt önmagában az eszközpark 2.5 millió volt (majdnem 10 éve, ma ez kb. 7.5 lehet) csak ezen egy tulajdonság méréshez, másrészt ez még továbbra is csak 120 dB SNR (mégcsak nem is SINAD!) pontosságot jelent.
Amit te mértél, az a 100 dB-s tartomány, ami egy high end erősítőtől nem éppen elfogadható szám. Ha egy ellenálláson ilyen mértékű mérési hibát látsz, akkor azzal a mérővel nem lehet dolgozni. Sweepelj végig bármilyen teszkós ellenállást egy AP-vel, a teljes grafikon -140 körül lesz. Ez saját tapasztalat, az már a műszer saját zaja.
-
-
Dißnäëß
nagyúr
válasz
ekkold #135982 üzenetére
Ma sem ez számít, régi csöves leírás mentén építek egy ideje egyet (közben költöztem is) és ott is még Maplin meg mikor hova miket ajánlott, ohhh csak legyintek, a legtöbb helyre kiváló a jó kis precíz fémréteg és kész, ahol nem, azt meg látja-sejti az ember a kapcsolásból, de az ritka.
Amir ennek a tesztoldalnak az alapítója és fő tesztelője, azóta már csatlakoztak hozzá mások is, egész komoly fórum és közösség épült köré, lényegében nagyon erős debunking tevékenységet végeznek, azaz csak indirekt módon.. szóval nem ekézik a nagy gyártókat, csak szimplán mérnek. DAC-okat, erősítőket, szobait és fejes erősítőket, ADC-ket is, hangfalakat is. Jók a módszertanaik, sokat változtatott is rajtuk a fórumbeli szakmabeli vélemények hatására, mára már elég jól beállt. Érdemes minden mai új eszközt meggugliznod, ha vennél valamit, hogy legalább műszakilag megüt-e egy normális szintet, amire hivatott, aztán ha igen, akkor legalább nyugodtan alszik az ember, hogy nem azért vett "high-end" RCA kábelt, mert az 500 Ft-os kínai kábelre rátett a gyártó két fakockát egy gravírozott logóval, meg költött hozzá egy kis mítoszt.
Nagyon rendben van és sokan innen nagyon szeretjük.
Amirra sokan fújnak, megosztó természetesen. A hívők számára a műszer pontatlan, nem jól mér, nem úgy mér, a fülünk jobb, éssatöbbi, a lényeg, hogy aki vett egy hifit mondjuk százezer dollárért és csak narancssárga zónába mérődik le az eszköz, az nem szívesen néz tükörbe, hát szívás, de ... ez van.
Szóval én szeretem a technológiát először rendben tudni, aztán ha az nagyjából oké, jöhetnek egyéb paraméterek, ami alapján megtetszik valami (vagy sem).
Itt van máris egy új, SMSL márkájú GanFET D osztály mérése.
Itt pedig egy DAC+fejes kombó mérése.El lehet benne mélyedni pár órára-estére
Az oldala megjelenése előtt senki nem publikált ennyire összeszedetten ilyen méréseket.
-
válasz
ekkold #135924 üzenetére
Nem tud polaritást cserélni, a tranzisztor nem így működik. Azon vagy megy áram, vagy nem. Polaritást akkor cserélne, ha tudna negatív feszültséget, de nem tud, az az AC csatolás mellékterméke, hogy elveszik a DC ofszet (ami gyakran akár 4 V is lehet). A jelalak pedig persze, függ a tranzisztor karakterisztikájától, de azokra vannak javítások, ezek szinte minden modern DAC-ban ott vannak.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Tudástár Parazitaeffektusok az áramkörben 1.
- Tudástár Melyik áram merre folyik a NYÁK földhálózatán?
- Tudástár Erősítők tápellátása
- Bemutató DSD: divatőrület vagy a zene új dimenziója?
- Bemutató Audio-gd Precision 2 erősítő teszt
- Anglia - élmények, tapasztalatok
- Kodi és kiegészítői magyar nyelvű online tartalmakhoz (Linux, Windows)
- Házimozi belépő szinten
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 9***(X) "Zen 5" (AM5)
- Autós topik
- Honda topik
- Hardcore café
- Intel Core i5 / i7 / i9 "Alder Lake-Raptor Lake/Refresh" (LGA1700)
- Filmvilág
- Linux kezdőknek
- További aktív témák...
- Ohh Lenovo ThinkPad P15 G2 Tervező Vágó Laptop -75% 15,6" i5-11500H 32/1TB RTX A2000 4GB /1 Millió/
- UHH! HP EliteBook 850 G8 Fémházas Multimédiás Laptop 15,6" -40% i7-1165G7 16/512 Iris Xe FHD EU-HUN
- IBM PS/1 2168-552 486SX-25
- ASUS ROG Strix RTX 2080 Ti OC 11GB
- Acer Swift 3 (SF314 54) i5 / 8GB RAM / SSD / FullHD / kiváló állapotban!
- AKCIÓ! 6TB Seagate SkyHawk SATA HDD meghajtó garanciával hibátlan működéssel
- BESZÁMÍTÁS! Lenovo Legion 5 15ITH6H Gamer notebook - i7 11800H 16GB DDR4 512GB SSD RTX 3060 6GB W11
- ÁRGARANCIA! Épített KomPhone i5 14600KF 32/64GB RAM RTX 5070 12GB GAMER PC termékbeszámítással
- iKing.Hu - Samsung Galaxy S25 Plus Navy 12/256 GB Újszerű, karcmentes állapotban!
- 130+131+132+133 - Lenovo Legion Pro 7 (16IRX9H) - Intel Core i9-14900HX, RTX 4080
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest