Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • VoidXs

    Topikgazda

    válasz Dißnäëß #85462 üzenetére

    Nekem sajnos nincs időm ennyit írni, de pár dolgot mondanék ide és a következő hsz-edhez. Ha nem decibelben, hanem lineáris skálán (V/V) nézel rá egy anyag spektrumára, akkor amit látsz, kb. az 1/x függvényre fog hasonlítani. A vizualizálók eléggé el vannak torzítva, hogy szépen nézzenek ki, általában nem is használnak logaritmust, különben eléggé kisimul az ábra. A magasak felé szorzunk, az én lejátszóm pl. logaritmikusan emelkedik, de van, aki lineárisan (pl. Winamp, ahol a magasak szinte mindig peakelést mutatnak).

    Amit mondasz, technikailag igaz, de mind hiába, ha egyszerűen nagyon nem kiegyenlített spektrumot rögzítenek, kevernek. Eleve egy hangszer alaphangjai bőven 1800 Hz (A6 és A#6 közt) alatt helyezkednek el, a magasak csak ennek a felharmonikusaiból születnek. A zongora utolsó billentyűje (C8) is csak 4186 Hz, és azt már elég irritáló hallgatni. A hegedűre tipikusan magas hangszerként hivatkoznak, holott az E-húr is csak 659,3 Hz, egy oktávval efölé, 1318,6 Hz-re pedig szinte sosem merészkedik hegedista. Ugyanez érvényes szinte minden hangra. A legtöbb hang, amit létrehoz a világunk, reálisan becsüljünk mondjuk 95%-ot, fundamentálisan nem haladja meg az 1500 Hz-et.

    Ha bizonyíték kell, fogj egy zenét. Bármilyen zenét. Vidd be Audacitybe, duplikáld kétszer, az elsőt vágd el a hangszóród keresztváltási frekvenciája alatt, legyen az akárhol, a másikat fölötte. Mutatok egy példát:

    Az én dobozaim crossovere 1800-on van, ott vágtam. A mély rész (középen) szinte ugyanúgy néz ki, mint az eredeti zene (fent). Alul díszeleg a magas, aminek csoda, ha az RMS-e meghaladja a 0.1 V/V-t. Ennek a zenének (és ez nem tuctuc, csak egy félig pörgős rész az Assassin's Creed II-ből) a magas része az én hangszórómon a jelszint ötödét teszi ki.

    [ Szerkesztve ]

    W̘h̘̹̥̼a̝t̪̝͓̠̪ ̞͔s̼̱̣o͚̻̟un͚d̖̣̗̭̞̹ ̬ḏ̩̤͉o̹ͅe̟͚͕̺s͕̱̙ s̝̮̯͍̝̺o̰̪̲͓̦u̥̻͎n̘̳̟̗d̼ ̞̫̣̲̼̜m͚̼̳ak̪̩̻e̘̹̜?

Új hozzászólás Aktív témák