Új hozzászólás Aktív témák

• #85462 Dißnäëß veterán lezso6 #85458

  Új Válasz 2018-09-28 20:51:36 #85462

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Dißnäëß

  veterán

  válasz lezso6 #85458 üzenetére

  Eddig jó, de agyalgassunk még kicsit (Békésen, .. mostanában mindenki tök befeszült)

  Két ugyanolyan tökegyforma végfokkal hajtott mélyközép és magassugárzó esetén úgy tudom, a bemenő jel "csökken" a magasfrekvenciák fele haladva és nem pedig magának a magashangszórónak "kell" kevesebb kakaó, csak azért, mert ő egy kis csipogó és nem egy baszom nagy tányér ötkilós mágnessel.

  Bár a megfogalmazás elég konyhanyelv/pongyola volt, mert hát mit is jelent az, hogy "kisebb erősítő" Fizikailag, súlyban, maximális kimenő teljesítményben, trafó méretben, gain-ben, akármi egyébben ? De ezt nem kell vesézni most.

  Azonos érzékenység (SPL) mellett, névleges mondjuk 8 Ohm impedancia pontban mérve mindkét hangszórót, 2 tökugyanolyan végfokról mindkettő ugyanannyi energiát vesz fel, ha ráengedek 1-1 azonos amplitúdójú szinusz jelet az egyszerűség kedvéért.

  Hiszen impedanciájuk egyezik, az erősítők bemenetére tett mély illetve magas frekis jelek intenzitása (feszültsége) egyezik, a hangszórók impedanciája egyezik, ergo ugyanakkora erősítési tényező (gain) és ugyanakkora impedancia mellett mindkettő hangszóró ugyanannyi áramot vesz fel a végfokokból, a teljesítmény pedig innen már csak egy szorzat és szintén egyezik.

  Például egy 100W képes ferrofluidos 8 Ohm selyem dóm, 2 KHz-en, illetve egy 100W (vagy akár több) képes mély, mélyközép, mondjuk 100Hz-en, ami frekipontokban impedanciájuk egyezik.

  És ha impedanciájuk egyezik, a feszültségerősítés mértéke pedig ugyanakkora, miért szaladna ki ugyanakkora fesz mellett eltérő áram rájuk ? Tehát elmondható, hogy a két hangszóró ugyanannyi energiát vesz fel a végfokból és nem, nem kell a magasnak kisebb erősítő. (Eddig !!! De van még, mondom tovább).

  Példánál maradva, e két (a mért pontokban) tökazonos impedanciájú mély és magassugárzóra ha bi-amping konfigban ráengedek egységnyi 100Hz-es, illetve csak fele ennyi egységnyi 2kHz-es szinuszt, melyek jelszintje azonos, a magas bizony hátrányban lesz, ha az érzékenységük is azonos. Egy +3dB-vel érzékenyebb magasat kellene nézni ahhoz, hogy ez a fele erősítő hatás ki legyen kompenzálva.

  És itt amúgy a kulcsszó nem is a "fele akkora" erősítő, mivel igen, lehet fele akkora erősítőt használni ugyanolyan impedanciájú és érzékenységű magashoz mindaddig, míg az erősítési tényezője a két erősítőnek azonos. Az, hogy mennyi max teljesítményt képesek leadni milyen torzítással "clipping" előtt, más tészta.

  Tehát abban az esetben tehetnél mondjuk "clipping mentesen" kb. "feleakkora" erősítőt egy magas elé bi- vagy tri-amping esetén, ha
  ... a) a kisebb erősítő erősítési tényezője dupla akkora, azonos hangszóró érzékenység esetén (de ez akkor mivel "kicsi erősítő" konyhanyelven, hamarabb is fog betorzítani, hiszen tápoldal, trafók, minden kisebb, maradjunk ugyanolyan A/AB topológiánál),
  ... b) vagy pedig a továbbra is konyhanyelven "fele akkora" erősítőnek ugyanakkora erősítési tényező mellett nem kell annyit dolgoznia, azaz egy +3dB-vel nagyobb érzékenységű magassal párosul a tücsökpöcs magas-végfok és máris helyén a világbéke ismét.

  De ez még csak mérőmikrofon és FLAT szitu, süketszoba például. Innen még van tovább, mert ez messze nem az, amit otthon művel a hang. De ezzel nem akarom az n+1-edik al-ágat nyitni ebbe a dumába szobakorrekcióról dsp-ről stb. Egyelőre elmélkedjünk tovább.

  A fül nem lineárisan hall, de nem is 1 fix arkármilyen görbe mentén. Több görbe mentén hallunk-érzékelünk hangerőt a frekikben, ezeket írták le régen Fletcher/Munson-ék (utánuk más is), a hangerő fügvényében húzható egy kicsit U-bb illetve kicsit laposabb görbe is, kis hangerőn U-bb, nagy hangerőn majdnem flat vízszintes már a szükséges korrekció (kis túlzással).

  Ami azt jelenti, hogy 1Watt kimenő teljesítmény esetén mélyet és magasat bőven lehet a középhez képest emelni, míg a hangerő erősödésével egyre kevésbé "illik" kiemelni és a végén a kis túlzással U már teljesen szétnyílt, flat-hez közelebbi korrekció kell csak, de a tök OFF is oké, tekintettel arra, hogy a szobahifik 90+ %-a nem DSP-zett amúgysem jelenleg.. akkor az a pici megmaradó hupli ott fel se fog tűnni.

  Valahogy így, alsó görbe a kis hangerőkre vonatkozó fül-érzékenységi görbék, felsőbbek a nagyobb hangnyomásúaké (illetve a két szélsőség nyilván a hallhatóság határa alul és a fájdalomküszöb felül).

  Ehhez képest rengeteg mai szobai hangrendszer FLAT-ben megy, mindenféle hangerőpoti állásban rengeteg audiofülinél, meg Direct meg akármilyen bypass módokban, pedig a régen divatból annyira megutált "Loudness" kapcsoló pont ezt a funkciót valósította meg - jobb helyeken nem csak bután mélyet emelt, hanem hangerőtől függően tette azt a méllyel is és magassal is, magyarul közelítették valamelyest a Fletcher-Munson görbéket az input jelen. (Pont a buta, szar implementációk miatt ment ki a divatból úgymond, az igényesebb zenélőknél, a pórnépnél még erre is húztak egy kis béjzt.. csak tudnám, a magát igényesebbnek mondó zenélő akkor miért olyan erősítőt használt, amin gagyin volt ez megoldva, de ez már más téma).

  Ezt csak azért írtam le, mert ha sík flat tökvízszintes, süketszobában mérve, "ideális" (nem ideális) körülmények között akarunk összevetni mélyet és magasat, inkább a zenei anyag természete mondja azt, hogy a magasakra kevesebb energia jut, de vannak olyan zenei anyagok, ahol konkrétan a magasra is jut akkora amplitúdójú és erősségű jel, azaz jelek.. hiszen ha nézek egy komolyzenei, kicsit őrült Mahler-t, Verdit, akik 1-1 finale-ban csak úgy ostorozzák a cintányérosokat + belemegy a teljes rézfúvós szakasz összes érces-fémes hangja, mindenki izzad, hatalmas hangorgia, ott az a magas olyankor azért kap

  24dB/oktávval 2 kilónál keresztezve is egy elég komoly oroszlánrészt.

  Azt a fizikai tényt, hogy a mélysugárzónak a mélyhangokhoz nagyobb légtömeget kell megmozgatnia, pláne egy mellé tett magassal ugyanakkora SPL-t produkálva, a Thiele-Small írja le (állítólag a teljesség igénye nélkül, de azért elég jól) és az SPL-frekigörbe utal e hangnyomás egyenletességére , de ha az van egy mélynyomó mért görbéjén, hogy 100Hz-en 90dB hangnyomást produkál 2.83V fesz 8 Ohm mellett, és mellette egy magassugárzó ugyanezt állítja magáról 2000Hz-re és mindkettő névleges és tényleges impedanciája közel azonos e frekiken, akkor kutya kötelességük ugyanazt felvenni az erősítőből. Legalábbis egy szinusszal mindenképp

  Zenén annak természete (jelalakja) miatt nem jut annyi fentre. Általában. De ha "kisebb erősítőt" teszel a magas alá ugyanolyan érzékenységű hangszórók esetén, amiknek általában a feszültségerősítése is kisebb (gain), ki fog lógni a lóláb (vagy megúszod a füled, agyad, szobaakusztika és egyéb hatások miatt és nem veszed észre, szvsz a fülünk érzékenysége mellett még az agyunk, de akár a hangulatunk is beleszól, milyennek hallunk egy adott láncot). De hogy egy buta példánál maradjak: passzív két vagy háromutas, ahol beteszel egy érzékenyebb dómot egy érzéketlenebb mélyközéphez. Indul a mák: vagy lesz (szobaakusztika és egyebek miatt), vagy nem.

  És ha ránézek egy logaritmikus zenei spektrumra és azt mondom, hogy 20Hz-120Hz mélynyomó szakasz, akkor arra mindössze 100Hz-nyi sávszél jut, amit abszolválnia kell, míg a magasam mondjuk 2kHz-től szól végig úgy 30kHz-ig, ergo ez szigorúan véve (szűrő törés nélkül) 28000 Hz-es sávszél, ööööööö a józan eszem abban sem biztos, hogy a magasnak elég a kisebb erősítő, mert ha nem lenne flecser bácsi, vagy az egyik THX szabvány +10dB-s mélykiemelős szabálya egy jó mozihoz nagyritkán, lehet inkább a magashoz tenném a húsz kilós behemótot. Persze én zenélek, nem fehér zajt hallgatok és nem is szinuszt, így aztán igen, meggondolom, mit hova teszek és mennyit tekerek rajta.

  Mert gondolni szoktak egy egészséges +3dB peak képességre is mélyeknél a totál max RMS-en túl (2x szorzó egyből, igaz rövid időre, de akkoris), na meg ugye kimondtuk, hogy zenei anyagot hallgatunk és ennek nagyja lentebbi frekikre szór és hát ott van az, amikor szükségünk van a velőtrázó mélyhangokra, amit általában nem 95dB-s mélyekkel érnek el, hanem konstrukciójából adódóan sokkal érzéketlenebb, ugyanazon hangnyomáshoz több kakaót igénylő, nagy Xmax-ú mélynyomókkal, amivel nem is csak a névleges rendszer-SPL-ig kell menni, hanem jóval-jóval fölé, hogy remegjen az a kanapé.

  Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá

Új hozzászólás Aktív témák