Hirdetés
-
Marvel Rivals - Középpontban Loki
gp Az ingyenes hero-shooter elsőként csak PC-re érkezik, de pontos dátumot még nem kaptunk.
-
Musk szerint már jövőre itt vannak a Tesla Optimus humanoid robotok
it Musk a befektetőknek arról beszélt, hogy már az idei év végén gyárakban dolgozhatnak a Tesla Optimus robotok, a forgalmazás jövő év végén indulhat.
-
Május 7-én lesz az új iPadek bemutatója
ma Online termékbemutatót tart az Apple május 7-én, a közvetítésen iPadek és hozzájuk tartozó kiegészítők lesznek a téma.
-
Mobilarena
Szeretettel köszöntünk a sztereó otthoni/szobai Hi-Fi világában !
Új hozzászólás Aktív témák
-
bunygyi
tag
Sziasztok.
Kinéztem egy [link]
a leírtak alapján direkt dac-ról lehet működtetni, az ár reális?
még nincs hagfalam, se DAC, majd gyűjtők ha ez megfelel.
Apránkét összejön majd. Amúgy PC-ről mene. -
nagyúr
válasz fehér_ember #54250 üzenetére
-
andorra
őstag
válasz bunygyi #54251 üzenetére
Működtetni természetesen lehet, de egy korrekt rendszer előerősítőt is tartalmaz, mert azzal mindig jobban szól. Felesleges előre megvenni, egy stratégiailag helyes építkezés nem így áll össze. Azt már meg sem kérdezem, hogy miért pont ezt, mert jó válaszod aligha lehet rá.
-
BBéci
titán
válasz fehér_ember #54250 üzenetére
Ne a hozzászólásomat kritizáld, arra semmi szükség és senki nem kért meg rá!
Mit tudom én, hogy hol foglalkoznak 10000 forintos hangdobozpárral. Itt nem, az tuti.Helyesen: ugyanígy, ugyanúgy, ugyanilyen, ugyanolyan, ugyanez, ugyanaz, stb. Egyelőre, vagy egyenlőre? Takarítani vagy tisztítani? Nem mindegy!
-
félisten
válasz #71562240 #54247 üzenetére
Őszintén szólva nem tudtam, hogy ennyire komoly hangdobozokról van szó -- most rá is kérdeztem a történetükre, és bizony a gazdájuk sem tudta. Valami barterüzlet keretében jutott hozzájuk, ezek szerint nevetséges ellentételezésért. Tehát nem ezek értékéhez kell most az igényeket viszonyítani.
A családon belüli viszonyok ugyan elég komplexek, de szerintem nagyon jó kis család az, nagyon jó, bár esetenként meglehetősen nehéz emberekkel. Nincs is ezzel gond, voltaképpen a hangdobozok eltávolítására irányuló igény is védhető, ha abból a perspektívából nézzük. A srác nem is akar harcolni -- megoldást keres, különösen, hogy messze nem végleges rendezésről lenne szó*.
(Az érzelmi probléma a lakberendező ribanccal van, neki is főleg a stílusával. Belépett, megdícsérte, hogy milyen szépen berendezett nappali, de jézusmária, ez a két rettenetes monstrum mit csinál itt, na ezeket mindenképpen "ki kell innét hajítani". A csaj állítólag bevallottan műszaki analfabéta és technofób.)A tornyokkal kapcsolatban meg sajnos vannak egyéb szempontok is. Van, ahova de facto nem lehet elhelyezni őket, marad a polc. Nálam otthon szerencsés a helyzet, elfér a két álló hangdoboz a szekrénysor előtt, de több olyan helyre vagyok bejáratos, ahol ez egyszerűen megvalósíthatatlan -- mint például nálunk a nyaralóban, ahol a következő a helyzet: a nappali a közlekedési központ, nincs egybefüggő fala, az egyik hangdoboz a szekrény tetején áll, a másik egy neki felszerelt konzolos polcon. Így van köztük úgy három méter, mindketten bő 2,5 méter magasan vannak, a kanapé, ahonnét hallgatjuk őket szimmetrikusan középen, 3-3,5 méterre. Ennek egyetlen alternatívája lehet (nem biztos, most ugye sajnos nem ott vagyok), mégpedig az, hogy bevethetnék két toronyhangdobozt a padlón, szintén a kanapéval szemben -- viszont egymástól olyan 1,2 méterre. Az eszközök minőségét hasonlónak feltételezve melyik a jobb geometria?
*Az alapesetben is van azért fejlemény: a család fő gondja állítólag az, hogy a közlekedési utat zárják le a tornyok, főleg az idősebb generáció nem szereti miattuk megkerülni a helyiséget. Kérdés: mivel járnak jobban -- ha feltesznek a szekrények tetejére két állványhangdobozt 80-100e forint értékben (mint mondjuk a fentebb linkelt lehetőségek), vagy ha a két meglevő Wharfedale Diamond tornyot odafektetik. (Tudom, hogy ez kissé barbár megoldás, de előnyt élvez, mivel így nem kell bevásárolni, és csak középtávról van szó. Tehát ha nem lesz nagyon rossz a hangja, talán bevállalható kompromisszum.)
Köszönettel: MaCS
Ezt a közvetítgetést én sem szeretem, de megvan a maga oka.
Fán nem lehet motorozni, motoron viszont lehet fázni!
-
BBéci
titán
válasz bunygyi #54251 üzenetére
Azt a Luxman végerősítőt a C383 előfokhoz tervezték, minden bizonnyal együtt képesek igazán jó produkcióra. Ez nem jelenti azt, hogy adott esetben, DAC-ról ne lenne megfelelő. Viszont hangdobozokkal is ki kell szolgálni, különben teljesen felesleges 150000 forintot kiadni érte. Ez alatt azt értem, hogy új árakat tekintve, 250-300000 forintos kategóriában nézelődj.
Helyesen: ugyanígy, ugyanúgy, ugyanilyen, ugyanolyan, ugyanez, ugyanaz, stb. Egyelőre, vagy egyenlőre? Takarítani vagy tisztítani? Nem mindegy!
-
andorra
őstag
válasz MaCS_70 #54255 üzenetére
Már így is sokkal többet tudunk erről a családról, mint kellene, köszönhetően elsősorban Kammerernek, aki nem tudja megkülönböztetni a záptojást az ép tojástól, mert a szimata cserbenhagyta. Fektesse nyugodtan a hangdobozt, tegye magasan egy polcra, ha úgy tetszik, de támogató jóváhagyást antihifi elképzeléseidhez csak olyanoktól remélj, akik hozzád hasonlóan, tévedésből vannak ebben a topikban!
-
krichd1
addikt
válasz Nissifer #54244 üzenetére
Ez így nem lesz jó. Kezdjük ott, hogy hangerőt csak analóg módon szabályozunk, nem szoftverben, EQ szintén kerülendő. Azt hogy erősítőt építesz a számítógépházba nem is értem hogy jutott eszedbe, főleg hogy az alapzaj miatt szeretnél fejleszteni. Tehát nézz át a multimédiás topikba, ott majd ajánlanak egy kis aktív dobozt, amit rendeltél erősítőt nem tudom hogy használható-e egyáltalán.
Az év legjobb zenei albumai: http://tinyurl.com/ou4u3ql
-
Dexar007
veterán
Arcam alpha One 30-ert + taga allo paros 50-ert melle valamilyen dac egy-ket kabel es viszlat? Mehetek vegre?
(Ez a Taga meg mindig nagyon jol nez ki.El tudnam kepzelni a nappaliban)
[ Szerkesztve ]
Give me your cum,bull!
-
andorra
őstag
válasz bunygyi #54262 üzenetére
Ha tapasztalatból már tudnád, hogy ezek az elemek hogyan illeszkednek a szobád akusztikájához + egymáshoz, vagyis végeredményben a teljes rendszer milyen eredményt ad, akkor persze ezt is megtehetnéd.
Azt gyanítom azonban, hogy ez csak utólag fog kiderülni.
A rendszerépítés stratégiai lehetőségeit Kammerer nagyon jól leírta, a legutóbb tavaly Karácsonykor megjelent témaösszefoglalóban. -
#71562240
törölt tag
válasz MaCS_70 #54255 üzenetére
Ilyen szép előzmények után, ha már lúd, legyen kövér, érdekelne szociológiailag, hogyan zajlott a folyamat, amelynek eredményeként az ő nevükben-érdekükben a hifi topikhoz fordultál tanácskérőleg. Most már úgy sejtem, hogy nem a házigazda kérte a segítséget, hanem inkább ez a te kezdeményezésed lehetett, hogy segíteni próbálj nekik?! Mert ezekután az végképp érthetetlen lenne, ha a gazdának jutott volna eszébe, hogy meg kéne kérdezni valami hifi szakértőket valamiről.
-
#71562240
törölt tag
válasz andorra #54263 üzenetére
Ma még beadom majd a Negyedik Dimenzió utolsó előtti részét, hogy most már végére érjünk, mint témaösszefoglaló-feltételnek.
Csak nehogy összetévessze valaki a feng shuival - vagy legalábbis a feng shui babonaságrészeivel.. Veszélyben vannak a kínai feng shui mesterek[ Szerkesztve ]
-
Ribi
nagyúr
-
félisten
válasz #71562240 #54264 üzenetére
Valahogy félúton történt. Ő keresett meg azzal, hogy adjak neki tanácsot az ügyben, mivel egyéb műszaki kérdésekben már segítettem neki. Mondtam, hogy hifiügyben nem vagyok kompetens, ellenben itt a fórumban vannak profik, ennek örült, és megengedte, hogy a történetet is összefoglaljam -- hogy én is hozzak már valami érdekeset, ne csak mindig kérdezzek.
Ami az egészben az érdekes, az a Feng Shui-szakértő minőségi munkája, ha ő magára ismer, csak annál érdekesebb, talán okul belőle, bár nem hiszem, hogy innen a fülébe jutna. Meg aztán ő már megkapta a magáét a zenész hölgytől.
A többi szerintem "szociológiailag" nem érdekes, nem hiszem, hogy ne lenne rendszeres a családon belüli eltérő vélemény a berendezési tárgyakról.Üdv: MaCS
Fán nem lehet motorozni, motoron viszont lehet fázni!
-
BBéci
titán
válasz MaCS_70 #54270 üzenetére
A hangdoboz nem berendezési tárgy! Azokról lehet a kinézetüket, méretüket tekintve véleményt mondani, míg egy hangdobozról csak annak alapján, ahogy szól. Aki magát hifistának vallja, annál sokadrangú szempont a kinézet.
(#54269) bunygyi
Hifiben, sőt, high end kategóriában is van bőséggel aktív hangdoboz.[ Szerkesztve ]
Helyesen: ugyanígy, ugyanúgy, ugyanilyen, ugyanolyan, ugyanez, ugyanaz, stb. Egyelőre, vagy egyenlőre? Takarítani vagy tisztítani? Nem mindegy!
-
Dexar007
veterán
Na en rendeltem egy thonet & vander turm-ot tesztelni.
De kozben ossze szeretnem rakni a kis sztereomat,hogy legyen mit mivel hasonlitani. Aztan ha azt mondom,hogy nem er meg annyi penzt az en szememben akkor irgumburgum.
A kerdes tovabbra is Arcam Alpha One vagy inkabb Nad 3020 ? Hangfalbol a Taga-t jegelem akkor,es nezek valamit kammerer listajabol.Give me your cum,bull!
-
capulet75
addikt
válasz MaCS_70 #54270 üzenetére
Bocsáss meg hogy ezt mondom de a barátod helyében én le nem cserélném a hifimet (vagy bármi általam szeretett dolgot) mert a családnak nem tetszik. Lehet a "család érdekérvényesítő ereje" akármekkora, az az én cuccom és ha nekem az kell akkor az ott marad ahol van. Főleg nem fog ebben döntőbírót játszani egy vadidegen
picshölgy. A feng shui meg baromi jó ha ő nem érzi jól magát mert neki a régi cucca kéne és él egy általa nem kívánt kompromisszumban. Vagy ő nem számít csak a család? ( Ami gondolom az asszonyt takarja, mert a gyerekek végképp nem tényezők egy ilyen kérdésben.)Intelligencia kell ahhoz hogy egy ember belássa a tévedését. És gerinc, hogy be is ismerje.
-
félisten
válasz capulet75 #54275 üzenetére
Mindezt ő tudja -- az övéknél sokkal kisebb és egyszerűbb családokban is vannak a kívülálló számára nem érthető kompromisszumok. Én a felszínen még átlátom és megértem a helyzetet, de tudom, hogy az jóval összetettebb annál is, amit én tudok, látok. Nem rosszindulatról vagy inkorrektségről van szó, és ezt a szenvedő fél is belátja, ezért nem tiltakozik ellene, hanem a megoldást keresi.
A lakberendező hölgyike csak egy apró kavicsot dobott az állóvízbe, és a hullámok éppen túlcsordultak, hogy összedöntsenek egy kártyavárat a parton (de szép képzavar lett ez, édes istenem...). A helyzet ezért az, hogy a szép és jó álló hangdobozoknak most menniük kell, a padlóról legalábbis mindenképpen.
Ezért kérdés, hogy fejmagasságban lefektetve mennyire lenne gáz a hangjuk -- sokkal rosszabb lenne-e vajon, mint egy pár 50-100e forintos állványos hangdobozé. Légrés lehet alattuk, a polc meg, amin feküdnének, finoman fogalmazva nagyon masszív, nem egy modern kori szekrénysor.
Kísérletezni sajnos nincs lehetőség, tényleg nincs.És ehhez kapcsolódik az én személyes kérdésem is (bár ez még egy-két hónapig elméleti marad): vajon mi szólna jobban kb. 3 méterről:
a. 2,70 magasan, egymástól 3,50 méterre egy pár Videoton DC 2050-es, vagy
b. A padlón, de egymástól csak 1,30-ra, ráadásul közvetlenül egy asztal mellé szorítva egy pár Videoton Concerto DC3888?Tudom, hogy ezt a távolból nem lehet pontosan megmondani, de ha ez utóbbi kérdésre egyértelmű lenne az a válasz, hogy bármennyire is jobb a Concerto, nagyon rossz lenne az elhelyezése, akkor nem utaznám vele körbe a fél országot.
Köszönettel: MaCS
Fán nem lehet motorozni, motoron viszont lehet fázni!
-
blattida
nagyúr
válasz MaCS_70 #54277 üzenetére
Igazándiból egyik megoldás és egyik hangdoboz sem jó megoldás, ám, ha mindenképp e kettő közül kell választani, akkor a kisebbik rossz és doboz, azaz a dc2050.
andorra
A Breitlingedet is berakod a Lagerfeld övtáskádba, amikor röpülsz a paneleid fölött, de a Winstont is, ha már itt tartunk, mert az annyira lájfsztájl.Gauranga! हरे कृष्ण हरे कृष्ण कृष्ण कृष्ण हरे हरे || हरे रामा हरे रामा रामा रामा हरे हरे||
-
#84221696
törölt tag
Húh gyerekek. Melyik karácsonykor fog manifesztálódni az első hsz? Olvasnék valami összefoglaló okosságot!
-
#71562240
törölt tag
Nem értem ezt a sok türelmetlenséget, még csak a minap lett megígérve. A világ úgyis olyan gyorsuló ütemben változik, minden cseppfolyós, illékony, legalább legyen valami hagyomány, valami állandóság. valami kiszámítható: várjuk
Godot-ta témaösszefoglalót.
A nemzet csótánya örökbecsű sorait idézném:
"Sokkal jobb ha úgy szereted, hogy vágyol utána,
Sokkal jobb ha úgy szereted, hogy vágyol utána
Áhááá!"De hogy elég legyen a fehér hó is, bedobom mindjárt a Negyedik Dimenziót, de tessék elolvasni, mert vizsga lesz.
-
PrinceHerceg
őstag
Titteletem az Uraknak!
8mm vastagságú füstüveglapból hangfalalátétet, szélein átfúrva feltüskézve jó ötlet volna csinálni frontok alá? Mostanság ugyan is elég erősen szinte csak ezen agyalok, de gondoltam megkérdezem már itt is, nehogy szentségtörést műveljek le... a falaim amúgy kerek 19kg-ot nyomnak/db és gyakorlatilag már a fél centis üveg is simán bírja őket szóval azzal gond nem igen lehet!
Szerintetek?
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz PrinceHerceg #54285 üzenetére
Nem szentségtörés, de ritka az üveg a hangdoboz alá. Hogy éppen ez az üveg jó lenne-e éppen a te rendszeredbe éppen neked, éppen a meglévő helyett, az próba-szerencse, de nem eleve elvetendő. Majd számolj be. Lehet hogy beveszünk a Corporation-be, hogy legyen egy második fizikai munkás is MasterMark mellé.
-
#71562240
törölt tag
Tehát Negyedik Dimenzió utolsó előtti rész.
Két duellum, hifi állványok és hifi vezetékek ügyben.
Újra a(z abszolút) fázisról.Előzmények:
(#49702) kammerer
(#49705) kammerer
(#49706) kammerer
(#49708) kammerer
(#49814) kammerer
(#49963) kammerer
(#50145) kammerer
(#50201) kammerer
(#50203) kammerer
(#50333) kammerer
(#50523) kammerer
(#50788) kammerer
(#51011) kammerer
(#51115) kammerer
(#51772) kammerer
(#52132) kammerer
(#52498) kammerer
(#53027) kammerer
(#53860) kammerer-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-
Negyedik Dimenzió
Alább a Szerkesztő számol be a 4. Dimenzióban tett utazásairól, a
High Fidelity "megmagyarázhatatlan" jelenségeiről. Mivel ezek részben
vagy egészben kívül esnek a klasszikus elektroakusztika
érvényességének körén, Olvasóinkban idegenkedést ébreszthetnek, s
csökkenthetik lapunk műszaki tesztjeinek hitelét. Nyomatékkal
leszögezzük: mérnök munkatársaink csakis azzal járulnak hozzá e
cikkekhez, hogy résztvesznek a szeánszokon - és borzadoznak. A
Szerkesztő egymaga vállalja munkájának ódiumát.Párviadal I.
Közönséges vasból értékes hifi-eszközt fabrikálni:
ellenállhatatlan kihívás ez a magyar hifistának. Végre ő is
megmutathatja, mit tud; párviadalra állhat ki a profikkal. Ez legyen a
mentségem rá, hogy magam is számos lemezjátszó-asztalkát
barkácsolt(att)am, jobb anyag híján 1mm falvastagságú csőből, azaz
körkeresztmetszetű idomból. Igazából egyiknek a hangjától sem voltam
elragadtatva. Prezenszüket érdesnek, mélytartományukat súlytalannak
éreztem. A legjobban még az a "modellem" szerepelt, amely a
legegyszerűbb és legolcsóbb volt valamennyi között. Az volt benne a
pláne, hogy nem kellett hozzá esztergályosmunka ugyanis a saját
anyagából voltak a tüskéi. A Mechanikai Laboratóriumban fabrikáltattuk
(két példányban, mint mindig!), és gyakran használtuk a Hifi Magazin
szeánszain. Már azt fontolgattam, hogy esetleg gyártásba visszük és
forgalomba hozzuk, mint annakidején a balzafából készült Triangulumot
(melyet egyébként ma is használható asztalkának tartok). De most már
körültekintő voltam. Mielőtt valamihez a nevünket adnánk, tudnunk
kell, hogy minőségével mennyire közelíti meg az idehaza kapható
legjobb asztalkákat. (Amelyeknek úgy 13 és 20 ezer forint között van
az áruk. Vagy még drágábbak. A leges-legezoterikusabbakkal, amilyen az
Origin Live, a Mana vagy a "nagyobbik" Sound Organisation, nem
foglalkoztam, azok lőtávolon kívül esnek, annyi pénzt nem sok magyar
hajlandó kifizetni néhány klló vasért.) A speciál-asztalkák többsége
Britanniából származik, de akad köztük magyar gyártmány is - olyan,
amelyet innen exportálnak Britanniába! Kölcsönkértem, amit
kölcsönkérhettem, és sorra kipróbáltam őket a saját favoritom
ellenében. Azt tapasztaltam, hogy a teljes mezőnyt két csoportba lehet
sorolni.
Az egyiket a (kisebbik) Sound Organisation asztalka alkotja
egymagáan. A másik csoportba tartozik az összes többi.
Közéjük számítva az enyémet is. Amely talán nem is a legrosszabb
közöttük. A SoundOrg mellett azonban, hogy úgy mondjam, labdába sem
rúg. Különösen az bosszantott, hogy a SoundOrgnak ez nem is a legjobb
modellje, eredendően kompromisszumnak szánták, afféle építőkockának,
amelyből többemeletes állványt lehet építeni. Felfelé nincs is
tüskéje, ott ugyanis lyuk van rajta, abba lehet beilleszteni a
következő emelet lábát. A keret aljára négy vaskarmot hegesztettek,
azok tartják a besüllyesztett vékony, fekete műanyaggal laminált
pozdorja lapot.
A felső "emeleteket" külön kell megvásárolni hozzá. Azok már
alacsonyabbak, alul sincs tüskéjük, csak műanyag dugójuk, azt kell
beleilleszteni a lyukba. És most jön a poén: egy-egy ilyen tökéletlen
kis "emelet", önmagában, földre állítva még mindig fölényesen jobb
asztalka, mint bármi más! Számomra, a "rivális konstruktőr" számára ez
egyenesen megalázó élmény volt; egy életre elvette a kedvemet az
asztalka-tervezéstől.
Hogyan is fogalmazzam meg az auditív különbséget... A
középtartományban az összes többi típus valamiféle mesterséges,
tapadós légteret hoz létre, amelybe mintegy beleragadnak a hangszerek,
mint mogyoróscsokoládéban a mogyorók a nugátba. A SoundOrg hangszerei
önállóbbak, nem rögzülnek annyira szorosan az éterhez, testük van,
mozogni tudnak. A magastartománya is szebb, csillogóbb. De a
legnagyobb különbséget a mélytartományában éreztem. Az összes többi
típusnak felfelé csúszik a basszusa, felmelegíti a hangképet, és egy
kicsit le is válik róla. A SoundOrg basszusa mélyebb és megfogottabb,
jobban alátámasztja a zene teljes szövetét - ez az a bizonyos
tunefulness, basszusjátszó-képesség, amely a Linn-ideológia szerint a
hifi legfontosabb paramétere volna. Nagyobbat lendít a zenén.
Elhatároztam, hogy ezt az asztalkát (néhány más típussal együtt) a
Hifi Magazin "hivatalos" zsűrije elé bocsátom. Kollégáimról tudni
kell, hogy szívből utálják ezt az egész problémakört. Ők csak
készülékekkel szeretnek foglalkozni. Szerintük a jó készülék jól szól,
a rossz készülék rosszul szól, és ezen nem változtat semmiféle
protézis: asztalka, lábazat, műláb, műfogsor stb. Következésképpen a
pénzt nem ilyesmire kell fordítani, hanem nívósabb masinákra, és kész.
Mégis: a Sound Organisation asztalka mindenkit megnyert magának,
mindenki azonnal kiszúrta az erényeit. És amikor a szeánsz végeztével
Sólymos Antal kijelentette, hogy ezért az asztalért még ó is hajlandó
volna kifizetni egy tízest, azon kezdtem törni a fejemet, hogyan
lehetne a SoundOrg árát lejjebb szorítani. Eredetileg ugyanis jóval
többe került egy tízesnél.
A Sound Organisation, mely cég tréfás-propagandisztikusan ö-vel
írja a nevét: Söund Örganisatiön ("Yöu wöun't be wröng - we dönt let
yöu") a Merlin Audio "lova". Meghívtam Csontos Istvánt egy
beszélgetésre, és kértem, fedjük fel a kártyáinkat. Megmondtam, hogy a
SoundOrg annyira tetszik nekünk, hogy hajlandóak vagyunk mögé állni,
és egy kicsit a magunkénak tekinteni, mint annakidején az Ortofon
MC10et, a NAD5120-at, a Heybrook HB1-et. Azokat is mi javasoltuk
behozatalra, de mindig azzal a kikötéssel, hogy előbb tudnunk kell az
árukat. Ha tehát a Merlin hajlandó egy viszonylag józan árat
garantálni, akkor a Hifi Magazin jó lelkiismerettel propagálni tudja a
Sound Organisation asztalkát. Akkor feltehetőleg érdemes belőle
egyszerre többet rendelni emiatt lehet alacsonyabb az ára. Áll az
alku? Csontos István azt válaszolta, rendben van, garantálja, hogy az
asztalkának négyszámjegyű lesz az ára (ezen négy darab kilencest, azaz
egy híján tízezer forintot tessék érteni), mindaddig, amíg a brit cég
árat nem emel, vagy amíg a forintot újra le nem értékelik mától, azaz
július 10-től számítva.
Hogy a dolog ne legyen ennyire egyszerű, a Sound Organisation
éppen ezidőtájt hajtott végre típusváltást. A "nagy" modellt kivonta a
forgalomból, az olcsóbbikat viszont jelen fejtegetésünk tárgyát - két
változatban gyártja. Az áruk ugyanaz, de az egyik jobb, a másik
viszont praktikusabb.
Az első változatnak már nincsenek a tetején lyukak, nem lehet
belőle hifi-tornyot építeni. Egyetlen tartólapot adnak hozzá, mert a
Sound Organisation cég maga is elismeri, hogy ha az asztalkára
egyszerre két készüléket tesznek (tehát az alsó és a felső keretét is
kihasználják), akkor a hangminősége bizony romlik. Az asztalka
fényes-feketére van dukkózva. A Hifi Magazin ajánlása egyértelműen
erre a változatra vonakozik!
A másiknak, a praktikusabb kivitelű (és matt szürkés-feketére
dukkózott) SoundOrgnak az alsó keretén is vannak vaskarmok, egy
második pozdorjalappal. A tetején pedig megmaradtak a lyukak, így
további emeleteket is lehet építeni rá. A hangja lényegesen gyöngébb.
Ha a jobbik asztalka alsó keretére ráfektetek egy könnyű
pozdorjalapot, és arra teszem az erősítőt, felülre pedig a
lemezjátszót, akkor a zene még mindig szebben fog szólni, mint ha az
egyik készüléket áttenném a gyöngébb asztalkára!!! Vagyis, ha valaki
mindenáron két készülékhez vesz egyetlen asztalkát, még akkor is
jobban jár a szimpla kivitelű típussal csak akkor persze gondoskodnia
kell egy másik tartólapról.
A lemezjátszó-asztalkák és hangdoboz-lábazatok állítólag
rendszerfüggőek, ezért ki kellett próbálnunk a SoundOrgot többféle
lemezjátszó, CD-játszó és erősítő alatt. Azt tapasztaltuk, hogy
bármiféle készülékkel párosítva megtartja a maga kellemes
hangkarakterét. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy a SoundOrg volna a
világ teteje (vagy talapzata). Bizonyára vannak nála sokkalta
rangosabb gyártmányok, amelyeket mi nem is ismerünk. Az értékesebb
lemezjátszókhoz az audiofil kereskedők egyébként is ajánlanak
valamiféle speciál-asztalt, és nyilván célszerű figyelembe venni az ő
véleményüket. De állítjuk, hogy a SoundOrg még az ezoterikus
gyártmányok alatt is "megállja a helyét". A hifi-készülékek túlnyomó
többségéhez pedig (s különösen a CD-játszókhoz!) úgyszólván ideális.
Idetartozik két rokontéma. Először is, a konzolok ügye. Olvasóink
többször rákérdeztek, mi a véleményünk a falra szerelhető konzolról:
van-e annyira jó (vagy talán jobb is?), mint az asztalka? Erre a
kérdésre ma már választ merünk adni. Ahol szembesíteni tudtuk az
asztalkát ugyanannak a gyárnak a konzoljával, ott kivétel nélkül
mindig az asztalka szólt szebben. A konzol: megalkuvás.
A másik: a hangdobozok lábtüskéi. Se szeri, se száma azoknak a
fémtüskéknek, amelyeket kipróbáltam a JMlab Olymp alatt. Aztán egyszer
csináltattam vascsőből egy keretet, 4-4 felfelé, illetve lefelé álló
tüskével. És ez a kvázi-állvány sokkal jobban bevált a szimpla
tüskéknél! Stabilabb rendszert képez amazoknál? Mindenesetre szélesebb
a szubjektív frekvenciaátvitele és nagyobb a dinamikája. Ha másnak is
van már tapasztalata ilyesfajta idomokkal, kérem, ossza meg velem,Párviadal II.
Az asztalkáimmal tehát elvesztettem a meccset a profikkal szemben.
A másik mérkőzésen viszont, amelyet a kábelgyártókkal vívok, úgy
érzem, előnyre tettem szert. Azoknak, akik hozzám hasonlóan
méltányolják az egyeres kábelek hangkarakterét, ma megint tudok
mondani valami újat.
Felidézem eddigi kísérleteim konzekvenciáit: 1. Az ezüst jobb
anyag, mint a réz. 2. A hangszóróvezetéknek és a hálózati kábelnek nem
kell vastagabbnak lennie 0,8mm-nél. 3. Az egyeres drót szörnyen
érzékeny az irányhatásra, ezért a drótnak a "+" szálon előre, azaz
húzásirányban, a "-" szálon visszafelé kell futnia. 4. A
szigetelőanyag optimális színe minden valószínűség szerint a fekete.
Ehhez a négy követelményhez fűzök most további két-hármat.
Szigetelőanyagnak eddig közönséges pvc-csövet használtam, abba
húztam bele a drótot. Hangszóróvezetéknek, valamint hálózati kábelnek
már régóta ilyet használok, jobban szeretem a vastag "speckábeleknél".
Ugyanilyet (de csak 0,2mm átmérőjűt) próbálgattam interconnectnek,
azaz készülékek közötti összekötőkábelnek is, de erre a célra nem
igazán vált be, jócskán elmaradt a drága, márkás típusok mögött. Ezért
interconnect-nek egészen a legutóbbi időkig jómagam is egy sodrott
típust használtam. Az Audio Note angol képviselőjétől kaptam
ajándékba. Sose mertem hivatkozni rá ezeken a hasábokon, ugyanis
körülbelül 20 ezer forintba kerül - féltem, hogy a Nyájas Olvasó, ha
ezt meghallja, rögtön nem lesz annyira nyájas. Tény, hogy az Audio
Note-nak ezt az ezüstkábelét összehasonlítottam sok más, drága
készítménnyel, és nekem mindegyiknél jobban tetszett: nyugodtabb a
hangja, kevésbé tolakszik. Érdekessége, hogy a szigetelése poliuretán
- nem gondoltam volna, hogy ezt a polimert kábelgyártáshoz is
használják.
Mindenesetre bogarat ültetett a fülembe. A szigeteléshez ugyan
nagyüzemi technológia szükségeltetik, de valahogy sikerült beférkőznöm
a Kábelgyárba, és addig kunyeráltam, amíg a maradék drótjaimat
poliuretánnal nem szigetelték. A drótra felhordott poliuretán
gumiszerű, enyhén ragacsos anyag, olyasfajta, mint a medvecukor.
Otthon előbb a hangszóróvezetéket cseréltem le, és két perc alatt
tisztában voltam vele, hogy nyert ügyem van. A poliuretánnal borított
drót sokkal emberibben szólt, hozzá képest a pvc-vel szigetelt vezeték
élettelen és unalmas. A hálózati vezetéket is lecseréltem. (Habár az
veszélyes üzem. Ne feledjük: a hálózati kábelt kettős szigetelésnek
kell védenie! Balesetekért a Szerkesztő nem vállalja a felelősséget!)
Mégis, a legjobb eredményt az interconnect-tel értem el. Végre
sikerült lecserélnem a drága "speckábelt" - azóta sem hiányzik. Nem
állítom, hogy az enyém "jobb" volna. De az én zenei ízlésemnek
biztosan jobban megfelel. Saját magam előtt pedig úgy interpretálom a
dolgot, hogy ezt a párviadalt megnyertem - vagy legalábbis sikerült
versenyben maradnom, és már az is nagy szó.
Ennyire jó szigetelőanyag a poliuretán - vagy ennyire rossz a pvc?
Csináltam még egy kísérletet (szintén kábelgyári segédlettel). Azt
akartam megtudni, mennyire kell vastagnak lennie a szigetelésnek.
Megmaradva a poliuretánnál, háromféle kábelt készíttettem. A fémrésze
mindháromnak ugyanaz volt: 0,8mm átmérőjű rézdrót, csak szigetelésük
vastagságában tértek el egymástól. Az egyiknek egészen vékony volt a
"héja", a következőt körkörösen másfél, a harmadikat 3 vastag műanyag
fedte. Mielőtt kipróbáltam volna őket, mérnökökkel is konzultáltam.
Egységesen az volt a véleményük, hogy a háromféle kábel
hangfrekvenciás tulajdonságai gyakorlatilag azonosak, ne számítsak rá,
hogy a hangminőségük lényegesen - vagy egyáltalán - eltérhetne.
Lássuk hát a medvét (avagy, a poliuretán állagára célozva, a
medvecukrot). Mint a 4. Dimenzió utazói nyilván már sejtik: a három
kábel hangja igenis eltérő volt, éspedig olymértékben, hogy ha a
különbséget zongorázni tudnám, abbahagynám az újságírást, és
okvetlenül zenei pályára adnám a fejem. A legjobban a legvékonyabbik
szólt. A középsőnek már fejbe voltak verve a magasai, a legvastagabb
pedig csaknem annyira öblösen és tisztátalanul döngött, mint az
(ugyanennyire vastag szigetelésű) sodrott kábelek. Íme: azt a bizonyos
felrakódást a felső basszusban és a magastartomány elködösítését
szimpla egyeres vezetékkel is produkálni lehet, feltéve, hogy elég sok
műanyagot hordunk fel a drótra. (Lehet, hogy szigetelőanyagból nincs
is "jó", csak "rossz" és "kevésbé rossz"?)
Hogy aztán mi okozza ezt a hatást? Pusztán a kapacitás-többlet
aligha. Valószínűbb, hogy valami PWB-féle istentelenség teszi. Peter
Belt korábban már pedzegetett olyasmit, hogy a készülékek
összekapcsolásával erős zavarhatás keletkezik, és ehhez nincs is
feltétlenül szükség kábelekre: a hatást elő lehet idézni közönséges
spárgával is...
Igaz is: Belt. Mióta a PWB-eszközökről kiderült, hogy fiziológia
mellékhatásuk van (lásd HFM 1991/1-2), eltávolítottam őket a
zeneszobából. A CD-korongokon azonban minden gyanakvásom ellenére
rajtahagytam a színeket, a krémet stb., mert nélkülük túl
csörömpölősnek éreztem a CD-hangot. (Az ellenpróbát sokszor
megejtettem) De amikor az egyeres kábelezést sikerült következetesen
végigvinnem az egész láncon, attól kezdve már nem éreztem szükségét a
Belt-féle korrekciónak. Minthogy a felső tartomány kitisztult, a
manipulációk immár nem a csörgést, az érdességet viszik el - hanem a
magashangokat, a levegőt. Most már egészen biztos vagyok benne, hogy a
PWB-manipuláció azáltal csökkenti a torzításokat, hogy beszűkíti az
emberi érzékelés tartományát. Gyakran nagyon hasznosnak tűnik (máig is
kapom a leveleket azoktól, akik úgyszólván nem tudnak élni nélküle!),
de egy bizonyos hangminőség fölött tényleg már csak rontani tud.
Valamit kihagytam tudósításomból. Ahhoz, hogy az egyeres
interconnect (számomra) végre maradéktalanul bevált, szerepe van még
valami másnak is: az RCA dugónak. Kísérleteimhez eddig a közönséges,
olcsó, bumfordi "bolti" típust használtam. Éreztem, hogy ki kéne
iktatni a jel útjából ezt a vaskos fémdarabot. Utánanéztem, mire
lehetne kicserélni. Az audiofil kiskereskedők speciális
RCA-csatlakozódugókat is árulnak, ezek némelyike nagyon drága, egyes
típusoknak viszont elviselhető az ára, párszáz forint vagy alig több.
A Datateam egy ilyen csatlakozó-típusát én is kipróbáltam. Leszedtem a
míves fémházát, és csupán a funkcionális részeit használtam fel, tehát
a parányi belső dugót ("+") és a vékonyka fémgyűrőt ("-"). Ezeket
önmagukban fillérekért elő lehetne állítani, de sajnos, csak a külső
fémházzal együtt kaphatók. (Így szállítják külföldről - olcsó
tömegcikknek számít.) A hangminőségen mindenesetre sokat javított,
csaknem annyit, mint maga a kábel. Igaz, a kábel hosszú, a dugó meg
rövid, és a józan paraszti ész azt diktálná, hogy egy ennyire rövid
útszakaszon a műsorjel veszteség nélkül fog áthaladni. De mint a
hifiben annyiszor, a józan logika ismét csődöt mond. A csatlakozódugó
önálló hifi láncszem - érdemes törődni vele.Citrom és villamos
Egy gyerekes vicc szerint a villamos és a citrom között az a
különbség, hogy az egyik vízszintesen sárga, a másik pedig
függőlegesen savanyú. Aminek az volna a filozófiai magva, hogy ha
nagyon akarjuk, kapcsolatot találhatunk olyan dolgok között is,
amelyeknek az égvilágon semmi közük egymáshoz. Nekem is sikerült
összehoznom két egymástól merően idegen dolgot. Vagy nem is kettőt, de
hármat? Magam sem tudom.
Úgy kezdődött, hogy az új kábelemet hazavittem, és első dolgom
volt megkeresni az irányát. Hamar meg is találtam. Elégedetten
bólintottam: "igen, ebben már meglehetős praxisom van".
Csakhogy másnap, amikor megint bekapcsoltam a zenét, úgy éreztem,
valami sehogysem stimmel a levegőben. Mégis elkötöttem volna a kábelt?
Nézzük csak. Forgattam ide, forgattam oda, és be kellett ismernem,
hogy előző nap bizony rosszul határoztam meg a kábelirányt. A hibát
sürgősen korrigáltam.
Igen ám, de legközelebb megismétlődött az egész história: a zene
újra zavarosabban szólt, mint ahogy emlékeim szerint szólnia kellett
volna. Ismét tévedtem volna?
Valami ármány lehet a dologban. De vajon mi? Gyanúm a CD-lemezekre
terelődött. Sorra vettem őket, és azt a szörnyűséges felfedezést
tettem, hogy az egyik CD ezt a kábelirányt szereti, a másik pedig
amazt. A kétféle lemez aránya körülbelül 50-50%. Már csak a
demólemezeimben bíztam: hátha legalább a profik következetesek lesznek
és ugyanazt az irányt favorizálják.
Elővettem két legmegbízhatóbb lemezemet, egy Opus3-at és egy
Preference Recordings-ot. Még azok is eltérően viselkedtek! Eszerint a
CD alkalmatlan rá, hogy megállapítsuk vele a kábel irányát!
Csak nem az abszolút fázissal függ össze ez a jelenség?! Sokan
mondogatják, hogy a CD-lemezek nagy részének hibás a fázisa. Az LP-ról
biztosan tudom, hogy nincs vele baj, mi egyszer 10 LP-t teszteltünk
(HFM 1986/3), és valamennyinek ugyanabba az irányba esett a fázisa.
Nosza, előszedtem 5 darabot abból a bizonyos tízből, és azt
tapasztaltam, hogy mindegyik ugyanazt az irányt favorizálja! A kábelek
irányát tehát kizárólag a fekete hanglemezzel lehet meghatározni. Más
kérdés, hogy a CD-ken ezzel még nem segítettünk, hiszen azoknak
körülbelül a Fele továbbra is rosszul fogja érezni magát, bármelyik
kábelirányt válasszuk is.
Mégis igaz volna a baljós hír, hogy baj van a CD-korongok abszolút
fázisával?
Dehát hogyan kapcsolódik a citrom a villamoshoz, a kábelirány az
abszolút fázishoz? Maradjunk meg a klasszikus elektroakusztika mesgyéi
között. A kábel irányhatásának jelenségét azzal magyarázzák, hogy a
húzás következtében aszimmetrikussá válik a kábel kristályszerkezete -
ez tehát "hardver"-probléma. Az abszolút fázis viszont a műsorjel
sajátossága, vagyis tipikus "szoftver"-paraméter. A kábelirány
vízszintesen sárga, az abszolút fázis pedig függőlegesen savanyú.
Biztos, hogy az abszolút fázis csinálja velünk ezt a mókát?
Mindenesetre ideje volna ellenőrizni az abszolút fázist a
CD-korongokon is. Hiszen azoknak a műsora több fekete dobozon jön
keresztül, mint a hagyományos hanglemezműsor.
Éppen ekkor szereztünk új CD-játszót: egy Micromega Duo-t
(tesztjét lásd HFM 1991/2). Nem "etalonnak", nem "referenciának"
szánjuk, hanem munkaeszköznek, különös tekintettel arra, hogy
kétdobozos készülék: ezentúl tesztelni tudjuk majd a CD-játszók
fődarabjait is: a futóműveket (külön) és az átalakítókat (külön).
Azért hozom szóba éppen itt, mert a Duo-nak egy extra szolgáltatása:
fáziskapcsolója is van. Soha jobbkor nem jöhetett volna! Most próbára
tehetjük a CD-korongokat!
A fázistesztre alaposan felkészültem. Összeírtam 6-6 kompaktlemezt
a "balosak" és a "jobbosak" közül. Ha előző feltételezésem helytálló,
tehát a kábelirány és az abszolút fázis tényleg összefügg, akkor arra
kell számítanunk, hogy a két csoport valamelyikének (tehát éppen 6
lemeznek) hibás a fázisa.
Izgatottan raktam fel a korongokat - és ahogy haladtam a munkában,
úgy lohadt le a lelkesedésem. Kábelirány ide, kábelirány oda: a
CD-knek egytől-egyig jó volt az abszolút fázisuk, éppúgy, ahogy az
LP-k között sem találtunk fázishibásat.
De hadd fogalmazzak pontosan. Nem biztos, hogy a fázisuk volt jó!
Csak azt állíthatom, hogy ugyanabban a kapcsolóállásban szóltak
tisztábban, megnyugtatóbban. Márpedig a kettő nem ugyanaz! Hiszen a
fázisfordítást (mint legutóbb szóba is hoztam) valószínűleg nem lehet
elvégezni szimpla kapcsolóval, csak egy pótlólagos áramkörrel. Az
egyik kapcsolóállásban tehát a műsorjelnek eggyel több áramkörön kell
keresztülmennie, s ezt nagy valószínűséggel megsínyli a hangminősége.
Ami különbséget a két kapcsolóállás között hallani véltem, az lehet
ugyan fázisdifferencia - de azt sem szabad kizárni, hogy csupán egy
extra áramkör torzítása.
Ebből én azt a következtetést vonom le, hogy a fáziskapcsoló
mégsem lehet valami elengedhetetlenül fontos szolgáltatás. Ennyi
haszna tehát mindenképpen volt a kísérletnek.
De a helyzet most még zavarosabb, mint annakelőtte volt. Ha a
kábelirány és az abszolút fázis összefüggene egymással, az is éppen
elég misztikus fejlemény volna, hiszen, hogy visszautaljak a
bevezetőben mesélt viccecskére: a kábel vízszintesen hardver, a fázis
meg függőlegesen szoftver. Ha viszont ez a két dolog mégsem függ össze
- akkor ugyan mi az öreg ördög lehet az, ami benne van a CD-lemezek
műsorában (de hiányzik az LP-műsorból!), s amely reagálni képes a
kábelek irányára?!*
Egy próbálkozás a sok közül: "önjáró" asztalka, saját tüskékkel.
Alapanyaga 1 mm falvastagságú, 16 mm átmérőjű vascső, a hegesztése
egészen közönséges. (De tudni kell, hogy a fémiparban általában
jobbnak tartják az úgynevezett védőgázas technológiát. És a különféle
hegesztőanyagokkal is jócskán el lehet "hifizni".)A Sound Organisation asztalka. Kb. 19*19 mm-es zártszelvényből
készült. Anyagminőségét, hegesztési technológiáját nem ismerjük. Súlya
megközelítőleg 4 kiló. Mérete (a tüskék nélkül) 494x396x360 mm, az
alsó keret földtől mért távolsága 88 mm. A pozdorjalap rendkívül
könnyű, még műanyaggal lamináltan is könnyebb, mint az általunk
hozzáférhető pozdorjafajták. Mérete 451x354x10 mm, tehát lazán
befekszik a felső keretbe, ahol is a keret aljára hegesztett vaskarmok
tartják.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-
-
BBéci
titán
válasz #71562240 #54288 üzenetére
Több részletet ki tudnék emelni, amikkel egyetértek, mert egybevágnak saját tapasztalataimmal.
Csak egyet említek: "A hangminőségen mindenesetre sokat javított,
csaknem annyit, mint maga a kábel. Igaz, a kábel hosszú, a dugó meg
rövid, és a józan paraszti ész azt diktálná, hogy egy ennyire rövid
útszakaszon a műsorjel veszteség nélkül fog áthaladni. De mint a
hifiben annyiszor, a józan logika ismét csődöt mond. A csatlakozódugó
önálló hifi láncszem - érdemes törődni vele."
Amikor nemrég nagyjából ugyanezt írtam a Házimozi erősítős topikban, leginkább ellenvélemények születtek.Helyesen: ugyanígy, ugyanúgy, ugyanilyen, ugyanolyan, ugyanez, ugyanaz, stb. Egyelőre, vagy egyenlőre? Takarítani vagy tisztítani? Nem mindegy!
-
BBéci
titán
válasz #71562240 #54292 üzenetére
Erről jut eszembe, ma délután illesztettem a rendszerembe 2,25 M Ft értékben Furutech kábeleket, végre megint eljött a Kánaán. Bár nem teljes mértékben, mert a Norma éppen egyik kollégámnál vendégeskedik. Ha visszaérkezik, az XLR is előkerül a szekrény aljából, az plusz 590000 Ft.
A Flux kábelek csatlakozói megérnének egy misét, szerintem kivételesen jó minőségűek és hangúak.Helyesen: ugyanígy, ugyanúgy, ugyanilyen, ugyanolyan, ugyanez, ugyanaz, stb. Egyelőre, vagy egyenlőre? Takarítani vagy tisztítani? Nem mindegy!
-
BBéci
titán
válasz #71562240 #54294 üzenetére
Ha filléresből nem is, de félmillióért, természetesen használt alkotóelemekből, már olyan rendszert lehet összeállítani, amitől a sokat hallott, öreg harcosoknak - mint amilyenek mi vagyunk - is fülig ér a szája.
Helyesen: ugyanígy, ugyanúgy, ugyanilyen, ugyanolyan, ugyanez, ugyanaz, stb. Egyelőre, vagy egyenlőre? Takarítani vagy tisztítani? Nem mindegy!
-
#89663488
törölt tag
Üdv! Szerintem ez a jamo studio 180 full logic ,nagyon nagyon eltalálták super hangzás,lassan 14 éve nyúzom ,nem akárhogyan ,hát ezt még elfelejtették elrontani,..,Egy két helyen olvasok róla rosszakat ,Ja tudom neki ilyen meg ilyen hangfala van , még a sokol rádiót is csak a szomszédból hallgatta ,annak ajánlom költözzön a szomszédomba és utána nem fikázza az ár /érték arányban álom hangfalat!!!!
-
andorra
őstag
válasz #71562240 #54294 üzenetére
Elsőre talán soknak tűnhet, de ha jobban belegondolsz: ha elég nagy az úszómedencéd, annak egy évi fűtési költségén a rezsicsökkentés következtében annyit megspórolsz, hogy abból simán kijön 10 centiméter Furutech kábel. Az sem mindegy, hogy hol veszed. Tudok egy olyan helyet, ahol általában 1 miliméterrel hosszabbra vágják a Furutech kábelt. Ha rendszeresen itt vásárolsz, ezáltal, minden egyes alkalommal ajándékba kapod egy átlagember két heti fizetését. Tehát lehet és érdemes is okosan hifizni.
-
Plexicushio
senior tag
Új hozzászólás Aktív témák
- Tudástár Parazitaeffektusok az áramkörben 1.
- Tudástár Melyik áram merre folyik a NYÁK földhálózatán?
- Tudástár Erősítők tápellátása
- Bemutató DSD: divatőrület vagy a zene új dimenziója?
- Bemutató Audio-gd Precision 2 erősítő teszt
- Budapest és környéke adok-veszek-beszélgetek
- Vezetékes FEJhallgatók
- 3D nyomtatás
- Politika
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- Kerékpárosok, bringások ide!
- Nyíregyháza és környéke adok-veszek-beszélgetek
- Debrecen és környéke adok-veszek-beszélgetek
- Xiaomi 14 Ultra - Leica hercegnő
- Mobil flották
- További aktív témák...