Hirdetés
- Samsung Galaxy Watch4 és Watch4 Classic - próbawearzió
- Motorola Edge 40 - jó bőr
- Android alkalmazások - szoftver kibeszélő topik
- Poco X6 Pro - ötös alá
- Ilyen lehet az S25 Ultra fogyókúra után
- Ezek a OnePlus 12 és 12R európai árai
- Samsung Galaxy S23 Ultra - non plus ultra
- OnePlus 8T – fazonigazítás
- Fotók, videók mobillal
- Érintésnélküli fizetési megoldások - PayPass via NFC
-
Mobilarena
Szeretettel köszöntünk a sztereó otthoni/szobai Hi-Fi világában !
Új hozzászólás Aktív témák
-
Haart
addikt
válasz bajnokpityu #51752 üzenetére
6L6 variánsok mehetnek?
-
titán
válasz bajnokpityu #51752 üzenetére
Kapcsolástól függően mehet a KT88.
evDirect villanyautós töltőhálózat
-
robi-k
őstag
Pl. a németekénél vagy direktben az oroszoktól.
-
Ear001
addikt
válasz bajnokpityu #51752 üzenetére
Én sem. Viszonot EL34 és EL34 kőzött is rengeteg difi lehet.
-
@tco@
aktív tag
Sziasztok!
Régóta gondolkozom egy olyan szett beszerzésén, ami nem rohad szét ha otthon pihen (évi 3-4 alkalommal menne nagyobb házibulikba, amúgy minimál hangerőn otthon használnám), és ha kell, meg tud szólalni.
Szeretnék összerakni egy erősítőből, és 2 passzív hangfalból álló szettet, melyeknél az RMS legalább 100W/darab (inkább kicsit több), lehetőleg új minden komponense, és abszolúte baráti áron van, mivel nem sokszor tudnám kihasználni otthon
Pc/multimédia speakereknél csak Logitech z623 és modecom MC-SHF120U az ami minőségben elmegy, erőben pedig közelít...a mostani 2x20 wattos Genius teljesítményét ismerem, szép, aranyos, nagy/nyitott helyre nagyon kevés.
Mondanám hogy a keret 60k...de mind tudjuk hogy ez viccnek is rossz, ezért kérlek titeket, hogy javasoljatok valamit, előre is köszönömU.i.: a skytec spb-8 és hasonló karaoke hangfalpárok jól néznek ki és olcsóak, de nem sok jót olvastam róluk...mk audio pro-10 és RH SOUND LK-618-10 és környéke pl nagyon borzasztó?
[ Szerkesztve ]
-
r4z
nagyúr
Kis szobába a B&W DM310 helyett jó vétel lenne egy pár Dali Zensor 1 metálhoz? Tisztában vagyok vele, hogy sokkal kisebb doboz, a kérdés leginkább az, hogy a mélyekben mekkora lehet a különbség. A Dalinak ugyan kisebb a mélyközepe (de feltételezem, hogy jobb minőségű is), tehát kevésbé megy mélyre, viszont ez talán jobban le tudná követni a pörgős dobot.
Jó irányban tapogatózok a sötétségben vagy teljesen sikerült eltévednem?
I don't love people. I love 911s, Astral Projection and french fries, in that order.
-
r4z
nagyúr
Előre szólok, hogy nem vagyok a témában kompetens, kezdő hifis vagyok.
Saját tapasztalatokból kiindulva biztosan mondhatom, hogy egy 2x70W-os Integra két belépő hangdobozzal is tud olyan hangerőt, hogy már-már élvezhetetlen egy házibuliban is. Szvsz nincs ott szükség 100W-ra csatornánként, ha megfelelő dobozokkal párosítod.
I don't love people. I love 911s, Astral Projection and french fries, in that order.
-
andorra
őstag
Az erősítők teljesítménye (ebben a fórumban ezt mindenképpen ki kell emelni), nem pusztán műszaki kérdés, mert mi nem hangosítunk, hanem a minőségre utazunk. Ezért hifisták körében nem jelenthetjük ki, hogy X teljesítmény elég, különösen nem alacsonyabb teljesítmények esetén. Az igazán mély hangok iszonyú energiákat igényelnek és ahhoz nagyon fontos a nagy teljesítmény tartalék. Természetesen hangdoboztól, akusztikától is függ, hogy ez kinél, hogyan érvényesül, de általában igaz, hogy a nagyobb erősítő teljesítmény a minőségre pozitívan hat akkor, ha minden más paraméter azonos. Ez azonban természetesen nagy többletköltségekkel is jár. Tehát adott esetben nem a rendszernek, hanem a pénztárcának elég az X teljesítmény.
[ Szerkesztve ]
-
andorra
őstag
Tegyük fel, hogy álmodban (azért álmodban, mert a valóságban ez nem fordulhat elő) részt veszel egy teszten, ahol két hangdobozt kell összehasonlítanod.
Ezeket tapasztalod:
1 "A" hangdobozon jobb a pergődob, de nem megy olyan mélyre mint B
2 "A" hangdobozon élethűbb a hegedű, de B-nek jobb a tere
3 "A" hangdobozon szebb a férfi énekhang, de B-n szebb a női énekhang
4."A" hangdobozon szebbek a közepek, de B-n szebbek a magasak.Most azt hagyjuk figyelmen kívül, hogyha kicserélik a lemezt egy másikra, megint más különbségeket fedeznél fel.
Most ennek alapján mondd meg, hogy melyik lenne jobb nekem?
[ Szerkesztve ]
-
nebulo5
senior tag
válasz andorra #51761 üzenetére
+1!
És ha még hozzátennél néhány, (a minőségi hangvilág érdekében) szintén fontos tényezőt, akkor talán elmaradna ez a mostanában dúló divathóbort, miszerint mégiscsak : " mások tanácsa alapján válassz magadnak feleséget, mert te fogsz vele együtt élni !"
Nem az a gond a zenét és jó hangminőséget kedvelő emberkék túlnyomó többségével, hogy kevés pénzből szeretne jó hangforrást otthonra, (mert valóban elérhető "soványabb" pénzes malac ledöfésével is a több/kevesebb kompromisszummal, de elfogadható élvezetes zenei hang) hanem inkább nagyobb gond, hogy a zenei láncot építgető emberke, nem hajlandó tapasztalatszerzés útján megtudni, hogy mit is kell keresnie ahhoz, hogy az áhított végeredményt megépítse magának. Hogy egyáltalán, milyen kompromisszumot kellene!lehetne hoznia ahhoz, hogy a későbbiekben csiszolgatni tudja zenei láncának alkotó elemeit.
Talán nem is sarkosítok, mikor ide merem írni: tudja-e egyáltalán, hogy mit szeretne, és ahhoz miként és mit kell meghallania egy - egy alkotóelem meghallgatása során?
Amíg, erre nem döbbennek rá a jó hang "hajszolása" során, addig nem is tudják értékelni a fentebb leírtakat már megtapasztalt kevesek tanácsát. Inkább iróniával, cinizmussal reagálnak a tanácsokra, különösen azért, mert meg sem értik a tanácsokat.
Nagyon igaz az a már-már szállóigévé vált, gyakorta leírt javaslat: "el kell menni, és meg kell hallgatni". És ha meg is tudja hallgatni, és a vásárlás mellett dönt, akkor az otthoni (már meglévő elemekkel) környezetben is mindenképp meg kell hallgatni.
(ezt lehet úgy is olvasni, hogy csak egy füle-farka sincs agyament "bölcselkedés", és majd a harmadik, negyedik erősítő (vagy egyéb ketyere) cseréje után összeszámolhatja, hogy mennyi is volt a "tanulópénz", vagy el lehet járni hallgatózni és tanulni ingyen...)Üdv: nebulo
-
blattida
nagyúr
Röviden: nem.
A legkisebb zensor szinte valódi mélyek nélküli hangdoboz, ezért én ilyen műfajhoz egyáltalán nem ajánlanám, mert bár a 310-es b&w sem egy szub bajnok, viszont annak azért vannak érzékelhető/értékelhető mélyei...ráadásul a dali jóval érzéketlenebb is, ezért több kakaót igényel, de nem a zsírszegény változatból...teljesítmény igényesebb, a kevesebb mélyének dacára.Gauranga! हरे कृष्ण हरे कृष्ण कृष्ण कृष्ण हरे हरे || हरे रामा हरे रामा रामा रामा हरे हरे||
-
tag
Régen foglalkoztam a témával így kikérném a véleményetek. Két 120~200W-os komolyabb 4Ohm-os hangfalhoz szeretnék erősítőt venni. A következő típusokon gondolkozom:
- Yamaha R-S201
- Cambridge Audio Topaz AM10
- Pioneer A-10-KÁrban nagyjából azonos szinten mozognak, így ez nem feltétel. A Yamaha nagy teljesítmént ígér, de nem tudom ez nem-e "csalóka". Előre is köszönöm a véleményeket! Remélem nem követtem el bűnt, hogy a három típust egy bejegyzésben említettem.
[ Szerkesztve ]
-
blattida
nagyúr
válasz Fender #51767 üzenetére
Mivel nagyon olcsó erősítőket nézel, ezért mindenképp azt tanácsolom, hogy használt erősítőt vegyél,már csak azért is, mert hangra és anyagilag is sokkal jobban járnál.
A komolyabb hangdoboz alatt mit értesz, hogy nem egy low budget pc hangsugárzóról van szó?Ha segítséget szeretnél, akkor kellene némi hasznos infó is arról, hogy hová, milyen zenéhez, milyen ízléshez, elváráshoz kellene...
Gauranga! हरे कृष्ण हरे कृष्ण कृष्ण कृष्ण हरे हरे || हरे रामा हरे रामा रामा रामा हरे हरे||
-
tag
válasz blattida #51768 üzenetére
Egy pár Alesis Monitor One Mk2-eshez kellene. Eredetileg a "hozzá tartozó" RA300-as erősítővel hajtottam volna meg, de sajnos nagyon leharcolt amit kinéztem. Úgy döntöttem, mivel otthoni használatra kellene, talán asztali erősítő is jó lenne (jobban is mutat és közelebb is áll hozzám).
Elég vájtfülű vagyok, de sajnos komolyabb rendszert nem engedhetek jelenleg meg magamnak. A zenei izlésem nagyon változó, szinte mindent meghallgatok. Minőségben pedig ebben az árkategóriában a lehető legjobbat próbálom kihozni. A hangfalpár adott, 2 éve megszállottja lettem, így beszereztem egyet magamnak. Sajnos az erősítővel elcsúsztam, ezért is tartózkodom kicsit a "használt" vételtől. Az egyetlen számomra releváns találat egy Pioneer SX-20-as volt.[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
Akkor itt az ígért Negyedik Dimenzió folytatás. Praktikus "összefoglalóval", hogy miféle erőtérmintázatok vesznek-vehetnek körbe minket és készülékeinket, hatván persze a hangra és a hallásunkra - már amennyit akkor erről rendszerezhetően sejtettek. Fesd a körmöd, akkor is, ha férfi vagy!... Érvényesülnek-e, hallhatóak-e a Belt-kezelés hatásai FM-rádión keresztül -az első rádiósteszt eredményei a Hi-Figyelő műsorban (mert volt ilyen rádióműsor!)!!! Olvasói levelek!
Előzmények:
(#49702) kammerer
(#49705) kammerer
(#49706) kammerer
(#49708) kammerer
(#49814) kammerer
(#49963) kammerer
(#50145) kammerer
(#50201) kammerer
(#50203) kammerer
(#50333) kammerer
(#50523) kammerer
(#50788) kammerer
(#51011) kammerer
(#51115) kammerer-----------------------------
Negyedik Dimenzió
Alább a Szerkesztő számol be a Negyedik Dimenzióban tett
utazásairól, a High Fidelity "megmagyarázhatatlan" jelenségeiről.
Mivel ezek részben vagy egészben kívül esnek a klasszikus
elektroakusztika érvényességének körén, Olvasóinkban idegenkedést
ébreszthetnek, s csökkenthetik lapunk műszaki tesztjeinek hitelét.
Nyomatékkal leszögezzük, hogy az ehelyütt közölt írások teljes
mértékben függetlenek a lap műszaki részétől. Mérnök munkatársaink
csakis azzal járulnak hozzá ezekhez a cikkekhez, hogy résztvesznek a
szeánszokon - és borzadoznak. A Szerkesztő egymagában vállalja
munkájának minden ódiumát."Ilyen állat pedig nincs!"
- mondta valaki, amikor életében először zsiráfot látott.*
A PWB-effektus létezése változatlanul nincs bebizonyítva,
mindazonáltal az emberek 75-80 százaléka képes rá, hogy ezt a hatást
pillanatok alatt felismerje. Peter Belt eszközei és módszerei egyre
hatékonyabban működnek - teóriája pedig egyre intenzívebben mereszti a
hajszálainkat. Vegyük szemügyre előbb a teóriát, aztán lássuk, mire
megyünk vele.I. G mint gravitáció
Hát az úgy volt, meséli Belt az ő legújabb körlevelében, hogy az
élőlények gravitációs erőtérben fejlődtek ki az evolúció során, s
minden tekintetben alkalmazkodtak hozzá: nemcsak hogy érzékelik a
gravitációs teret, hanem még ki is építettek magukon egy sajátos
gravitációs mintázatot. Még az olyan, látszólag holt tárgynak, mint
amilyen a fáról letépett levél, még annak is megvan a maga sajátos
gravitációs "patternje". Érzékenyebb fülű zenebarátok elvégezhetik a
következő kísérletet: behoznak a kertből két falevelet, a hangdoboz
tetejére fektetik, majd megfordítják - és azt fogják tapasztalni, hogy
a hangminőség megváltozott. A falevél ugyanis fenntartja magának azt a
jogát, hogy továbbra is eldönthesse: merre van a "fel" és merre a
"le"...EMBER ÉS VILÁG
Az ember fejlődéstörténete évmilliókkal ezelőtt kezdődött. Abban
az időben még nem léteztek sem fémtárgyak, sem műanyagok (mint például
a habszivacs a matracban), sem elektromos készülékek, sem téglatest
alakú lakószobák. Mindezeket csak néhány évezred, évszázad vagy éppen
csak néhány évtized óta ismerjük, s ennyire rövid idő alatt még nem
alkalmazkodhattunk hozzájuk. Pedig bármiféle ember alkotta tárgy
kölcsönhatásba lép a gravitációs energiával, és olyan mintázatot vesz
fel (a földhöz képest), amely idegen az emberi lények számára.
Ezért aztán meglehetősen kényelmetlenül érezzük magunkat
lakókörnyezetünkben. Az idegen töltésmintázatok zavaró hatása ellen
agyunk egyfajta védekező mechanizmust fejlesztett ki, amennyiben
radikálisan beszűkíti érzékenységünket a külvilág ingerei iránt. Ezt
jobbára csak azzal lehet demonstrálni, hogy kevésbé élvezzük a zene
finom árnyalatait. Nehezebb kimutatni, hogy egyszersmind
fáradékonyabbá, ingerlékenyebbé is leszünk, és kevésbé tudunk
koncentrálni a munkánkra.DOBOZ A DOBOZBAN
Mindnyájan egy-egy nagy dobozban élünk, amelyben számos kisebb
doboz van elhelyezve. A nagy doboz belsejében koncentrálódó
gravitációs energia interferál a benne elhelyezkedő objektumok
(emberek, állatok, növények, tárgyak) töltésmintázataival.
A hifi-berendezés sem más, mint különféle sorba kötött dobozok
láncolata. Mindegyik doboz áramköröket, kábeleket, mágneseket,
tekercseket tartalmaz, s ráadásul a többségük még rá is van kötve az
elektromos hálózatra. Amikor kihúzzuk a hálózati csatlakozót, a bajok
csupán csökkennek, de nem szűnnek meg, mert a készülékek anyaga
továbbra is megtartja azt a töltésmintázatot, amelyet előzőleg
felvett.
A hifi-dobozok között a hangsugárzó a legdobozabb. Bármilyen
anyagú, bármiféle formájú objektum, amely valamely doboz belsejébe
kerül, káros teret kelt; ilyen objektumok vagyunk mi magunk is, összes
létező használati tárgyunkkal együtt, a lakószoba belsejében - a
hangsugárzó doboz belsejében pedig ilyen objektum magának a
hangszórónak a mágnese, kosara, kábelezése, a dobozmerevítő elemek, a
reflex-csövek, a keresztváltók a maguk kondenzátoraival és
tekercseivel és nyomtatott áramköreivel és (utoljára de nem
utolsósorban!) bármiféle vatta, szivacs vagy egyéb csillapítóanyag.
Aki nem hiszi, helyezzen el csavarhúzót vagy valamiféle csövet vagy
rudat a hangdobozban, és figyeljen jól. A hangkép romlani fog. Ha
pedig kiszedjük a csillapítóanyagot, a hangkép valósággal fellélegzik.
Ezek után elképzelhetjük, mi történik az úgynevezett aktívdobozok
belsejében... És ha még egy gondolattal tovább megyünk, megértjük,
miért szólnak szebben a többszörös erősítésű hangsugárzók. Azoknak
ugyanis nincs a gyomrukban sem keresztváltó, sem erősítő.
Sokat cikkeznek arról, hogy az emberi szervezet érzékeny a lakás
vagy a munkahely elektromos készülékeire és a kábelezésre, de minden
kutató oda lyukad ki, hogy ezeknek a készülékeknek és kábeleknek
valójában elhanyagolhatóan kicsiny az elektromágneses kisugárzásuk. Az
egészségügyi problémáknak tehát semmi közük a hagyományosan
értelmezett elektromágneses sugárzáshoz. Az emberi szervezet
vészcsengője valójában amiatt szólal meg, mert a különféle objektumok
utánozzák a Föld felszínén természetes körülmények között fellépő
gravitációs töltésmintázatot, s ezáltal megzavarják az emberi
érzékelést. Ebből a szempontból külön figyelmet érdemel bármiféle
fémes vezető, amelynek egyik vége földelve van. Ilyen vezetőnek számít
bármiféle kábel (ugyanis ilyen vagy olyan módon, de az egyik pólusa
földre van kötve), és ilyen az összes csővezeték is. Súlyosbítja a
helyzetet, ha a vezetékek fejmagasságon felül futnak, illetve ha nem
vízszintesen futnak.KEZEK ÉS LÁBAK
Az emberek többsége zenehallgatás közben keresztbe veti a lábát,
vagy keresztbe fonja a karját. Érdemes próbát tenni: hallgassunk zenét
normál ülőhelyzetben, majd keresztezzük vagy a lábunkat, vagy a
karunkat. Az érzékenyebb hallásúak észre fogják venni, hogy
megváltozott a hangérzetük, s ugyanezt érezheti a társaságukban lévő
többi személy is. Némi kísérletezés árán kimutatható, hogy ha a
társaság egyik tagja változtat a pozícióján, például keresztbe teszi a
lábát (vagy ellenkezőleg), a többiek is hamarosan reagálnak rá:
megpróbálják helyreállítani a csoportban kialakult eredeti
töltésmintázatot.Az emberi körmök színtérképe (alkoholos filctollal ejtett pöttyök):
P piros, S sárga, K kék, Z zöld. A helyenkénti kihagyások a
Páros/Páratlan szabállyal állnak összefüggésbenKÁVÉKANTÁTA
Nem Beltnél olvastam, a saját megfigyelésem, hogy a zene
fölényesen jobban szól, ha egyedül hallgatjuk. Látogatót hívunk, "ezt
hallgasd meg, azt hallgasd meg!", de amint felcsendül a zene, máris
érezzük, hogy szégyenben maradunk, valami nem stimmel. Ez a valami: a
másik személy káros töltésmintázata.
Kimutathatjuk ezt a hatást egy szimpla, visszakézből végrehajtható
PWB-kísérlettel. Kínáljuk meg vendégünket egy csésze kávéval és egy
pohár savanykás itallal, mondjuk limonádéval, és kérjük meg,
kortyoljon bele felváltva hol az egyikbe, hol a másikba. Figyeljünk
jól: a hangminőség enyhén, de ide-oda fog változni, éspedig
mindkettőnk számára. (Aki ebben a varázslatban a koffein hatására
gyanakodna, gondolja meg: hogyan is tudna a koffein 10-15 másodperc
alatt felszívódni, a hatását pedig hogyan is tudná közömbösíteni
egyetlen korty limonádé?! Itt másról van!)A SZÍNEK FIZIOLÓGIÁJA
Belt legvadabb felismerései közé tartozik, hogy a színek révén
manipulálni lehet az emberek gravitációs energiamintázatát. A test
különböző részei, sajnos, más-más színekre reagálnak, úgyhogy aki
optimális színű ruházatot öltene, bizony furcsa reneszánsz divatot
kreálna...
Hasonlóképpen nem keltene előnyös benyomást az az ember, aki
színesre mázolná a körmeit, de jó tudni, hogy az ember kéz- és
lábkörmei erősen reagálnak a megfelelő színekre. Még az alkoholos
filctollal ejtett (tehát később alkohollal lemosható) apró színes
pöttyök is "működnek", s hatásukat nemcsak a kísérlet alanya, hanem a
társaságában lévő többi személy is megérzi. Azok számára, akik nem
riadnak vissza a kísérletezéstől, bemutatjuk az emberi kéz- és
lábkörmök ideális töltésmintázatának színtérképét (22. oldal).
Aki viszont úgy érzi, hogy ez a kísérlet neki túlságosan próbára
tenné a férfiasságát: színes körmök, brrrr! (valóban ezen múlna?!),
viszont nem sajnálna rá egy kis pénzt, próbát tehet a PWB Elektrét
Krémmel, amely színtelen, nem látszik meg a körmökön, nem kell
szégyenkezni miatta - és sokkal hatékonyabb is a puszta színeknél.
Hatását sajnos már az első kézmosás közömbösíti. A krém drága ugyan,
körülbelül 2000 forint az ára, de minthogy csak molekulányi réteget
kell felvinni belőle, egyetlen tégely is hosszú időre elegendő.
Bármennyire idegesítő is ez a körmönfont manipuláció, aki egyszer
hozzászokott, nehezen tudja elképzelni, hogy másképp is hallgathat
zenét. A krém hatása annyira drasztikus, hogy szinte minden ember jól
érzékeli, nemre, nemzetiségre, felekezetre vagy akár pártállásra való
tekintet nélkül. (Habár érzékenységünk a korunkkal valamelyest
csökken; a kereszténydemokrata hifisták valószínűleg kevesebbet
nyernek a krém használatával, mint mondjuk a fideszes hifisták.)II. Színtérképek
Akárcsak az élőlények, a tárgyak is kölcsönhatásba lépnek a
gravitációs energiával, és sajátos töltésmintázatot építenek ki a
felületükön. Befolyásolja ezt az energiamintázatot a szóban forgó
tárgy alakja, anyaga, felületének kiképzése, színezete, de befolyással
van rá bármiféle elektromos feszültségkülönbség is. Komplex
gravitációs energiamintázatok alakulnak ki, s ezek hatnak az emberi
agyra.
A káros töltésmintázatok elhárításában, mint már tudjuk, fontos
szerepet játszanak a színek. Bármennyire hihetetlenül hangozzék is,
hatásuk teljes sötétségben is érvényesül. Ha valamely tárgyat a
megfelelő színekkel manipulálunk, ennek hatását az emberi tudat még
akkor is érzékeli, ha a szóban forgó tárgy (például a Compact Disc)
éppen be van zárva egy fekete dobozba (a CD-játszóba).
Nyilvánvaló, hogy ez a technika beláthatatlan fejlődés előtt áll,
s hogy ma még csak a kezdet kezdetén tartunk. Annyit már most is
tudunk, hogy más-más "stratégiai pontok" más-más színre vagy
színkombinációkra reagálnak. Tehát meg kell keresni a stratégiai
pontokat, és megtalálni a nekik megfelelő színeket. A Peter Belt
boszorkánykonyhája máris kész receptekkel szolgál. Íme az eddig
összeállított szakácskönyv:A. HANGLEMEZ
A hanglemez (CD és LP) színtérképét legutóbb már közreadtuk (de
tessék figyelni, mert alább még kiegészítjük további két színnel). A
színeket 1cm hosszú csíkok formájában, alkoholos (permanens, vízálló)
filctollal kell felvinni a lemez élére. Megint elmondom, hogy ez a
filléres varázslat annyit használ a zenének, mint egy új hangszedőtű,
egy jobb hangszedő vagy éppenséggel egy értékesebb erősítő. Az ingyen
és bérmentve, "varázsvessző nélkül" elvégezhető PWB-manipulációk közül
számomra eddig ez volt a leghatékonyabb!
Eddig. De mostantól fogva már nem!B. HANGSUGÁRZÓK
Mert Belt azóta már a hangsugárzó dobozok színtérképét is
elkészítette. Ez a varázslat annyira döbbenetes, hogy azt hittem:
végre itt az első ingyenes PWB-manipuláció, amely bárki előtt 100%-os
biztonsággal demonstrálható. Ebben ugyan tévedtem (lásd olvasóink
beszámolóját a cikk végén), de így is fenntartom, hogy nem hifista az,
aki nem próbálja ki a színvarázslást a hangsugárzó dobozain.
A hangdoboz elő-, hát-, tető- és fenéklapját apró, színes öntapadó
tapétadarabkákkal kell kezelni, éspedig: sárgával, feketével, kékkel
és lilával. Ha nem jutunk öntapadó tapétához, használhatunk helyette
bármiféle papíranyagot, szigetelőszalagot vagy filmet. A sárga és a
fekete fólia felülete lehetőleg matt legyen, a kéké és a liláé fényes;
esetleg ragasszunk a tetejére celluxot. A foltoknak, mint látni
fogjuk, nemcsak a színük, de az alakjuk is kritikus!
Előlap. Plánparallel falap, kör alakú hangszóró - mindkét
alakzatnak már önmagában is kellemetlen töltésmintázata van, a
kombinációjuk pedig még rosszabb. Manipulációnk eszköze itt a sárga
kör, amelyet az ábra szerint kell felragasztani az előlapra (feltéve,
persze, hogy az előlapról le lehet szedni a védőborítást,
hangszóróselymet). Kört vagdalni nehézkes, de megteszi helyette az
olyan négyzet is, amelynek lecsaptuk mind a négy sarkát. Az előlapon
található, kör alakú reflexnyílást ugyanúgy kell kezelnünk, mintha
hangszóró volna. Ha az előlap valamely hangszórója nem kör alakú,
magára a membránra is kell ragasztani egy sárga pöttyöt, és akkor az
Anyatermészet ezt a han szórót is elfogadja kör alakúnak. Ábráink
remélhetőleg kellő eligazítást adnak a legkacifántosabb elrendezésű
hangsugárzó-előlap kezeléséhez is. Ha mégsem: segíts magadon, az Isten
is megsegít.
Hátlap. Ez a panel a kék téglalapra reagál, amelynek szélei
párhuzamosak a doboz éleivel. Ha a hátlapon kör alakú reflexnyílás
vagy pláne hangszóró is van, igen kellemetlen töltésmintázat képződik,
ilyen esetekben a hangszórót (reflexnyílást) négy-négy kék
téglalapocskával kell körberagasztani, az ábra szerint. Ha a hátlapra
szerelt mélyhangszóró vagy passzív membrán nem kör alakú, akkor magát
a membránt kell felcímkézni egyetlen, aszimmetrikusan sugárirányban
elhelyezett kék téglalappal.
Tetőlap. A folt, amelyre a tetőlap reagál: egy minden sarkán
lecsapott fekete téglalap, amely párhuzamosan áll a doboz éleivel. Ha
a tetőlapon kör alakú hangszóró helyezkedik el, akkor annak
membránjára, illetve, ha dómsugárzóról van szó. annak szerelőlapjára
kell ragasztani a fekete idomot, sugárirányban, az ábra szerint.
Fenéklap. A hangdoboz aljára lila négyzetet kell felvinnünk
(oldalhosszúsága 10-20 milliméter; 10 is elegendő!), széleit
párhuzamosan állítva a doboz éleivel.Hangsugárzó dobozok kezelése színekkel
Ábráinkon a sárga, kék, fekete és lila foltokat egyaránt piros színnel
jelöltük.
Felső sor: előlap kezelése sárga foltokkal. A. szimmetrikus elrendezés
kör alakú hangszórókkal, B. ugyanez reflexnyílással, C. aszimmetrikus
elrendezés kör alakú hangszórókkal, D. szimmetrikus elrendezés
négyzetes hangszórókkal, E. aszimmstrikus elrendezés vegyes alakú
hangszórókkal és két reflexnyílással.
Középső sor: hátlap kezelése kék foltokkal. F. normál eset, G.
hangszóró vagy reflexnyílás a hátlapon, H. oválhangszóró vagy ovális
passzív membrán a hátlapon.
Alsó sor, balra: tetőlap kezelése fekete folttal. J. normál eset, K.
hangszóró a tetőlapon. Alsó sor, jobbra: L. fenéklap kezelése lila
folttal. (A J és L ábra szerinti fekete/lila folttal kezelni lehet
nemcsak a hangsugárzó dobozok, de bármiféle más objektum
mennyezet/padló felé néző felületeit is!)C. ZENIT ÉS NADIR
Amit az előbb a hangsugárzó dobozok tetejére és aljára
ragasztottunk, beválik bármiféle objektum tető/fenéklapján, amely a
mennyezet/padló irányába néz. A fekete/lila foltok az erősítőn, a
CD-játszón, a rádión, a magnón, az asztalon, a szekrényen, a polcokon
és ki tudja még hány egyéb helyen is működnek szerte a lakásban!D. TESSÉK NARANCSOLNI!
Ábráinkon bizonyára feltűnt az Olvasónak, hogy a kék, fekete és
lila foltokat a hangdoboz-panelnek sohasem a közepére tettük. Tehettük
volna éppen oda is, ott is kifogástalanul működnének. De bármiféle
kör, négyzet, vagy téglalap alakú felület közepén rendkívül erős
töltés koncentrálódik, és ez a káros mintázat a narancsszínű foltra
reagál, melynek ideális alakzata a két átellenes sarkán lecsapott
négyzet. (Tapasztalatom szerint matt felületű a jobb.) Kombinálható az
összes előző színfolttal, tehát például a hangdoboznak is legalább 5
lapjára felragaszthatjuk. (A hatodikra, az előlapra is csak azért nem,
mert annak általában hangszóró van a közepén. De a hangszóróselyem
közepén talán nem is mutat rosszul egy parányi narancssárga pötty.) A
hifi-készülékek, a bútorok, a polcok, a tükrök, az ablakok-ajtók, a
szekrények, asztalok, székek minden egyes lapja, nemkülönben a négy
fal és a mennyezet(!) túlnyomórészt szabályos négyzet, téglalap, vagy
kör alakú. A káros töltéskoncentráció a felület mindkét oldalán
kiépül, bőven van rajtuk kezelni való; mindenkinek magának kell
eldöntenie, hol tűri és hol nem tűri el a parányi, de azért
észrevehető narancsszínű foltot.
Peter Belt persze kezelni is tudja a színes anyagot, hogy
hatékonyabb legyen a közönséges tapétánál. Sajnos, ezeket az anyagokat
nem hajlandó bolti forgalomba hozni, kizárólag gyártóvállalatoknak
akarja eladni. További sajnos, hogy az ő anyagai is színesek, vagyis
ezeket sem lehet észrevehetetlenül felvinni mondjuk az ajtóra vagy az
ablaküvegre. Igaz, a PWB cég bolti forgalomba hozta az Elektrét
Filmnek egy új változatát, ezt az 1cm széles szalagot, amely, ha arra
a bizonyos "narancsszínű alakzatra" vágják (négyzet, két átellenes
sarkán lecsapva), úgy tesz, mintha tényleg narancsszínű volna, holott
átlátszó, tehát kevésbé szúr szemet, mint a színes folt. De még ez a
film is hatékonyabban működik, ha filctollal odapöttyentünk a közepére
egy narancssárga pontot, márpedig akkor az esztétikai előnye odavész.
A színeket egyelőre nem lehet mással helyettesíteni.
Ha a négyzetek, téglalapok és korongok közepe lyukas, akkor a
"narancssárga zóna" befelé tolódik a lyuk és a perem közötti szakasz
közepére; a belső sáv ekkor már a fekete színre reagál. Most derül ki,
utólag, a múltkori politikai agitáció értelme, amikor is apró
Fidesz-emblémát ragasztottunk az LP és a CD címkéjére! A
kompaktlemeznek elvben a műsoros oldalát is kezelni kéne, de vigyázat,
az alkoholos tinta megmarná a CD lakkrétegét, semmiképpen ne nyúljunk
a "barázdákhoz"! A CD-korongnak csupán a belső, műsor nélküli
szakaszát kezeljük, ennek a kb. 4cm átmérőjű körgyűrűnek a közepe
táján kell beavatkoznunk. Fölösleges a teljes körív, elegendő négy
parányi narancssárga csík az ábra szerint. A túlsó, tehát a címkés
oldalra pedig fekete csíkokat rajzoljunk, átellenben a narancsszínű
csíkokkal.
Még egy kézenfekvő varázslat a narancsszínű filctollal: vegyük
szemügyre a hifi-készülékeink, mondjuk a CD-játszónk előlapját, és rá
fogunk jönni, hogy csak úgy hemzsegnek rajta az apró négyzetek,
téglalapok és körök: nyomógombok, lámpák, potméterek, ablakok.
Mindegyiknek pöttyentsünk egyet a közepébe. A fekete karosszérián
nemigen fog meglátszódni, a világos dobozokon sajnos szemet szúr az
élénk pötty. Egy kísérletet még így is megér a dolog, de előbb csak
egyetlen nyomógombon próbáljuk ki, és ellenőrizzük, hogy a tintát
vajon nyomtalanul el tudjuk-e tüntetni alkoholos vattával.FEKETE, FEHÉR, IGEN, NEM
A Nagy Varázsló annyit már elárult, hogy a fekete felületek a lila
színre reagálnak, és valóban: meg lehet hallani már egyetlen, lila
filctollal húzott csík hatását is bármiféle fekete tárgyon.
"Színtérképünk" azonban még nincs, tehát nem tudom megmondani, milyen
alakú fekete felületen hány, mekkora és milyen alakú lila folt adja a
maximális eredményt. Fényes felületeken a foltot könnyű semlegesíteni:
alkohollal le lehet mosni, fekete filctollal is át lehet mázolni; az
A-B teszt itt nagyon is indokolt, mert némelyik tárgyon a folt helye
messzemenően kritikus. És fel kell hívnom az Olvasó figyelmét egy
furcsa esetre. Az öntapadó tapétával sokkal könnyebb kísérletezni, én
is azzal akartam, de nem találtam belőle lila színűt, ezért fehér
tapétadarabkákat mázoltam be a lila tollal, és ezeket ragasztgattam
fel fekete tárgyakra (hangdobozra, állványokra, készülékekre).
Szörnyűséges dolgok történtek, a hangkép csörömpölni kezdett, teljesen
tönkrement. Ezt a kísérletet sokszor és sokféleképpen megismételtem,
és mindig ugyanaz volt az eredmény.
A fehér szín szerepéről keveset tudunk. Belt egy helyütt utal rá,
hogy ha valamely kábel AC-t, tehát hálózati feszültséget hordoz, akkor
a külső felületének fehér az ideális színe. Tekintve, hogy a
hifi-készülékek hálózati kábele csaknem mindig fekete vagy szürke,
mindenkinek van olyan kábele, amelyen ellenőrizheti, igaz-e, amit Belt
állít. Én eddig egyetlen próbát tettem, amennyiben az erősítő és a
CD-játszó madzagját betekertem vékony fehér teflonszalaggal (10 méter
65 forint). Úgy látom, működik a dolog, de még nem vagyok teljesen
biztos benne.III. Kísérleti állomás
Már sokszor elmondtam, hogy a tudományos kutatásnak megvannak a
maga normái, és teljesen nyilvánvaló, hogyan kell valamit egzakt módon
bebizonyítani. A Sarlatán többnyire nincs tisztában ezekkel az
alapelvekkel. Jómagam csupán abban különbözöm a többi tiszteletreméltó
sarlatántól, hogy én igenis jól ismerem a követelményeket, amelyeknek
eleget kéne tennem - és amelyeknek máig sem tudok eleget tenni. Amikor
beszámolok sikereimről, amelyeket a PWB-effektus demonstrálása során
aratok, kötelességem számot adni a kudarcaimról is, amelyek a
bizonyítási eljárás során érnek. Hadd kezdjem egy ilyen kudarccal.VAKTESZT ÉS VAKLÁRMA
Már tudjuk, hogy a PWB-effektus nemcsak közvetlen, fiziológiai
úton érvényesül: rádióadásban is transzmittálható. Erre alapozva,
legutóbb beharangoztam egy nagy rádiós tesztet. Meg is rendeztük, még
a nyár közepén, a Hi-Figyelő című műsorban, Cs. Kádár Péter szerkesztő
szíves közreműködésével. Három zeneszámból játszottunk le részleteket
a kezeletlen, illetve a kezelt ezüstlemezről; a kezelés abból állt,
hogy 1. beszíneztem a korong élét, 2. mindkét lapját bekentem Elektrét
Krémmel, és 3. megérintettem az Elektrét Műszercsipesszel -
szándékosan olyan manipulációkat választottam, amelyeknek eszköze már
kapható a Belgrád-rakparti Hi-Fi Áruházban. A hallgatóságnak A-ra vagy
B-re kellett szavaznia mind a három műsorrészlet után. Elegendően sok
válasz birtokában statisztikai úton lehet analizálni az eredményt
(szignifikancia-vizsgálat); azt kell kiszámítani, hogy az A-ra és a
B-re leadott szavazatok aránya vajon kellőképpen eltér-e a
véletlenszerűtől, vagyis az 50-50 százalékostól. A teszt minden
tekintetben negatív eredményt hozott. A Rádió nem kapott többet néhány
tucat válaszlevélnél, s azok is össze-vissza "szórtak", a szavazatok
megoszlásában nem lehetett felismerni semmiféle tendenciát.
Magyarázhatnám a kudarcot akár a nyári uborkaszezonnal, a rádiózás
vagy a Hifi Magazin (vagy csupán a 4. Dimenzió) iránti
érdektelenséggel, de meggyőződésem, hogy nem ez a lényeg. A műsor
hallgatói közül többen nekem is jelezték, hogy a kísérlet őket
tökéletesen meggyőzte, csakhogy: egyiküknek ez, másikuknak az a
hangkép tetszett jobban, ráadásul én magam is, aki pedig odahaza is
meghallgattam a tesztlemezeket, és meggyőződhettem róla, hogy a kezelt
példánynak fölényesen szebb a hangja, a rádióadásban következetesen a
kezeletlen hangképre szavaztam. Egyébként mind a kettő förtelmesen
szólt. Hát igen: a rádióadás minősége. A felvételnek keresztül kell
mennie keverőasztalon, magnón és magnószalagon, adóállomáson és
vevőberendezésen - túlságosan nagy megpróbáltatás az annyira érzékeny
tünemény számára, amilyen a zene. A fiziológiai, élménybeli különbség
végül valamiféle hangzásbalansz-különbséggé degradálódik, amelyet a
körülményektől, tehát a gépeinktől és a műsoranyagtól függően ítélünk
előnyösnek vagy hátrányosnak. Márpedig ha még én is elhibázhatom,
akkor holtbiztos, hogy a nagyközönség szavazatai könyörtelenül szórni
fognak, és nem adnak szignifikáns eredményt. Ezt a módszert tehát
nyugodtan elfelejthetjük.
Amiből nem következik, hogy a PWB-effektus ne létezne. Az sem,
hogy ne lehetne "transzmittálni", rádióadáson keresztülvinni. Csak az
következik belőle, hogy bizonyítani már megint nem tudtam semmit.SZONÁTA HEGEDŰRE ÉS PWB-RE
Bizonyító eljárás hiányában egyelőre meg kell maradnom a
demonstráció módszerénél, vagy ahogy mondani szoktam: "fertőzök
tovább". Főleg fizikusokat és biológusokat szeretek megfertőzni,
valamint orvosokat-ez utóbbiakkal könnyebb a dolgom, mert sok köztük a
zeneszerető ember. Szívesen riogatom varázslataimmal a zeneművészeket
is, különösen a Liszt Ferenc Kamarazenekarral szemben elkövetett
rézkarika-merénylet óta, amikor is kiderült, hogy a PWB-effektus
élőzenén is érvényesül.
Peter Belt eszközei egyre hatékonyabban működnek, s ma már azon
töröm a fejem, milyen mértékben lehetne manipulálni egy koncertet?
Kevésbé cinikusan fogalmazva, az itt a kérdés, mennyire interferál a
hangversenyteremnek nevezett doboz gravitációs energiaállapotával a
benne elhelyezett temérdek lámpa, kábel, bútor, kárpit, maguk a
művészek és ruházatuk, a hangszereik, és végül, de nem utolsósorban: a
közönség töltésmintázata. Minél nagyobb a zavar, annál többet segít a
PWB-technika. Arra persze gondolni sem merek, hogy egy "igazi"
koncertet szentségtelenítsek meg kísérleteimmel, de szeretném legalább
egy nagyzenekari próbán felmérni, hány orto-t javíthatok a hegedűkön,
csellókon, klarinétokon és harsonákon. Mielőtt egy egész zenekar előtt
produkálnám (vagy blamálnám?) magam, nyilván próbajátékra kell
jelentkeznem valamelyik zenész ismerősömnél, hogy előbb csak szűk
körben, lakószobában mutassam be fekete tudományomat.
A próba próbáján már túljutottam. A Zeneakadémia két hegedű-szakos
növendéke társaságában a következő varázseszközökkel manipuláltuk a
hegedűszót: PWB-biztosítótűk a ruházaton, Elektrét Csipeszek a
szőnyegen és a függönyön, Elektrét Tappancsok a szobában található
elektromos készülékek, asztalok, polcok tetején, és egy lehelletnyi
Elektrét Krém a hegedű szélén. Mindegyik pontosan annyira és pontosan
ugyanabban az irányban működött, mint hifizenén. Lakószobában a hegedű
forszírozottan szól, az embernek az az érzése támad, hogy két húr van
ráerősítve egy deszkára, és a vonóval folyton csak ezt a két húrt
szekírozzák. A PWB-manipulációk után kiderül, hogy nem két húr van,
hanem négy, és nem deszkalapra, hanem fadobozra vannak felszerelve. A
nyirettyű teltebben szól, kevésbé nyüszít, kinyílnak a legmélyebb és a
legmagasabb hangjai, és még valami kellemes távolságot is tart az
emberrel. Még inkább ebbe az irányba tolódott a hangkép, amikor a
hangszertestre és a vonóra felragasztottam egy-egy parányi, kb. 2x30
milliméteres csíkot az új Szivárvány Fóliából, amelyet ugyan
elsősorban hifi-gyártóknak ajánl a PWB cég, de rövidesen piacra hozza
egy hifistáknak szánt változatát is.
Nem tudom pontosan, hogy akkor este hány orto-t sikerült javítanom
a hegedűhangon, de biztos vagyok benne, hogy a PWB-technika intenzív
alkalmazásával máris többet lehet nyerni zeneélvezetben, mint amekkora
különbség egy átlagos mesterhegedű és egy Stradivari között hallható.
Nem kell, hogy most rögtön elhiggyétek. Egyszer még úgyis be fogjátok
látni.HOL TEREM A FENOMÉN
Mint jámbor, istenfélő ismeretterjesztő újságírót, aki csakis a
saját ügyeiben sarlatán, minden más dologban rendíthetetlenül a
hivatalos tudomány oldalán áll, szörnyen felzaklat, valahányszor
fenoménokról, különleges képességű médiumokról hallok. Nem vonom eleve
kétségbe a létezésüket, de minden demokratikus idegszálammal
tiltakozom ellenük: micsoda disznóság, hogy egyeseknek ekkora
kiváltságuk legyen. Van az Anyatermészetben alkotmánybíróság?
Legszívesebben oda fellebbeznék.
Szerencsére az eddig ismert emberi képességek általánosak. Például
minden egészséges ember tud futni. Az, hogy némelyikünk 10 másodperc
alatt futja a százat, mások pedig fél perc alatt kocogják végig,
csupán mennyiségi, nem pedig minőségi különbség. Minőségi különbségről
akkor beszélhetnénk, ha a világbajnok és a világlajhár között nem
volna átmenet. Vagyis volna egy világbajnokunk, aztán szünet, újabb
szünet, még nagyon sokáig szünet, és csak ezután következnénk mi
halandók, fej fej mellett. De a valóság nem ilyen. Minden bajnok
sarkában ott liheg a következő, a nálánál csak alig valamivel gyöngébb
sportoló. A 10.1 másodperces sprinter alkalmanként vereséget
szenvedhet egy 10.2-estől, amaz pedig egy 10.3astól és így tovább,
egészen a nyugdíjasokig. Ebben az a szép, hogy még a sereghajtó is
elmondhatja magáról, hogy meg tudja verni a világbajnokot
"áttételesen". Az én sportágamban (asztalitenisz) egy időben folyton
azt számítgattuk, hány áttételben vertük már meg a nagymenőket. Hadd
dicsekedjem el vele, hogy közepes másodosztályú versenyző koromban,
úgy a hatvanas évek derekán én egyszer 5 lépésben el tudtam jutni a
világbajnokig. (Más kérdés, hogy engem micsoda ortopéd játékosok
tudtak elérni 4-5 lépésben, dehát az én memóriámnak is megvan a maga
határa.)
Nemcsak a sport: a tudomány és a művészet sem ismer fenoménokat.
Némelyek csak az egyszeregyig jutnak el, mások a legmagasabb matézist
is "köpik", de a két véglet közötti tartományt egyenletesen népesíti
be a többi ember, Mozart kétségkívül csodálatos zeneszerző volt, de az
ő muzikalitása és a miénk között (félreértés ne essék: nem művekről
beszélek, csupán muzikalitásról mint képességről) szintén csak
fokozati a különbség, mert mindig találunk valakit, aki éppen csak egy
kottafejjel muzikálisabb minálunk, és ha elegendően sokáig lépegetünk,
előbb vagy utóbb eljutunk Amadeusig. Ugyanez vonatkozik a sakkozókra,
az elméleti fizikusokra, a mesterlövészekre, valamint, ahogy Vanek úr
mondaná, a kőfaragókra és a balett-táncosokra.
Az emberek bármely képességének eloszlását az úgynevezett
Gauss-görbével lehet ábrázolni. Baloldalt a zsenikből oly kevés van,
hogy ceruzánk hegye alig-alig emelkedik a papír széle fölé. Aztán
jönnek a jók, a közepesek és átlagalattiak (a papíron egy
harangalakzat kezd kirajzolódni), s az Abszolút Tehetségtelenség Fokán
ceruzánk újra visszahanyatlik az alapvonalra. Diagramunk azt fejezi
ki, hogy istenáldotta zsenikből és istenverte hülyékből egyaránt
roppant kevés akad, az emberek túlnyomó többsége átlagos képességű, s
ez utóbbiak folyamatos átmenetet képeznek a két szélsőség között.
Ha viszont olyan emberre bukkanunk, aki az ujja hegyével meg tudja
hajlítani a villát, vagy olvasni tud vele, tehát olyasmit produkál,
amire mi többiek eleve képtelenek vagyunk, tehát nem létezik közöttünk
semmiféle átmenet (mert mi a villát egy iciri-picirit sem tudjuk
meghajlítani az ujjunk hegyével, és nem tudjuk elolvasni vele még a
nagybetűket sem), akkor az illetőről elmondhatjuk, hogy meglehetősen
antidemokratikus jelenség. Ha úgy tetszik: fenomén.
Vajon fenomén-e Peter W. Belt? Ő azt mondja. hogy nem. Igaz,
közvetlenül is képes érzékelni a PWB-teret, tehát zenehallgatás nélkül
is meg tudja állapítani, hogy valamely manipulációja csökkenti avagy
növeli-e a káros töltést, de szerinte ezt bárki más is megtanulhatja,
gyakorlat dolga az egész. Én azért mégis azt gyanítom, már eleve
kiemelkedő képességgel kellett bírnia.
Vajon léteznek-e hozzá hasonló, átlagon felüli képességűek
miközöttünk is? S ami még fontosabb: folyamatos-e az átmenet Peter
Belt és azok között, akik egyáltalán nem reagálnak a PWB-effektusra?
Mindkét kérdésre sziklaszilárd választ adhatok. Igen, miközöttünk is
léteznek "PWB-fenoménok", meg persze "PWB-botfülüek" is, és a két
véglet közötti átmenet tökéletesen folyamatos.
Nem számoltam, hány PWB-demonstrációt tartottam az utóbbi két
évben; ezret bizonyosan. De a PWB-manipulációk eredményét én még ma is
csak zenehallgatás közben észlelem, és hogy a töltésállapot éppen
javult-e avagy romlott, azt gyakran csak iszonyú gyötrelmek árán tudom
eldönteni. Állítom tehát, hogy ezer látogatóm PWB-érzékenységéhez
mérten az enyém csupán átlagos. Mert ez az Ezerfejű Vendégsereg maga
volt a megtestesült Gauss-görbe. Ugyanarra a manipulációra (például
hogy a kísérleti személy háta mögött rézkarikát húzok a csuklómra)
némelyek a fülük botját sem mozgatták, mások sejdítettek ugyan
valamit, de nem jutottak túl a Bebeszélési Küszöbszinten, ismét mások
egy-másfél orto-nyi különbségről beszéltek, s végül olyanok is
akadtak, akik felugrottak, és követelték, mutassam meg, mit
változtattam még ezen kívül, mert kizártnak tartják, hogy ennek a
szimpla kis manővernek önmagában ekkora auditív hatása lehetett volna.
Már beszámoltam arról a meglátásomról, hogy a PWB-effektusra a
férfiaknál általában szenzitívebbek a nők, a felnőtteknél pedig a
gyerekek, a legérzékenyebbek a leánygyermekek - nekem is van belőlük
kettő. Egyszer az egyik behozza az osztálytársnőit a dolgozószobámba
(tehát a Hifi Magazin szerkesztőségébe), hogy megmutassa nekik a
CD-játszót, mert olyat ők még nem hallottak. Kísérletezésről, pláne
varázslásról szó sem esik, már szól a CD-zene, amikor észreveszem,
hogy elfelejtettem kikapcsolni a szövegszerkesztőt és az írógépet.
Kikapcsolom őket (pontosabban: szokásomhoz híven kihúzom a dugójukat a
konnektorból), mire egyszerre ketten is azt mondják: "jaj de jó, most
nem nyom úgy a fülem". Nocsak. Ezek a gyerekek soha nem hallottak a
PWB-effektusról, nem tudhatják, hogy Peter Belt kezdettől fogva így
diagnosztálja a káros töltés növekedését: "nyomást érzel a füleden,
mintha nyelned kéne". Próbaképpen újra be-, majd kikapcsolom a
gépeket, és a gyerekek ugyanúgy reagálnak rá, mint az előbb. Most már
próbára teszem őket: ha ennyire érzékenyek, vajon nem volnának-e
képesek észlelni a Compact Disc forgását zenehallgatás nélkül is?
Figyeljetek csak! Átkapcsolok CD-ről Phono-ra, észrevétlenül elindítom
az ezüstlemezt - mire a két kislány a füléhez kap, és sztereóban
közli: "jé, már megint nyom!"
Magamon ezt többször is kipróbáltam, a legcsekélyebb eredmény
nélkül. (A forgó korong halk surrogását persze meghallom, de itt
másról van szó). Igaz, amikor a szövegszerkesztő gépen dolgozom, és
elindítom a floppy-egységet (mint majd most mindjárt, ennek a cikknek
a végén), a mágneskorong forgásakor valahogy mindig olyan kutyául
érzem magam lehet, hogy ezt is csak bebeszélem. De ha én itt a
Kárpát-medencében, Budapesten, Zuglóban egyszerre két hiperszenzitív
személyre, "Belt-médiumra" bukkanhatok, akkor a PWB-érzékenység nem
lehet rendkívüli, fenomenális tulajdonság. Általános emberi
képességről van szó, elhihetitek.JEGYZETEK
Aki szívesen látogatja a 4. Dimenzió misztikus vidékeit, tudja,
hogy egy-egy érdekesebb kísérletet rendszeresen kiadok albérletbe 2030
vállalkozó szellemű olvasónknak. Most is ezt tettem, órahosszat
vagdaltam az öntapadó színes (sárga, fekete, kék, lila)
tapétadarabkákat, készleteket állítottam össze, és szétküldtem az
ország minden tájára. A színvarázslás a hangdobozon számomra annyira
hatékony, hogy elhatároztam, bankot robbantok, s szelíd erőszakkal
azokat is bevonom a kísérletbe, akiket a legkevésbé sem nevezhetek
vállalkozó szelleműnek.
"Törzsgárdistáim" közül tehát most csak tíznek írtam, főleg
olyanoknak, akik az eddigi kísérletekre "jól reagáltak". Ellenpontnak
pedig a létező legszigorúbb közönséget választottam: azokat a műszaki
foglalkozású olvasóinkat (a számítógép 23 nevet dobott ki), akik a
tavalyi közvéleménykutatás tanúsága szerint a 4. Dimenzió című rovatot
ellenszenvvel fogadják. Külön körlevélben kértem fel őket, hogy mint
kellőképpen szkeptikus ítészek, segítsenek ebben a kísérletben, és
ellenőrizzék a mi tapasztalatainkat.
Elgaloppíroztam magam, a 23 dühös embertől csak négy levelet
kaptam. Hárman azt válaszolták, hogy az égegyvilágon semmit sem
tapasztaltak; a negyedik levél kissé megvigasztalt, mert az állt
benne, hogy "őszintén be kell vallanom, bizony jobb lett a zene,
tisztábbak a magas hangok, élvezhetőbb a hangkép, térben jobban
elkülönülnek a hangszerek". A másik csoporttól lapzártáig 7 levelet
kaptam, szokás szerint röviden idézek belőlük, hogy az Olvasó képet
alkothasson a színvarázslás hatékonyságáról, illetve esetleges
problémáiról. Ne feledjük: mindenkinek a füle (az enyém is) egy
bizonyos lejátszóberendezés hangjára van hangolva. Az alábbi hét
riportot viszont hét eltérő hifi-berendezés mellett fogalmazták.Barabás Imre, Szolnok. Egyértelműen kedvező eredmény, a hang
drasztikusan javult, nézetem szerint legalább másfél orto. Tisztább,
élesebb, levegősebb hang, jobban kiszabadul a dobozból. A gitár sokkal
szebb, a kevésbé hallható hangszerek sokkal jobban előtűnnek, a teljes
frekvenciasávban nagyobb az egység, bizonyos torzítások is
mérséklődnek. A múltkori pöttyös-filctollas kísérlettel együtt
legalább 15 ezer forintnyit javult a hangzás.Bozsik József, Nagykőrös. Köszönet érte! Elnézést, hogy így
kezdem, de ez a varázslás a hangdobozon óriási dolog. Tartottam tőle,
hogy mire felragasztom a tapétadarabkákat, olyan sok idő telik el,
hogy nem érzem majd a különbséget. Hát erről szó sincs. Sokkal jobb,
nem olyan földhözragadt, nem olyan elektronikus a hang. Teresebb,
szélesebb színpad, sokkal több levegő, klasszis különbség. Több
lendület, melegebb hangzás, közelebb a valósághoz. Hirtelen erőt vett
rajtam egy érzés: nem fog elmúlni a varázsa? Mert a régi hangkép már
elképzelhetetlen.Farkas Zoltán, Szeged. Először nem éreztem különbséget. Pár nap
műlva megismételtem a kísérletet, most sikerrel. Mindenféle zenét
hallgattam, de (mint általában) a komolyzenei lemezek hallgatásakor
észleltem igazán a különbséget. Ha egyszerűen akarom leírni: a zene
koherensebb, egységesebb lett de azért ennél részletesebb jellemzést
is megérdemel. A mély hangok (dob, nagybőgő, fagott stb.)
erőteljesebbek lettek, de ez nem azt jelenti, hogy döngött vagy
felmelegedett volna a basszus. A mélyek szinte kottázhatóak,
elkülöníthetőek. A középtartomány már nem erőltetett (HS 280), nem
olyan forszírozott és főleg nem kásás. A magastartományban talán a
felharmonikusok javultak, de erre nem mernék megesküdni.Gerencsér Zoltán, Kemecse. Sajnos, ezúttal a próba semmilyen
eredményt nem hozott - eltekintve attól, hogy a "himlős" hangdobozok
látványa meglehetősen hátborzongató.Libis János, Székesfehérvár. Lépésről-lépésre vittem fel a
tapétadarabokat. Hatásuk az erősítőn: a hangkép mintha nyugodtabbá
vált volna, puhább basszus, finomabb magasak. Ezután a hangdoboz
következett. Felragasztottam mindent, kivéve a sárgát (mintha
megéreztem volna). A hatás főleg a tér kiteljesedésében nyilvánult
meg. Felragasztottam a sárgát is, és hamar megéreztem nyugtalanító
hatását. A hangkép sziszegősebbé, magasabb tónusúvá lett, némi zavar
támadt a zenében. Mindenesetre újra jobban tetszett, mikor
eltávolítottam. A többi úgy érzem, javít annyit a hangképen, hogy ne
távolítsam el.Sepp Tamás, Makó. A hangkép precízebb lett, a szólamok jobban
elváltak, több információt adtak, a sztereofónia is javult, pontosabbá
vált, a mélytartomány alja határozottabb, megfogottabb lett, minden
tisztábbnak hatott - ez áll a napos oldalon. Ugyanakkor a hangkép
kiürült (a középsáv alja soványabb), emiatt kissé test nélkülivé
váltak a hangszerek. A magasaival sem vagyok kibékülve: pici sziszegés
az énekhangon, a cinneken torzítás, a hegedű visít. A térhatás, a
hangszerek kiterjedése romlott (vagy csak a visszhangosság tűnt el?),
keményebb hangzás, kicsit idegen. Összességében legföljebb 1 orto
javulást érzek, de ennek nálam az az ára, hogy a megszokott
frekvenciaarányok felborultak. A tapétától megszabadulva a zene minden
vonatkozásban kicsit összemosottabbá vált (van is egy kis
hiányérzetem), a legalja sem olyan kontúros, viszont cseng, lélegzik,
telt, lágy, teres, zenei. Pedig ezek a dolgok nálam be szoktak
jönni...Serfőző Zoltán, Miskolc. Eredményesebb varázslat, mint a múltkori.
A basszus egy kicsit megnőtt, a hangzás tisztább lett, szabadabb és
természetesebb. A térhatás mélységérzete is javult egy kicsit.
Egyértelműbb lett a hangszerek térbeli elhelyezkedése, nem kell
annyira koncentrálni, hogy hol mi szól, hanem "csak úgy jön".Darvas László
---------------------
-
andorra
őstag
Nebulóval és másokkal új topik nyitásán gondolkozunk. Valami olyasmi lesz a címe, hogy "Haszontalan vélemények a hifi rendszerépítésről". Csak azt sajnálom, hogy Blattida nem jöhet velünk és marad a "Tuti Tippek (Hifi rendszerépítés 24 órán belül garanciával)" topikban.
-
zserrbo
aktív tag
van egy Logitech x-230 2.1-es hangfalam. Normális az, ha mozgatom, forgatom akkor hallom dobálódik benne valami? Plusz ha erősebb mély hang szól egy zenében akkor csúnyán berreg mint amikor nincs lerögzítve vmi.
[ Szerkesztve ]
-
Denyiro
tag
-
Denyiro
tag
esetleg szükséges lenne valami hasonló:[link] átalakító?
Nem vagyok nagy műszaki zseni ezért elnézést kérek ha értetlennek tűnök.
[ Szerkesztve ]
Denyiro
-
Denyiro
tag
válasz MasterMark #51790 üzenetére
Milyen csatlakozójú kábeleket kellene még beszereznem hozzá?
Denyiro
-
Denyiro
tag
válasz MasterMark #51792 üzenetére
Köszönöm a segítséget!
A kábel illetve dugó minősége mérvadó vagy nem sokat befolyásol a minőségen?Denyiro
-
blattida
nagyúr
válasz Denyiro #51787 üzenetére
Az első képes hsz-edben nálam nem látszik a pio, ezért írtam, amit.
Ebben az esetben igaz az, amit a többiek írtak és amit linkeltél fiio is megfelel a célnak és vagy a Márk mester által javasolt toslink+analóg sztereó rca kábelekre van szükséged az említett dac-on kívül vagy egy scart-rca átalakítóra és egy sztereó rca kábelre, utóbbi mód lényegesen olcsóbb, viszont koránt sem biztos, hogy jobb megoldás...Ezen a szinten nem sokat számít a kábelek minősége, viszont olyat vegyél, ami nem annyira gagyi, hogy érintkezési vagy árnyékolási problémák lennének vele.
[ Szerkesztve ]
Gauranga! हरे कृष्ण हरे कृष्ण कृष्ण कृष्ण हरे हरे || हरे रामा हरे रामा रामा रामा हरे हरे||
-
harcikoca
senior tag
Skytronic márkáról valaki tud véleményt mondani? pl ez?
AMD+Ati powee'R
-
harcikoca
senior tag
Új hozzászólás Aktív témák
- Tudástár Parazitaeffektusok az áramkörben 1.
- Tudástár Melyik áram merre folyik a NYÁK földhálózatán?
- Tudástár Erősítők tápellátása
- Bemutató DSD: divatőrület vagy a zene új dimenziója?
- Bemutató Audio-gd Precision 2 erősítő teszt
- Endorfy Fortis 5 ARGB CPU hűtő áron alul! (3 db)
- Forradalmasítsd a digitális világodat a HoloLens 2-vel!
- ÚJ Dell Inspiron 7430 2-in-1 - 14" FHD+ IPS TOUCH 360 / i5-1335U / 16Gb DDR5 / 512Gb PCIe 4.0 / 3 ÉV
- Apple AirPods 2 bontatlan 1 év Apple garancia
- Hatalmas Memória Bazár DDR5 / DDR4 - ( Garancia Számla Gyors szállítás )