Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Bitpalace

    senior tag

    Sziasztok!

    Ha vettem egy kis csipogót hangfalamba, ugye úgy van hogy a vastagabb kivezetés a + a vékonyabb a - ?!

    üdv!

  • #07400704

    törölt tag

    válasz Bitpalace #50102 üzenetére

    Akkor most vettél, vagy nem vettél?
    Egyébként jelölve kellene, hogy legyen rajta, vagy színnel, vagy +, -,

  • Bitpalace

    senior tag

    válasz #07400704 #50103 üzenetére

    Őt vettem, és nincs jelölve melyik melyik az egyik vastagabb és ennyi.

  • kisboxi

    tag

    Üdv urak. Adott egy canton fonum 90 hangfalpár. Mivel már nem mai gyerek így egy kis felújításon gondolkodom. Első körben a benne lévő vezetékeket gondoltam kicserélni. A kérdésem az lenne, hogy érdemes-e. Valamint, hogy milyen vastagságú vezeték felelne meg erre a célra?

    "Cuiusvis hominis est errare, nullius nisi insipientis in errare perseverare."

  • #10726912

    törölt tag

    válasz kisboxi #50107 üzenetére

    Jó megoldás, ha olyan vezetéket teszel a hangdobozba, mint ami a hangdobozt az erősítővel össze köti... :U (feltéve, hogy tudatosan választott a hangszóró vezeték és nem noname, legyen valami darab).
    S igen, sokszor érdemes, elég rossz általában a dobozokon belüli vezeték minősége. Főleg igaz lehet ez a régebbi típusokra.

    [ Szerkesztve ]

  • T_Stark

    őstag

    Olcsó hangfal kábelek közül mik az ajánlottak?
    Pl ezekről mi a véleményetek: QED 79, Klotz Twinax?
    Van jobb 700-800 Ft/m körüli árú kábel?

  • #07400704

    törölt tag

    válasz T_Stark #50110 üzenetére

    Nekem éppen feleslegessé vált 2x5 méter Klotz Twinax, ha érdekel menjünk át privátba. ;)

  • T_Stark

    őstag

    válasz #07400704 #50111 üzenetére

    Még nem tudom hogy érdekel-e, sőt, azt sem hogy akarok-e venni bármit is. :DDD
    Csak tapogatózok.
    De ha írnál róla pár szót, mint tulaj, azzal lehet kicsit előrébb lennék. :)

    [ Szerkesztve ]

  • #07400704

    törölt tag

    válasz T_Stark #50112 üzenetére

    Nem tudok róla sokat írni, mert magam is kísérletezgetek egyenlőre, hogy melyik válik be leginkább a jelenlegi rendszerembe, volt már egyszerű villanyvezeték is, de mivel éppen erősítő cserében töröm a fejem, így még ez is bonyolítja :)
    Mindenesetre tökéletesen tette a dolgát, persze egy komolyabb rendszerben nem állná meg a helyét, hiszen az ára is ezt tükrözi, jelenleg azt hiszem olyan 600ft. körül lehet méterét kapni, ehhez az árhoz viszont kitűnő kábel.

  • t-bali3

    senior tag

    Abban tudna valaki segíteni, hogy foobar convert részével hogyan tudnék SACD anyagot olyan wav-ba kódolni, amit zenei cd-re tudok kiírni? Az a baj, hogy 44100 Hz helyett 352800 Hz-en hagyja a wav-ot, amit az íróprogram nem tud értelmezni...

    [ Szerkesztve ]

  • sarasota123

    aktív tag

    sziasztok, kb két éve itteni ajánlásokra vásároltam egy Yamaha A-S500 erősítőt Tannoy Mercury V4 hangfalpárral, meg egy nem túl komoly Yamaha BD-S671 lejátszóval (igen, ez ilyen mindent lejátszó izé, akkor sajnos az volt az elsődleges szempont, hogy anyagi okokból ne kelljen külön blu-ray lejátszót és külön egy jobbféle CD lejátszót venni)

    Egyébként a rendszer, nem kifejezetten avatott füleimnek azóta is nagyon jól muzsikál, de mostanában elkezdett érdekelni a bakelit téma. Van egy régi, Pioneer PL-100 lejátszónk, ezen próbálgattam szüleim régebbi lemezeit, illetve most vásároltam egy 180g-s Radiohead LP-t (OK Computer), igazából nem szól rosszul, nem nagyon tudom megfogalmazni, valahogy életszerűbbnek, kevésbé sterilnek érzem ezen keresztül a zenét, a lényeg, hogy tetszett.

    Ezzel együtt eléggé elkezdett érdekelni, hogy vajon mit szólhat egy komolyabb lejátszóval, ebből ered a kérdésem is: mi az a kategória, amit a fent említett rendszer mellé érdemes lehet beruházni, illetve milyen típust ajánlanátok, mondjuk 100k-ig (ha van egyáltalán értelme az én hangrendszeremhez ilyen kategóriában nézelődni) ?

    Előre is köszönöm, ha válaszoltok :R

    He scales the mountain because he's not afraid of it. He slays the dragon because he's not afraid of him. And he walks through hellfire because Broomhilda's worth it.

  • andorra

    őstag

    válasz t-bali3 #50114 üzenetére

    Van Foobar topik, de most kivételesen:
    A Convert/Processing menüben hozzáadod a Resampler (PPHS)-t. "Configure selected" fülre kattintassz és beállíthatod a CDnek megfelelő mintavételt.

  • kisboxi

    tag

    válasz #10726912 #50109 üzenetére

    Igazából azt azért egy kicsit vastagnak tartom (2X2.5) ami at erősítő és a hangfalak között van. Igaz nem otthoni hifihez tartozik, de van Audio System és Krüger&Matz kábelem. Mindkettő 0.75-ös vastagságú. Ezek közül gondoltam valamelyikre, ha a vastagsága jó lehet.

    [ Szerkesztve ]

    "Cuiusvis hominis est errare, nullius nisi insipientis in errare perseverare."

  • Giot

    addikt

    válasz kisboxi #50118 üzenetére

    A mélyeknek legalább 2, 2.5. réz, a magasnak/középnek ,nem tudom hány út, 1.5 ezüstözött. Az inakustik kínálatában is érdemes körűlnézni.
    Ne a belső kábelezés legyen a gyenge láncszem a rendszerben, főleg hogy nem tízméterekről van szó.

  • #10726912

    törölt tag

    válasz kisboxi #50118 üzenetére

    Amint már említették, elsősorban az anyag minősége határozza meg, nem a vastagsága.
    A 2.5 milis kábel mi alapján lett választva? Vettél valamit és tetszik? :U Próbáltad mással is a rendszered?
    Így vakon azt tudom tanácsolni, hogy próbáld ki az egyik és a másik kábellel is.

  • blattida

    nagyúr

    válasz Haart #50115 üzenetére

    Látom, azért mégiscsak megmaradt a hta és elment a rotel. Én szóltam... ;]

    Gauranga! हरे कृष्ण हरे कृष्ण कृष्ण कृष्ण हरे हरे || हरे रामा हरे रामा रामा रामा हरे हरे||

  • Haart

    addikt

    válasz blattida #50122 üzenetére

    Igazság szerint feldühödtem mert a kutya nem akarta vinni, 25k-t ajánlottak érte.
    Úgy voltam vele hogy marad és upgradelem :D
    Mint kiderült ez volt életem egyik legjobb döntése :C

  • blattida

    nagyúr

    válasz Haart #50124 üzenetére

    Csak nem jobban szól az új dobozában, az új csatlakozókkal?. A kondikat nem említem, mert a fotó szerint azok (még) nem kerültek beforrasztásra... ;]

    Gauranga! हरे कृष्ण हरे कृष्ण कृष्ण कृष्ण हरे हरे || हरे रामा हरे रामा रामा रामा हरे हरे||

  • Haart

    addikt

    válasz blattida #50125 üzenetére

    Ami miatt jobban szól még a kondik nélkül amik jövöhéten lesznek beépítve:
    1. újra lett kábelezve nagyon jó minőségű kábelekkel
    2. TAD cső van benne
    3. ALPS poti

    [ Szerkesztve ]

  • blattida

    nagyúr

    válasz Haart #50126 üzenetére

    Tudom, hogy még ezek is cserélve lettek, csak vicceltem.
    Milyen kábel is került bele? Valamilyen ezüstre emlékszem...
    Milyen poti volt benne, piher?
    Hát, még ha lépcsős hangerőszabályzó lenne benne, legalább dale ellenállásokkal (ahhoz mondjuk kell egy kis hely is)... :U

    Gauranga! हरे कृष्ण हरे कृष्ण कृष्ण कृष्ण हरे हरे || हरे रामा हरे रामा रामा रामा हरे हरे||

  • priusz

    aktív tag

    válasz Haart #50124 üzenetére

    Mondjuk én vittem volna, de addigra már beszéltél Arnoldal :) :)
    Így "kénytelen" voltam megvenni a másikat.

    Könnyu dolog bölcsnek lenni. Csak gondolj valami butaságra, aztán ne mondd ki!

  • Haart

    addikt

    válasz priusz #50128 üzenetére

    Az azóta sem bánom :) Mint mondtam óriási döntés volt hogy maradt.
    Mondjuk azt sem gondoltam hogy ilyen szinten fel lehet hozni hangban. :K

  • kisboxi

    tag

    Köszönöm a segítségeteket. Még csak most kezdenék egy kicsit komolyabban belemerülni a hifis témába. A jelenlegi 2.5-es vezetéket próbára kaptam, s az eddigi somogyis drótnál jobbnak találtam. Eddig inkább az autó hifivel foglalkoztam, azért is írtam azt a két kábel típust, mert ott azok nekem minőségben is elég jól beváltak. S, mint kezdő, arra gondoltam, hogy itt sem lesz rosszabb.

    "Cuiusvis hominis est errare, nullius nisi insipientis in errare perseverare."

  • priusz

    aktív tag

    válasz Haart #50129 üzenetére

    Nekem alapból tetszett a hangja, pedig villanyvezetékkel és 800 Ft-os kondival volt szerelve. Még így is zeneibb volt mint a Marantz PM7001KI.

    Könnyu dolog bölcsnek lenni. Csak gondolj valami butaságra, aztán ne mondd ki!

  • andorra

    őstag

    válasz #71562240 #50133 üzenetére

    Nem. Éppen azt tesztelem, hogy hogy érdemes-e a hármas metróról a négyesre váltani. Szerintetek?

  • #07400704

    törölt tag

    válasz andorra #50134 üzenetére

    És hogy haladsz a tesztben?
    És mik a szempontok a váltást illetően? :)

  • #71562240

    törölt tag

    válasz andorra #50134 üzenetére

    Nekem tetszett, tegnap teszteltem, végig is fotóztam. Főleg a magassávjai érdekesek.

    [ Szerkesztve ]

  • andorra

    őstag

    válasz #07400704 #50135 üzenetére

    Egyetlen szempont van, mégpedig az, hogy mi azoknak a fórumtagoknak a véleménye, akik válaszolnak. Az, hogy nekem mennyire tetszene az másodlagos. Sok itteni kérdésfeltevés vizsgálatából szűrtem le, hogy ez a helyes eljárás.

  • blattida

    nagyúr

    válasz andorra #50134 üzenetére

    A jelenlegi rendszeredben nem. Ritkán jelentene előnyt a négyes neked, a Te ízlésednek a hármas jobban megfelel, ám, ha az egyenletes átvitel helyett a hullámzó, rezonancia csúcsoktól hemzsegő színpadkép lesz nálad is a nyerő, akkor viszont irány a négyes.
    Hallgasd meg a saját rendszeredben, a saját füleddel, más nem dönthet helyetted.

    [ Szerkesztve ]

    Gauranga! हरे कृष्ण हरे कृष्ण कृष्ण कृष्ण हरे हरे || हरे रामा हरे रामा रामा रामा हरे हरे||

  • #71562240

    törölt tag

    válasz andorra #50137 üzenetére

    Mi a Konkréttanácsadás-ellenes Liga hivatalos álláspontja?
    Valamint eldöntöttük-e, hogy kinek köszönhető a Metró4? - lásd madárinfluenze elleni oltás meghallgatásos tesztjeinek jelentős szórása. Vakteszt kellene - visszamenőlegesen.

    [ Szerkesztve ]

  • #10726912

    törölt tag

    válasz andorra #50137 üzenetére

    Érdemes váltanod a négyes metróra, sok év alatt kifejlesztett hatásmechanizmussal tölti be a teret, amerre csak eljut. De csak úgy érdeme ha a hármas metrót is viszed és átépíted azt is négyesre, hiszen a sztereó tér megteremtéséhez kettő kell, két oldal. Namármost akkor a régi hármasból kialakított kialakított négyes metró legyen a bal oldali (left) sugárzó, az új 4-es metró pedig legyen a jobb oldali. Ha mindkettőt kicsit egymás felé fordítod, máris megkapod a kiváló Metró koncert érzést :K

    [ Szerkesztve ]

  • Akos1994

    aktív tag

    Sziasztok!

    Denon PMA-255UK-Tannoy F2 pároshoz szeretnék DAC-ot venni. Most jelenleg alaplapi hangkártyáról megy a zene,gagyi kábelekkel.
    Ez a teszt a Behringerről nekem elég meggyőző volt,főleg 5k-ért. De elmennék 15-18k-ig is,és akkor használtan talán már (belépő kat.-hoz képest) egész jó dac-ok vannak,gondolom.. Visszakerestem,Carat DAC-okról nem sok jót olvastam,mást meg nem tudom,hogy mit vehetnék ebben az árkategóriában használtan :F
    Érdemes ehhez a "rendszerhez" egyáltalán 24bit/96Khz tudású darabokat nézni? Ugyan minimális az ilyen anyagom jelenleg,de nem is tudom megtapasztalni a különbséget az alaplapi hangkártya miatt..

  • T_Stark

    őstag

    válasz Ear001 #50121 üzenetére

    Fizu után beszerzek akkor a 2,5 mm2-es QED 79-ből, neten sem olvasni róla rosszat.
    Remélem jobb lesz mint a mostani.
    Azt sem tudom most milyen kábeleim vannak, valami átlátszó köpenyes sodrott réz, semmi nincs ráírva. Talán ez is 2,5 mm2. Még valamikor úgy 13 éve vettük a Conrad-ban.

  • BigBlackDog

    veterán

    Sziasztok!
    Egy fél éve jártam errefelé, akkor szerencsére megoldódott a problémám. Mostanra viszont megint előjött a hiba, az erősítő bal csatornája megdöglött. Ha a balance-ot balra tekerem, akkor csak valami iszonyat halkan szól, feltekert hangerő mellett. A jobb csatornával semmi gond, illetve, ha "Mono" gombot benyomom az erősítőn, akkor is szól mindkét csatorna ugyanolyan hangerővel (bár dinamikusabb zene esetén, mintha ingadozna a hangerő). Több bemenetről is próbáltam és hangfalakat is felcseréltem, de az erősítő mindig ugyanazon kimenetén lévő hangfalak némulnak meg. Már volt párszor szerelőnél, legutóbb fél éve, hasonló gonddal, így gondolkozok egy utód beszerzésén.
    A rendszer a következőképpen áll össze jelenleg. Adott egy Yamaha A-500-as erősítő és 4 db Videoton Preludium B31-es hangfal (60/80 W, 6 Ohm) sztereó rendszerben, csatornánként 2-2 hangfal sorosan kötve. Mivel ez a soros kötés nem az igazi többek szerint sem, így hajlandó vagyok lemondani róla, ha megoldható mind a 4 hangfal használata. Néha egy 60 Ohmos fejhallgatót is használok, tehát egy fülhallgató kimenetre is szükség lenne.
    Nézegettem újonnan és használtan is erősítőket, de nem nagyon tudom, hogy melyik lenne az, amivel kicsit minőségben előrébb lennék. Nem egy használt erősítő kiesett, mivel négy hangfal esetén minimálisan 8 Ohmos impedanciát vár el a hangfalaktól, viszont a jelenlegiek csak 6 Ohmosak. Teljesítménnyel kapcsolatban nincsenek nagy elvárások, a jelenlegi hangerőszabályzójának kb. csak az alsó 25-30%-át használtam. :)
    Mit javasoltok, milyet típust lenne érdemes venni használtan, esetleg újonnan, ami minőségben is előrelépés lenne? Csöves sztereó erősítők mennyire ajánlottak, mennyire kaphatóak max. 50-60e Huf környékén?

  • AMDFan

    addikt

    válasz T_Stark #50142 üzenetére

    Csak egy jó tanács. Ha nem tetszik a rendszered hangja, akkor ne az új kábeltől várd azt, hogy ezután tetszeni fog.

  • #71562240

    törölt tag

    válasz #71562240 #49963 üzenetére

    Folytassuk a fekete macska farka utáni kapkodást. Kábelanyagok, kábelek irányhatása, tápkábel "polaritása"...

    -----------------------

    Előzmények:
    (#49702) kammerer
    (#49705) kammerer
    (#49706) kammerer
    (#49708) kammerer
    (#49814) kammerer
    (#49963) kammerer

    Forró drót

    (A szerkesztő tollából:)

    Ugye, mindenki tudja, mi az a forró drót? Közvetlen telefonvonal a
    világ Két Legfontosabb Embere között. És hogy miért tartják fenn a
    szuperhatalmak ezt a forró kommunikációs eszközt? Elárulom: azért,
    mert nekik nem a Magyar Postánál kellett sorbanállniuk telefonért.
    Azonkívül azért is, mert ők gyorsak, túlságosan is gyorsak. Félnek,
    hogy hirtelenében eljár a kezük, amit néhány perccel később már
    megbánnának. Ezért van szükségük a mindig eleven telefonvonalra, hogy
    késedelem nélkül tisztázni lehessen az esetleges félreértéseket,
    amelyek ugyebár a legjobb családban is előfordulhatnak.
    Nálunk a forró drót egészen másra való. Mi, közép-európaiak
    ugyanis lassúak vagyunk, túlságosan is lassúak. A tej is megalszik a
    szánkban. Az iparból véve a példát: amikor a vevő már a készterméket
    reklamálja, akkor derül ki, hogy a gyár még az alapanyagot sem
    rendelte meg. ("Ha így beszéltek velem, el sem indulok" - mondta a kis
    teknősbéka, hat hónappal azután, hogy a szülei cigarettáért küldték a
    boltba.) Nálunk minden leül, elhervad, elalszik, abbamarad,
    elfelejtődik...
    Ha azt szeretnénk, hogy mégse felejtődjék el, hogy mégis
    megragadjon az elmékben, hogy mégis gondolkozásra inspiráljon, akkor
    csak egyet tehetünk: közre kell adnunk az információt azon frissiben,
    amint megszereztük. Információn itt most természetesen nem a
    híreszteléseket, a messziről jött ember pletykáit értjük, hanem azt a
    tapasztalati anyagot, amely (értelemszerűen) tényeken nyugszik. Csak
    hát ezek a tények egyelőre aggasztóan rendezetlenek: nem harmonizálnak
    sem egymással, sem az eddigi ismeretanyaggal. Sehogysem tudjuk
    megtalálni a helyüket. (Ezért is olyan nehéz cikket formálni belőlük.)
    Csak azt tudjuk róluk, hogy fontosak, hogy sok mindenkit érdekelnek
    (vagy bosszantanak ez egyremegy); tehát belekiabáljuk az információt a
    mi közvetlen telefonvonalunkba: HFM-be, ebbe a mérsékelten forró
    drótba, amely csupán négyhavonta eleven, egyébként süket - s csak
    remélni tudjuk, hogy üzenetünk nem talál süket fülekre.
    Ennyit bevezetőnek. Alább tényleg drótokról lesz szó: forróakról
    és kevésbé forróakról, vegyesen.

    Ezüsthajszál

    "Ha az eredmény negatív, akkor jó, mert megnyugszanak a kedélyek:
    az ezüstöt egyszer és mindenkorra leírhatjuk a napirendről, többé
    senkinek sem lesznek álmatlan éjszakái az ezüstkábelek miatt. Ha az
    eredmény pozitív..." Ezt az alternatívát legutóbbi (4.) kötetünkben
    vetettem fel, amikor az ezüsttel mint kábelanyaggal kezdtem
    kísérletezni. Sajnos, az eredmény nem lett se pozitív, se negatív. Nem
    az ezüst, de nem is a réz, hanem csupán a dialektika győzelmét hozta:
    bebizonyította, hogy az igazság összetett dolog, nem fehér, nem
    fekete, tehát nem lehet fehéren-feketével megfogalmazni. Én
    megpróbáltam - s lám, mi jött ki belőle. Alább szó szerint idézem
    néhány megállapításomat a múltkori cikkből.
    Amikor a keresztváltótól a magashangszórókig vezető kábelt 0,1mm
    átmérőjű rézről ugyanilyenre, de ezüstre cseréltem: "A magas
    regiszternek drasztikusan csökkent az érdessége, ennek folytán eltűnt
    a magastöbblet, minden hang puhább, kellemesebb, valóságosabb lett. Az
    oratóriumok különösen sokat nyertek, az énekesekről most inkább el
    lehetett hinni, hogy húsból és vérből vannak, nem pedig mikrofonból és
    elektronikából." Ámde, amikor a lánc elején is ezüstre változtattam a
    rezet, "hazudnék, ha azt állítanám, hogy a hangkép tovább javult.
    Inkább még romlott is. Mindenesetre megváltozott. Akárhol módosítottam
    a láncot, akárhol kötöttem be ezüstdrótot, mindig ugyanazt éreztem: a
    hangkép egyre teltebb, tömörebb, nyugodtabb, ámde dögunalmas, és ami a
    legszomorúbb: hova tűnt a teteje?! A magastartományára mindent
    lehetett mondani, csak azt nem, hogy, ezüstösen csilingel.
    Megpróbáltam mindent visszacserélni rézre. De szörnyűség: most már ez
    a hangkép is az idegeimre mászott. Mesterséges volt, torz és érdes."
    (Méginkább áll ez, persze, a hagyományos, sodrott-szigetelt-árnyékolt
    vezetékre.) "Az ezüstkábel viszont még azzal az egészen különös
    rejtéllyel is szolgált, hogy két etalon hangsugárzónk közül a
    Spendorból főleg a magastartományt, az elevenséget, a Heybrookból
    pedig inkább a basszust irtotta ki. A nagy doboz teljesen, megdöglött,
    a kicsi pedig éppen ellenkezőleg: "kiürült", elveszítette a
    testességét."
    Pótlólagos idézet (helyhiány miatt kellett kihúznom a kéziratból):
    "Még azzal érzékeltethetem a réz-, illetve az ezüstdrót közötti
    különbséget, hogy felteszem a lemezjátszóra Beethoven Hegedűversenyét.
    A rézzel kábelezett rendszerben a hegedűszóló az egekig szárnyal, és
    édes, mint a nosztalgia, de a hegedűnek mintha folyton a legfelső
    húrja szólna, a nagyzenekar pedig érdes és dübörgő. Az ezüsttel
    kábelezett rendszer zenekara kevésbé torz, de lendületét veszti, ami
    pedig a szólóhegedűt illeti, ennek most csak alsó húrjai vannak, és
    kihalt belőle minden érzelem; képtelen közelférkőzni a szívemhez. A
    térhatás is megváltozik. A rézhuzal tere tág, az egyes hangszerek egy
    kissé még lötyögnek is benne, nem eléggé nagyok, nem biztos, hogy
    igaziak. Az ezüst térhatása szűkebb, nem annyira visszhangos, de a
    hangszerek jobban megtalálják a helyüket, és "valódibbak"... Az ember
    hol ehhez, hol ahhoz a hangképhez pártol, és azon tűnődik: nem kéne-e
    felülvizsgálnia a hifihangzásról alkotott képzeteit. Azok, a bizonyos,
    hifi-magashangok és "hifi-basszusok", amelyek oly elevenné teszik a
    zenét, s amelyek oly kedvesek a szívünknek - lehet, hogy ezek
    voltaképpen csak kiemelések az alsó-magas és a felsőbasszus
    tartományában?..."
    Noha (ezt már Arany Jánostól idézem) "se ide nem, se oda nem
    fütyül a madárka, hanem...", én mégis arra szavaztam, hogy a madárka
    igenis az ezüstnek fütyül. Csak nem mertem egyedül vállalni a döntés
    ódiumát... tudniillik már olyasmit forgattam a fejemben, hogy az
    ezüstdrótot netalán a HFM javaslatára forgalomba hozatnánk valamelyik
    kereskedelmi vállalattal. (Egyébként ugyanis nemigen lehet hozzáférni.
    Magánszemélyeket nem szolgál ki a Pénzverde, azonkívül súlyos felárat
    számít fel a 2 kilogrammnál kisebb tételek után, tehát csak nagy
    tételeket érdemes rendelni.) Nagyon durván, továbbá 25% forgalmi
    adóval számolva, a 0,1 milliméter átmérőjű drót méterenként úgy 2
    forintba kerülne. A többit bárki kiszámolhatja: az ár a
    keresztmetszettel négyzetesen nő, tehát a 0,2mm-es drót négyszerte, az
    1mm-es százszorta kerül többe a 0,1mm átmérőjű ezüsthajszálnál.
    Szóval, miért csak nekem legyenek ezüst hajszálaim az ezüstdrót
    miatt? (Ez költői túlzás volt, az én hajszálaim nem annyira ezüstösek,
    mint inkább gyérek.) Küldtem a 0,1 és 0,2mm-es ezüsthuzalból 25
    kísérletező kedvű olvasónknak: minthogy egy bolond negyedszázat
    csinál, tegyenek próbát ők is, és tudósítsanak az eredményről.
    Lapzártáig ugyan csak 15 riportot kaptam kézhez, de már ezeket is alig
    tudom feldolgozni, mert eléggé eltérnek egymástól. Megintcsak az a
    legfontosabb (és sajnos, az egyetlen igazán kézzelfogható) eredmény,
    hogy a különféle kábeleknek minden kétséget kizárólag megvan a maguk
    "sajáthangja". A 15 résztvevő között talán egy ha akadt, aki nem
    észlelt különbséget a réz és az ezüst (illetve a légvezeték és a
    hagyományos kábelezés) között. A többiek véleménye erősen "szór".
    Némelyek (le kell szögeznem: a többség!) szerint az ezüst a jobb;
    mások szerint a réz a jobb; megint mások szerint a lánc bizonyos
    szakaszain az ezüst (avagy a réz, avagy a hagyományos kábelezés) a
    jobb - nehéz ezeket a beszámolókat közös nevezőre hozni. Legalábbis
    ami a bennük foglalt értékítéletet illeti. Az viszont talán érdekes
    lehet, ahogyan olvasóink az ezüst és a réz hangkarakterét jellemzik.
    Hadd ismételjem meg: a kísérlet résztvevői nem tudták, miről és mit
    fogok írni a 4. kötetben - és megfordítva: amikor azt a cikkemet
    nyomdába adtam, még én sem ismertem az ő véleményüket. Az alábbi,
    tényleg csupán kiragadott ítéletek általában a 0,1mm átmérőjű
    ezüsthuzalra vonatkoznak: "Bár nehéz megmondani, miért a vékony ezüst
    a legjobb, sohasem volt kételyem." * "Valamivel több fénye van a
    zenének." * "Definiáltabb hangkép, főleg a cintányéron érezni, hogy
    elevenebb, egészségesebb a zene. A réz egy kicsit puhábban, lágyabban
    szól, kicsit döglött hangkép jellemzi. Viszont a mélyhangokon mintha
    ez lenne jobb." * A NAD 3020 erősítő elő/végfokozata között: "a
    magastartomány részletgazdagabb, csilingelőbb". Más helyen beiktatva.
    "A hangzás keményebb lett, a fortisszimók egységesebben szólalnak meg,
    az egész precízebb, talán egy picit sterilebb C is, bár attól tartok,
    csak a réz hangképe volt ehhez képest egy kicsit lompos." (Aha! DL.) *
    "A dinamikája gyönyörű, a basszus szép és tiszta. Itt kezdődnek a
    bajok! Tökéletesen kimutatja a hibákat, középtől kezdve minden visít,
    felfelé húz. Tisztán szól, de kibírhatatlan." * (Magnóról erősítőre
    vezetve:) "A dinamika nőtt, a magasak magasabbra mennek és tisztábbak,
    jobb a tér, nincs középen lyuk, a hangszerek jobban elkülönülnek.
    Negatívum: eléggé magasra húz, harsány, kissé tolakodó, de
    mindenképpen jobb, mint bármi más." * A CD-játszó és az előerősítő
    között: "A rézzel szemben nyugodtabb, eszköztelenebb, magától
    értetődőbb hangzás, felesleges felrakódások nélkül. Nagyobbat lélegzik
    a zene, a fortisszimók jobban nekilendülnek, bár a csúcsokban némi
    torzítás is jelentkezik." * 0,2mm-es ezüst a légvezetékben:
    "Elképesztő basszus, de valahogy mégsem tetszett. A vékonyabbik:
    eltűnt az erős basszus, megjött a magas, de ez sem tetszett, sok volt,
    sziszegett. Visszatettem az eredeti rézhuzalt." * "A hangkép tisztább
    lett, de ezt basszushiány kísérte. Nehéz lenne eldönteni, hogy ez
    előnyös-e." * "Az ezüst hangja keményebb, hihetetlenül precíz. a tér
    mintha valamelyest összeugrott volna, de a hangszerek helye a zenében
    még precízebben felismerhető. A legmélyebb basszus mintha eltűnt
    volna, helyette erősödött, keménnyé, megfogottá?! vált a felső
    basszus. Magashangokban dús felvételeken némi magasesést
    tapasztaltam." (Ez korrelál a legjobban az én tapasztalataimmal, lásd
    fenn - DL.) * "A hagyományos kábel kevésbé kelt hiányérzetet: több a
    basszusa, tiszta, definiált, a cinnek is szépen ott vannak a
    helyükön." * Az erősítő belső kábelezésében: "Minden lépés után,
    fehérebb lett a hang, hűvösebben szólt, kissé javult a felbontása,
    csökkent a szubjektív tempó. Ez utóbbi nem nagyon tetszett, de ha
    visszatettem a rézdrótot, már nem azt kaptam, amire emlékeztem." (Ez
    megint nagyon ismerős. DL.) Magnóról vezetve az erősítőre: "Az
    ezüstnek a felső tartománya picit visszafogottabb, így aztán jobb az
    egyensúly, tisztább, lendületesebb az előzőeknél. Kétségkívül ez a
    legjobb... Az ezüst legfőbb erényének azt tartom, hogy életet lehelt a
    hibridlemezekbe. Most ott tartok, hogy az analóg lemezeimet hallgatva
    hiányérzetem van, pedig pár hónapja még a pokolba kívántam az egész
    digitális technikát." * "Az ezüst légvezetékrendszer, bár kellően
    tiszta, mégsem tetszik: harsányabb, és emiatt kevésbé természetes,
    mint a rézzel kiépített vezetékrendszer... Persze, nem hagy nyugodni
    ez a dolog. Lehet, hogy a réz színez az ezüsthöz képest, és ez - a
    rendszer hiányosságai miatt - kellemesebbé teszi a hangot... Én a
    0,1mm-es rézben találtam meg azt, amit vártam ettől a
    kísérletsorozattól: természetesebb vonóshangzást, a basszus és némileg
    a magastartomány tisztulását, a térhatást." * "Minőségi változás a
    basszusban: a bőgők nem csak dummognak, hanem hallani valamit a
    természetes nyerseségükből is. Nagy változás a térélményben: eddig oda
    kellett figyelni, erőlködni, keresni kellett; most magától értetődő a
    színpadmélység és a sztereofónia. A hangszerek különváltak, olyan
    részleteket fedeztem fel, amelyeket ezekről a lemezekről még nem
    hallottam." * Mind a 0,1mm-es, mind a 0,2mm-es kategóriában nagyobb
    dinamikával és szélesebb sávban szólt az ezüst drót a réznél. Nekem a
    négyféle vezeték közül a 0,2-es ezüstdrót hangja tetszett a leginkább.
    Ehhez képest azonban a 0,2mm-es LC-OFC rézdrót még dinamikusabban,
    lendületesebben szólt, sávszélei tovább javultak, főleg a mély
    oldalon. (Vajon még jobban szólna-e az LC-OFC ezüsthuzal?)
    Namármost, még az sem bizonyos, hogy mi itt valóban "a" réz és
    "az" ezüst különbségét hallgattuk. A mi ezüsthuzalunk, mint már
    említettem, 99,99%-os, "négykilences" tisztaságú, a szokványos
    rézhuzal viszont csak "háromkilences" (99,9%). Még azt sem tartom
    elképzelhetetlennek, hogy a magyar gyártmányú réz, hogy úgy mondjam,
    nem eléggé háromkilences... mit lehet tudni, mi minden keveredik a
    kilencesei közé a kies csepeli iparvidéken. Huszti Zsolt például
    ("Zsolt Audio") nagyon határozottan állítja, hogy összehasonlítva
    háromféle: magyar, szovjet és nyugatnémet "háromkilences" rézdrótot,
    azt találta, hogy a miénk lényegesen rosszabbul szól a másik kettőnél.
    Ha pedig visszalapozunk 4. kötetünk olvasói leveleihez, találunk ott
    egy tudósítást olyan rézszálakról, amelyeket a QED (LC-OFC!) és a
    Monster Cable kábeleiből húzkodtak ki - azok pláne nem úgy szóltak,
    mintha Magyarországon gyártódtak volna. Hogy aztán ezt a tisztaságuk
    teszi-e, avagy inkább a kristályszerkezetük, a gyártástechnológiájuk?
    Vajon tényleg "meg lehet hallani" a kábelek kristályszerkezetét?
    Kíséreljük meg! A következő fejezetben ezt tesszük - vagy
    legalábbis gyaníthatólag ezt tesszük.

    Irányvonal

    Egyik korábbi cikkemben, A kábelhüllőben már ellőttem azt a viccet
    (a ligeti kikiáltó szövegét), hogy: "Itt látható az óriáskígyó! A
    fejétől a farkáig 5 méter, a farkától a fejéig szintén 5 méter,
    összesen 10 méter!" A poént fölösleges megmagyarázni, a józan ész azt
    diktálja, hogy a kígyónak mindkét irányban ugyanolyan hosszúnak kell
    lennie. Ami balról jobbfelé 5 méter, az jobbról balfelé is ugyanannyi.
    Se több, se kevesebb.
    Éppen ezért a modern High Fidelity misztikus leleményei között is
    a legmisztikusabbak közé tartozik a kábelek irányhatása. Forrásaink
    (lásd lapszemlénket az utóbbi 3-4 évben) azt állítják, drasztikus
    különbséget lehet előidézni pusztán azáltal, hogy két készülék között
    megfordítjuk az összekötőkábelt. Ezt mi eddig nem próbáltuk ki,
    annyira abszurdnak látszott az ötlet. Pedig ha valami, hát ez a
    varázslat tényleg nem kerül pénzbe.
    Jómagam először egy Naim hangszórókábelen vizsgáltam meg, igazat
    állítanak-e a tapasztalt audiofilek, valóban van-e iránya a kábelnek.
    A Naim hagyományos, vastag, sodrott, fehér PVC-vel szigetelt
    hangszórókábel, és mivel felirat fut rajta végig, mindig azonosítani
    lehet az irányát. Ezt is a bécsi Sound Companytól kaptam kölcsön.
    Minthogy megmondták, melyik végét kell az erősítőre kötni és melyiket
    a hangsugárzóhoz, a próba nem volt vakteszt. De, őszintén szólva, ez
    engem ma már a legkevésbé sem zavar. A vaktesztnek szinte semmi
    fontosságot sem tulajdonítok - azon kívül, hogy az ember "alibit" tud
    bizonyítani vele, s a pártatlanságát demonstrálhatja mások előtt. Ha
    egymagamban vagyok, ritkán csinálok vaktesztet. Tudom, hogy így sem
    csapom be magamat.
    Mi több, azt is megmondták, hogyan "kell" szólnia a Naim kábelnek
    az egyik irányban és hogyan a másikban: a rosszfelé fordított kábel
    érdesebb, "szőrösebb" hangot ad. Én is pontosan ezt hallottam. A
    különbség elég jól demonstrálható, viszonylag rövid hallgatódzás
    nyomán teljesen nyilvánvalóvá válik. Igaz, a rövidtesztek közönsége,
    mint tudjuk, ritkán ítéli drasztikusnak a varázslat eredményét, de aki
    nyugodt zenehallgatásra rendezkedik be, az megtanulja méltányolni az
    ehhez fogható - s mellesleg ingyenes! - auditív előnyöket. A rend
    kedvéért azért rendeztem egy vaktesztet is, amennyiben a kábelt
    odaadtam Dankó Emilnek, próbálja ki otthon, egymagában, egy
    magafabrikálta erősítő és az Orion HS400-asok között. Természetesen
    nem árultam el neki, hogy a hüllőnek melyik az eleje, melyik a
    hátulja; azt sem mondtam meg, milyen auditív effektusra kell
    felkészülnie. Emil azzal hozta vissza, hogy a kábel feliratán az A4
    típusjelnek az erősítő felé kell esnie (stimmel!), mert ellenkező
    esetben a hangkép torzabb. Ez a jelző meglehetősen jól korrelál az
    "érdessel", a "szőrössel", ahogy én fogalmaztam néhány sorral feljebb.
    Szert tettem a Naim-en kívül egy Linn és egy Supra
    hangszórókábelre is. Mind a három típuson minden kétséget kizáróan
    ugyanazt és ugyanakkora különbséget hallottam. Ezek mind hagyományos
    kábelek, vagyis "konstrukciójuk van": az elemi szálakat előbb
    összesodorják, majd szigetelik valami meghatározatlan minőségű
    műanyaggal, többnyire PVC-vel. Ebben a nagy összevisszaságban nehéz
    volna megállapítani, mi okozza az irányhatást: a drót
    kristályszerkezete, a sodrás, avagy a műanyag szigetelés.
    Visszanyúltam tehát bevált kísérleti eszközömhöz, a "szerkezettelen"
    légvezetékhez amennyiben a márkás kábelek helyett most 2 milliméter
    átmérőjű, közönséges ("magyar") szigeteletlen rézdrótot kötöttem be az
    erősítő és a hangsugárzók közé. Két dologra figyeltem föl.
    Először is: Naim ide, Linn oda, irányhatás emide, a csupasz
    rézdrót - megint! - az én számomra annyival szebben, természetesebben,
    zeneibben és torzítatlanabbul szólt, hogy a speciálkábeleket tüstént
    visszaadtam tulajdonosaiknak, megszabadulva a tárolás nyűgétől.
    Másodszor: a csupasz rézdrót irányhatása sokkal erősebb és
    jellegzetesebb! A sodrás és a szigetelés, úgy látszik, elkeni az
    effektust! Itt már nem csupán arról van szó, hogy melyik irányban
    nagyobb a torzítás, melyik irányban érdesebb a hang. Itt két
    alapjaiban eltérő hangképet ismerünk meg, melyek közül az egyiket
    "audiofilnek" nevezhetnék: lágy, teres, a színpada széles és mély, a
    sávszélei (a legmélyebb, de különösen a legmagasabb hangjai) tiszták
    és felemelőek - a másik hangkép pedig drasztikus, "hifi", öblös
    csinn-bumm cirkusz, erős monó komponensekkel, kiemelt felső basszussal
    és alsó prezensztartománnyal. Ebből a jellemzésből arra lehetne
    következtetni, hogy én feltétel nélkül az első hangképre szavaztam.
    Tévedés. A két hangkép iszonyúan "egymás ellen dolgozik", és 4-5 napig
    kellett csereberélnem a drót két végét, amíg legalább azzal tisztába
    tudtam jönni, hogy nekem melyik változat tetszik jobban.
    A figyelmes olvasó itt azt a megjegyzést fogja tenni, hogy: ha a
    kábelnek irányhatása van, akkor vajon az előző fejezetben leírt
    kísérletek során - ezüst kontra réz - valóban a két anyag különbségét
    hallottuk-e? Nem képzelhető el, hogy az ezüst és a réz csak azért
    szólt másféleképpen, mert az egyiket az egyik, a másikat a másik
    irányban használtuk? Válaszom: egész biztos, hogy nem. Először is, az
    ezüst- és rézdrótokat nagyon sokszor csereberéltem ide-oda, hol az
    egyik, hol a másik lehetett kitüntetett helyzetben - és a két anyag
    különbségét mégis mindig ugyanolyannak hallottam. Valószínűbb azonban,
    hogy soha egyik anyag sem volt kitüntetett helyzetben. Ha az ember
    drótot vág fel méretre, általában úgy jár el, hogy csak egyszer méri
    le azt a másfél vagy öt métert, amire szüksége van, majd visszahajtja
    a drótot, ezzel a szakaszhosszúsággal méri a következő szakaszt és így
    tovább, önkéntelenül is ide-oda forgatva a kábel irányát. Valószínűnek
    tartom, hogy eddigi kísérleteimben a kábeleim mindig vegyesek voltak,
    vagyis nagyjából ugyanannyi volt bennük az oda, mint a vissza irányú
    kábelszál. Most már persze gondosan megjelölök minden egyes
    kábelszakaszt, mielőtt levágom a tekercsről. Olvasóimnak is ezt a
    módszert ajánlom. Ami a hagyományos, gyári kábeleket illeti, ezek
    üzemszerűen, viszonylag nagy mennyiségben készülnek, a munkások
    igyekeznek megtalálni a lehető legegyszerűbb és leggyorsabb
    mozdulatokat, amelyek természetesen mindig ugyanúgy ismétlődnek, s
    ebből az következik, hogy az egyes szálakat mindig ugyanabban az
    irányban veszik le a tekercsről. Biztosra vehetjük, hogy a gyári
    kábelek, ha nincs is feltüntetve az irányuk, "koherensek", vagyis
    minden száluk ugyanolyan irányítottságú. Ennek következtében a gyári
    kábelek is valószínűleg irányhatást fognak mutatni. Érdemes kipróbálni
    őket mindkét módon, s megjelölni rajtuk azt az irányt, amelyet jobb
    minőségűnek hallunk. Ez semmibe sem kerül!
    Namármost: mitől függ a kábel iránya, és hogyan lehet elvi úton
    meghatározni? Nehéz kérdés. A speciálkábeleken, ez igaz, néha
    tudatosan megjelölik (például egy nyíllal) a kábel irányát - ilyenkor
    célszerű elfogadni ezt a "használati utasítást". Más típusokon viszont
    mindössze egy felirat fut, s ilyenkor egyáltalán nem evidens, hogy
    merrefelé van az előrefelé (és hogy mit jelent az, hogy előrefelé). A
    közönséges kábeleken legtöbbször egyáltalán nem találunk azonosító
    jelet (a csupasz rézdróton még kevésbé), tehát magunknak kell
    kitalálnunk, melyik a hüllő feje, melyik a farka. De ha megjelölte is
    a gyár, vagy ha mi magunktól is felfedeztük a kábel "menetirányát" -
    akkor vajon mi bizonyítja, hogy tényleg úgy áll a dolog, ahogyan mi
    képzeljük?! Ismerünk-e bármiféle paramétert, ismerünk-e olyan
    elméletet, amelynek birtokában megkülönböztethetjük a "jó irányt" a
    "rossz iránytól"? Vagy pedig egyszerűen csak kijelentjük, hogy amelyik
    irányban a kábel "szebben szól" (ki ítélje meg?!), az a kábelirány a
    helyes?
    Egyáltalán, miből gondoljuk, hogy a két irány közül bármelyik is
    helyes?! Abból, hogy minden kábelnek csak két vége van, még nem
    következik, hogy a két kábelirány közül az egyik feltétlenül optimális
    hangképet szolgáltat. Sokszor elmondtuk, mi a High Fidelity lényege:
    korrelációt találni a füllel hallható effektusok és a műszaki
    paraméterek között. Az effektus megvan. Hol a paraméter?
    A két kábelirány között persze igenis van egy lényeges különbség.
    A drótot úgy készítik, hogy a felhevített fémet a szószoros értelmében
    keresztül húzzák egy lyukon. Ennek a műveletnek nyilvánvalóan van egy
    jól definiálható iránya, és azt is nagyon könnyű elképzelni, hogy a
    fém kristályszerkezete másmilyen lesz ebben az irányban, mint a
    másikban. Tehát megjelölhetjük a Kábelhüllőt akképpen, hogy: amelyik
    irányban kibújt a tojásból, azaz kilépett a lyukon, arra van a feje,
    az ellenkező irányban pedig a farka.
    Vagy fordítva. Miért nem fordítva?
    Szeretném, ha az olvasó világosan látná: az a tény, hogy a drót
    kristályszerkezetének is van egy kitüntetett iránya, csupán
    útbaigazítást kínál, felkeltheti a figyelmünket, spekulációkra
    ösztönözhet bennünket - de önmagában semmiképpen sem indokolja azt a
    jelenséget, miszerint a kábelek irányhatást mutatnak. A
    "kristályszerkezet" ugyanis nem paraméter. Szükség volna egy
    fizikailag-matematikailag megalapozott elméletre (nem holmi felületes
    spekulációra!), amely okszerűen és számszerűen levezetné, mi módon
    határozza meg a kristályszerkezet a kábel hangképét. Amíg ez a
    hatásmechanizmus hiányzik, még abban sem lehetünk egészen biztosak,
    hogy a kábel irányhatását tényleg a huzal kristályszerkezete okozza.
    Délben ebédelünk, és délben harangoznak a toronyban de nem azért
    ebédelünk, mert harangoznak, és nem azért harangoznak, mert ebédelünk.

    Dugóhúzó

    A Kábelhüllő többnyire ötpólusú és RCA-csatlakozókban,
    DIN-hangszórócsatlakozókban, valamint banándugókban szokott kezdődni
    és végződni, de ismeretes egy különösen veszedelmes fajtája is, ennek
    villásdugók képezik a méregfogait, s ez nem más, mint a hálózati
    csatlakozókábel. Minden hifi-berendezésben van belőle kettő-három, de
    inkább négy-öt példány. Ezt a fajta hüllőt nem csak egy, hanem két
    dimenzióban is meg lehet fordítani 180 fokkal. Egyik dimenziója
    nyilván ugyanaz, amelyről az előző fejezetben beszéltünk, habár
    őszintén bevallom, eddig még nem próbáltam ki, hogy vajon a
    220V/50Hz-es hálózati feszültség szintén ki van-e téve a kábel
    irányhatásának (pedig némi forrasztgatás árán ezt is meg lehetne
    tudni). A másik dimenzióban viszont, amely merőleges az előbbire,
    nagyon könnyű megváltoztatni a feszültség irányát: csupán ki kell
    húzni a csatlakozódugót a konnektorból, és fordítva kell visszadugni!
    Ezt a hifisták meg is szokták cselekedni, de általában csak akkor, ha
    "brummot" akarnak csillapítani; ha megfordítják a dugót a
    konnektorban, a brumm esetleg csökken. Ezt a trükköt sokan ismerik.
    Nagyon kevesen tudják (magam is csak egy-két hónapja tudom), hogy több
    trükknél: varázslat.
    A dugóhúzással ugyanis nem csak a brumm mértéke változik meg.
    Pontosabban: a brumm mértéke nem is mindig változik meg - de a
    sztereofónia feltétlenül! Auditív értelemben ugyanaz történik, mint
    amikor a "helyes" irányba fordítjuk - mondjuk - a hangszórókábelt: a
    színpad kiszélesedik, a magasak magasabbak és finomabbak, a mélyek
    mélyebbek és lágyabbak lesznek, és az egész hangkép valahogy nem
    annyira drasztikus (emiatt azonban hiányérzetet is kelthet!).
    Erre az effektusra, vagyis hogy a hálózati csatlakozót
    mindenképpen helyes polaritással kell használni, a bécsiek hívták fel
    a figyelmemet, akkoriban, amikor a Linn bemutatót tartották az
    Intercontinental szállóban. Odahaza azt tapasztaltam, hogy a mi
    készülékeink egytől-egyig kényesek a feszültség polaritására. A Naim
    NAIT-en nem csodálkoznék, hiszen az aktív elektronika; a Linn Axist se
    bánnám, a Kábelhüllő abban is egy elektronikát hajt meg. De hogy a Rút
    Kis Kacsa (NAD 5120) szimpla, 220 voltos motorjának miért nem mindegy,
    hogy melyik dróton kapja a fázist?! Ami pedig a Philips CD 150
    ezüstlemezjátszót illeti, ez egészen különös módon viselkedett. Az a
    példány, amellyel gyakorlatoztam, hibás: hajlamos rá, hogy letiltsa a
    játékot. De ha a "helyes"(?) irányból kapja a feszültséget, mintha
    ritkábban tiltana...
    Említettem, hogy a polaritáshelyességet (illetve polaritáshibát)
    még a NAD lemezjátszón is meg lehet hallani. Az Olvasó feltehetően
    most azzal érvel: jó, jó, a lemezjátszója neki is ilyen, de a többi
    készüléke ugyebár... Nos, hadd meséljem el, hogy egyik barátom
    megvásárolta élete első hifiberendezését: egy NAD 5120-at Tesla
    hangszedővel, Orion minitoronnyal, HS282 hangsugárzókkal - ugyebár, ez
    tényleg csak afféle "néphifi"?! Ráadásul az egész berendezés, a
    hangdobozokkal meg még egy színes televízióval súlyosbítva, egyetlen
    polcon sorakozott, egy lakótelepi szoba hosszabbik fala mentén. HS282,
    közvetlenül mellette a lemezjátszó(!), majd a torony, aztán a tévé, és
    megint egy HS282. Mint lakberendezési tárgyak, elég jól néznek ki, de
    mint hifi-alkalmatosságokat már nem is lehetett volna elhelyezni őket
    ennél szerencsétlenebbül. Sok ötletet nem is tudtam adni az újdonsült
    hifistának, de azért bemutattam neki három varázslatot: tüskéket
    tettem a hangsugárzók alá, kihúztam a telefont és végül eljátszottam a
    dugóhúzó-figurát. Barátom (származását tekintve villamosmérnök, aki a
    zenével eddig csak köszönőviszonyban állt) mind a három effektust
    azonnal felismerte, és a három közül egyértelműen a dugóhúzó-trükk
    tette rá a legmélyebb benyomást. Pedig magam sem számítottam rá, hogy
    a Jelenséget itt, idegen környezetben, alapfokú berendezésen is elő
    tudom idézni. Az effektus egyébként tényleg elég erősen "kijött".
    Mindazonáltal komoly aggályaim voltak, nem annyira amiatt, hogy
    eltalálom-e, melyik a helyes polaritás (a már ismert "jellemrajz"
    alapján ezt könnyű eldönteni), hanem inkább amiatt, hogy vajon a
    házigazda is az általam választott hangképet fogja-e szeretni. Azt
    ajánlottam neki, forgassa meg időnként a dugókat, és csak egy-két hét
    múltán határozza meg a végleges helyzetüket. Amikor legközelebb
    találkoztunk, arról tudósított, hogy egyezik az ízlésünk.
    Valóban csak ízlésről van szó? Nem arról, hogy a polaritás az
    egyik irányban helyes, a másikban pedig hibás? Hogy az elektromos
    készülékek tápegységének két sarka közül az egyik csakis a fázis, a
    másik pedig kifejezetten a hidegpont fogadására rendeltetett? Egzakt
    hatásmechanizmus hiányában már megint a józan paraszti eszünket hívjuk
    segítségül ("common sense", mondja az angol), holott az nemritkán
    pácban hagy bennünket. Hogy egy erősítőt a helyes polaritással kell
    táplálni, az még lehet "common sense". De a NAD 220 voltos motorját,
    amely így is, úgy is ugyanazt a tányért forgatja, ugyanazzal a
    gumiszíjjal, ugyanazzal a sebességgel, ugyanazzal a nyávogással - ezt
    a motort vajon miért izgatja, ha nem ezen, hanem azon a sarkán kapja a
    fázist? Erre vajon mit mond a józan paraszti ész?
    Sajnos, ezek a túlságosan is logikus magyarázatok ("egy auditív
    jelenség - egy műszaki jelenség") könnyen abba a helyzetbe hozhatnak
    bennünket, amelybe a bolhával kísérletező zoológus került, akinek
    történetét bizonyára sokan ismerik. Ez a tudós, betartva a
    fokozatosság elvét, egyenként tépdeste ki a bolha lábait, s
    minduntalan felszólította az állatot: "ugorj!" Amaz ugrott is
    szorgalmasan (a tudós eközben szorgalmasan jegyzetelt), de a bolha,
    amikor már az utolsó lábától is megfosztották, és megint azt
    követelték tőle, hogy ugorjon, immár a füle botját sem mozgatta. A
    zoológus pedig beírta a jegyzetfüzetébe: "Ha mind a hat lábát kitépik,
    a bolha megsüketül."

    Darvas László

  • T_Stark

    őstag

    válasz AMDFan #50144 üzenetére

    De tetszik, most inkább csak finomítani próbálok rajta, kis pénzből.
    Első lépésben a hangfalak kaptak tüskét, most pedig a hangfal-kábeleket cserélném egy fokkal jobbra.

  • DDL

    őstag

    válasz BigBlackDog #50143 üzenetére

    Holott pedig csak 1x kellene elvinned egy rendes szakihoz. Aki ért is ahhoz amit csinál.... :W
    A bonyolultságából ítélve 6 db forrasztással kideríthető, hogy csak kh, vagy (most már) elektronika hiba is.

    Szóval ha tetszik a hangya az A-500-nak, akkor hozzáértő szerelő a megoldás.

    Üdv: DDL

    Messziről jött ember azt mond amit akar. http://logout.hu/blog/ddl/index.html

  • BigBlackDog

    veterán

    válasz DDL #50147 üzenetére

    Akihez legutóbb vittem, már csinált egy-két dolgot nekem is és ismerősi körön belül is és eddig nem volt gond. Sajnos más szerelő meg nem nagyon van a közelben, a szállítása meg kicsit körülményes tömegközlekedéssel. :( Esetleg tudnál ajánlani egy megbízható, jó szakit Budapesten, aki emberi árban dolgozik?
    A hangjával nincs gondom, viszont az előző tulajdonosa kicsit már átalakította, így csak egy pár hangfalat lehet rákötni. Szóval a két pár csak sorosan köthető, ami nem a legszerencsésebb megoldás. Ezért merült fel a csere lehetősége is.

  • sarasota123

    aktív tag

    válasz sarasota123 #50116 üzenetére

    nem akarok tolakodni, de azért még egyszer megpróbálom: erre valaki?:)

    He scales the mountain because he's not afraid of it. He slays the dragon because he's not afraid of him. And he walks through hellfire because Broomhilda's worth it.

Új hozzászólás Aktív témák