- Megjelentek az első HMD okostelefonok, ezek a magyar áraik
- Samsung Galaxy S22 Ultra - na, kinél van toll?
- Sony Xperia 10 IV - műanyag újracsomagolás
- Netfone
- Mobil flották
- Magisk
- Android alkalmazások - szoftver kibeszélő topik
- iPhone topik
- Samsung Galaxy S23 Ultra - non plus ultra
- MIUI / HyperOS topik
Hirdetés
-
Egyelőre nem tarolja le a piacot a Vision Pro
ph Az Apple állítólag meg is felezte a várakozásait, hogy igazodni tudjanak a valós igényekhez.
-
Megjelentek az első HMD okostelefonok, ezek a magyar áraik
ma Három készülékkel indít saját név alatt a gyártó: Pulse, Pulse Plus és Pulse Pro. Májustól kaphatók.
-
A Microsoft feltalálta az olcsó AI-t
it Könnyűsúlyú AI-megoldással újított a Microsoft, hogy költséghatékony opciókat kínálva még szélesebb ügyfélbázist építsen ki. Eközben az AI és az adatközpontok miatt óriási lesz a kereslet a földgázra.
-
Mobilarena
Arduino hardverrel és szoftverrel foglakozó téma. Minden mikrovezérlő ami arduinoval programozható, és minden arduino program, board, és hardverrel kapcsolatos kérdések helye.
Új hozzászólás Aktív témák
-
bardi
aktív tag
Nem, a hall szenzor potméter helyettesítésére jó, attól függ a kapott érték, hogy hol áll úgymond. A rotary encoder viszont meg olyan, mintha lenne két gombod, egyik irányba tekerve az egyiket nyomod, a másik irányba meg a másikat. Legalábbis ha egy dologról beszélünk Szóval az ilyen dolgokra nem jó. Nem láttam még egy pedált se, amiben azt alkalmaznák, csak potmétert, load cellt meg hall szenzort láttam.
'92 Honda VFR 750
-
tvamos
nagyúr
válasz fpeter84 #4347 üzenetére
Nem, ha az ad referenciája megegyezik a potentiometer referenciájával, akkor a mérés teljesen pontos, mindegy, hány púpos kondi van a körben. (Kiesik a feszültség a képletből.) Ha valamilyen belső referencia forrást használsz, akkor mérned kell a potentiometer referencia feszültségét is, azt bem lehet megkerülni.
(#4351) bardi válasza aryes (#4350) üzenetére
Nem jól tudod, lehet abszolut is, nem csak inkrementális. Amire te gondolsz, az az inkrementális. Az persze egy más kérdés, hogy az abszolút verzió piszok drága. [link][ Szerkesztve ]
"Mindig a rossz győz, és a jó elnyeri méltó büntetését." Voga János
-
tvamos
nagyúr
a stepper motor is egyfajta hall szenzor
Ez teljesen fals információ! Nem így van.Hall szenzoros megoldásból van abszolút, és inkrementális megoldás is, de szerintem itt mindenki az abszolút verzióra gondolt.
"Mindig a rossz győz, és a jó elnyeri méltó büntetését." Voga János
-
gyapo11
őstag
Vagy fényt. Vektoros rajzolóprogrammal szépen meg lehet tervezni a fénykaput, akár ívesre, akár egyenesre, printerrel fóliára nyomtatni, kell egy led meg egy fényszenzor, jön az analóg jel. Por ellen védeni kell.
menyország -> mennyország, akadáj -> akadály, jótálás -> jótállás, Iphoneal > Iphone-nal, kisuly > kisujj, csővet > csövet
-
fpeter84
senior tag
Lévén hogy nem atomreaktor vezérlésről van szó, nem hiszem hogy ez olyan nagy probléma lenne
De mechanikai megvalósíthatóság / tartósság szempontjából nekem a pedál által rugón keresztül taposott load cell tűnik a legjobb megoldásnak. Koszolódás, oxidálódás, kopás nagyjából kizárva, talán egy kis hőfüggősége lehet de gondolom úgyis szobában lesz minimális hőingadozás mellett, a potinál ez is nagyobb gond. A rugó és a load cell méretezésével nyilván kicsit kísérletezni kell, de egy ilyen érzékelő ebay/aliról alig pár $, hozzá egy HX711 ami alapból 80Hz, a datasheet határáig kihajtva úgy 144Hz-et tud az már szintén bőven elég feldolgozási sebességet nyújthat...
-
Teasüti
nagyúr
Üdv urak!
Kapacitív érzékelőben van vkinek tapasztalata? Fizikailag lehetséges megkülönböztetni egy szenzoron, hogy kb hol érintették meg? Pl. ha egy led-hez való alu profilt használnék érzékelőnek, akkor lehetséges azt érzékelni, hogy az érintés hozzávetőlegesen melyik pontján történt a 2 méteres profilnak? -
Teasüti
nagyúr
válasz Teasüti #4362 üzenetére
Capacitive touch slider érdekelne, de nem találok hozzá tutorialt.
Egyetlen egy releváns videót találtam róla, de ehhez meg nincs leírás.
Nézegettem a Disney féle Touché implementálását is Arduino alá, de az meg nem egészen erre való, illetve overkill, meg tanítani kell.
A fenti videó lenne a legjobb, csak annyi infó kell kimenetnek, hogy a hosszú lécet hol érintik meg a két vége között.[ Szerkesztve ]
-
fpeter84
senior tag
válasz Teasüti #4362 üzenetére
Szerintem tömör fémtestnél ezt nem nagyon fogod tudni érzékelni... Viszont ha a touch-os fényerőszabályzás a célod, akkor nézz utána az SGL8022 célcsippnek. Nekem pont a napokban hozott egy marékkal a ződmikulás. Ki még nem próbáltam, de youtubeon lehet találni csomó videót amin látszik a viselkedése a különböző program módjaiban...
-
Teasüti
nagyúr
válasz fpeter84 #4364 üzenetére
Csak egy menő ki-/bekapcsolás effektet szeretnék alkotni. Az érintés pontjától söpör végig a led szalag.
Persze lehetne variálni tartással és húzogatással is (mondjuk ezzel a gesztussal lehetne szabályozni a színhőmérsékletet).A fizikai részéről még nem találtam bővebb infót azon kívül, hogy drót az alufóliára és hát ez így működik.
Tömör alu léccel ez miért ne működne?[ Szerkesztve ]
-
nagyúr
válasz Teasüti #4365 üzenetére
Szerintem meg lehetne próbálni akusztikusan, ultrahanggal megrezgetni az alumínium rudat, és mikrofonnal lehallgatni, ahol megérinti vki, csomópontot képez az ujjával, mint egy húron. Persze ha ledsor is rá van rögzítve, valószínű nem fog rezgésbe jönni, de kiindulásnak talán jó.
-
gyapo11
őstag
-
gyapo11
őstag
-
quint
aktív tag
válasz Teasüti #4370 üzenetére
Az a nagy baj, hogy a fény gyorsan dzsal Az Arduinok sebességével 1 micro sec felbontás még elérhető, de ennyi idő alatt a fény 300 méter tesz meg. Rendes felbontáshoz (1x - 10x) pico sec nagyságrendű óra kell, vagyis - ahogy gyapo kolléga mondta - cél hw.
[ Szerkesztve ]
-
Janos250
őstag
"Lézeres távolságmérés
A sugárzást visszaverő tetszőleges felület távolságát lehet mérni, nincs szükség külön
reflektáló felületre. A lézer-impulzus terjedési idejének meghatározásával működik.
Nagy távolságokat is lehet mérni kedvezőtlen, ipari körülmények között is. A mérési
idő rövid, ez alkalmassá teszi mozgó tárgyakon végzendő mérésekre is.
A módszer lényege, hogy egy fény impulzust, vagy egy szinuszosan modulált fényerejű
nyalábot bocsátunk ki, mely a környezet adott pontjáról visszaverődik és visszajut
az érzékelőbe. A távolsággal arányos mennyiséget az impulzus, vagy a szinuszosan
modulált jel meghatározott állapotának, fázisának terjedési ideje jelenti.
A fázis-modulációs módszer a kibocsátott és visszavert jel fázisának összehasonlításán
alapszik, és nem igényel nagyfelbontású idő mérést."http://nikportal.cickany.hu/mobil/lib/exe/fetch.php?media=ear_tetelek.pdf
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
quint
aktív tag
válasz Janos250 #4376 üzenetére
Köszönöm! A cikkben található hivatkozás hasznosabb, az leírja a módszert is. Azért az látszik, hogy ehhez is cél hw kell...
-
gyapo11
őstag
Párat megnéztem, 16 ezertől indul az áruk és nem említenek adattovábbítást. Az lcd-ről meg munkás lenne arduinoval leolvasni.
Infra függönnyel még lehetne próbálkozni, de 2 m hosszon elég sok led meg szenzor kellene, ha 10 cm-enként van egy, akkor is már 20 db. Nem is lenne cm pontos, és ha pont kettő közé nyúl be valaki, lehet, hogy nem is érzékeli.menyország -> mennyország, akadáj -> akadály, jótálás -> jótállás, Iphoneal > Iphone-nal, kisuly > kisujj, csővet > csövet
-
Teasüti
nagyúr
válasz gyapo11 #4371 üzenetére
Oké, felejtsük el a lézert! Teláltam egy opciót: Lidar Light, de 150 dollár és 1 méter alatt nem szupi.
Vissza a kapacitív érzékelésre, megépítem a Disney Touché-t, aztán meglátom mire megyek vele. Meg kéne szereznem mintát az alu profilból is, hogy egyáltalán elég érzékeny-e az érintésre, vagy mindegy is.Esetleg még olyanokon filóztam, hogy fel lehetne darabolni a sínt annyi darabra, ahány analóg portom van és így csökkenteni a kapacitást.
Vagy sorba kötni a darabokat egy maréknyi ellenállással és így meg lehetne különböztetni a feszültségszintekből melyik darabot fogtam meg.
Mondjuk ez utóbbi pár centi huzalon remekül működik, de ha mákom van, akkor a két méteres lécen talán ellenállásra se lesz szükség. Arra kíváncsi lennék fizikailag miért nem számít hol fogom meg a huzalt, vagy csak nincs akkora felbontásom, hogy lássam pár centinél. Azt gondolnám vhogy úgy kéne működnie, mint egy poti, hogy erősebb a jel, ha közelebb vagyok a porthoz. Vagy át kellene ismételnem az általános iskolás fizikát.Kicsit olvasgatva a témában azért nem egyszerű megtervezni egy ilyet. Nálam a több méteres vezetékezés és a hatalmas érzékelő felület mind alkalmatlanná teszi kapacitív érzékelésre, nem beszélve a majd fellépő parazita kapacitásról.
Arra számítok, hogy elég magasan lesz az alapvonal a jelszintben.Egy nyomom van még, aminek nem jártam utána: vhol láttam egy apró hozzáfűzést, hogy a 2D-s érintő panelnél lehet olyat, hogy a négy sarkán mérni a feszültségeket és amelyik sarokhoz közelebb van az ujjunk, ott lesz erősebb a jelszint. Viszont nem tudom, hogy kvázi össze vannak-e kötve galvanikusan, vagy itt is van vmi elektromos teres trükközés az egymás mellé helyezett absztrakt alakú felületekkel.
Ezért érdekelne, hogy ha a két méteres léc két végén mérek feszültséget, akkor is azonos értékeket fogok-e látni a bemeneten, vagy nem?[ Szerkesztve ]
-
tvamos
nagyúr
-
quint
aktív tag
Kérek engedélyt meghunyászkodni Ámbár amikor:
- először említetted, akkor összesen csak annyit írtál, hogy a Sharp gyárt valami infrás szenzort ( na bummm, ki nem?)...
- szerencsére most belinkelted, de már nem merem megkérdezni, hogy ennek mi köze van az eredeti kérdésben szereplő (közel) 0 - 200 cm-es érzékelési távolsághoz
-
Teasüti
nagyúr
Akusztikához nem tudok hozzászólni. Nem láttam még ilyen megoldást, azt se tudom mi kell hozzá, és hogy a mikrofon jelét miként kéne feldolgozni, vagy egyáltalán milyen fizikai jelenségen alapul a működési elve. Megváltozik a frekvencia különböző pontokon? Azért ez mégse gitár húr, annak a működését értem. Na meg milyen változók vannak a használatban, pl. számít-e a felületre ható erő nagysága? Mennyire kompakt a rendszer, elrejthető-e?
Ez az ellenálláshuzal - most találkozok először a fogalommal - pont úgy működne, ahogy elképzelem? Minél közelebb érintem meg az ADC-hez, annál erősebb jelet kapok? Már ha így működik a kapacitás mint fizikai jelenség, vagy pedig ugyanazt az értéket fogom kapni bárhol is érintem meg (mint most kicsi méretekben).
Amúgy ez egy jó ötlet, köszönöm! Magam is filóztam rajta alternatívaként, csak sima vezetéket képzeltem el.[ Szerkesztve ]
-
nagyúr
És ez ha nem a fény sebességét méri, akkor mit? A tárgyról visszaverődő fény erejét? Hogy lehet azzal távolságot mérni?
Teasüti: mondjuk úgy, mint egy nyelvsíp (oboa, klarinét) ahol a légoszlopot egyik végén megrezegteted, és ahol luk van, ott csomópont képződik, és változik a hangmagasság. Kell egy mikrofon a másik végére, és megmérni a frekvenciát. Szerintem működhet.
[ Szerkesztve ]
-
Pulsar
veterán
Erkezett egy MQ7 szenzorom. Kafan működik is, de ezek kalibralva vannak? Vagy nem azért van a poti a hatulján?
-
nagyúr
Hozzájutottam egy syma x5c drón kamerához, és kéne kezdeni vele valamit. Annyit sikerült kideríteni, hogy 3,3V kell neki. 3 vezeték jön ki belőle, Vcc, Gnd és egy vezérlő, amivel egy sd kártyára csinál fényképet és videót. Hogy tudnám kideríteni, milyen jelet vár a cucc, ha csak egy potméterem van otthon? Guglival semmit nem találok róla.
-
Janos250
őstag
Az időt méred, persze, csak "másként".
A kimenő és a visszaverődő modulált ("rezegtetett") jelet egyenlő szintre hozás után analóg áramkörökkel kevered.
Az eredő ( majd szűrt) jel feszültsége függ attól, hogy mekkora a fáziskülönbsége a két jelnek, amit egyszerű ADC-vel mérsz.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
gyapo11
őstag
Ellenálláshuzal esetleg? Leszigetelni a sínt, és ráerősíteni egy, vagy egymás mellé több huzalt és azt tapogatni?
Ezzel az a baj, hogy a bőr ellenállása nagyon változó. Ha a két ellenálláshuzal szálat fémmel zárnánk össze, vagy össze tudnánk érinteni őket a teljes hosszukon bárhol, akkor az ellenállás mérésével megadható lenne az érintési pont. De ha ujjal, akkor ott van az ujjunk ellenállása is, ami nem stabil, ezért a kapott adat nem használható távmérésre.
menyország -> mennyország, akadáj -> akadály, jótálás -> jótállás, Iphoneal > Iphone-nal, kisuly > kisujj, csővet > csövet
-
Teasüti
nagyúr
Most már két párhuzamos vezetéknél járunk? Amiknek mindkét végén mérjük a feszt?
Le vagyok maradva egy körrel.Én arra próbálok választ kapni, hogy 1 db ellenálláshuzalnál ha kapacitást mérek, akkor úgy kb mennyi idő alatt töltődhet fel és sülhet ki a huzal - vagy bármilyen elektrosztatikusan töltött test -, valamint ha magasabb frekvencián vizsgálom akkor vajon mérhetek-e eltérést, ha különböző pontokon földelem a huzalt.
Hisz mondjuk az 1 MOhm-os ellenállás két oldalán teljesen eltérő értékeket mérek.
Remélhetőleg a Touché majd megválaszolja a gyakorlatban ezt a kérdést. -
Teasüti
nagyúr
Most ismerkedek az OOP-vel és ebben az egyszerű példában teljesen érthető számomra mi a megoldás lényege.
Viszont hogy tudom felszabadítani az egyik példány erőforrásait, praktikusan kitörölve az adott példányt?Az ötletem az volna, hogy több teljesen azonos eseményt is tudjak kezelni egyszerre, és egy esemény "kioldásakor" (triggering) hoznék létre egy példányt az adott osztályból. Viszont ahogy elvégezte az adott példány a feladatát, úgy szeretném lezárni, törölni és felszabadítani a lefoglalt memóriát.
Ez azért volna fontos, hogy jelenleg OOP nélkül csak egyszer tudok meghívni egy funkciót, aminek van egy lefutási ideje több loop() cikluson keresztül. Viszont menet közben szeretném meghívni többször is ugyanazt a funkciót, de más-más paraméterekkel. OOP nélkül ez nem lehetséges, ha jól látom a helyzetet.Példának legyen az esemény egy paraméteres user input, mondjuk egy érintés egy touch slider-en.
Majd a slider pontjával arányosított led szalag adott hosszán lesz egy 0-255 közti felfutás fényerőben (soft on), ami eltart egy pár másodpercig és egy adott funkció végzi a feladatot, két loop() között változóban tárolva az aktuális helyzetet.
Majd a lényeg, hogy még a funkció lejárta előtt több ponton is indítanék egy-egy eseményt, akár 5-6 különböző ponton is egyszerre ha az ember játékos kedvében van (és van elég ram hozzá).[ Szerkesztve ]
-
Janos250
őstag
válasz Teasüti #4394 üzenetére
Még annyit fűznék hozzá, hogy ha több példányt gyártasz, és szüntetsz meg, akkor ha tudni akarod valami miatt, hogy hány példánynál tartasz, akkor az a static változó, amit a konstruktorban növelsz eggyel, a destruktorban meg csökkentesz. Ez pl. olyankor hasznos, hogy egy adott erőforrást (pl. ugyanazt a timert) ne foglald le egyszerre többször, de lehet, hogy ez most nem fontos.
[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Teasüti
nagyúr
válasz Janos250 #4395 üzenetére
Elég ritkán szoktam magyarul keresni.
Köszi!
Szóval ez így működhet?loop() {
if (gombnyomás) Touching_class *touch1 = new Touching_class();
if (lefutott a touch1) {
delete touch1;
touch1 = NULL;
}
}Tudnál írni kicsit arról a static változóról a konstruktorban? Épp azon törtem a fejem hogy fogok én dinamikusan címkézni példányokat, vagyis programból sorszámozni: touch1, touch2, touch n+1?
[ Szerkesztve ]
-
Janos250
őstag
válasz Teasüti #4397 üzenetére
Ha static van a dklarációban, akkor abból a változóból nem jön létre példányonként egy-egy, hanem az osztályhoz ÖSSZESEN 1, amit bármelyik példányból elérhetsz.
pl.:
http://www.cprogramming.com/tutorial/statickeyword.htmlAz amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Teasüti
nagyúr
válasz Janos250 #4398 üzenetére
Értem.
No de hogy hozom létre az objektumokat program alól? Alapesetben fixen deklarálom a program elején, hogy:Class instance1;
Class instance2;De hogy adok nevet az objektumoknak futás közben?
Ez lehet egy tetszőleges változó is?char className = "instance";
loop() {
Class className;
} -
Janos250
őstag
válasz Teasüti #4399 üzenetére
Én valami ilyesmit képzelnék el:
Ez van elöl:
class Akarmi{
private: // vagy protected vagy public
static int hanydarabVanBelole = 0 ;
public Akarmi (uint8_t parameter1) ; //ez a konstruktor
.
.
.
};Akarmi::public Akarmi (uint8_t parameter1) { // klonstruktor részletes leírása
// Itt használod a hanydarabVanBelole static változót, pl növeled eggyel, vagy akármi
} ;
destruktornál fordítva
Aztán a loopban példányosítod:
new-val létrehozod, delete-el megszünteted. (Elméletileg így van, de ezt én nem szoktam használni)
A static változót pl a loopban is tudod használni, ha kell,
így :
Akarmi::hanydarabVanBeloleAz amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
Új hozzászólás Aktív témák
- Synology BeeStation 4TB NAS (Hálózati Tároló)
- Lenovo ThinkPad T14 Gen 3 TOUCH: i5 1250P, 32GB RAM, 1TB SSD, 100% akku,Win11Pro,Lenovo Prémium gari
- eMag GARANCIA! ZOTAC Trinity RTX 3080 10GB OC GDDR6X LHR Videokártya! BeszámítOK
- Asus X550VX 15.6" FHD IPS i5-6300HQ GTX 950M 12GB 480GB magyar bill DVD író gar
- Gopro hero 9 black