A nyáron a Nokia még szállít Symbian alapú készülékeket a piacra, de ezt követően a finnek csak a Windows Phone alapú Lumia modellekkel képviseltetik majd magukat a felsőbb kategóriás okostelefonok világában. Bár a Symbian licenszelhető mások számára is, a jelek szerint nem jelentkezik érte senki, holott korábban nem csak a Nokia, hanem a Samsung, a Siemens, a Sony Ericsson, a Motorola, a BenQ, az LG, a Fujitsu, vagy éppen a Panasonic is készített Symbian rendszerű telefonokat.

Néhány a sok Symbian készülék közül

Az utolsó, Smybian alapokra épített készülék 2012 februárjában mutatkozott be és hökkentette meg a szakmát: a Nokia 808 PureView olyan fotós képességekkel bír, amelyek a mai napig porba alázzák a teljes mobolkommunikációs mezőnyt (bár a Samsung Galaxy S4 Zoom pont ezt próbálja most megváltoztatni). A Nokia még bőven akkor kezdte meg a 41 megapixeles szenzor kifejesztését, amikor a Symbian dübörgött, csak kicsit tovább tartott a dolog, mint gondolták. Egyébként ezzel összefüggésben nemrég azt nyilatkozták, hogy egy Symbian rendszerű telefon kifejlesztése a piacra kerülésig átlagosan 22 hónapig tartott korábban, most egy WP8-as készülék kevesebb mint egy év alatt végigjárja ezt az utat.

Symbian fejlesztői konferencia 2008-ból

A Symbian részesedése az okostelefonos piacon mára 1,8 százalékosra csökkent. A Nokia még a 2013-as év első negyedében félmillió Symbian telefont értékesített, ami talán soknak hangzik így a semmiből, de beszédes adat, hogy ugyanezen időszakban 5,6 millió darab Lumia modell talált gazdára. Ami egyébként még mindig csak az 5 százaléka az összes eladott okostelefonnak. Ráadásul a Nokia a fejlődő országok számára sem a Symbiant tartja meg belépő szintű okostelefonos rendszerként, hanem a korábbi S40-es platformot turbózták fel annyira, hogy az már karcolja az okostelefonos tudásszintet, így kvázi a Symbian rendszert a házon belül fejlesztett Asha OS váltja fel, amelynek első modellje, az 501-es hamarosan piacra is kerül.

Ericsson R380

A Symbian rendszer először egy Ericsson készüléken bukkant fel, a 2000-ben debütáló R380 ugyanis már erre épült. A maga korában különlegesnek számító, jókora eszköz egy 3,5 inches, 4 szürkeárnyalatot megjeleníteni képes, 120 x 360 pixel felbontású, rezisztív érintőkijelzőt rejtett a felhajtható gombsor alatt. A RAM mérete 2 MB volt, és még a Symbian EPOC verzióját futtatta, amiből később kialakult a UIQ.

Nokia 7650

A rendszer akkor tett szert igazán nagy népszerűségre és ismertségre miután a Nokia kihozta a Symbian S60 alapokra épülő 7650-et 2002-ben. Ez már "igazi" okostelefon volt, a 2,1 inches kijelző 176 x 208 pixelen 4096 szín megjelenítésére volt képes,104 MHz-es processzor dübörgött a burkolat alatt és Európa első, beépített kamerája VGA felbontással. A Nokia 7650 igazi legenda ma már, egy jó állapotú példány kifejezetten sokat ér gyűjtői körökben.

Nokia 3650, Panasonic X701, Siemens SX-1, Sony Ericsson P800

Innentől aztán a Symbian útja meredeken vezetett felfelé, az eladások szárnyaltak, jött a Nokia 3650 idétlen, körkörös gombelrendezéssel, megjelent az Ericsson P800, beszállt a buliba a Siemens a szintén furcsa SX-1-gyel, illetve a Panasonic az X701-gyel. A Nokia ontotta magából a Symbian alapú termékeket, még az E50, E60, E70 idejében is a világ vezető operációs rendszeréről beszélhettünk, tartották a lépést a technológiával akkor is, amikor az N93-ba optikai zoomos kamerát építettek, vagy amikor a 6630-ban megjelent a 3G. Megcsinálták jól a navigációt (de csak a Symbian gyengélkedésekor tették ingyenessé), közben a Samsung az Innov8 nevű kamerás mobiljával a kor legjobb képminőségét rakta össze Symbian alapokon, napról napra nőtt a rendszer ereje és népszerűsége.

Nokia N90 reklám

A nagy szárnyalás vége az iPhone, illetve az Android térnyeréséhez köthető. Az Apple érintőképernyős rendszerét félvállról vette a Nokia, a vásárlók viszont a felhasználó élmény, a szép animációk és a teljesen retardáltak számára is egyértelmű kezelhetőség mellett tették le a voksukat. A Google által erőltetett Android sem tűnt a Nokia szemében komoly vetélytársnak, pedig amikor kijött a HTC Hero, akkor már sokan azt mondták, hogy ez a jövő, miközben a Nokiának annyira futotta, hogy megcsinálták az érintőkijelzős Symbian-variánst és próbálták a partnereiket is kissé felrázni. Ennek eredménye lett a Sony Ericsson Vivaz és Satio, illetve a Samsung Omnia HD. Igencsak durva, hogy ezek már nekem sem ugrottak be fejből, pedig az összes modell bemutatóján ott voltam Barcelonában, ennyit változott négy év alatt az iparág, ezek ugyanis 2009-ben bejelentett készülékek.

Nem váltotta meg a világot az új ikonkészlet

Miután sem a Samsung, sem a Sony Ericsson számára nem volt világraszóló siker a Symbian, ezért az Android felé fordultak, amit a Nokia nem tett és nem is tehetett meg, mert az évek során kvázi megvették a Symbian rendszert, rengeteg fejlesztést toltak bele, komoly szakértelemmel rendelkeztek. De valahogy mégsem volt senki, aki azt mondta volna, hogy srácok, egy nagyon komoly, szemléletbeli váltásra lenne szükség, hogy megtartsuk azokat a fogyasztókat, akik szeretik a Symbian szabadságát, de vágynak az eye-candy, szemet gyönyörködtető animációkra, magas felbontású kijelzőkre (a Symbian modelleknél a 360 x 640 pixelt nemigen sikerült átlépni), a hatalmas alkalmazáskínálatra. Ehelyett kaptunk Symbian Anna és Belle ráncfelvarrásokat, lényegi változás nélkül, miközben 2011-ben Stephen Elop, a korábban a Microsoftnál dolgozó, új Nokia CEO bejelentette, hogy a Nokia a jövőben a Windows Phone rendszer köré fog építeni telefont.

Belle sem hozott megváltást

A házon belül korábban megkezdett fejlesztéseket már nem hagyták félbe, kitoltak egy N9-et a piacra, ami pont az volt, amire a Symbian rajongóinak szüksége lett volna, egy alapjaiban új rendszer, de a nokiás hagyományokra építve, jól nézett ki, állati jó volt kezelni, de már a bemutatásakor lehetett tudni, hogy nem lesz utódja. Túl későn jött. És persze befejezték még a PureView technológiát, hogy a Symbian rendszerre épített utolsó Nokia telefon méltóképp búcsúztassa a platformot a világ legjobb mobilos kamerájával.

Az utolsó Symbian rendszerű Nokia

A Symbian 13 évet élt, s ezzel a jelenleg ismert mobilkommunikációs történelem egyik legjelentősebb vívmányának is tekinthető. Az első, tényleg világsikert elérő okostelefonos rendszer tűnik el végleg a piacról. Sok rajongója van, még több olyan felhasználója, akik nem is tudták, tudják, hogy Symbian dolgozott a telefonjukon, csak megelégedéssel használták. Egy korszak lezárult, de csak azért, hogy átadja a helyét újabb és újabb vívmányokkal tarkított újabb koroknak. Még 2008-ban írtunk egy részletes cikket magáról a rendszerről, ha valaki további nosztalgiázásra vágyik, bátran kattintson ide.