Évek óta folyik a gazdasági-hatalmi csörte az Amerikai Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság között, melynek legnagyobb vesztese kétségkívül a Huawei Technologies volt, amely felkerült az Amerikai Kereskedelmi Feketelistára (Entity List). Akik ezen szerepelnek, azokkal az amerikai, illetve amerikai érdekeltséggel rendelkező külföldi vállalatok nem üzletelhetnek, nem árulhatnak komponenseket, technológiákat, szoftvereket és licenceket, kivéve, ha erre külön engedélyt kapnak, és ebből nem sokat adtak ki az évek folyamán.
Így szűnt meg a Huawei-Google partneri viszony és a hozzáférés a Google Play-szolgáltatásokhoz, a brit-japán ARM licenc a házi fejlesztésű Kirin chipek tervezéséhez, a gyártás a tajvani TSMC gyártósorain vagy a Qualcomm és más amerikai technológiát használó 5G modemek és hálózati komponensek elérhetősége. A háttérben az elmúlt öt év alatt ugyanakkor a Huawei kínai partnereivel kifejlesztette saját 5G-s komponenseit és modemjeit, illetve a legnagyobb kínai chipgyártóval, az SMIC-vel állítja elő újabb és egyre fejlettebb Kirin chipjeit, amit az USA nem néz jó szemmel.
A BIS, vagyis az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériumának Ipari és Biztonsági Irodája ma kiterjesztette üzleti és exportkorlátozásait, hogy megnehezítse Kína gyártási képességeit és hozzáférését fejlett félvezető berendezésekhez, számítástechnikai cikkekhez, szuperszámítógéphez, HBM memóriákhoz és integrált áramkörökhöz. A kereskedelmi feketelistára felkerült a pekingi Northern Integrated Circuit Technology Innovation Center mellett a pekingi SMIC Advanced Technology R&D kutatás-fejlesztési központ is, az Ipari és Biztonsági Iroda szerint ugyanis ezek a cégek fejlettebb gyártósori képességek kifejlesztése érdekében megpróbáltak amerikai eszközökhöz, technológiákhoz és komponensekhez hozzájutni.
A BIS szerint ez ellentétes az Egyesült Államok nemzetbiztonsági és külpolitikai érdekeivel, amire Lin Jian válasza a Kínai Külügyminisztérium részéről egy sajtótájékoztatón az volt, hogy a döntés komolyan megzavarhatja a világ gazdasági és kereskedelmi rendjét, destabilizálhatja a világipart és az ellátási láncokat, illetve túlfeszíti a nemzetbiztonság határait és hatáskörét. A friss exportkorlátozások további gyártási és szoftvertermékekre, illetve Szingapúrban gyártott eszközökre is vonatkoznak. Összesen 140 új vállalat került a Kereskedelmi Feketelistára, és két dél-koreain, egy japánon és egy szingapúrin kívül az összes kínai.
