A második legnagyobb magyar mobilszolgáltató norvég tulajdonosa még 2003 decemberében fordult a Világbank mellett működő nemzetközi választott bírósághoz, az ICSID-hez (International Centre for Settlement of Investment Disputes). A cég beadványa szerint a magyar állam megszegte az 1991-ben kötött kétoldalú befektetésvédelmi egyezményt azzal, hogy az itteni leányvállalatot, a Pannont 2,4 milliárd forint befizetésére kötelezte 2002–2003 folyamán az Egyetemes Távközlési Támogatási Alapba (ETTA).
A felek tavaly szeptemberben kapták kézhez a választott bíróság határozatát, amely elutasította a Telenor keresetét, és a norvégokat a magyar állam minden ügyvédi költségének megtérítésére is kötelezte. Az ügy hátterében a Pannon azon dilemmája áll, amely azt vélelmezi, hogy az ETTA egész rendszere lényegében az egykori monopólium a Matáv (ma Magyar Telekom) dotálására szolgált a versenytársai pénzéből - idézi a Világgazdaság a manager magazint. Drozdy Győző, a Pannon GSM vezérigazgató-helyettese a magazinnak elmondta, hogy a támogatást elsősorban azért tartották igazságtalannak, mert az nem pusztán a „kis előfizetők” vonalhoz juttatását honorálta pluszpénzekkel, hanem automatikusan járt a szociális díjcsomag több százezer előfizetője után is – tekintet nélkül azok földrajzi vagy anyagi helyzetére –, és így Drozdy szerint a szabályozás a riválisuk bevéte-lét növelte. A tavaly befejeződött és a méregdrága angolszász ügyvédi irodák munkaóráinak százait igénybe vevő eljárás végén is csak annyi derült ki: az ügy nem is tartozik az ICSID-re.
