A Nokia N-Gage pályafutása egészen 2003 végéig nyúlik vissza, amikor a finn óriás leleplezte első, elvileg kifejezetten játékra kiélezett telefonját, mely a gyakorlatban egy hagyományos, ám kissé túlméretezett Symbian Series 60 alapú készülék volt, méghozzá dedikált 3D grafikus gyorsító nélkül, így tulajdonképpen a gombok szokatlan elrendezésén túl sok újdonságot nem tudott felmutatni, ráadásul a magas ára miatt sosem lett igazán sikeres a fiatalok körében. Maga a platform a fejlesztők fantáziáját sem mozgatta meg, hiszen a szűk célközönség és a Symbian alkalmazások körülményes fejlesztése az N-Gage II bemutatásával nem hogy javult, de tovább romlott. A gyártó szinte minden új Symbian alapú készülékét N-Gage kompatibilissé tett, holott alig némelyikben volt 3D gyorsító, a kijelző elrendezése is modellről modellre változott, valamint a fejlesztőknek fel kellett volna készülniük 208 MHz-es ARM9 és 600 MHz-es ARM11 alapú processzorok jelenlétére is, melyek között több mint négyszeres a sebességkülönbség.
A számos stratégia ballépés tényét ugyan sosem ismerte el a gyártó, ám az N-Gage weboldal és szolgáltatás 2010 év végi leállítása mindenképp önmagáért beszél. A Nokia telefonok tulajdonosai persze a jövőben sem maradnak játékok nélkül, hiszen az Ovi Store bevezetésével a szoftverek sokkal kényelmesebben váltak elérhetővé, ráadásul az N-Gage klienssel ellentétben az Ovi Store segédszoftver a legtöbb telefonon azonnal elérhető, melyben bankkártyás fizetés mellett számlaegyenlegből történő utólagos fizetés is rendelkezésre áll. Az N-Gage közösségi funkciók szintén nem maradnak pótolatlanul: a gyártó hamarosan újabb megoldásokkal bővíti majd Ovi szolgáltatásait, így a játékosok végül az N-Gage közösségi megoldásokhoz is hozzáférhetnek majd.
