Leleplezte saját fejlesztésű operációs rendszerét a Huawei

A HarmonyOS ígéretesnek tűnik, de okostelefonokon még nem fogjuk látni

Egy ideje már pletykálja a piac, hogy készül a Huawei saját operációs rendszere, amelyről persze sok mindent leírt a média, de két hete a cég alelnöke pontosította, hogy hova is készült a fejlesztés.

A Huawei Developer Conference alkalmával a vállalat le is leplezte az immáron HarmonyOS-nek nevezett szoftvert, amelyről még mindig nem lehet túl sokat tudni, de legalább már nem kell találgatásokra építeni.

A Huawei operációs rendszerének egyik érdekessége, hogy mikrokernel-alapú, ami tulajdonképpen nem akkora meglepetés, mivel nemrég kiderült, hogy az eredeti célpiacnak az IoT eszközök számítottak. Ebből a szempontból a HarmonyOS jelentősen eltér például az Androidtól, amely monolitikus kernelt használ. A két koncepció között az a legfőbb különbség, hogy a mikrokernel igazából csak alapvető rendszerhívásokat valósít meg, amelyek tényleg elengedhetetlenek a rendszer működéséhez, míg a többi funkcióról különálló, felhasználói módban futó programok gondoskodnak. Ezeket szokás szervernek nevezni, a Huawei külső kernelként utal rájuk, de a lényegen ez nem változtat. A monolitikus kernel az előbbivel szemben tulajdonképpen egy nagy program, persze manapság azért ezek is képesek indítás után modulokat betölteni, de az elvi működés ettől még nem módosul.

Valójában nincs jó megoldás, mert a monolitikus és a mikrokerlenek is vannak előnyei és hátrányai. Tipikusan az előnyöket próbálja ötvözni a Windows NT óta használt hibrid kernel a Microsoft operációs rendszereinél, viszont olyan rendszer nincs, ahol minden optimálisan működik. A monolitikus kernel legfőbb előnye, hogy gyors, nagyon is, hiszen egyetlen programról van szó, vagyis kevés többletterheléssel kell számolni a funkciók működése során, viszont ennek komoly ára van a fejleszthetőség szintjén, nagy lesz a kernel mérete is, valamint a biztonság szempontjából probléma, hogy ha egy program valahogy megszerezte a rendszergazdai jogot, akkor onnantól kezdve az egész rendszert eléri. A mikrokernel ezzel szemben sokkal könnyebben fejleszthető, magának a kernelnek a mérete kicsi, hiszen minimalista funkcionalitásra törekszik, minden további funkció külső programokból érkezik, illetve abból a szempontból biztonságosabb is, hogy ha egy külső szerverfeladathoz egy program teljes hozzáférést szerez, akkor attól ugyan az adott modul, csúnyán fogalmazva elesik a harcban, de a rendszer maga még védve van. Viszont ahogy fentebb írtuk, nincs optimális megoldás, így ezeknek is ára van, ez pedig jelen esetben sebesség. A mikrokernel-alapú rendszereknél ugyanis a sok programra bontott működés jelentősen növeli a többletterhelést.


(forrás: XDA Developers) [+]

A fentiektől függetlenül a Huawei azt állítja, hogy a HarmonyOS elméletben jobb sebességet kínál az Androidhoz és a Linuxhoz viszonyítva. Ez egyébként elképzelhető, mert a mikrokernelre épülő dizájn sebességhátránya leginkább akkor érezhető, ha a futtatott alkalmazás sok rendszerhívást eszközöl, tehát bőven lehetséges, hogy vannak olyan programkódok, ahol a vállalat friss fejlesztése jobb a konkurenseknél.

A biztonságot egyébként nagyon komolyan gondolja a Huawei, ugyanis EAL 5+ hitelesítést szereztek az operációs rendszernek, amelyet részben azzal értek el, hogy hivatalos azonosítási módszerekkel biztosítják a kernelt. Ezeket tipikusan azokon a helyeken alkalmazzák, ahol tényleg kritikus a biztonság, például a repülőknél. Itt megjegyzendő még, hogy a HarmonyOS egyáltalán nem támogatja a rendszergazdai hozzáférést, amit a Huawei biztonsági problémának lát az Androidon és a Linux-alapú operációs rendszereken.

A programfejlesztők számára a vállalat elérhetővé teszi a saját ARK fordítójukat, amely számos elterjedt programnyelvből (C, C++, Java, Kotlin) képes futtatható alkalmazást fordítani. Emellett a cég biztosít egy integrált fejlesztői környezetet is, ami segíti az programok több platformra vonatkozó fejlesztését.

A HarmonyOS egyelőre az 1.0-s verziónál tart, és jövőre érkezik a 2.0-s változat, de már a 3.0-s is készül, amelyre természetesen tovább kell várni. A rendszer Kínában Hongmeng néven lesz elérhető, méghozzá okosórákhoz, okosképernyőkhöz, járművekbe épített rendszerekhez, illetve okoshangszórókhoz. Technikailag persze bármire telepíthető, a kérdés sokkal inkább az, hogy van-e értelme, és itt jön képbe az a tényező, amire nagyon rá kell feküdnie a cégnek. Ahhoz, hogy a HarmonyOS az igazán fontos piacokon is alternatíva legyen, nagyon komoly fejlesztői bázist kell mögé állítani. Jó jel persze, hogy az első lépcsőt megugrották, és a működés is biztató, de valójában csak most jön a neheze.

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés