Bevezető

Bevallom, hogy 2015 és 2016 fordulóján a Xiaomi legfrissebb középkategóriás phabletját vártam a legjobban tesztlaborunkba, egyfelől azért, mert már a műanyag házas Redmi Note 2-vel is elégedett voltam, másfelől meg azért, mert jó ideig használtam a riválisnak bejelentkezett LeTV Le 1s-t, ami annyira jól sikerült, hogy a végre befutott MIUI-s készüléknek nagyon komolyan oda kell tennie magát, hogy lepipálja. Legalábbis a Kínai Népköztársaságban, ahol a Meizu Metallal egyetemben mostanság háromszereplős a 40-50 ezer forint közötti óriástelefonos ár/érték harc.

A Note 3 küllemre hasonló, kézbe véve viszont érezhetően prémiumabb elődjénél [+]

Más kérdés, hogy a Kínai Népköztársaságban nem érhetők el a Play szolgáltatások, és nem is mindig egyszerű azokat utólag feltenni – azok az ázsiai webáruházak pedig, amelyeknek mégis sikerül, nem egyszer bloatware-rel és malware-rel, azaz felesleges és potenciálisan kártékony szoftverekkel is „megajándékozzák” a felhasználót. A vásárló persze próbálkozhat maga tiszta gyári rendszert feldobni, majd a Play szolgáltatásokat felimádkozni (szentkuti11 a Le 1s-sel megszenvedett), ám ehhez, vagy az érintett mobilok esetében a ROM-ok nagy számú, viszonteladói cseréjéhez szükséges a nyitott bootloader. A bootloader a készülékek flash partíciója, amely az operációs rendszer betöltését kezdi meg, a nagy gyártók pedig már évek óta különféle zárakkal védik ezt a partíciót, így megakadályozva az egyéb, külsős forrásból származó (vagy éppen hivatalos, más régiós) ROM-ok feltelepítését.

Két elegáns ár/érték bajnok egymás társaságában: a LeTV Le 1s alul, a Redmi Note 3 felül [+]

Csakhogy most a Xiaomi is beállt a sorba, a Redmi Note 3 és több másik, újabb készülék bootloaderét nemrég bezárta, állításuk szerint az ázsiai webshopok bloatware-jei miatt, és egyelőre megy a tanakodás, hogy például a MIUIHU magyar igényekre szabott, kínai alkalmazásokat és malware-t nélkülöző rendszerét hogyan lehet nem egy, hanem mondjuk egy rakás itthon forgalmazásra szánt készülékre feltenni. Kínában magát a Xiaomit kell megkeresni a bootloader megnyitására, amely egyenként bírálja el a kérelmeket, és bár nemrég felkerült a nyitáshoz szükséges szoftver a világhálóra, azzal is havonta csak egy mis mobil bootloadere nyitható meg. Ez pedig megálljt parancsolhat a Redmi Note 3 itthoni forgalmazásának, pedig már előzetesen csak jót hallottunk felőle, és tapasztalataink szerint is kitűnő készülék lett. Kíváncsian várjuk, hogy mit hoz a jövő, mert a Redmi 3 és a hamarosan érkező Mi 5 nem kevésbé izgalmas ajánlatok. Most tehát az a helyzet, hogy minden Redmi Note 3 eredendően kínai, illetve angol nyelven kommunikál, és nincsen lehetőség más ROM-mal forgalmazni ezeket. Hogy ez meddig marad így, az más kérdés, nem kizárt, hogy a Xiaomi saját maga akarja majd a lokalizált szoftvereket elkészíteni, de ez csak tipp és biztosan kell még hozzá egy csomó idő. Még egy adalék: az egyik olvasónk kínai webshopról rendelt ilyen telefont, és talált rajta mindjárt egy malware-t, szóval attól még, hogy nem lehet rá elvileg másféle ROM-ot tenni, bőven marad sansz, hogy kéretlen alkalmazásokkal tömjék tele.

Apró dobozban érkezett meg a Redmi Note 3 [+]

Azért csak leteszteljük a Redmi Note 3-at, amely eredeti kínai rendszerrel érkezett az Eustock.hu-tól, és amelyre szentkuti11 viszonylag könnyedén feldobta a Google-szolgáltatásokat – persze tucatnyi kínai szoftver a készüléken maradt. A phablet egyébként annyira apró dobozkában bukkant fel nálunk, hogy el se hittem, hogy az 5,5 hüvelykes, 4000 milliamperórás Note 3 belefér. Ez azt is jelenti, hogy a fenti paraméterek ellenére sem lett túl nagy a masina, sőt. No meg azt, hogy kissé foghíjas a csomag tartalma, piston vagy egyéb füles ugyanis nem került bele, csak némi leírás, egy SIM-tű, egy 2 amperes ázsiai szabványú töltő és egy microUSB kábel. A Redmi Note 3 árazását figyelembe véve azonban nincs ok a panaszra, mert egy gyönyörű és makulátlanul összerakott fémházas masina üti a vásárló markát, már ahol hozzá tud jutni...

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!