Külső, kijelző
A K700i, K500i/F500i után megjelent a K300i is. Amennyiben információink helyesek, az "i" megjelölés a nemzetközi, azaz "international" verzióra utal. Más gyártóknál ez úgy néz ki, hogy az alapmodell kicsit felspécizett verzióját szokták "i" jelzéssel illetni, ezért az avatatlan mobilvásárló akár azt is gondolatná, hogy a SonyEricssonnál alapból csak turbósított modelleket dobnak piacra. A K300i formavilága, szolgáltatásai és menürendszere a két nagyobb tudású modell belvilágára épít. Napjainkra a svéd-japán gyártó külső megjelenése már egységes képet kezd mutatni. A szögletes, skandináv design csak a legömbölyített élek miatt nem hat túlságosan tégla jellegűnek, a gombok logikus elrendezése szintén a nagyobb testvérmodellek kialakítását követi. A hátlapon továbbra is hangsúlyos a fényképezőgép kialakítása, noha csak egy átlagos optikát kapott az eszköz. A telefon csak egy lehelletnyivel dundibb, mint kellene, egyébiránt a formák és az arányok harmonikusak, a méret pedig pont kézreálló.
Túl sok gomb nincs a készülék oldalán. Egyetlen darab található a telefon bal felső csücske felé, jelesül a fényképezőgép gyorsgombja. A készülék tetején az infra mellett ücsörög a bekapcsológomb, de a Nokiáktól eltérően ez profilváltásra nem használható. Alul a jól ismert SonyEricsson csatlkaozó található, amely a T28 óta ugyanaz, így az új modell megvásárlása esetén sem kell kihajítani az adatkábelt és a headsetet (nem is beszélve az egyéb opcionális tartozékokról). Egyetlen asszimetrikus pontja a billentyűzetnek a baloldalt alul elhelyezett WAP gyorsgomb, amelynek viszont funkciója a Live! menü miatt felesleges, hiszen a piros szolgáltató forgalmazásában kapható készülék jobb oldali funkciógombja is megváltoztathatatlanul a cég WAP oldalára viszi fel a kiváncsi júzert.
A bekapcsolás után kicsit animál a telefon - az animáció megváltoztatható. Ha új SIM kártyát érzékel, akkor a telepítővarázslót tolja a felhasználó arcába. Itt beállítható a dátum és az idő, kapunk egy kis alap használati segítséget (a C gomb töröl, a másikkal visszaléphetünk), tök látványos, majd a telefon a SIM kártyán található bejegyzések átmásolására buzdít.
A kijelző a K sorozat legegyszerűbb tagja, 128x128 pixeles, STN technológiájú képernyője jól jelzi, hogy a gyártó ezt a modellt lentebb pozícionálta, mint a K500-at. Az ikonok a Vodafone Live! menü már ismerős grafikáját használják, szerencsére a tesztalany már a megújított verziót kapta, így nem annyira színszegény. A telefonban szerencsére található egy-két téma, aminek segítségével kicsit feltupírozhatjuk a menürendszer színvilágát, a gyári beállítást érdemes elkerülni, mert még háttérképet sem tartalmaz. A kilenc ikonos főmenü elég könnyen látható. Az aktív menüpont rajza mindig egyfajta glóriát kap, fényesebb és nagyobb, mint a többi.
Az öt állású joystick finom szerkezet, mozgatása nem igényel izmos ujjakat, pöccentésre is reagál, kategóriájában kiemelkedően jónak számít. A gombok SonyEricsson módra kicsit kemények, de tűréshatáron belül van a keménységi fokuk, nem úgy mint a debreceni víznek a Calgon szerint. Az ikonokon túljutva a gyártó ismert logikájú menüfelépítésével találkozhatunk, amelyek nagy előnye, hogy nem csak függőlegesen, hanem horizontálisan is lehet benne kószálni, így viszonylag rendezetten halmozódnak a lehetőségek.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
