Külső
Ha valamit rögtön ki kell emelnem a tulajdonságokból, az biztosan a formaterv. Nem kétséges, a Sony már az Xperia-sorozat kezdetétől saját, egyedi utat jár és amióta a japánok uralnak mindent, igazán dekoratív eszközök kerülnek ki a gyárból. Az átlátszó csíkkal fémjelzett NXT dizájn után most visszatértek az arc (és arc S) egyik jellegzetességéhez, a homorúan ívelt hátlaphoz. Átlátszó csík itt már nincs, az előlap kikapcsolt állapotban szinte teljesen homogén, fekete felületet képez, akárcsak az újabb Bravia televízióknál. Az elő- és hátlap közötti részt egy sötétszürke keret foglalja el, amely nem csak színében, hanem fizikai kiterjedésében is kiemelkedik, tulajdonképpen szó szerint keretbe foglalja az egészet. Mindezek összessége egy nagyon elegáns, letisztult és valóban egyedi készülék, ami jól mutat a kezünkben és az asztalra letéve is, bármilyen irányból, bármilyen környezetben. A formához illően a minőségben sem kötöttek kompromisszumot. Fém ugyan nincs, de a műanyagok minőségiek, a hátlap matt, selymes tapintású anyaga remek fogást ad, ráadásul a piszokkal szemben is elég ellenálló. Az előlapot üveg borítja, ráadásul a gyártó ezúttal is ellátta egy extra fóliával, ami kedves gesztus. Mindezeket remekül össze is rakták, tehát semmi illesztési hézag, meg lötyögés, nagy ritkán a hátlap halkan megnyikkan, ám itt nem unibody házról van szó.
Az előlapon továbbra is a kijelző a fő helyfoglaló. Ezúttal 4,3 hüvelykes panelt kapunk, konkrétan egy LED megvilágítású, multi-touch TFT-t, amely az elsők között kapta meg a második generációs Mobile Bravia Engine-t. A felbontás 720p HD, úgyhogy a pixelőrültek megnyugodhatnak, ez már bőven retina. Számomra különösen kellemes volt, hogy bár kontrasztban biztosan akadnak nála jobbak, ám így is élénk és természetes látvány tárul elénk, a fehér valóban fehér (a fekete viszont nem annyira jön össze). A betekintési szögnél érezni, hogy nem IPS vagy AMOLED megoldásról van szó, viszont kültéri fényben is jól olvasható minden. Előlapi gombnak nyoma sincs, a kezelést a kijelzőn megjelenő gombokkal kell intézni. Felül viszont van egy hangszóró, ami igen hangosan és korrekt minőségben közvetíti a vonal túlsó végén lévő hangját. Mellette előlapi kamerát, fény- és közelségszenzort, valamint egy többszínű állapojelző fényt találunk, tehát nem hiányzik semmi. Elsőre kicsit furcsán hat, hogy a kijelző alatti terület jóval kisebb a felsőnél, de ez semmi problémát nem okoz.
Hátul a forma vonzza a szemet, a homorított megoldás még mindig dögös és jól is néz ki. Az egyébként sík felületet alul a kihangosító nyílása töri meg, míg felül a kamera optikája, a villanófény, a másodlagos mikrofon és egy Xperia felirat is figyelmet kér. Maga a hátlap egyébként egész könnyen eltávolítható, ezt azért jegyezném meg, mert közben az Xperia V IP57-es minősítéssel rendelkezik. Ez alapján por- és vízálló, utóbbi esetén akár 30 percet is eltölthet 1 méteres mélységben. Miután boltból származó tesztkészülékről van szó, így ezt a képességet nem annyira volt kedvem kipróbálni.
A szürke keret nem csak formai, hanem funkcionális szerepet is betölt, mivel ebben helyezték el a csatlakozókat és gombokat. Alulra a mikrofon került, míg a tetején a 3,5 mm-es jack lakik. Jobboldalt van a bekapcsoló és a hangerőszabályzó páros, illetve egy nyakakasztó nyílásra is lelünk. Velük átellenben, a bal térfélen egy dokkolóhoz való érintkezőt látunk (amolyan acro S mintára, csak itt külön kell megvenni hozzá), illetve a microUSB is ide került. Ez és a jack is egy-egy ajtócskával van védve, ami a por- és vízállóság miatt szükséges. Némi ergonómiai bakira lelünk az oldalsó billentyűknél, mivel a hangerőszabályzó elég apró és nagyon közel van a bekapcsolóhoz (viszont legalább nem alulra tették). Azért ebben is van valami jó, mert egyetlen ujjal tudtam kijelzőképeket csinálni.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
