Multimédia
A hátlapon 8 megapixeles kamera kuksol, mellette ledes villanó dolgozik. A fotózás közben elérhető opciók száma elég bőséges, de csak akkor, ha normál módba kapcsoljuk a masinát. Gyárilag a rettentő idétlen "kiváló automatikus" mód aktív, ez elvileg felismeri, hogy milyen módot érdemes használnia. Egyébként egész ügyes, a fotók többségét ezzel csináltam, s gyanítom, hogy a felhasználók is így lesznek ezzel.
[+]
Babrálhatjuk a fehéregyensúlyt, az ISO-t, afókuszálás módját, van HDR, illetve panoráma mód is, ami viszont elég esetlen, rosszul illeszti össze az alkotásokat, itt lent van is rá egy példa. Van egy csomó effekt, mosolyfotózás, arcfelismerés, érdekes módon azonban a makró külön nem kapcsolható, túlságosan közelre nem is tud fókuszálni a masina.
[+]
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
A fent látható képeket megnézve közepes eredményt kapunk. A dinamikatartomány meglehetősen kicsi, gyengébb fényviszonyoknál erős a képzaj, a vonalélesség is elmarad a várttól, kicsit festmény jellegűek lesznek az alkotások. De ezen hibák egyike sem veszélyes nagyon, el lehet azért éldegélni ezzel a kamerával, de egy nyaralásra, vagy beltéri fotókhoz mindenképpen inkább egy értelmes fényképezőgépet cipeljünk magunkkal. Arra bőven jó, hogy közösségi oldalakra feltöltögessük ezeket, telefonon visszanézve pláne vidám a helyzet, de ez a teljesítmény nem röpíti az élmezőnybe az Xperia SP kameráját.
Videót Full HD-ban vesz fel, két tesztfelvételt tudok mutatni, egyik ez, a másik emez. Természetesen ezeket vissza is tudja gond nélkül játszani a masina. A fotóalbum egyik nagy mókusvakítása, hogy az éppen nézett fénykép domináns színéhez passzol a lenti sáv világítása. A képeket minimálisan szerkeszteni is lehet, tudunk készíteni slideshow-t megadott zenére, megnézhetjük térképen, hogy hol készültek a fotók (de ehhez be kell kapcsolni a geotagginget), igazából sokféle lehetőségünk van.
[+]
Zeneileg rögtön kezdjük azzal, hogy kihangosítva nem túl nagy élmény az SP produkciója. Egy értelmes hangkeltőre rákötve azonban megváltozik a helyzet, nagyon decensen hajtja meg a jobb minőségű eszközöket. Az equalizer jól paraméterezhető, külön tudunk tolni a basszuson is. Kifejezetten szép a lejátszó felülete, némi közösségi maszlaggal meg van hintve, mert ha akarjuk, akkor láthatjuk ismerőseink zenéit is. Alapból az albumborító látszik lejátszás közben, de kérhetünk vizualizációt, illetve az alsó sáv a zene ütemére villoghat.
Két apróság tartozik még a repertoárba, egy FM-rádió, amelynek működtetéséhez szükség lesz egy vezetékes fülesre, valamint a jól ismert TrackID, amit a Sony hosszú évek óta csiszolgat, s zeneszámok felismerésére alkalmas. A zenelejátszóban benne van a DLNA kliens (Throw néven), a zenei rész nagyon átgondolt és minőségi, egy jobb külső hangszórót elviselt volna a masina.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
