Bevezető

Megütközést keltett a Sony Ericsson T650i piacra dobása pár hete, hiszen egészen furcsa külsőt láthattunk előbb a sajtófotókon, majd külföldi oldalak jóvoltából az élőképeken is. Nem tartott sokáig, hogy mi is beszerezzünk egy tesztpéldányt a gyártó feltámasztott T szériás modelljéből, így lassan egy hete kószálok vele erre-arra, volt lehetőségem lemérni az emberek reakcióit.

A kérdés csupán az, hogy jó-e, ha egy mobil ennyire megosztja a népet. Mert véleménye mindenkinek volt, az utálat és a rajongás között szinte nem is volt átmenet, a megítélések nagyon szélsősegesek voltak. Egy gyártó két dolgot tehet. Vagy megpróbál valami átlagos formatervvel kijönni, akkor senki nem fog beleszeretni a telefonba (csak esetleg a tudásába), vagy újít egy merészet, ami vagy jól sül el, vagy nem. A Motorola V3 jól sült el, a L'Amour Nokiák már felemás fogadtatásra találtak, a K810i-t meglepően sokan nevezték rondának. Az Alcatel újabb készülékeitől pedig az emberek döntő része azonnali hányingert kapott.

Itt van nekem ez a T650i, és szerintem szép. Meg aztán elég jó is, hiszen gyakorlatilag a K800i belsejét pakolták át ebbe a házba. Ráadásul extra igényes anyagokat használtak a tervezők, amely manapság egyre nagyobb súllyal esik latba, ha azonos tudású mobilok között kell válogatnunk. Márpedig mostanában sajnos az a helyzet, hogy specifikációk tekintetében egy Nokia 6300, egy Sony Ericsson K790i, vagy egy Samsung D900 nem igazán tér el, persze a filozófia mindenhol más.

A Sony Ericsson döntött egy merészet és a jó öreg T610i szellemiségét megidézve elkészítette annak utódját. A T610i talán az első igazán átütő sikere volt a svéd-japán vállalatnak (a T68 még az Ericsson saját fejlesztése volt), úgyhogy méltán lehet rá alapozni, és ezt maradéktalanul ki is használták a tervezők.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!