Bevezető
Érdekes, hogy ez a női telefon irányzat mennyire leült az utóbbi időben. Pedig voltak itt szép számmal versenyzők, a koreaiak is ezerrel támadtak ezen a fronton (E530, E500), a Nokia sem maradt ki a L’Amour sorozatával, még a HTC Trinity is kisebb képzelőerővel besorolható ide. Mostanság inkább az átszínezések jöttek elő, rózsaszín LG Arena, kékes Sony Ericsson T707, illetve itt van az elképesztően ronda Nokia Supernova sorozat.
Úgyhogy a Samsung fejesek megint leszóltak a kutatás-fejlesztésnek és a formatervezői osztálynak, hogy ideje összehozni valami trendi cuccot, ami nem csak attól női, hogy más a színe, mint valami közkedvelt alapmodellnek, hanem alapból kéne megtervezni. Az eredmény az S5050, amelyből csak arra tudok következtetni, hogy a Samsung dolgozók izomból utálják a nőket, a projekt vezetője mindenképpen.
Az S5050 ugyanis nem lett csúnya, sőt, egészen csecse, a tudással szintén nincs komoly gond, az összeszerelés minősége is megfelelő, csak mintha direkt úgy rakták volna össze a különböző elemeket, hogy a formába esetleg beleszerető hölgy a használat első két napján agyérgörcsöt kapjon, a falhoz verje a készülékét, s mikor kiengedik a szanatóriumból, akkor vegyen még egy telefont, ami már unisex.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
