Bevezető
Szinte napra pontosan két éve, hogy az első cikkem megjelent itt a Mobilaréna hasábjain. Amit pedig most olvastok, az pontosan a századik arénás tesztem, ráadásul akárcsak az első, ez is épp egy Samsung termékről szól. Eme kis jubileumi alkalom persze nem befolyásolja a szokásos menetrendet, ez itt most egy ugyanolyan teszt, mint az eddigi kilencvenkilenc, szóval csapjunk is bele.
A Samsungnak mobilos fronton már bejött az a módszer, hogy elképesztő mennyiségű készüléket mutatnak be, így gyakorlatilag lefedve minden létező és nem létező (meg adott esetben általuk létrehozott) piaci rést és vásárlót. Most meg a tableteknél is bevetik ezt a megoldást. Az eredeti és legelső Galaxy Tab után meghökkentő mennyiségű utódot kreáltak, kezdve a 10.1V-vel, majd jött ennek vékonyított változata, a sima 10.1, melyet egy 8,9, egy 7,7 és egy 7 hüvelykes változat is követett. Aztán elindult a Tab 2 széria, ebből a 10.1-es járt nálunk, most pedig a 7-es is befutott, egyenesen a VIP-Phone polcáról. Ja, amúgy létezik még egy Note 10.1 is, de a totális káosz után foglalkozzunk inkább a Tab 2 7.0-val.
A nem túlzottan nagy dobozban elsőnek a készülékkel futunk össze, majd ez alatt sorakoznak a tartozékok. Most se kapunk semmi rendkívülit, egy hálózati töltőfej (cserélhető adapterrel), egy USB adatkábel, valamint egy sztereó füles alkotja a csomagot. Érdekes, hogy utóbbi fehér színű, mivel a logika szerint a fehér tablethez kellene ilyet adni. Amúgy kissé vicces, hogy a Tab 2 név ellenére ez már igazából a harmadik generáció a 7 hüvelykes változatból, viszont a Samsungnál nem túlzottan érdemes logikát keresni ilyenekben.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!