Bevezető

Letámadásos stratégiával próbálkozik a Samsung a középkategóriás Android alapú készülékek frontján: Barcelonában négy modellt mutattak be, amelyek közül kettő már járt nálunk. A paletta két széle már megvolt: az Ace a csúcsa a szériának, a Mini pedig a legolcsóbb darab. Most a két középső telefonból érkezett meg a komolyabb darab, a Galaxy Gio. Bocha szerint ezt ejtsük Joe-nak, mert akkor legalább van neki valami megszemélyesítése.

[+]

Joe, azaz a Gio az XXL GSM-től érkezett hozzánk. A Samsung a Galaxy 3 és a Galaxy 5 kedvező fogadtatása után döntött úgy, hogy mostanság érdemes a középkategóriában druvítani, hiszen az androidos vásárlóknak csak kisebb hányada akar kiadni egy telefonra 100 ezer forint feletti összeget, viszont ennek felééért már sokkal többen érzik úgy, hogy egy okostelefonra beruháznának. A Gio egyik legnagyobb fegyverténye az ára, függetlenül 55 ezer hazai valutát kell érte lepengetni, amiért cserébe majdnem olyan tudást kapunk, mint a Galaxy Ace esetén, csak pár apróságban marad el a Gio a széria csúcsmodelljétől.

[+]

A Samsung gyakorlatilag legózik az alkatrészekkel, hiszen van egy már testreszabott Android rendszer, pusztán az a kérdés, hogy az elérhető hardverelemekből miket pakolnak a burkolat alá. Így alakult ki ez a középkategóriás kvartett, sok szempontból közös alkatrészekből építkezve, kicsit más formaterv mögé bújtatva. A design még megérdemel egy sort: valamitől a koreai csapat azt gondolja, hogy a Galaxy szériánál nem kockáztatnak, ezért az összes ilyen készülék nagyon hasonló, az Ace talán kicsit elegánsabb, a Mini pedig a színvariációk miatt játékosabb, de például a Gio első ránézésre simán összekeverhető az összes többi érintős Samsunggal, legyen az mondjuk a Star II, a Jet, vagy akár a korábbi Galaxy termékek.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!