Külső
Egy ideje már a Samsung is tudja azt, ami régebben főként az Apple privilégiuma volt: olyan eszközöket gyártanak, amik még a bekapcsolás előtt lenyűgöznek. Az ember tényleg percekig tudja nézegetni, forgatni a kezében, minden egyes apró részletben gyönyörködni egy kicsit. Az összhatás teljesen átlagos, és akinek volt már a kezében Galaxy S6, annak nem is igazán mutat újat, de örömteli, hogy ezt az éles váltást annak idején meg tudták tenni. Az elképesztően jó minőségérzetre rásegít a telefon tömege is, kereken 200 grammot nyom a 161,7 x 80,9 x 7,4 milliméteres, fémből és Gorilla Glass 4 üvegekből álló készülékház.
Kézben tartva sem mondható kicsinek. [+]
| Kijelző-teszt | ||||
|---|---|---|---|---|
| Mérés | Samsung Galaxy A9 (2016) | Samsung Galaxy S6 edge | Huawei Mate 8 | LG V10 |
| Fehér fényerő | 445 / 640 / 707 nit | 359 / 564 nit | 470 nit | 487 nit |
| Fehér fényerő (min.) | 2,2 nit | ? nit | 10,4 nit | 4,3 nit |
| Fekete fényerő | 0 nit | 0 nit | 0,31 nit | 0,28 nit |
| Kontrasztarány | végtelen | végtelen | 1518:1 | 1738:1 |
| Színhőmérséklet | 6610 K (alapvető) | 7275 / 6499 K | 8230 K + kézi | 7845 K |
A Galaxy A9 (2016) – csakúgy, mint a széria többi darabja – gyémánt formájú, két szubpixeles (RG, BG) képpontelrendezésű Super AMOLED kijelzőt kapott, 6 hüvelykes átlójához 1080 x 1920 pixeles felbontás tartozik, ami 367 ppi-s képpontsűrűséget eredményez. A kalibrációja gyakorlatilag tökéletes lett, a maximális fényerőben sem csalódtunk, a tökéletes feketékhez és az enyhén túlszaturált érzethez pedig már évek óta hozzászokhattunk, most sem ért minket meglepetés. A gyártótól megszokott képernyőmódok ezúttal sem maradtak el, az adaptív megjelenítés tűnik a legélénkebbnek, az alapvető mód igyekszik a természetességre törekedni, az AMOLED-mozi és az AMOLED-fénykép mód pedig magától értetődő, előbbi kicsit lágyítja a képet, utóbbi pedig egy enyhén sárgás réteggel ruházza fel a megjelenített tartalmat. Az automatikus fényerőállítás nem maradt el, illetve a betűtípusokat is gond nélkül babrálhatjuk, betűmérettel együtt.
Jobb oldalra került a bekapcsológomb és az egyik SIM-tálca. [+]
Az előlapon nem csak fény-, hanem távolságérzékelő szenzor is helyet kapott, a másodlagos kamera és a beszédhangszóró sem maradt el természetesen, ami viszont nagy hiányosság, az a színes értesítési led, ami érthetetlen módon nem kapott helyet a kijelző fölött. A másik furcsaság az ujjlenyomat-olvasóval egybekötött home gombban keresendő, nem az érzékelővel van gond, hanem a billentyű lenyomását kísérő erőteljesen kattanó hanggal, aki a Galaxy S6-ot kattogósnak tartotta, az biztosan átértékelné a véleményét az A9 (2016) után, ami egy atomrobbanás ahhoz képest. Nem tudjuk, hogy ez a nálunk járt eszközre jellemző egyedi hiba-e, az viszont biztos, hogy a végleges kütyü járt nálunk.
Óriások egymás között: a Huawei Mate 8 egy hajszálnyival kisebb teremtés. [+]
Csatlakozók és gombok terén semmi meglepő nem ér minket: jobb oldalt bekapcsolóbillentyű, bal oldalon, egész magasan a két különálló, hangerőszabályzásra használható gomb, alul hangszóró, microUSB 2.0 csatlakozó és 3,5 milliméteres jack, felül pedig másodlagos mikrofon. A fém keret miatt szükség volt műanyag elválasztócsíkok közbeiktatására, ezek alul és felül kaptak helyet.
A hátlapon található kamera 13 megapixeles, szimpla ledes villanó jár hozzá. [+]
A hátlapon csak a 13 megapixeles kamera optikája és a hozzá tartozó szimpla ledes vaku árválkodik a Samsung feliraton kívül, ezen kívül teljesen üres a hátlapot adó üvegfelület, leszedni sem lehet, így nem férhetünk hozzá 4000 mAh kapacitású akkumulátorhoz, a kártyákat pedig kis tálcákon helyezhetjük be. Összesen hármat helyezhetünk bele, jobb oldalra mehet a microSD kártya és egy nanoSIM, felülre pedig csak nanoSIM, így aztán a gyártó nem kényszeríti a dual SIM és a bővíthetőség dillemmájába a felhasználót. Furcsa is lenne, ha arra hivatkoztak volna, hogy nem fér el ebben a baromi nagy házban három apró kártyahely.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
