Multimédia

A hátlapon 3,2 megapixeles kamera található, amely mellett nincs vaku. Autofókusz azonban akad, de mivel dedikált exponáló billentyű nincs a készülékben, ezért az érintőkijelzőre rajzolt piktogram megtapintásával tudunk fotózni. Ilyenkor próbál gyorsan fókuszálni a telefon, több-kevesebb sikerrel, a trükk az, hogy a virtuális exponáló gombon kell tartsuk az ujjunkat addig, amíg bátorítóan vissza nem csippan a szoftver, hogy öreg, most már éles lesz a kép. Az opciók között makró mód, időzítő, ISO és fehéregyensúly állítási lehetőség, kontraszt, telítettség és élesség babrálási opció, geotagging, fénymérési módok és effektek szerepelnek. Több, mint amit a legtöbb vásárló valaha is piszkálni fog.

A kamera egyébként kissé nehezen tér magához (a rendszer általános sebességéhez képest), de utána már nincs a működésével semmi probléma. Az említett működés eredményével a készülék árához mérten viszonylag elégedettek lehetünk, tesztfotók felül terülnek el. A képzaj elég jelentős, ugyanakkor az élesség mégsem erőssége minden alkotásnak. A fényviszonyok romlásával exponenciálisan zuhan a képek minősége, egyre zajosabbak lesznek a fotók, nagyon hiányzik legalább valami minimális villanó. Videót QVGA felbontásban, 15 fps-sel rögzít a ketyere, ami nem túl acélos produkció.

A telefonban levő galéria az XT720-ból is ismerős lehet, nagyon kellemesen használható felület, ha a képek indexálása már megtörtént. Első alkalommal ugyanis ezzel elég sokat elszöszöl a rendszer. A fotók nézegetése során végre kiderül, hogy van multi-touch képesség is a telefonban, igaz, a hardver ezt már korántsem tudja olyan tempóban lekövetni, ahogyan játszunk az ujjainkkal. A galériából egy gombnyomással tolhatjuk fel a netre a képeinket, illetve üzenetben, valamint Bluetooth segítségével is tovább tudjuk ezeket lőni.

A zenei oldallal voltak problémáim. A mellékelt füles igencsak rendben van, felvevőgombos és agybadugós kialakítású. Ha valaki nem szereti ezt a stílust, akkor másik headsetet fog használni (köszönhetően a 3,5 mm-es jack csatlakozónak), az iPod fülesével viszont nem volt hajlandó együttműködni a Galaxy 3, miközben a 150 forintért vett, csak Skype beszélgetéshez használt, atomgagyi mikrofonos fejhallgatómmal vidáman érezték egymást. Ez talán egyedi hiba, de a zenékhez a telefon albumborítókat is elvár, ahol nem volt, oda lazán beszórta az első képet, amit talált a galériában, ami történetesen egy körfolyosó. Szép dolog a budapesti századfordulós építészet még ilyen kissé lerobbant formájában is, de azért hatvanszor egymás alatt kissé lehangoló.

Van equalizer és különböző egyéb turbók (5.1-es hangzás, mély kiemelés, stb), lehet kérni valós idejű spectrum analyser nézetet, ezek mind okésak. Oldalra döntve viszont nincs cover-flow, ami mondjuk nekem nem hiányzott, de a fórumban láttam, hogy van, akinek ez is fontos lenne. A hangminőség szerintem nagyon oké, kihangosítva is szépen szólal meg a telefon, bár nem túl hangosan. A funkcionalitást gazdagítja az FM-rádió, amely RDS képességekkel is rendelkezik, automatikus állomáskereséssel kedveskedik. Mind a zenelejátszó, mind pedig a rádió állapota alapképernyőről is elérhető a státuszsáv lehúzását követően.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!