Előszó
Elég kicsi a valószínűsége annak, hogy akad olyan olvasónk, aki még nem hallott a Prē nevű készülékről, illetve az azt gyártó Palm küzdelmes sorsáról. A csődhelyzet szélén táncoló, szebb napokat is megélt amerikai cég idén januárban, a CES alkalmával mutatta be azt a masinát, melytől nem csak a régi hírnév visszaszerzését, hanem a stabil anyagi helyzet újbóli megalapozását is várták, azaz várják a mai napig. Mi a saját szemünkkel februárban, a barcelonai Mobile World Congress nevű kiállításon láthattuk először az újdonságot, melyről oly sok információ keringett szerte az interneten.
A Prētől mindenki sokat várt. Az egykori Treo tulajdonosok szeretett, ám idejétmúlt gépeik funkcionalitását, stabilitását és kezelhetőségét, a Windows Mobile-ból kiábrándult felhasználók egy kiváló alternatívát, az iPhone-t elvből elutasítók pedig egy méltó vetélytársat, mely a web 2.0-ra kihegyezett interfésszel és a QWERTY billentyűvel bizony kielégíthetné az olyan emberek igényeit, akik nem szeretik az Apple termékeit. Hogy őszinte legyek, kollégáimmal együtt mi is egy kiváló gépet vártunk, bár minket érzelmi szálak és elvárások értelemszerűen nem kötöttek hozzá, mivel saját telefonunk nincs, így vásárláson sem gondolkodunk. A hype egész más jellegű volt, mint anno az iPhone esetében: itt nem a cég tépte a száját a legnagyobb felhajtás miatt, hanem a sajtót manipulálták, így a hozzánk hasonló újságírók a munka ezen részét elvégezték helyettük, ráadásul gyakorlatilag ingyen. Barcelonában ugyanis csak páraknak adatott meg, hogy közelről is megnézhessék a masinát (mi is köztük voltunk), ám kézbe venni, megnyomkodni nem volt szabad, azt a közvetlen, jó fej és hozzáértő alkalmazottak tették meg helyettünk, a bemutatótól pedig a szavunk is elakadt. Így utólag csak azt mondhatom, hogy tanultunk a dologból: pár jól betanult mozdulatsor, némi szakértelem és a jól hangzó, de nem nagyképű ígéretek elégnek bizonyultak ahhoz, hogy mindent elhiggyünk, amit a Palm el akart hitetni velünk. A Prē ugyanis közel sem olyan, mint amilyennek mi februárban láttuk.
[+]
Billentyűzet
Az eszköz az Egyesült Államokban még júniusban debütált, az európai piacra viszont finoman szólva sem fektetett nagy hangsúlyt a gyártó, hazánkban szolgáltatóknál azóta sem lehet Prēt vásárolni, hivatalos viszonteladó pedig nincs. A csodával határos tehát, hogy a SpeedShop munkatársai kérésünknek eleget téve be tudtak szerezni pár darabot a masinából, melyek közül egy már aznap a szerkesztőségünkben landolt, hogy a kamion átlépte az ország határát. Kibontás közben elfogott egy jóleső érzés, a doboz ugyanis szemet gyönyörködtető, kifejezetten jó élmény volt kiszedni a tartozékokat, melyekből egyébként nincs túl sok: töltő, adatkábel, headset.
Külcsín
Én ekkorát készülékben még sosem csalódtam. Mikor a kezembe vettem, nagyjából azt éreztem, mint amikor gyerekként elmondták, hogy a Mikulás nem létezik. A Prēre ugyanis pár nappal ezelőttig még úgy tekintettem, mint a formatervezés omegájára, egy cuccra, ami nemhogy szép, egyenesen gyönyörű, sőt, még annál is szebb, a használhatóság és az emberre tervezettség netovábbja. Ez az illúzió az első kézbevételkor egy szempillantás alatt szertefoszlott: a Prē tényleg gyönyörű, de olyan pocsékul van összerakva, hogy amiatt még egy 20 000 forintos készüléknek is szégyenkeznie kéne.
Szinte nem is tudom, hogy hol kezdjem. Adott egy szétcsúsztatható kialakítású, a kategóriájában teljesen átlagos méretű (100,5 x 59,5 x 16,9 milliméter) és tömegű (133 gramm), tojásra emlékeztető készülékház, mely csillogó-fekete plasztikból készült. Ez az ujjlenyomatokat szinte soha nem látott mértékben gyűjti, egész nap törölgetni kell, ha tisztán akarjuk tartani, az egyetlen biztonságos hely számára egy vitrin, ott bizonyára jól mutat. Ez mondjuk még hagyján, sok könnyen koszolódó telefont láttunk már, az viszont finoman szólva is érdekes, hogy a Prē hátlapját milliméterekkel be lehet nyomni, mivel a hajszálvékony műanyag mögött üres légtér van — eközben a készülék úgy nyekereg, ahogy egy szerencsétlen, hajlott öregember, mikor reggel ki kell kelnie az ágyból. Az illesztések finoman szólva sem tökéletesek, az egyetlen egy apró gombbal rögzülő hátlap ritkán ugyan, de magától is képes leesni, de talán még ezeket is elnézném, ha a csúszka jó minőségű lenne. De nem az. A holtjátéka összecsukva és kinyitva is úgy 2 milliméteres, a legdurvább, hogy kinyitva el lehet úgy forgatni a kijelzőt, hogy összecsukás után rendesen ferdén álljon, én ilyet még a legócskább kínai vackon sem láttam, komolyan. Érdekesség, hogy a Prē egy kissé büdös is, a csúszka hátulján lévő fém felületnek enyhén olajos szaga van, ami zavarónak mondjuk nem zavaró, furcsának annál furcsább. Mindezeket ugyebár egy finoman szólva is prémiumkategóriás eszköz nyújtja, ha nem látnám, nem hinném el.
Illesztési hézagok, ha kicsit megmozgatjuk a gépet
Az előlap tetején a telefonhangszóró figyelget, melytől jobbra, a szemek elől tökéletesen elrejtve található a távolságmérő szenzor, mely lekapcsolja a kijelzőt, ha telefonálás közben a fülünkhöz emeljük a gépet. Maga a megjelenítő 3,1 hüvelyk átlójú, 320 x 480 pixeles felbontású, kapacitív TFT-érintőpanelről van szó, a képminősége kiváló, napfényben is jól olvasható, Az előlap aljára egy kerek gomb került (a funkciójáról a következő oldalon), a mellette lévő területek érintésérzékenyek, tehát azokat is gyakran fogjuk használni. A mikrofon a bal alsó sarokban árválkodik, kicsit furcsán néz ki, a lyuk ugyanis elég nagy, de annyi gond legyen. A csúsztatás abszolút nem mentes a nehézségektől, egy nő nem is biztos, hogy fél kézzel ketté tudja tolni a gépet. A háttérvilágítással is rendelkező, 35 gombot számláló QWERTY gombsor viszont kárpótol mindezért, engem legalábbis, mivel nagyon kényelmesnek találtam az egyébként nagyon apró gombokból álló klaviatúrát. A nagyobb kezű felhasználók mondjuk valószínűleg gondban lesznek és csak körömmel fogják tudni használni ezt a részt, amit a puha, gumiszerű műanyagból készült gombok nem tudom, hogy hosszú távon hogyan fognak viselni.
A készüléktestnek van egy kicsi íve, mely az előlapon értelemszerűen nem, a hátlapon viszont jól látszik. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a sarkok le vannak kerekítve (még a kijelző sarkai is), akkor nyugodtan beszélhetünk a szappantartó-hatásról. A hátlap egyébiránt szép, bár a már említett nyekergés roppant zavaró. A bal felső sarokban a felirat nélküli kamera és a hozzá tartozó, miniatűr ledes villanó található, a másik oldalon a kihangosító hangszórója terpeszkedik, a rengeteg lyuk alapján jó minőséget várnánk, de erről szintén később. Középen a Palm logója terpeszkedik, ezalatt van a levegőréteg, tehát nagyszerűen meg lehet nyomkodni.
Felül sok érdekességet találunk: középen egy szabványos, bármilyen fülhallgatóval használható 3,5 milliméteres jack-kimenetet találunk, melytől jobbra a készüléket lenémító csúszka és a bekapcsológomb található, utóbbi már egészen a sarokban, az íves részen, jól néz ki és kézre is áll. Balra a hangerőszabályzó gombpáros került, alul a hátlap levételéhez használatos pöcök árválkodik, jobbra pedig egy gombnak látszó valami van, mely igazából a microUSB csatlakozót védő fedlap: kinyitni csak akkor tudjuk, ha a készüléket szétcsúsztatjuk.
Említésre méltó az a fémes felület, mely a széttolás után a készülék hátsó felén jelenik meg. Nagyon szép, az ujjlenyomatokat viszont szintén soha nem látott mértékben gyűjti, érdemes tehát nem sokat tapogatni.
A webOS rendszer — sebesség, kezelhetőség
A Prē operációs rendszere a webOS névre hallgat. Ez monolitikus Linux kernelre alapuló, a Palm által fejlesztett szoftverekkel és megoldásokkal kiegészített, nyílt forráskódú megoldásról van szó, gyakorlatilag egy teljesen új operációs rendszer. Egyelőre csak tesztünk tárgyán fut, de a hamarosan megjelenő Palm Pixin is ez lesz. Specifikáció alapján egy web 2.0-ra és social-networking szolgáltatásokra is erősen kihegyezett rendszerről van szó, mely ennek megfelelően elég sok webes formátumot (HTML 5, JavaScript, CSS) támogat.
A bootolás rendkívül lassú, hosszú perceket vesz igénybe, mire a készülék elindul. A kezelhetőség nagyon furcsa, én két napig úgy szenvedtem a rendszer használatával, mint Fekete Pákó a gondolkodással, utána viszont már könnyen boldogultam — az iPhone-os élmény tehát nincs meg, ez a rendszer is könnyen kezelhető, ez is hülyebiztos, viszont nem annyira egyértelmű a használata. A legalapvetőbb különbség mégsem ez, hanem az, hogy a webOS egy multitasking operációs rendszer, tehát egyszerre több programot futtathatunk rajta, fogunk is, az egészen biztos. Valószínűleg ez az oka annak, hogy sokkal de sokkal lassabb, mint az azonos hardverre épülő iPhone 3GS rendszere — itt említeném meg, hogy a Prē lelke egy 600 MHz-es ARM Cortex A8-as processzor, a grafikus megjelenítésért egy PowerVR SGX grafikus chip felel, a RAM mérete 256 MB, adattárolásra pedig a 8 GB-os flash memóriát használhatjuk. Az alkalmazások indulása sokszor döcögős, néha másodperceket is kell várni, mire valami történik, utána viszont szépen megy minden, akadások nincsenek, az animációk szépek, folyamatosak, az embernek az az érzése, hogy az operációs rendszer él.
Készenléti képernyő a szó szoros értelmében nincs. Felül van egy fekete sáv, melyben a szolgáltatót, a pontos időt, a WiFi ikonját, a térerőt és az akkumulátor töltöttségét láthatjuk, ez a sáv mindig látszik, akármilyen alkalmazást futtatunk, csak a térerő helyére a menüsort legördítő gombocska kerül, mely az adott program tudásának megfelelő almenüket tartalmaz, kiegészítve a vágólapot kezelő funkciókkal (copy, cut, paste) és a súgóval. Alulra öt ikon került (tárcsázó, névjegyzék, e-mail, naptár, főmenü), a menüben ezek látszanak, ahol pedig eltűnnek, ott alulról egy határozott ujjmozdulattal elő tudjuk "húzni" őket (alsó kép), ami nagyon látványos és hasznos megoldás. A főmenü rácsos elrendezésű, egy képernyőre 12 ikon fér ki, bár az alsóknál a feliratok már nem látszódnak, tehát kell egy kicsit lefelé scrollozni ahhoz, hogy teljesen ki tudjanak rajzolódni. A menü három oldalra van osztva, melyek között horizontális irányú mozdulatokkal tudunk lapozni, lefelé végtelen hosszúságúak, tehát akárhány programot bepakolhatunk. A személyre szabhatósággal nincs gond, ha valamelyik ikonon rajta tartjuk az ujjunkat, akkor szabadon mozgathatóvá válik, az oldalak között is tudjuk rakosgatni őket.
Balra több program fut egyszerre, jobbra épp előhoztuk az öt ikonból álló gyorsindító menüt
A legfontosabb dolog a multitasking, illetve annak kezelése. A dologban kulcsfontosságú szerepe van a kijelző alatt lévő gombnak, ha ugyanis egy programot elindítunk, azt megnyomva a szoftver a teljes képernyős módból kilépve a képernyő közepére ugrik. Ha több program fut egyszerre, ezek az ablakok egy horizontálisan görgethető listát alkotnak, így tudunk az egyes programok között váltani; ha valamelyiket el akarjuk indítani (azaz ismét elő akarjuk hozni), elég ráböknünk, ha pedig be akarjuk zárni őket, csak ki kell lökdösnünk a képernyő teteje felé. A főmenü nem számít programnak, ha az van elöl, mikor megnyomjuk a gombot, egyszerűen becsukódik — ez persze nem gond, mert az alulról elővarázsolható menüvel bármikor újra elérhetjük, még akkor is, ha épp egy programot futtatunk. Persze előfordulhat, hogy egy programban visszafelé kell haladnunk, tehát az egyik almenüből ki akarunk lépni egy korábbi menübe és hasonlók. Ez a kijelző alatt lévő érintésérzékeny sávnak köszönhetően valósul meg, a visszafelé lépéshez a gombtól balra kell eltolni ujjunkat, ha pedig lehetőségünk van előre lépni, akkor értelemszerűen jobbra kell tapicskolnunk.
Íme egy rövid videó a szoftverről, melynek megnézése után valószínűleg mindenki érteni fogja a webOS GUI-jának működését, plusz jól szemlélteti a készülék sebességét is:
Alkalmazások, App Catalog
Alkalmazások terén elég jól állunk. A menü első oldaláról az SMS-eket, a webböngészőt, a kamerát, a képnézegetőt, a zenei és a videólejátszót, a jegyzettömböt, a feladatlistát, a Google Maps-et és az órát érhetjük el, de ide kerülnek be az utólag letöltött programok is, melyeket ugyebár szabadon áthelyezhetünk. A második oldalon van az ezek letöltésére szolgáló App Catalog, a YouTube kliens, az alapfunkciós számológép, a Doc View nevű, Office dokumentumok megtekintésére (tehát nem szerkesztésére) szolgáló alkalmazás, valamint a beszédes nevű PDF View. A harmadik oldal kizárólag a beállításoké, minden elég egyértelmű helyen van, a beállítási lehetőségek viszont korlátozottak, internet vagy MMS beállítások manuális megadására nincs lehetőségünk, ami nagyon sok dolgot felvet...
...egészen pontosan nagyban megnehezíti a készülék magyarországi használatát. Az első bekapcsoláshoz ugyanis szükségünk van mobilinternetre, de a T-Mobil APN beállítását a készülék nem tartalmazza, ilyen kártyával tehát nem tudjuk elindítani a készüléket. Az a szerencse, hogy a Vodafone és a Pannon beállításai valamiért benne vannak, egy vörös vagy egy kék SIM-kártyával tehát életre tudjuk kelteni a gépet, sőt, a mobilinternetet is tudjuk használni, ellentétben a magenta kártyával, ahol ugye csak telefonálni és SMS-t küldeni tudunk a mobilhálózaton, a netes dolgokhoz pedig WiFi kell.
A naptár első indításkor megkérdezi, hogy egy létező Google, Facebook vagy Exchange naptárat szeretnénk-e használni, ha valamelyiket kiválasztjuk, a rendszer berántja a telefonkönyvbe az ottani emberkék adatait is, mindezt anélkül, hogy megkérdezné. Lehetőség van persze Palmos naptár használatára is, ebben az esetben ilyen gondok nem fordulhatnak elő. A már létező profilokkal a fiókok szinkronizálása egyértelmű, külső programokból Windows alatt az Outlook + Palm Desktop kombót, OSX-en az iCalt és az Address Bookot, Google-ön keresztül pedig a Synergy-t tudjuk használni.
Térjünk rá a Palm alkalmazásboltjára, azaz a App Catalogra. A menüből érhetjük el, működéséhez értelmeszerűen internetkapcsolat kell. Egy korrekt kinézetű programról van szó, Magyarországon jelenleg csak az ingyenes alkalmazásokat érhetjük el, azokat viszont regisztráció és egyéb kínszenvedés nélkül. A jelenleg még béta címkével üzemelő program használata egyértelmű és kényelmes, elég sok program van, de az ezres nagyságrendet azért még nem éri el. Az egyes programokat kiválasztva azok méretét, rövid leírását, képeit, osztályozását és a felhasználói véleményezéseket is megtekinthetjük, a letöltéshez pedig egy gombot is elég megnyomnunk.
Telefonálás, üzenetkezelés, adatkommunikáció, net
A névjegyzék kezelőfelülete kifejezetten rosszra sikerült. A neveket keresztnév, vezetéknév sorrendben láthatjuk, ami nekünk nem kedvez, átállítani pedig nem lehet. Oldalt nincs abc-s görgetősáv, ennek hiánya gondolom a billentyűzet létében keresendő, de szerintem akkor is kellett volna. Új ember adatinak felvitelekor alapvető dolgokat megadhatunk, extra mezőkből is kellő számú akad, csoportokba viszont nem rendezhetjük ismerőseinket, amiért csak részben kárpótol az, hogy mindenkinek egyedi csengőhangot állíthatunk be.
A hívásnaplót a tárcsázóképernyőn látható gomb megnyomása után érhetjük el, külön rászűrni csak a nem fogadott hívásokra tudunk, a többi egyesített nézetben jelenik meg.
Az üzenetkezelő olyan, amilyet mindenki várt, az SMS-ek chat-szerű nézetben jelennek meg, képeket tudunk hozzájuk csatolni, így lesz az MMS. Némi chatre egyébként is van lehetőségünk, de a Prē csak az AOL és Google Talk klienseket támogatja, az MSN tehát hiányzik a repertoárból. Az e-mail kliens POP3, IMAP4 és Exchange fiókokat támogat, a konfigurálás könnyű, a nagyobb publikus levelezőrendszereket (Gmail, Hotmail és társaik) a szoftver ismeri, ezeknél tehát nem szükséges kézzel megadnunk a beállításokat, elég a nevünket és a jelszavunkat bepötyögnünk. Google Mailnél Push is van, ami nagyon örömteli. Komoly gond viszont, hogy az elektronikus levelek között nem lehet keresni, az Universal Search nevű megoldás csak a programok és a névjegyek között kutakodik, használata egyszerű, a készenléti képernyőn vagy a főmenüben el kell kezdenünk pötyögni, ennyi. Social-networking kliensek döbbenetes módon nincsenek, a Facebooknak van Prēre optimalizált változata, melyet elérhetünk a böngésző alapértelmezett könyvjelzői között, ennyi. A szövegbevitellel kapcsolatban említésre méltó, hogy ékezetes betűket csak a Sym gomb megnyomása után megjelenő, ömlesztett karaktertábla használatával tudunk bevinni.
Adatkommunikációs téren jól állunk, a GSM-modul négynormás (850/900/1800/1900 MHz), UMTS-sávokból hármat támogat a gép (850/1900/2100 MHz). Adatátvitelre GPRS-t, EDGE-t, UMTS-t és 7,2 Mbps sebességű HSDPA-t használhatunk, HSUPA nincs. Van viszont WiFi és 2.1-es Bluetooth, utóbbit csak mono és sztereó headsetek csatlakoztatására tudjuk használni, fájlküldésre nem ad lehetőséget. A microUSB csatlakozó 2.0-s, ha a készüléket számítógépre kötjük, a multimédiás fájlok szinkronizálása, az USB Mass Storage mód és a "simán csak töltődj" módok közül választhatunk.
A WebKites internetböngésző viszont nagyon profi, ez az első megoldás, mely kezelhetőségben és sebességben is hozza az iPhone Safarijának a szintjét. Ebben persze szerepet játszik az is, hogy a Prēben szintén található multi-touch, tehát két ujjunkat használva tudunk zoomolni a képernyőn. Persze gyorsasága és jó kezelhetősége ellenére is tartalmaz hibákat, ami a kijelzőből fakad, az ugyanis nem mindig ott érzékeli a nyomást, ahol tényleg megnyomtuk — ebből a bejövő hívások felvételekor is akadt problémám. A Flash tartalmakat elvileg megjeleníti a cucc, de az ilyen játékokat azért nem a Prēn fogjuk játszani. Hasznos, hogy a cím beütésekor automatikusan megjelenik a Wikipedia és a Google lehetősége, a keresés tehát nagyon egyszerű. Jópofa az is, hogy a giroszkóp minden irányba el tudja forgatni a képernyőt, sokat bosszankodtam viszont akkor, mikor a böngésző egyszer fejjel lefelé ragadt és az istennek nem akart visszafordulni, sőt, a program bezárása és újbóli megnyitása után is ragaszkodott ehhez — csak a készülék újraindítása segített, pedig az automatikus szoftverfrissítésnek köszönhetően a legújabb, 1.1.3-mas rendszer volt a tesztkészüléken.
Multimédia
A kamera 3,2 megapixeles, "enchanced fixfocus", tehát megnövelt élességtartománnyal rendelkező fixfókusz, köszi. Beállítási lehetőségek zéró, a vakut tudjuk ki és bekapcsolni, érdemes használni, mert automatikus módban még nappali fényviszonyok között is hajlamos villantani. Videófelvétel nincs.
A képek minősége kifejezetten rossz, a zajszint magas, a részletek és az élek el vannak mosva, a dinamikatartomány kicsi, sokszor erőteljes a kromatikus-aberráció. Az egyetlen pozitívum talán az, hogy az elkészült fotókat a készülék egy szempillantás alatt el is menti, tehát jó sokat tudunk vele fotózni viszonylat rövid időn belül is.
Zenei állományainkat kétféle módon tudjuk a készülékre juttatni: USB Mass Storage módban felmásolhatjuk őket egy tetszőleges mappába, vagy használhatjuk az Apple iTunes-t, melynek segítségével a DRM-mentes állományokat tudjuk feltolni. Utóbbi módszert én nem próbáltam, inkább örültem, hogy nem kell ezzel bajlódnom, egyszerűen létrehoztam egy music névre hallgató mappát és feltoltam a zenéket, amiket a Prēn futó szoftver gyönyörűen felismert és ID3 tagek szerint rendezett. A számok között előadó, album és stílus szerint tudunk szűrni, valamint használhatunk játéklistákat. Az iPhone cover-flowjához hasonló megoldás nincs, talán a shuffle módban egymás után megjelenő albumborítók lökdösése okoz hasonló élményt, de a funkcionalitása viszont egészen más, mivel itt csak egy egyszerű számléptetésről van szó.
A zenelejátszó természetesen fut a háttérben, ráadásul kezelhető is onnan: ha egy program futtatása (mondjuk internetböngészés) közben rányomunk az alul megjelenő zenei ikonra, felkúszik egy sáv, ahol megállíthatjuk a zenét vagy számot léptethetünk — magyarán a zenelejátszó beül a notification bar nevű dologba, ahol az új üzenetekről és elmulasztott eseményekről is tájékozódhatunk. A hangminőség kihangosítva közepes, a gyári füles viszont kényelmes és jól is szól, ráadásul a rajta lévő, aprócska mikrofonnak köszönhetően headsetként is funkcionál. A készülékben FM-rádió nem található.
A képnézegető pont olyan, mint az iPhone-on, elindítása után a különféle kategóriák jelennek meg, melyekbe belépve szépen lépegethetünk a fotók között, nagyítani és kicsinyíteni pedig két ujjunkat igénybe véve tudunk. A YouTube kliensről is érdemes pár szót ejteni, önmagában jól működik, ha viszont a böngészőből akarunk megnyitni egy videót, előfordulhat, hogy a kliens azt fogja kiírni, hogy nem találja, ami feltételez némi problémát a link böngészőből történő átvitele során. Videókból a készülék a MPEG-4, H.263 és H.264 formátumokat támogatja.
GPS, üzemidő, összegzés
A készülékben található GPS-vevőt a gyári programok közül egyedül a kiválóan és gyorsan működő Google Maps használja ki, kérdés, hogy ha jön az új verzió belőle, akkor a készüléken futó kliens is alkalmas lesz-e autós navigációra. A Palm alkalmazásboltjában külön kategória van a navigációs alkalmazásoknak, a hazánkban is elérhető (tehát ingyenes) szoftverek között egy normális navigáció sincs, van viszont olyan, ami beépül a Google Maps-be és szól, ha traffipax közeledik — kár, hogy csak az Egyesült Államokban. Navigációra tehát a Prē Magyarországon nem alkalmas.
Bár a készülékben egy 1100 mAh-s akkumulátor található, döbbenetesen kevés ideig bírta ki egy töltéssel. Ennek kapcsán gondolkodtam el, hogy a nálam járt példány vajon hibás volt-e, gyakorlatilag egy napot sem bírt ki, pedig nem zenéltem és nem is neteztem rajta, ott lapult a zsebemben és telefonáltam egy-kettőt. Számszerűsítve ez úgy nézett ki, hogy ha délután ötkor még 30%-os töltöttségem volt, amire rátelefonáltam fél órát, akkor kilencre le is merültem. Érdekes egyébként, hogy maga a telefonálás talán nem is meríti annyira az eszközt, mint a készenlét, húsz percet még simán tudtam beszélni a "very-very low battery" felirat megjelenése után.
Értékelés: Palm Prē | ||
Külső | ||
Ergonómia | 8 pont | |
Anyaghasználat | 6 pont | |
Összeszerelés minősége | 2 pont | |
Kijelző mérete, minősége | 8 pont | |
Belső | ||
Kezelhetőség | 7 pont | |
Sebesség | 8 pont | |
Szoftver rugalmassága, bővíthetősége | 9 pont | |
Felhasználói felület élménye | 9 pont | |
Alapfunkciók | ||
Hangminőség, vételi stabilitás | 9 pont | |
PIM funkciók | 8 pont | |
Adatkommunikációs képességek | 8 pont | |
Multimédia | ||
Vizuális | 4 pont | |
Audio | 8 pont | |
Egyebek | ||
Üzemidő | 3 pont | |
Ár/érték aránya | 5 pont |
Teljesen vegyesek az érzéseim a Palm legújabb masinájával kapcsolatban. Nem azt kaptam, amire vártam, ez nyilvánvaló, az összeszerelés minősége felháborító, sem a gyártó, sem a készülék, sem a vásárlók nem ezt érdemlik, de lépjünk túl a külsőségeken. Az első két Prēvel töltött nap rémálom volt számomra, de utána kicsit beleszerettem a rendszerbe, mely bár néha lassú, pár helyen kissé bugyuta és elvétve, de azért korlátozza a felhasználót, nálam jelenleg a multi-tasking operációs rendszerek netovábbja, egyben kiválóan mutatja, hogy az iPhone miért csak egy program futtatására képes egy időben — az Apple nem akarta kockára tenni a sebességet, a Prē megtette, az almabarátok pedig most mutogathatnak a Prē gyengeségeire. Tény ami tény, a készülék néhol nagyon lassú, de azért bőven használható, a felhasználói élmény pedig jó. Az üzemidő viszont borzalmasan rövid, minden kétséget kizáróan ez a készülék legnagyobb gyengesége, bár az érte elkért összeget tartalmazó cetlinél sem jeleskedik, a hazai ár finoman szólva is borsos, jelenleg bruttó 170.000 forintot kell az asztalra tennünk, ha egy Prē boldog tulajdonosai szeretnénk lenni — ráadásul T-Mobil kártyával nem is fogjuk tudni érdemben használni a készüléket. Ajánlani tehát semmiképp nem ajánlhatom, ennyiért minimum kávét kéne, hogy főzzön, luxuskategória. Tetszeni viszont tetszett, de azért nem tudom elfelejteni a hibákat... reméljük, hogy a Pixi hivatalosan is eljut hozzánk és javítja ezeket a gyermekbetegségeket.
Palm Prē |
Bocha
A tesztkészüléket a www.speedshop.hu biztosította, köszönjük. Vásárláshoz kérem, kattintson ide.
A cikk elkészítésében a T-Mobile mobilinternet volt segítségünkre.
Specifikáció
Palm Pré | ||
Általános | ||
Technológia | GSM, UMTS | |
Méret | 100,5 x 59,5 x 16,9 milliméter | |
Tömeg | 133 gramm | |
Színvariációk | fekete | |
Kijelző | ||
Kijelző átlója | 3,1 hüvelyk | |
Kijelző felbontása | 320 x 480 pixel | |
Kijelző típusa | kapacitív TFT-érintőkijelző | |
Színárnyalatok száma | 16,7 millió | |
Memória | ||
Telefonkönyv kapacitása | dinamikus | |
SMS memória / max. MMS méret | dinamikus / ? | |
Belső memória | 256 MB RAM 8 GB multimédiás tárhely |
|
Memória bővíthetősége | nem bővíthető | |
Adatátvitel | ||
Frekvenciasávok | GSM 850/900/1800/1900 MHz UMTS 850/1900/2100 MHz |
|
GPRS / EDGE | van / van | |
UMTS / HSDPA / HSUPA | van (384 kbps) / van (7,2 Mbps) / nincs | |
IrDA / Bluetooth | nincs / 2.1 (A2DP is) | |
WiFi | van (802.11b/g) | |
USB | microUSB 2.0 | |
Push-to-talk / RSS | nincs / nincs | |
GPS vevő | van | |
Alapfunkciók | ||
Profilok | vannak | |
Vibra funkció | van | |
Kihangosítás | van | |
Hangtárcsázás / hangvezérlés | nincs / nincs | |
Hangrögzítés | nincs | |
Ébresztés | van, kikapcsolva is | |
Prediktív szövegbevitel | van | |
Szoftverek | ||
Platform | Palm webOS | |
Processzor | 600 MHz-es ARM Cortex A8 + PowerVR SGX grafikus chip | |
WAP / HTML böngésző | van / van | |
E-mail kliens | van (POP3, IMAP4, Exchange, hitelesített) | |
Java | van | |
Játékok | gyárilag nincsenek | |
Valutakonverter | nincs | |
Extra szoftverek | Doc view, PDF view, YouTube kliens | |
Multimédia | ||
Fő kamera | 3,2 megapixeles, fejlesztett fixfókuszos, ledes villanó | |
Másodlagos kamera | nincs | |
Videófelvétel | nincs | |
Zenelejátszó szoftver | van, háttérben is fut | |
Hangszínszabályzó | nincs | |
FM-rádió | nincs | |
Üzemidő | ||
Alap akkumulátor | 1150 mAh | |
Készenléti idő | 250 óra | |
Beszélgetési idő | 5 óra | |
Egyebek | ||
3,5 milliméteres fülhallgatókimenet, giroszkóp, QWERTY billentyűzet |